Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 5., péntek Nőnapi üdvözlet Moszkvából (Tudósítónktól) A Magyar Rádió Békés megyei Baráti Köre a na­pokban levelet kapott a Moszkva Rádió magyar ősz. tálya szerkesztőségétől. A levélben Szergej Sarov szer­kesztő köszönetét mond a Moszkva Rádiónak küldött üdvözletekért. A szerkesztő a levélben a Moszkva Rádió magyar osztálya nevében a nőnap alkalmából üdvözle­tét küldi a Békés megyei Penza Klub, a Baráti Klub tagjainak, továbbá minden Moszkva Rádiót hallgatónak, levelezőnek és a pályázato­kon részt vevőknek. Bánfi József Kitüntetés a volt igazgatónak Az idén vonult nyugdíjba Hupuczi Ferenc, a Mezőko­vácsházi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat igaz­gatója. A március 3-án, Me- zőkovácsházán megtartott búcsúztató ünnepségen Gyu­lavári Pál, a megyei tanács elnöke nyújtotta át Hupu­czi Ferencnek az Elnöki Ta­nács által adományozott Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, amellyel csaknem negyvenéves jó munkáját is­merték' el. Gyulavári Pál hangsúlyozta, hogy a több­szörösen . kiváló TÖVÁLL eredményeiben jelentős sze­repe volt a most nyugdíjba vonult igazgatónak. A vál­lalat új vezetője Budácsik Gábor lett. m. sz. zs. Sikeres könyvakció A szabadkígyósi művelődési ház dolgozói a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából könyv­kiállítást és vásárt rendeztek Újkígyós és Szabadkígyós köz­ségben. A legújabb szakkönyve­ket kiállításon mutatták be a két helység gazdasági egységeiben, a termelőszövetkezetben, a fedél- lemezüzemben, az AFÉSZ-nél és a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben. A látogatók meg is vásárolhatták a könyve­ket. A kezdeményezés hasznosságát . bizonyítja, hogy mintegy kilenc­ezer forint értékű könyv talált gazdára a mezőgazdasági könyv­hónapon : ez azt jelenti, hogy a két község minden lakosára 1 forint értékű könyv vásárlása jutott. Különösen a háztáji kis­állattenyésztéssel, kertészkedés­sel foglalkozó müvek találtak nagy érdeklődésre, ugyanakkor hiányolták az érdeklődők a li­batartásról, hizlalásról írott mű­veket. M. Szabó Kádár János látogatása a Belvárosban Titkári aktíva a budapesti pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) Maróthy László — kivált a főváros politikai arculatá­ra figyelő tájékoztatójában — aláhúzta: Budapest álta­lános állapota olyan, mint az országé. Társadalmi sta­bilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értelmiségiek, alkalmazottak munkálkodnak a szocializ­mus építésén. Ez a fő, ez a meghatározó. Jól tudjuk — mondotta —, az emberek nagyon érzékenyen minősítik a gondokat, persze, mutató­ban sem igen van már olyan, aki az eredmények láttán közömbös maradna. A főváros lakosságának köz- gondolkodásában mélyen és alapvetően ott van ennek a társadalomnak a nagyra be­csülése. Mik a bizonyítékok? Mindenütt a cselekvőkész se­gítség, a társadalomért ér­zett felelősség nyilvánul meg, legyen az tanácsi fórum vagy népfrontbeszélgetés, le­gyen szó párttagokról vagy pártonkívüliekről. Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi pártbizottság első titkára annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy nemcsak az emberek politi­kai érzékenysége nőtt, ha­nem felelősségérzetük is fo­kozódott. Kifejeződik ez az eredményeik mögött meghú­zódó komoly erőfeszítések­ben, nagy társadalmi össze­fogásban. Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbizottság el­ső titkára a párt munka- módszeréről, a pártmunka stílusáról beszélt, hangoztat­va: örvendetes napi gyakor­lattá vált ma már az az el­méleti igény, hogy a poli­tikai munka személyes je­gyeket viseljen. Bizonyítha­tó ez a párton belüli egy­ség, a népi-nemzeti egység erősödésével. Hámori Csaba, Kádár János és kísérete a Duna-korzón (Telefotó) a XIX. kerületi pártbizott­ság első. titkára rámutatott: pártunk erős, eleven, társa­dalmi életünk nagy kérdé­seire válaszolni tudó párt. Egysége nyílt vitákban ko- vácsolódik, akkor is, amikor az emberek egy részében kétségeket, aggodalmakat ébreszt a világpolitikai, vi­lággazdasági helyzet alaku­lása. Ezután a Központi Bizott­ság első titkára kért szót. Fontosnak, sokrétű prog­ramjával tanulságosnak mi­nősítette a látogatást Kádár János, hangsúlyozva: a Köz­ponti Bizottság munkájában nélkülözhetetlennek tartja a fővárosi pártszervezetek ta­pasztalatait, megkülönbözte­tett figyelemmel törődik Bu­dapesttel, hiszen itt él, dol­gozik lakosságunk ötödé, párttagságunk negyede. — A látottak, hallottak újra és új­ra meg kell, hogy győzzenek bennünket: eddigi politikán­kat kell követnünk, ez a po­litika szülte komoly törté­Tanácsülés Mezöberényben (Tudósítónktól) A mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács tegnap, csütörtökön ülést tartott. A testület tagjai meghallgatták a tanácstagi beszámolókon elhangzott lakossági felveté­sek, közérdekű bejelentések végrehajtásáról szóló intéz­kedési tervet. A két község­ben,. Mezöberényben és Csárdaszálláson a közel­múltban megtartott tanács­II lovakat megeszik, ugye? Nosztalgiahullám a ZÖLDÉRT bolthálózatának fejlesz­tésében? Dehogy. Mindössze az történt, hogy a vállalat vezetői egy már-már halottnak vélt üzletet életrekeltve március 3-án délelőtt a békéscsabai Kulich-lakótelepen megnyitották a megye egyetlen lóhúsboltját. Egyik leg­ősibb háziállatunk nem hagyta magát végleg leszorítani étrendünkről sem ... Az idősebb korosztály, amelynek képviselői emlékez­nek régi idők sovány pénztárcáihoz szabott lómészárszé­kekre, és bennük az olcsó, de ízes krinolinra, kolbászra, parizerre, színhúsfélékre, szinte tódult az üzletbe a meg­nyitást követő órákban. S míg várt a sorára, felelevení­tette ismereteit, évtizedes emlékeit, de nem maradt adós dicsérő szóval sem a bolt megnyitói iránt. — Bárki kezdeményezte, okos gondolat volt... — Vagy harminc éve nem ettem lóhúst, pedig milyen finom! — És egészséges. Maga mit csinál belőle? — Azt hiszem, vadasan készítem el, ha kapok még combot.... — Akármit lehet csinálni belőle, mint a marhahúsból, csak jobban meg kell sózni... ____ — Azelőtt a vérszegényeknek direkt lóhúst rendelt az orvos... — Igen, jó vérképző étel. Könnyen emészthető, nagyon tápláló... — Én csak kolbászt meg egy kis parizert viszek. Hát­ha nem ízlik a gyerekeknek ... — Ne mondja meg nekik, hogy ló. Még sajnálják megenni! Jellemző a lóhúsbolt sikerére, hogy az első napi for­galom meghaladta a kilencezer forintot, pedig csak 10 óra körül kezdték az árusítást. De az sem mindegy, hogy a szinte teljesen a disznófel­vágottakhoz, kolbász- és szalámifélékhez hasonló ízű, ló­ból készült téliszalámi, kolbász, parizer, hús stb. ára csupán a fele a sertés- vagy marhahúsból készültekének. Tulajdonképpen tehát majd húszezer