Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-31 / 76. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 31., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Napirenden a hazafias honvédelmi nevelés Ülést tartott a megyei úttörőelnökség Tanácskozott a SZÚVOSZ elnöksége A hazaszeretetre, hazafisásra, internacionalizmusra való nevelés csak sokoldalú, kitartó értelmi, érzelmi hatással érhető el az ifjúság körében, és akkor eredményes igazán, ha már kisgyermekkorban, a családban megkezdődik, majd bekapcsolódik ebbe az iskola, és az úttörőszervezet is a maga sajátos eszközeivel, lehetőségeivel. Erről a megkülönböztetett fontosságú témáról tárgyalt március 30-án, tegnap délelőtt Békéscsabán megtartott ülésén, Pataki József vezetésével az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége. Az orosházi úttörőcsapaAz utcán közlekedő emberek jogos igénye, hogy a köztéri, utcai, nyilvános órák mindig a pontos időt mutassák. A Magyar Posta speciális órásműhelyében, az alközponti üzem óraalosztályán havonta ellenőrzik a főváros mintegy kétszáz időmérőjének elektromágneses szerkezetét. A képen: órák a munkaasztalon (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) A KISOSZ megyei választmányi ülése tokban folyó honvédelmi nevelőmunkáról Szente Judit városi úttörőelnök számolt be a testületnek. A tanórán kívüli hazafias, honvédelmi nevelés nem kis mértékben az úttörőmozgalomra hárul. A formák, a keretek változatosak; az őrsök, rajok tagjai találkoznak a fegyveres testületek képviselőivel, élménybeszámolókat hallgat" nak, bemutatókon vesznek részt, ahol például a rendőrök munkájával ismerkedhetnek meg közelebbről. A tanulmányi kirándulások, túrák, táborok —- megannyi jó alkalom, hogy ismerkedjenek a gyerekek a hazai tájakkal, történelmi nevezetességekkel, emlékhelyekkel, s ezeken keresztül a magyar történelem kiemelkedő alakjaival, hőseivel. A honvédelmi nevelést szolgálják egyes akciók, szemlék, akadály- versenyek, ünnepségek is. Hagyományos a fegyveres erők napján rendezett akadályverseny, amikor a gyerekek ellátogatnak a laktanyába, köszöntik a fegyveres testületek tagjait, menetdal- és alaki szemlét tartanak, megtörténik az egyenruhaszemle, díszőrséget adnak. Ez utóbbiak, vagyis az alaki szabályok, formaságok gyakorlása fontos követelménye a honvédelmi felkészítésnek, fegyelemre nevel, s a jelképek tiszteletére. A honvédelmi nevelőmunka aktívái az Üttörő Gárda tagjai. Orosházán a helyi sajátosságoknak megfelelő szakaszok alakultak, ahol a gyerekek alaposabban is megismerkednek egy-egy szakterülettel, és általános honvédelmi felkészítést is kapnak. A városba:) az egészségőr, a közlekedési és a munkásőr úttörőgárda szakaszok tevékenykednek a legjobban. A fegyveres testületek messzemenően támogatják az iskolák, úttörőcsapatok nevelő-oktató munkáját. A hazafias-honvédelmi nevelés személyi feltételei a városban megfelelőek, a tárgyi feltételek viszont szegényesek. A megyei úttörőelnökség a beszámolót elfogadta, és elismeréssel illette. Ugyanakkor a testület — az országos úttörőelnökség 1981. decemberi, a honvédelmi nevelésről szóló határozatát figyelembe véve, és a megyei tapasztalatok alapján — állás- foglalást fogadott el, amelyben elemezte a hazafias honvédelmi nevelés helyzetét a megyében, és meghatározta a további feladatokat a városi-járási úttörőelnökségek, az úttörőcsapatok számára. A napirendnek megfelelően ezután Koltai Zoltánná orosházi járási úttörőelnök előterjesztésében az úttörővezetői vitakörök orosházi járásbeli tapasztalatairól szóló tájékoztatót vitatta meg a