Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

Épül Békéscsaba legnagyobb méretű tornaterme

1982. március 31., szerda

Joseph Haydn születésének évfordulóján

Nagy siker volt

A béreslegény szerepében Hodu József

„Megboldogult apám bognármester volt, Harrach gróí jobbágya, a zenének természettől fogva igen nagy ked^_ velője. Hárfázott, anélkül, hogy egyetlen kottafejet ismert volna, én meg ötéves fiúcska koromban rendre utána énekeltem egyszerű, kurta darabjait. Ez késztette apámat arra, hogy Hamburgba adjon, az ottani rokon iskolamesterhez, hogy nála a zene alapelemeit a fiataloknak szükséges többi dolgokkal egyetemben elsajátítsam. Hatodik évemben már teljes biztonsággal énekeltem a miséket a kóruson, s zongorán meg hegedűn is játszottam valamelyest. Hétéves koromban a Hamburgon átutazó Reuter karnagy úr véletlenül hallotta gyenge, de kellemes hangomat. Azonnal magához vett a bécsi muzsikaházba, ahol az éneklés tudománya mellett igen jó mesterektől zongorát és hegedűt tanultam. A Szent Ist- ván-székesegyházban és az udvarnál egyaránt nagy sikerrel énekeltem a szoprán szólamot 18 éves koromig, amikor végül is elvesztettem a hangom. Nyolc teljes évig kellett azután a fiatalság tanításából szűkösen tengődnöm."

A Lajta'menti Rohrau faluban, 1732. március 31-én született zeneszerző Esterházy Miklós hercegnek írta ezt az önéletrajzi levelet. A népből származott a XVIII. század második felének zseniális muzsikusa, aki származását soha meg nem tagadta. Élete jelentős része az udvari zeneszerző és karmester tevékenységével telt el; 1761-től 1790-ig a leggazdagabb magyar főúri csalód, az Esterházyak szolgálatában, előbb másodkarmesteri, majd csakhamar zenei vezetői beosztásban. Művei jelentékeny részét Magyarországon írta tehát.

Aki ma hangversenyen, rádióban vagy hanglemezről vonósnégyest, szimfóniát vagy zongoraszonátát hallgat, talán nem gondol rá, hogy ezeknek az elterjedt zenei formáknak Haydn — bár nem feltalálója — forradalmi újítónak számító reformere, első kimagasló jelentőségű. nagy mestere volt. Hihetetlenül termékeny egyben, hiszen fennmaradt 104 szimfóniája, 83 vonósnégyese, több mint 50 zongoraszonátája, vagy 20 operája. S lényegében nincs olyan zenei műfaj, amelyben nagyszámú és jelentékeny alkotásokat ne hagyott volna utókorára. Hihetetlen munkabírására jellemző, hogy volt olyan év — 1786 —. amikor 125 opera- előadást vezényelt, köztük nyolc bemutatót. Messze földön híres volt az Esterházyak megannyi zenei produkciója, megcsodálta Mária Terézia császárnő csakúgy, mint a bécsi udvar számos más előkelősége.

Haydn mint öntudatos, saját értékét ismerő polgár végezte udvari zeneigazgatói teendőit. Ahogyan kiadóivd

Rajz Haydnról

tárgyalt — számos idevágó levele maradt fenn —, vagy ahogyan 1790 után a modern, nyilvános londoni hangversenyéletben részt vett, az a feudalizmussal szakító új korszak magatartását jelzi.

Hogy a népből származott, nemcsak szavakban ismerte el, zenéje is megannyi nyomát viseli ennek. Több részes alkotásainak menüett- tételei az osztrák néptáncnak adtak művészi keretet. Hányszor is él a nép hangszerének, a dudának jellegzetes effektusaival! Nyoma maradt zenéjében annak is. hogy oly hosszú időt töltött Magyarországon, s nyilvánvalóan megismerkedett a részben cigánymuzsikusok játszotta verbunkossal. Némely tételének „All’ongare- se”, „Álla zingarese" felirata és egész lejtése közvetlenül figyelmeztet e magyar hatásokra, de nem egy olyan kompizíciójából is kihallható a verbunkos, ahol Haydn erre külön nem figyelmeztet.

Művészetét sokáig nem kutatták, elemzése annál inkább fellendült az utolsó évtizedekben, s e munkában a magyar tudomány, Bartha Dénes és Somfai László világra szólót teremtett. Jelentőségét a legteljesebben talán Kodály Zoltán foglalta össze: „Haydn volt az első. aki a zene nagy arisztokratikus korszaka után a nép hangját szólaltatta meg, magateremtette magasrendű formákban. Ö • nem kevés hozzáértőnek írt, hanem mindenkinek. Halála óta sok új divat, irány, stílus merült fel a zenében. Nagy alkotók is jöttek, remekművek születtek. Mindez Haydnnak nem ártott. Legjava műve ma is oly friss élő zene, mintha tegnap írták volna. . Nélküle nem lehet szimfonikus- és kamarazene-műsor. Zenéje hármas értelemben demokratikus. Először, mert a nép hangján szól. Azután törekszik arra, hogy mindenki megértse. Végül újra megvalósítja a szólamok egyenrangúságát. Az emberiség jótevője akart lenni. Ezt a célját el is érte. Alig volt a világon zeneszerző, aki a lefolyt 200 év alatt több embernek szerzett gyönyörűséget és vigasztalást.”

Breuer János

A Békéscsabai 2. számú Általános Iskola udvarán a városi tanács megbízásából közös vállalkozással épül a tornaterem. A földből már magasodnak a hatalmas betonelemek. A terveket a Békés megyei Tervező Vállalat készítette, a kivitelező pedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez a vállalkozás olyan, melyben mindhárom vállalat — a lebonyolítást a Békés megyei Beruházási Vállalat végzi — közösen felel a pontos, precíz tervezésért, a lebonyolítás határidejéért és a kivitelezés minőségéért. Az átadás határideje 1982. szeptember 1.

Szép ajándék lesz a 8 csoport testnevelés tagozatos általános iskolásnak, ezen kívül még a 26 tanuló- csoportba járó, összesen mintegy ezer gyermeknek. A csarnok három térelválasztó függönnyel —, melyet elektromos motor emel fel a födémig — 4 önálló

teremmé alakítható. Ezekben egyszerre négy csoport tud önállóan dolgozni. A nagyméretű pálya megfelel az NB I-es kézilabdaméretnek. A tervezéskor arra is

Az okányi általános iskola nem küzd tanteremgondokkal. Az alsó- és felsőtagozatos épületben összesen 380 gyerek tanul. s bár az utóbbi két évben nőtt az elsősök száma, ez előreláthatólag hosszabb távon sem okoz még gondot. Mivel mindkét épület régi. fűtése nem a legkorszerűbb. Cserépkályha, olajkályha szolgáltatta télen a meleget, s bizony előfordult, hogy egy-két tanterem hidegebb volt a kelleténél. Elavult a villanyhálózat is, nincs vizesblokk. s 10 tantermet kellene parkettázni. Az elmúlt évben — mintegy 300 ezer forint értékben — befejezték az alsó- tagozatos tantermek parkettázását, s még ez évben készülnek a felsőtagozatos termek olajos padlójának kicserélésére is. A két iskolaépület teljes korszerűsítését ebben az ötéves tervben szeretnék ' megvalósítani. Kisebb költséget jelent. * de az oktató-nevelőmunka szempontjából igen fontos a felszerelés bővítése. új taneszközök vásárlása. Televízióra. magnóra, lomexjálszóra.

gondoltak, hogy az országos szintű versenysportnak is bitosítsanak helyet. A tornateremhez 6 öltöző, orvosi szoba, szertár és nevelői szoba kapcsolódik.

1982. február 1-től a békéscsabai Városi Tanács V. B. az iskola kezelésébe adta át a kisstadiont. (Népszerű nevén az SZTK-pá- lyát.) Itt is rragy arányú munkába kezdtek. A jelenleg meglevő két bitumenes pálya mellé a meglevő területen több önálló funkciójú pályahelyet alakítanak ki. Vizesblokk és szertárak, kondicionáló sarok, magas- ugróhely, távolugrópályák, 60 méteres futópálya készül, a volt 7. számú iskola udvarán pedig egy 40X20 méteres salakpálya. Ha ez a tornaterem- és pályaegyüttes kialakul, az iskolai sport és a város sportja is egy igen hasznos kis sportkombináttal gazdagodna. Ezeket megálmodni sem egyszerű dolog. A pénzt, a társadalmi összefogást és a minőségi kivitelezést biztosítani az elkövetkezendő hat hónap feladata lesz.

Kép. szöveg: Bozó Dezső

és videokazettára lenne szükségük a közeljövőben.

A csaknem 400 kisdiákot 27 pedagógus oktatja a tanulmányokra. A tantestület fiatalodott az utóbbi években: a ta- nítók-tanárok fele 35 éven aluli. Ennek oka elsősorban a lakáshelyzetben keresendő:

ugyanis minden pedagógus kap Okányban szolgálati lakást. s ez nagy vonzerő. Fizetésük sem marad el a járás többi községének átlagától, s itt is kapnak illetményföldet. Az alacsony életkor azonban némi hátrányt is jelent: nem túl jó a szakos ellátottság. Most rajz. ének- és kémiaszakos nevelő hiányzik í\ tantestülettől. Jobb az arány a képesítést tekintve, hiszen mindössze két képesítés nélküli tanít ebben az iskolában, s egyikük épp az idén végez a főiskolán. Bár a pedagógusok nagy része nő. ez nem okoz gondot az oktató- nevelő munkában, ugyanis csak egy kismama van jelenleg gyesen.

n. k.

Békés megyében az idei színházi évad jeles eseménye Darvas József Vízkereszttől szilveszterig című művének bemutatása. A közönség vastapssal, a kritika elismerő sorokkal értékelte a főszereplő, Hodu József produkcióját. aki Sándort, a béreslegényt keltette életre. A bemutató sikere után kíváncsi voltam, hogyan telnek az előadás „hétköznapjai”. Hiszen a premierközönség ünnepélyes-udvarias tapsai talán elfedhetik az előadás hiányosságait, s a fokozott izgalom is tompító hatással lehet a közös játékra. Megnéztem tehát az egyik ifjúsági előadást is. Tizennégy-ti- zenhat éves fiatalok voltak a nézőtéren, s mondhatom, kezdetben elég éretlenül viselkedtek. Már elkezdődött a színpadi játék, mégse akart elülni az ifjú közönség zaja, viháncolása, a rágógumik pukkasztása. Aztán egyre irr káb diadalmaskodott a játék a vásott tréfa felett, s a nézőtér néma csendben, szinte együtt lélegzett a színpadi hősökkel. Igazi siker kerekedett a-nagyon rosszul indult találkozásból.

Ha lenne kalapom, bizony megemeltem volna Hodu József előtt, amikor az előadást követően beszélgettünk.

— Kollegáim nevében is köszönöm a gratulációt. Különös erőfeszítés számunkra, ha nehezen formálható közönség előtt játszunk. Annál nagyobb öröm tehát, ha sikerül „megfogni”, magunkkal ragadni a nézőtér rokonszenvét. Nem felmentésnek szánom, de valamelyest meg tudom érteni a fiatal nézőket is, ha nehezebben élik bele magukat apáik-nagyapáik világába, a sommások, béresek életébe.

— De hiszen a főhőst életre keltő színésznek se lehettek személyes tapasztalatai a két világháború közti paraszti sorsról.

— Igaz. Ráadásul én városi. újpesti gyerek vagyok. Ám Darvas József mondatai olyan erővel ragadtak üstökön, hogy csak hagynom kellett magam sodortatni. Az előadást rendező Giricz Mátyással is csodálatos összhangban voltunk. Még csak munkának se éreztem közös tevékenységünket. Pedig a munka tulajdonképpen szép szó, emberi méltóságunkra utal, ám a színészi produkció mégis más. Játék? Szolgálat? Hivatás? Nem tudom, Számomra mindig küzdelmet jelent a színpadi figurával való azonosulás, és ha léi J

nyem egy-egy darabját ki tudom fejezni általa, akkor boldog vagyok. Mindig tanulni próbálok a hibákból, kudarcokból is. Mert ha valami jó, arról nagyon nehéz beszélni. A negatívumokat sokkal árnyaltabban tudjuk felsorolni baráti körben és szakmai vitákon is. Ez viszi előre a világot, hiszen a jó. az természetes állapot kellene, hogy legyen, s a rossz elleni küzdelem jelenti a haladást. Persze csöppet se bánom, ha sikerem van, inkább vállalom, hogy a fenti „filozófiám" - szerint ez kevésbé serkentő. Néha kell egy kis . zavartalan boldogság is.

— Hosszú út vezetett a mostani főszerepig?

— Nagyon! Két évvel ezelőtt szerződtetett a Jókai Színház, s ez az időszak fordulópont lett az életemben. Érzem, hogy bíznak bennem, vigyázzák a fejlődésem, és ezért nagyon hálás vagyok. Korábban Budapesten. a Várszínházban volt szerződésem, előtte pedig a 25. Színház stúdiójában tanulgattam a színészmesterség fortélyait. Ugyanis sose jelentkeztem főiskolára, hisz nem tartottam magam különös tehetségnek. Vasszorgalommal igyekeztem tehát megtanulni mindent, ami megtanulható. Nagy árat fizetek a játékért : az életem tettem a színészi pályára. így aztán minden színpadon töltött percet nagyon megbecsülök, külíjnben önmagam csapnám be, saját álmaimhoz lennék hűtlen. Bő évtizede immár, hogy gyűjtögető életmódot folytatok. Minden élményt. tudást, tapasztalatot elraktározok magamba. Szeretnék intenzív életet élni, hasznosan, értelmesen, jól gazdálkodva önmagámmal. S ha tehetséggel is bírom, no meg a szerencse se lesz hűtlen hozzám, talán sok örö-> met szerez majd számomra a színészmesterség.

Antlódy Tibor

Az épülő tornaterem

Korszerűsítésre váró tantermek Okányban

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Világablak.

8.56: Mi a könyvsiker Magyar- országon?

9.06: Honegger kamarazenéjéből 9.42: Kis magyar néprajz.

10.05: Amikor én még . . .

10.35: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.50: Népzene Málta szigetéről. íl.OO: Versenyművek.

12.35: Kisoroszi ..kiszorítós”? 12.55: Operaslágerek.

13.25: Dzsesszmelódiák.

14.29: Kagvlózene.

15.05: Kritikusok fóruma.

15.15: Rahmaninov-dalok.

15.28: MR 10—14.

16.10: Délutáni Rádiószínház. Éjszakai vonat.

17.07: Apróságok.

17.32: Holnap közvetítjük.

17.57: PÁTRIA — népzenei hanglemezsorozat.

19.15: A zene nem ismer határokat.

20.05: A rádió könyvklubja. 20.59: Nóták.

21.29: Kapusi Rózsa riportja. 22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Angol madrigálok.

22.45: Folyamatosság vagy újrakezdés?

23.00: Hunyadi László.

0.10: Novai Gábor táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Népdalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti.

10.00: Zenedélelőtt.

II. 33: A Szabó család.

12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: Kettőtől fél ötig.

16.10: Dóry József nótákat énekel.

16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.,

18.33: Nosztalgiahullám.

19.15: Kíváncsiak klubja.

20.05: Sanzonfelvételeinkből.

20.33: Elkie Brooks felvételeiből. 21.18: Világhírű előadók operett- felvételeiből.

22.00 : Bura Kovács Andor népi zenekara játszik. Urbán Katalin nótákat énekel. 22.30: Barátság slágerexpressz. 23.20: Spirituálék.

III. MŰSOR

9.00: Magvar művészek operafelvételeiből.

9.45: Helmuth Rilling orgonái.

10.32: Magyar zeneszerzők.

11.05: A Dunánál.

11.25: A Chase együttes története.

12.30: Reneszánsz muzsika.

13.07: Étrendünkbe kerül-e a szója?

13.27: Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony.

Közben: 14.36: Magyar irodalmi arcképcsarnok.

14.56: Az operaközvetítés folytatása.

17.12: öt földrész zenéje.

17.27: Fúvóshangversenv a G-os stúdióban.

17.53: Horváth Anikó csembal- mozik, Rádi Ildikó gordon- kázik. Gábor József zon-^ gorázik.

19.05: Népdalok.

19.15: Vallomás a műfordításról.

19.35: A Magyar Állami Hanver- senyzenekar hangversenye. Haydn: Az évszakok —

oratórium.

Közben; kb. 20.40: Egy pálya vonzásában.

kb. 21.00: Az oratórium közvetítésének folytatása.

kb. 22.00: Kovács Andor gitárfelvételeiből.

SZOLNOKISTÜDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Tangóritmusok.

17.20: Orvosság pletykák ellen. Dalocsa István jegyzete.

17.25: Új kórusfelvéleleinkből. A Kilián Főiskola és a Verseghy Gimnázium kamarakórusa énekel.

17.30: Zenés autóstop. 497. szám. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: A tegnap slágereiből.

18.26—18.30 Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.30: Tévétorna, (ism.)

8.35: Iskolatévé: Deltácska.

(f.-f.)

9.05: Stop!

9.15: Delta, (ism.)

9.40: Szolgák és más urak. NSZK tévéfilm. (ism.)

10.35: Szórakoztatás Svédországban. (ism.)

11.20: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.)

14.25: Iskolatévé: Szülök iskolája. (ism.)

15.05: Deltácska. (ism.) (f.-f.)

15.25: Hogyan tanítok tévével? Környezetismeret (1. osztály) (f.-f.)

16.25: Hírek, (f.-f.)

16.30: Himalája-trilógia.

16.55: Egy kislány naplója. NDK tévéfilm.

18.20: Reklám, (f.-f.)

18.30: Foglalkozzunk a foglalkoztatással. (f.-f.)

18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Családi kör. (f.-f.)

20.50: A hét műtárgya.

20.55: ..Menetrend”. Koncz Zsuzsa műsora.

21.25: Nemzetközi stúdió.

22.05: Televíziós mesék felnőtteknek : A világkagvló mítosza.

23.10: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

19.30 : Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye.

A szünetben:

kb. 20.45: Tv-híradó 2.

21.55: Szép szó.

BUKAREST

16.25: Történelmi figyelő.

16.40: Kórusok.

17.00: Nőkről nőknek.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.25: Gazdasági figyelő.

20.40: Tv-fórum.

21.00: Piros almák — rbmán játékfilm.

22.20: Tv-híradó.

BELGRAD. I. MŰSOR

10.00: Tévénaptár.

10.30: Szabadkától Újvidékig. 10.40: Érdekes utazás.

18.10: Magyar nyelvű tévéhíradó. 18.45: G y ermekek nek.

19.15: Tévénaptár.

19.45: Aktualitások.

20.15: Rajzfilm.

20.30: Tévénapló.

21.00: Szórakoztató szerda.

22.30: Komoly zene.

23.15: Tévénapló.

II. MŰSOR

21.00: Kultúra az objektivben. 21.50: Zágrábi panoráma.

22.05: Drámai est.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Start két keréken. 6 órakor: Kalózok Jamaicában. 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Kettévált mennyezet. 4 órakor: Mesél a bécsi erdő. 6 és 8 órakor: Kettévált mennyezet. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Flórián kapitány. I.. II. rész. Gyulai Erkel: Az Olsen banda boldogul. Gyulai Petőfi: 3 és 6 órakor: Keresztapa. L. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Zorán, a zsoké fia; Fél 6 és fél 8 órakor: Tegnapelőtt.