forint értékű áru kelt el, ha a más húsbolti forgalom „súlyához” hason­lítjuk az első nap forgalmát. Csak legyen elég ló az árusításhoz! V. D. tagi beszámolókon csaknem 1800-an jelentek meg, és 81- en tettek közérdekű bejelen­tést. A testület ezt követően a tanács és intézményeinek elmúlt évi költségvetéséről, valamint a fejlesztési alap felhasználásáról tárgyalt. Tavaly a legfontosabb az ár- és belvíz okózta károk helyreállítása volt. Az épü­letek’ felújítására 1,6 millió forintot, a tanácsi utak ja­vítására 6 és fél millió fo­rintot fordítottak. A 15,6 millió forintos fejlesztési ki­adásokból többek között be­fejeződött az 1-es számú ál­talános iskola tornatermének építése, megkezdődött az egészségügyi központ és gyógyszertár kivitelezése. Jól haladt a földgázvezeték épí­tése. A tanács jelentős ösz- szeget, több mint egymillió forintot költött kisajátítás­ra. A kisajátított épületek helyén a későbbiekben OTP-s lakások épülnek, és bővítik az óvodát. A mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács végezetül a tanácstagok közéleti tevé­kenységének fejlesztése, a la­kossági kapcsolatok erősítése érdekében létrehozta a ta­nácstagi csoportokat. Barna Mihály nelmi eredményeinket — folytatta a Központi Bizott­ság első titkára. — Rend­szerünk szilárd, ezt ellenfe­leink is elismerni kénysze­rülnek. Fejlődési ütemünk — igaz — alacsonyabb, mint a korábbi esztendőkben volt, de biztonsággal nézhetünk a jövőbe. S a világban ezt ke­vés ország mondhatja el ma­gáról. Nyíltan vállaltuk: programunk az elért színvo­nal megtartása. Tisztességes, becsületes, vonzó program ez. Nem élünk függetlenül a világban, nem élünk elszi­getelve a világ eseményeitől. Most hát intenzívebben és jobban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az ér­vekkel nem takarékoskodva. Legfőbb érveink — tények! Gazdaságunk például bizo­nyította állóképességét az el­múlt években, holott ma 20 százalékkal kell többet ex­portálnunk, hogy ugyanazt megkapjuk, mint 1974-ben. Élünk, dolgozunk, megőriz­zük, s — bizonyos vagyok benne — tovább fejlesztjük elért vívmányainkat. Bizo­nyos vagyok benne, mert nincs többé olyan potenciál­ja a -kapitalizmusnak, hogy e vívmányokat — akár ná­lunk, akár a szocialista vi­lág más országaiban — meg­semmisítse. A nemzetközi helyzetet az Egyesült Álla­mok bizonyos irányító körei élezik, fegyverkezési ver­senyt szítanak, valamiféle erőfölényre törekszenek. Az okokról mór sokszor esett szó. De nem árt ismételni: a kapitalista világ vezető ere­je, ha mérleget készít, ma­gára nézve bizony negatív­nak találja. S a kapitaliz­mus, ha krízisbe került, a történelem során eddig még mindig a háborúban kereste a kiutat, a megoldást. De a világ nagyot változott, a há­ború ma már nem végzet­szerűen elkerülhetetlen. Ter­mészetesen a monopolkapita­lizmus a helyzet élezésével több célt kíván elérni: bru- tálisabban léphet fel a né­pek szabadságtörekvéseivel szemben, s nagy hasznot vághat zsebre a fegyverke­zésből. Lehetőségei azonban már korlátozottak. Mi jól is­merjük a társadalmi fejlő­dés törvényeit: az emberek szabadok, a népek nemzetek akarnak lenni. Senki sem állhatja útjukat — mondot­ta végezetül Kádár János, a Központi Bizottság nevében további helytállást, újabb si­kereket kívánva a budapes­tieknek. Ezt megbeszéljük Fotó: Fazekas László II Minisztertanács tárgyalta: ALKATRÉSZGYÁRTÁS ÉS -ELLÄTÄS A gépipari termelés nem­csak hazánkban, hanem szer­te a világon mindinkább el­tolódik az összeszerelő mun­ka felé, ezért a termelésben lényegesen megnőtt a beépí­tett alkatrészek és részegysé­gek szerepe. A gépipari kül­kereskedelmi forgalomban is lemérhető ez az arány; szo­cialista exportunk 40, im­portunk 27 százaléka. tő­kés kivitelünk 14, behozata­lunk 52 százaléka alkatrész. Az alkatrészgyártás szerves része az egész háttériparnak, így ennek elmaradottsága miatt sok vállalat saját al­katrészgyártó üzemeket te­lepített, főleg olyan alkatré­szek termelésére rendezked­tek be, amelyeket pedig arra szakosodó gyárakban kellenfe előállítani. Az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztéri­um és az Országos Anyag- és Árhivatal együttesen fel­mérte a hazai alkatrészgyár­tás és -ellátás helyzetét. El­sősorban a legtöbb gonddal küszködő mezőgazdasági gép­gyártásban és a járműipar­ban a javításra javaslatokat dolgoztak ki, jelentésüket a gazdasági bizottság elfogad­ta, s most a Miniszterta­nács megerősítette. Külön vizsgálták az úgynevezett produktív, tehát a beépített alkatrészek, valamint a pót- - alkatrészek termelését és el­látását. A produktív alkatrészek­ből évről évre nő a behoza­tal. Az import mérséklésé­vel még hosszú ideig nem le­het számolni, hiszen a hazai gyártókapacitás korlátozott. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gépipari kivitel csak úgy fokozódhat, ha a gyárak eleget tesznek a szi­gorú minőségi követelmé­nyeknek, amihez viszont korszerű, jó alkatrészekre, részegységekre van szükség. Az érintett tárcák úgy ítélik meg, hogy az ilyen igények teljes körű kielégítése hosz- szú távú feladat. Behatóan elemezték a pót­alkatrészhelyzetet, ugyanis az ellátási zavarok gátolják a nagy értékű berendezések folyamatos üzemelését. A felmérés* egyértelműen meg­állapította: a hazai gyártá­sú gépek, berendezések bel­földi felhasználóinak -az ipar- vállalatok szinte teljes egé­szében visszaigazolják pót­alkatrész-rendeléseiket, s ál­talában eleget tesznek szer­ződésbeli kötelezettségeik­nek. Gyakori gond az import- alkatrészek hiánya. Egyes területeken ez a hiány tartós, így a hazai ipar kénytelen saját maga, gyakran gazda­ságtalan körülmények kö­zött is előállítani azokat. Ta­valy például 1,5 milliárd fo­rint értékű ilyen alkatrészt gyártottak vállalataink. A megoldást a KGST-partne- rekkel való szélesebb körű munkamegosztásban, vala­mint az olyan szerződésköté­sekben látjuk, amelyekben a pótalkatrész-szállításokat megfelelő szankciók előírá­sával közösen vállalják a partnerek. Elhatározták több jogsza­bály korszerűsítését is, az igazságügyi tárca bevonásá­val rövidesen a gépekre, be­rendezésekre is kiterjesztik a tartós fogyasztási cikkek pótalkatrész-ellátásának fe­lelősségét szabályozó és a szankciókat előíró jogsza­bályt. Az érintett tárcák a pótal­katrészgyártásban a megala­kuló kisvállalkozások és a társulások rugalmasságára is építenek, mert a jelenlegi szabályozók jobban ösztön­zik azokat, mint a nagyválla­latokat. Az összehangolt munka érdekében tanácsadó, közvetítő szervezeteket is létrehoznak, hasonlót, mint amilyent a TEK-vállalatok körében már megszerveztek. Ezenkívül szervezett keretek között tervezik megvalósítani a gépbontást és az alkatrész­felújítást is. EREDMÉNYESEN MŰKÖDNEK A SZERZŐDÉSES ÉS A