testület. A fogyasztási szövetkezeti szervek fokozottabban közreműködnek a kisüzemi termelés, a kisegítő tevékenység továbbfejlesztésében, valamint a fogyasztási szolgáltatások szervezeti formáinak korszerűsítésében és a magánkisipar szolgáltatásainak kiegészítésében — hangsúlyozta a SZÖVOSZ elnöksége tegnapi ülésén, amelyen a szövetkezetek ilyen irányú tevékenységének még kihasználatlan lehetőségeit elemezte. Az elnökség megállapította: elsősorban azokon a területeken kell mozgósítani az ÁFÉSZ-eket, a takarék- és lakásszövetkezeteket, illetve vállalatokat,. amelyek leginkább megfelelnek a szövetkezeti sajátosságoknak és a tagság érdekeinek. A szövetkezeti mozgalom sokszínű tevékenysége, változatos szervezeti felépítése, és például a mezőgazdasági kistermelés integrálásában elért eddigi eredményei alapot adnak az egyes kisvállalkozási formák hatékony kibontakoztatásához. A szövetkezetekhez szorosan kapcsolódó ipari és szolgáltató kisvállalkozások formájaként szakcsoportokat, a szövetkezeti közös vállalatoknál pedig gazdasági munkaközösségeket célszerű kialakítani; mind a két formánál elsősorban a kisvállalkozást irányító szerv vagy vállalat, illetve a lakosság javára kell szolgáltató, továbbá ipari tevékenységet folytatni. Az ipari szakcsoportok és vállalati munkaközösségek bekapcsolódhatnak a foA Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete tegnap, kedden az SZMT székházában előadást rendezett Gazdaságirányításunk makro- és mikroszintű szervezeti rendszere címmel. Az előadó — Varga József, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkagyasztási cikkek, például a hiánycikkek gyártásába. Jó lehetőségek kínálkoznak a külpiacon is előnyösen értékesíthető termékek előállítására. Az eddigi felmérések alapján a fahulladék-feldol- gozás (kádáripari termékek, kisbútorok), vas- és fém- tömegcikkek (szerszámok, háztartási eszközök, lakatos- ipari áruk), divatcikkek, népművészeti termékek, textíliák, továbbá alkatrészek, részegységek gyártása jöhet számításba. A szolgáltató szakcsoportok, vállalati munkaközösségek a lakásépítéssel és -fenntartással kapcsolatos munkákat is elláthatnak, éspedig úgy, hogy a tervezést és a művezetést is elvégezhetik, és a szakipari munkákat is elvállalhatják. A kisvállalkozásoktól sokat várnak a javító- és a szervizszolgáltatásnál és a szállítóeszközök üzemeltetésénél. Az elnökség rámutatott: még jobban fel kell karolni az ÁFÉSZ-ek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok munkáját. Újabbak szervezése is számításba jöhet. A jövőben még több szaporítóanyagot, tenyészállatot kell biztosítani számukra, és el kell mélyíteni a szakcsoportok keretében végzett növényvédelmi, mű- trágyázási és szállítási együttműködést. A SZÖVOSZ által alakított szövetkezeti vállalatok jól körülhatárolt célra, az alapfunkciók kiszolgálására önállóan, vagy több közös vállalattal együtt leányvállalatokat alakíthatnak. társa — elmondta, hogy az irányítás kérdése először az 1968-as gazdasági mechanizmusváltás idején került reflektorfénybe. Több intézkedés történt az_ irányítási rendszer reformjára is, de nem sikerült minden elképzelést következetesen végrehajtani. A hetvenes évek olajár- robbanásai és az ezt követő cserearányromlások mindenképpen szükségessé tették, hogy felszínre hozzuk azokat a tartalékokat is, melyek a' vezetésben, az irányításban rejlenek. Napjainkra már az a jellemző, hogy a vállalatokat egyre jobban bevonják a döntésekbe, szervezettebb és korszerűbb lett az irányítás. Ezt a célt szolgálja a közelmúltban létrehozott Ipari Minisztérium is. Itt nem az a lényeg, hogy öt-hatszázzal kevesebb ember végzi a munkát — bár ez sem mellékes —, hanem az a legfontosabb, hogy a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, bővült a Kereskedelmi Kamara hatásköre, és a piaci mechanizmusoknak nagyobb teret engednek. A gazdaság- irányítás fokozódó rugalmassága teszi lehetővé az új vállalkozási formák bevezetését is. A különféle kisszervezetektől nagyon sokat várnak, remélhető, hogy az alkatrészellátás, szolgáltatás sok gondját megoldják. L. L. Békés megye kiskereskedői egyre jobban kiveszik a részüket a kereskedelem, a vendéglátás színvonalának emeléséből: bővült és erősödött közéleti, társadalmi szerepük, munkájuk — hangsúlyozták a KISOSZ megyei szervezetének keddi választ- I mányi ülésén, amelyet Bé- j késcsabán tartottak. Részt j vett a választmány munká- | jában dr. Baradlai György, a KISOSZ alelnöke, dr. Ro- tyis János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa és Rácz Gábor, a HNF megyei bizottságának munkatársa. Az elnöki megnyitó után dr. Sebestény József, a KISOSZ megyei titkára számolt Március 30-án, tegnap a tavaszi nevelési értekezlet előkészítése céljából két előadás hangzott el Békéscsabán a megyei tanács nagytermében. Az alsó fpkü oktatási intézmények, nevelő- otthonok, diákotthonok igazgatóinak és szakfelügyelőinek részvételével tartott ülésen elsőként dr. ÁrvBy József gyermek, és ifjúságvédelmi csoportvezető ügyész a veszélyeztetettség és a bűnözés problematikájáról beszélt. Többek között ismertette azokat az okokat, amelyek az eltelt néhány évtized alatt a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek számának ugrásszerű növekedéséhez vezettek. Kiemelte, hogy a gyermekvédelemben főleg a nevelés és a megelőzés kapjon nagyobb hangsúlyt. A második előadó Dombvári Józsefné, a gyulai gyermek- és ifjúságvédő intézet pszichológusa volt, aki a Veszélyeztetettség a személyiség vizsgálatának tükrében című témával foglalkozott. Mint mondotta, a tabe az 1981. évi feladatok megvalósításáról, és szólt a további tennivalókról, elképzelésekről. Elmondotta, hogy tavaly 34 új magánkereskedői engedélyt adtak ki megyénkben, így a létszám meghaladja az ötszázat. Az elkövetkezendő években számos üzlet épül. Többek között Békéscsabán a Kinizsi, a Mednyánszky, a Luther utcában, a Bartók Béla úton. Ugyanakkor Gyulán, Békésen és a kisebb településeken is nyitnak a magánkereskedők kis boltokat. A vitában felszólalók az ötnapos munkahétről, az árubeszerzésről, az adózásról mondták el véleményüket, javaslatukat. (§. s.) pasztalatok szerint elsősorban a megromlott otthoni légkör, egyes szülők rendezetlen életmódja, avagy válása miatt kell állami gondozásba venni a gyermekeket. A családokon belüli kapcsolatok lazulását olyan momentumok is előidézhetik, mint például az urbanizáló- dás. Ilyenkor mindinkább kiütközhetnek a jellembeli fogyatékosságok, maga az egyén elszürkül, elszemélytelenedik,- s gyakran közömbössé válik. E negatív tendenciák mérséklésében, illetve visszaszorításában, egyre nagyobb felelősség hárul a családra, de sokat segíthet az iskola, sőt, az egész társadalom is. Befejezésül Hárs György- né, a megyei művelődési osztály iskolai csoportvezetője foglalta össze az elhangzottakat, majd ismertette azokat a fontosabb szempontokat, amelyek hozzájárulhatnak a további eredmények eléréséhez. Kép, szöveg: Bukovinszky István Előadás a gazdaságirányításról Legyen társadalmi ügy a veszélyeztetettség visszaszorítása A megyei tanács nagytermében tartott ülés egyik előadója dr. Árvay József gyermek- és ifjúságvédelmi csoportvezető ügyész volt