BÉRBE ADOTT ÜZLETEK A szerződéses és bérleti forma bevezetésének egyéves tapasztalatairól tájékoztatták tegnap az újságírókat a Bel­kereskedelmi Minisztérium­ban. Herner Ernő főosztályveze­tő-helyettes emlékeztetett ar­ra, hogy 1981. január 1. óta lehet szerződéses formában üzemeltetni kisebb létszámú üzleteket és vendéglátóhelye­ket, s a magánkereskedők szélesebb köre bérelhet ilyen boltokat. Az első évben még viszonylag mérsékelt volt a vállalkozókedv, a meghirde­tett több mint ötezer üzlet­ből 2054-ré akadt szerződé­ses üzletvezető, körülbelül 2000-rel nőt a magánkeres­kedők száma, közülük 160- an állami boltot bérelnek, a többiek önállóan létesítettek elárusítóhelyet. Körülbelül annyi pályázat érkezett a vállalatokhoz és szövetkeze­tekhez, ahány üzletet meg­hirdettek, amíg azonban a boltoknak körülbelül a felé­re senki sem tartott igényt, egy-egy budapesti vendéglá­tóhelyre átlagosan hárman is pályáztak, sőt voltak olyan éttermek, presszók, amelyek átvételére 15-en is jelentkez­tek. Az új formában működő üzletek eredményesebben te­vékenykednek mint koráb­ban, forgalmuk két-három- szor olyan gyorsan növek­szik, mint más hasonló bol­toké. A szerződéses és bé­relt üzletek vezetői ügyelnek a keresletnek megfelelő vá­lasztékra. Jobban kiszolgál­ják a vevőket, igyekeznek őket megnyerni. Sok helyen a korábbinál többféle áru­cikket kínálnak, irodákból, raktárakból bővítették az eladóteret. A vásárlók álta­lában máris megkedvelték ezeket az üzleteket, hálásak az udvariasabb, figyelmesebb kiszolgálásért, értékelik az eladó és a vevő személyes kapcsolatát. A nyitva tartási idő is rugalmasabban alkal­mazkodik az igényekhez. A szerződéses üzletek a megnövekedett forgalmat mintegy 20 százalékkal ki­sebb létszámmal érik el. Kü­lönösen a bolti kiskereske­delemben a családtagok is besegítenek, ezzel enyhítve a kereskedelem súlyos munka­erőgondjait. Az átalánydíj formájában befizetett nyere­ség majdnem kétszer akkora, mint a bolt korábbi nyere­sége, a korábbi vesztesége­ket is sorra felszámolják. 1981. szeptember 30-ig 131 szerződéses vagy bérbe adott bolt és 149 vendéglátóhely vesztesége szűnt meg, mind­össze nyolc olyan vendéglá­tóhely maradt, ahol az új üzemeltetési formában az átalánydíj nem fedezte tel­jes egészében a ráfordításo­kat, de a veszteség itt is lé­nyegesen csökkent. Az új forma természetesen a problémáktól sem mentes, jócskán akad még tennivaló. Az üzletvezetők jelentős ré­sze árubeszerzési nehézsé­gekre panaszkodik, amin szé­les választékkal rendelkező önkiszolgáló raktárak orszá­gos hálózatának kiépítésével is igyekszik segíteni a mi­nisztérium. A hatóságok bő­víteni kívánják a forgalomba hozható termékek körét, eny­híteni azokat az előírásokat, amelyek a szerződések meg­kötéséhez végzettséget, bizo­nyítványokat követelnek meg. A legfontosabb a ráter­mettség. Tervezik a forgó­eszközök megváltására vo­natkozó licitálás megszünte­tését, hogy a nagyobb befek­tethető pénzzel rendelkezők ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe. Fölmerült annak gondolata is, hogy a jövőben a vállalatok esetleg ne há­rom-, hanem ötéves szerző­déseket kössenek, ami növe­li a boltvezetők biztonságér­zetét, erősíti bizalmát. Az év folyamán körülbe­lül 5000 szerződés megköté­sére és több száz bolt bérbe adására számítanak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom