Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

Orosháza és Vidéke ÜFÉSZ Ha jó a tervezés... Magyar József kisfilmjei Magyar József filmrendező a BÉKÖT-ben (középen) Fotó: Fazekas László Nehéz dolog az orosházi járásban a közművelődés dol­gai után úgy kérdezősködni, hogy már az első válaszmon­datban ne kelljen hallani az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ támogatásáról, segítő szándé­káról, akaratáról. Üjabb bi­zonyíték arra, hogy egy terv akkor ér valamit, ha az meg­valósul, reális alapokra épül. De még ez sem minden! Fő­képpen a közművelődésben, nem egyszer a szövetkezeti mozgalomban is, a tervek teljesítése inkább a mennyi­ségi, mintsem a minőségi el­képzelések valóra váltását jelenti. Ez alól azonban ki­vételt képez ez a fogyasztási szövetkezet. Ezt igazolják sokéves munkája „messze földön híres" eredményei. Előttem a 18, sűrűn gépelt oldalú, a szövetkezet műve­lődési bizottsága által ké­szített közművelődési terv. Első részében a nyolcvan­egyes értékelés, majd az idei elképzelések személyekre és belső szervezetekre lebontott sora. Bizalmatlanul forgat­nám a lapokat, ha nem győ­ződtem volna meg az elmúlt évek során arról, hogy e so­rok, tételek, tervek mögött ott a bevezetőben leírt alap. Az évek munkájának egy­másra épültségét is ez biz­tosítja. Ami az első pillanatban a tervet lapozónak feltűnik, az az a gondoskodás, ami az igen sok településen dolgozó tagokkal és alkalmazottak­kal való törődésben nyilvá­nul meg. És ehhez melyik forma illenék jobban, mint a megismételhető rendezvé­nyek, a vándorkiállítások. Az ez évre megfogalmazott kiemelt feladatok felsorolá­sából hadd emeljek ki hár­mat. Az első mindenképpen a „művelődési munkánk tar­talmi színvonalának tervsze­rű emelése", vagyis, a „szo­cialista szellemi és testkultú­ra harmóniájának biztosítá­sa a kulturált szórakozás és a szabad idő hasznos eltölté­Emlékezés Haydn-re Március 3l-én. . születésének 250. évfordulóján szerte a vilá­gon a nagy osztrák zeneköltőre. Joseph Haydn-re emlékeznek. A Népszínház operatársulata e napon a Fertődtől nem messze eső Körmenden adja elő A pa­tikust. A Goldoni librettóra ké­szült vígoperát Haydn Eszterhá- zán. a mai Fertődön írta, ezzel a müvével avatták a kastély operaépületét. A Népszínház operatársulata ez alkalommal hetvenötödször tűzi műsorára e darabot. Ugyancsak március 31-én. es­te Haydn-re emlékeznek Buda­pesten is; a Zeneakadémián az Évszakok című oratóriumát szó­laltatja meg a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Ferencsik János vezényletével. se’’. Elméletileg semmi új nincsen ebben a megfogal­mazásban. A tartalom azon­ban ritkaság: felismerni és a gyakorlatba ültetni azt, hogy a közművelődésnek ko­runkban talán a legfonto­sabb feladata a termelésben részt vevők szellemi és tes­ti akkumulálása. Ha kell, ak­kor a színvonalas, könnye­debb műfajok és ágazatok sajátos eszközeinek igénybe­vételével. A második megállapítás a „szövetkezeti és a - lakóhelyi (területi) művelődés lehető­ségeinek koordinált biztosí- tásá’’-1 hangsúlyozza. A „munkásművelődés, ezen be­lül is a fiatalok, a nők mű­velődési igényeinek maga­sabb szintű biztositásá"-va\. A terv összeállítói — s akik azt jóváhagyták: a szövetke­zet gazdasági, párt- és szak- szervezeti, valamint közve­tett módon természetesen az ifjúsági vezetés is — bizo­nyára tisztában voltak az­zal. hogy éppen az első pont­nak vett feladatsor következ­ményeként, az a bizonyos szellemi és testi akkumulá- lás, feltételezi ezt a szocio­lógiai rangsorolást. Ez a terv részletezésében a fiataloknak és a nőknek leginkább „test­hez álló” formák ajánlásá­ban érvényesül. S természe­tesen mindezt a működési területükön, a szervezett ál­lami közművelődési rendszert is segítő-támogató, sajátságos területi kultúrközpontként teljesítik. A szövetkezet mű­velődési bizottságának ugyanis egymillió 200 ezer forintja van a tartalmi mun­kára, ami ugyebár jóval meghaladja nem egy járási művelődési központnak erre jutó anyagi keretét. . . Bizo­nyára nem kell indokolni és magyarázni, hogy azÁFÉSZ- nak eredendő érdeke, ha munkáját többen ismerik meg. Ezek a „hatáskört túl­lépő” dolgok természetszerű­leg visszahatnak és fejlesztik is gazdasági tevékenységét, előreviszik fejlődését. Az MTA Földrajztudomá­nyi Kutatóintézet alföldi osz­tálya, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, va­lamint a Pedagógus Tovább­képzési Intézet közös kiad­ványa elsősorban a földrajz­szakos pedagógusokat látja el friss információkkal. A napokban megjelent 15. szám szerkesztője, Baukó Ta­más ez alkalommal a hazai és a világsajtó segítségével először a világ elmúlt évi kőolajtermeléséről ad átte­kintést. A kőolajtermelés pontos, számszerű kimutatá­sa mellett azt is megtudhat­juk, hogy milyen egyéb okok befolyásolták az egyes orsza­A harmadik pontba fog­lalható akár az előző kettő összefoglalása is lehetne. „Az együttműködési formák szélesítése a területi szer­vekkel, intézményekkel; kö­zéptávú szerződés alapján a területünkön levő iskolákkal, úttörőcsapatokkal, az oros­házi és a békéscsabai mú­zeumokkal, a Darvas-emlék­házzal, a Petőfi Művelődési- Központtal (az orosházi já­rási-városi közművelődési intézmény — a szerk.) stb." önmagáért is beszél ez a be­kezdés; feltételezve és meg­alapozva ezzel az előbbieket. ^ t AT, tif Természetesen most ide lehetne sorolni a terv rész­letező pontjait, a kiállítások, bemutatók, előadások; a most alakult 120 tagú (!) ön­álló néptáncegyüttes műsor- és felkészítési tervét a tele­püléseket anyagilag és mű­sorral segítő tevékenység programozását, az oktatás, a világnézeti, a vizuális, a ze­nei nevelés szintén egymás­ra épülő, következetes üte­mezését. Mégis úgy vélem, a fenti hármas elvből, annak bizonyított valóságából kö­vetkeztetni lehet arra a gya­korlatra, amit példamutató­an folytat az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, annak mű­velődési bizottsága által. De az sem titok, hogy mindeb­ben céltudatosság van, amit sajnos még nem mindenhol ismertek föl. A kultúrára, az oktatásra, a közművelő­désre fordított pénz mindig — ha jól fektetik be és ha­tékonyan forgatják — visz- szatérül. Igen, a gazdálko­dásban. Ha stabil és jó a ki­indulópont, akkor olyan ha­tékonysággal, amit egyetlen más ágazatban sem érhetnek el. Az orosháziak már be­látták ezt, alkalmazzák is. S azt is állítják, hogy átadják tapasztalataikat az érdeklő­dőknek. Ebben sem fukar­kodnak. Csak takarékoskod­nak. Azzal, hogy a közmű­velődés tájain is a hatékony­ság biztos és jövedelmező eszköztárát használják fel. gok termelésének alakulását. Hasonlóan alapos áttekintést nyújt a kiadvány a világ földgáztermeléséről és keres­kedelméről. Az energiával kapcsolatos áttekintésből pem hiányzik a geotermikus ener­gia felhasználásának össze­foglalója sem. » A kiadvány második része a gabonakereskedelemmel, néhány fontos mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari cikk vi­lágkereskedelmi helyzetével foglalkozik. Végezetül a Szovjetunió gabonatermesztésének adatai olvashatók a Változó Világ- gazdaság legfrissebb számá­ban. (bsc) „Miért nem lehet, illetve miért csak ilyenkor lehet látni hazánkban kis- és rö­vidfilmeket?" — hangzott el ez alkalommal is a kérdés. A vendég, a rendező, vagy ha úgy tetszik: az „áldozat” Magyar József filmrendező volt. Nem tudott erre a kérdésre választ adni. ö sem. A közelmúltban két napig volt vendége Békéscsabának Magyar József. Hat helyen —• közművelődési intézmé­nyekben, a megyei pártbi­zottságon — vetítették há­rom kisfilmjét, valamint a leánykollégiumban a nem éppen mai keltezésű A vőle­gény nyolckor érkezik című, hagyományos hosszúságú vígjátékát. Minden vetítés után alkotó-közönség talál­kozó volt. „Számomra min­denképpen érdekes kérdé­sekkel, vitával, sok-sok ké­sőbb hasznosítható véle­ménnyel, információval” — állította a rendező. A megyei moziüzemi válla­lat szervezte meg ezt a vetí­tés- és ankétsorozatot. Ezzel kicsit válaszolt is a feltett kérdésre. Nem az első eset, hogy egy-egy rendező „ren­detlen” hosszúságú filmjei­nek bemutatkozási lehetősé­get teremt. Évek óta tart az országos, sőt a nemzetközi filmes találkozásokon is gyakran terítékre kerülő vi­ta: hol, hogyan és milyen szervezeti (?) keretek kö­zött lehet bemutatni a nem­zeti és a világfilmművészet nem lebecsülendő jelentősé­gű termékeit, a kis- és rö­vidfilmeket. Hogy mennyire cseppfolyós állapotú még minden ebben a kérdésben, mi sem bizonyítja jobban, mint az: a nem hagyomá­nyos hosszúságú — tehát úgy nyolcvan percnél rövi- debb vetítési idejű — alko­tásokra még egységes elne­vezés sem született.. . Kodály-emlékest Kodály Zoltán születésének 100 éves évfordulóján ünnepi estet rendez a megyeszékhely tanácsa. Március 30-án, ma este 6 órakor a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagy­termében lép az érdeklődő közönség elé az emlékest há­Pedig csak a saját házunk táján kellene körülnézni. Nem is beszélve Oscar-díjas filmünkről, amelyet csak az láthatott, aki műsorkezdés­től műsorzárásig nézi a té­vét. Ugyanis lehetetlen idő­pontban, bár néhány nap alatt háromszor is sugároz­ták. És vidéken, a mozik­ban, aligha. Magyar József most me­gyénkben vetített kisfilmjei közül (maradjunk ennél a meghatározásnál) a Mi, büsz­ke magyarok váltotta ki a legnagyobb feltűnést. Bizo­nyára nem azért, mert egy nyugatnémet fesztiválon nagydíjat kapott! Inkább té­mája miatt! Hiszen minden kisgyerek úgymond kapásból válaszol arra a kérdésre: mit tudnak rólunk a külföl­diek? Ismerik ugyebár a Hortobágyot, a gulyást, a csikóst. S mi ez ellen tilta­kozunk. Aztán mit mutatunk meg nekik? A pusztát, a csikóst, és teleetetjük a mé­regerős gulyással... Nos, valahogy erről a fura-torz, mégis tán indokolható élet­érzésről, vagyis hogy annak túlburjánzott és ritkítandó kinövéseiről szól ez az alig több mint negyedórás mű­remek. A vetítőtermek széksorai­ban természetesen most is feltették a kérdést: mi lesz a következő téma? Aki a rendező eddigi alkotásait is­meri, annak magától értető­dő volt a válasz. Mintegy ennek a Mi büszke magya- rok-nak folytatásaként Ma­gyar József a dokumentum­film eszközeivel azt vizsgál­ja, hogyan öröklődik át megannyi rossz beidegződés és megszokás a felnövekvő nemzedékben, a gyermekek­be. A válasz pedig új kér­dést szült: s azt a kisfilmet mikor láthatjuk? rom közreműködő együttese, a KPVDSZ Napsugár Báb­együttese, a Bartók vegyes­kar és a pedagógus női ének­kar. Lenkefi Konrád báb­művész adaptálásában Ko­dály két népballada-feldol- gozását, a Kádár Kata és a Mónár Anna címűeket is lát­hatja most a közönség. KÉPERNYŐ Utóhatás —1982 Megrendítő, hogy mire ké­pes az emberi akarat! Vit- ray Tamás tavalyi, „Siker” című műsorában ismerked­hettünk meg a budapesti, Ba­ba utcai gyermekotthon la­kóival, akik életük nagy ré­szét vastüdőben töltik. Néhá- nyan — egészen ember- feletti erőfeszítéssel — tar­talmassá, értelmessé, alkotó­vá teszik ezt a nyomorúsá­gos életformát. A szájába fo­gott ecsettel alkotó tehetsé­ges festő csak egy — bár kiemelkedő — a sok közül. Másoknak apróbb örömök jutnak: például egy kis ül- dögélés a szabadban. Tavaly mindehhez csupán egy lift hiányzott, ám nem sokáig. Azt hiszem, maga Vitray — aki pedig már tapasztalt „té­vés róka” — sem hitte, hogy ekkora ereje lehet egy tö­megkommunikációs eszköz­nek. Százak jelentkeztek: brigádok, KISZ-szervezetek, katonák, s így nemesük az áhított lift készült el, hanem lett park, színes tévé is. És ami ennél sokkal fontosabb: barátságok szövődtek az ott­hon lakói és az egészségesek között. Ezt az utóhatást vizsgálta a péntek esti műsor; nem­csak a pozitív, hanem a ne­gatív oldalait is bemutatva a mindig jó szándékú, de né­ha visszájára forduló segít­ségnek. A riporter szólt azok­ról a gondokról, amelyek egy év alatt „termelődtek”, s így elkerülte a könnycsa­logató érzelmességet. A má­sodik téma ugyancsak ma­gában hordozta ezt a buk­tatót, hiszen szemük világát majdnem elvesztett emberek csodával határos gyógyulásá­ról volt szó. Ügyesen felvil­lantva azonban azt a bizal­matlanságot, vagy szakmai féltékenységet (?) amely egy- egy tudományos eredményt sajnos, csaknem mindig kí­sér, sikerült hétköznapivá varázsolni ezt a csodát is. Ügyes fogásnak bizonyult a szakemberek és a gyógyult betegek összehívása egy ba­ráti beszélgetésre. Hiszen, akit nem győzött meg a ba­jai orvos a műanyag szem­lencse csodatévő erejéről, az saját, egészséges szemével győződhetett meg arról, hogy igenis, gyakran így gyógyít­ható a szürkehályog okozta látáscsökkenés. A „Siker” kétségtelenül si­keres tévéműsor volt. Való­színű, hogy az „Utóhatás” sem lesz népszerűtlenebb, hi­szen nem lerágott csontokkal traktálja a nézőt, hanem — követve az élet folytonossá­gát — bemutatja a közvéle­ményt érdeklő-érintő válto­zásokat. Ügy, hogy mérték­tartó, ám határozott véle­ményt is nyilvánít, s tettek­re készteti a képernyő előtt ülőket. —gubuez— Nemesi László Megjelent a Változó Világgazdaság (N. L.) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Eszmék faggatása. 9.02: Nótacsokor. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. 10.35: A Busch vonósnégyes ját­szik. 11.39: Tatárpuszta. v 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Budapesti MÁV szimfo­nikus zenekar játszik. 13.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 14.41: Arcképek a- szlovák iroda­lomból. 15.05: A Győri* leánvkar Bartók egynemű karaiból énekel. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Nemes Katalin zongorázik. 16.52: Dunajevszkij: Keringő a Világos út című film zené­iéből. 17.07: Olvasó a labirintusban, (ism.) 17.32: Egy nagykunsági népmű­vész. 17.45: A Szabó család. 19.15: Hatalom nélkül. 20.12: Népzenei Hangos Üjság. 20.52: Szintezik. 21.22: Schubert: Pisztrángötös. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Világjáró zenekarok. 23.32: Németalföldi szerzők kó­rusműveiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Rise Stevens és Jan Peerce könnyűzenei felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifiúság. 14.00: Kettőtől hatig . .. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Ferencz Éva népdalokat énekel. 18.53: Zenei Tükör. 19.23: Csendes jubileum. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház. 20.59: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 21.20: Lehár Ferenc: A vándor- x diák. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.30: A Molnár dixieland együt­tes hangversenye. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: A hamburgi Monteverdi kórus énekel. 11.42: Perényi Eszter hegedül. Kiss Gyula zongorázik. 12.30: Indiai hagyományos zene. 13.07: Rádiószínház. A mi erdőnk alján. 14.34: Zenekari muzsika. 16.45: Labirintus. 17.00: Operaáriák. 17.40: Harminc perc alatt a Föld körül. 18.10: Haydn billentyűsmuzsikája. 18.50: Kurtág György: Játékok. 19.05: Újdonságainkból. 19.30: Házi muzsika. 20.30: Count Basi<* bigbandie ját­szik. 20.56: Zenei panoráma. 21.33: Túl a felhőkön. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Juliette Greco énekel. 17.10: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Cseh Éva. 17.30: Intermezzo. Hóvégi szám­vetés az Alföld zenei ese­ményeiről. Szerkesztő: Ku­tas János. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Temptation együttes énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 8.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.30: Csak gyerekeknek! i. Egy kis nevetés. 2. A csodálatos cilinder, (f.-f.) 3. Csücsök az űrben. 9.50: Idesüss! (ism.. f.-f.) 10.40: Rajz. (Ált. isk. alsó tago­zat.) 11.00: Csata fekete-fehérben. (ism., f.-f.) 14.30: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.40: Rajz. (ism.) 15.00: Orosz nyelv. (ism.. f.-f.) 15.10: Kémia, (ism.) 15.50: Napköziseknek — szakkö­röknek. 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Gólvavári esték. 17.15: Kuckó, (ism.) 17.45:-Távoli barátok. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Oleg Popov műsora. 18.30: Mezőgazdasági lombikban, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Buddenbrook ház. 21.00: Stúdió ’82. 22.00: Csaták békeidőben. Riport­film Vietnamról. 22.4(1: Tv-híradó 3. JI. MŰSOR 20.00: Milyen ember a művezető? (f.-f.) 20.30: Fazekasok. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Illatos rémálom. Fülöp-szi- geti film. BUKAREST 16.05: Köznevelés. 16.25: Fiatalok klubja. 17.25: Tv-fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Jött egy lány — Huszár Sándor színműve. 21.50: Kulturális kérdések. 22.20: Tv-híradó. (A belgrádi televízió műsorát technikai okok miatt nem tudjuk közölni.) MOZI Békési Bástva: 4 órakor: Start két keréken, 6 és 8 órakor: Ka­lózok Jamaicában. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Kettévált mennyezet. Békéscsa­bai Terv: fél 6 órakor: Flórián kapitány I.. II. rész. Gyulai Er­kel: Az Olsen banda boldogul. Gyulai Petőfi: 3 és 6 órakor: Keresztapa I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Zorán, a zsoké fia. fél 6 és fél 8 órakor: Tegnapelőtt. Szarvasi xTáncsics: 6 órakor: Muppet show. 8 órakor: A piros pulóver. 22 órakor: Vad­ember. Hangverseny a Jókai Színházban Békéscsabán, a Jókai Színház­iján március 31-én, szerdán tart­ják az Országq§ Filharmónia bérleti hangversenysorozatának hatodik előadását. Az ősszel kez­dődött sorozatban eddig fellépett az. Éder-vonósnégyes, a Debre­ceni MÁV filharmonikus zene­kar, a Liszt Ferenc kamaraze­nekar. a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekara és Su- miko Nagaoka. japán zongora­művésznő. Ezúttal a Békéscsa­bai szimfonikus zenekar lép a közönség elé. Műsorukon három zenemű szerepel, elsőként Rossini: Olasz nő Algírban című operájának nyitányát mutatják be, ezután Vivaldi Négy évszak című mű­ve következik, majd Schubert: VI. (C-dúr) szimfóniája zárja a sort. A zenekart Martos László vezényli, közreműködik Kiss András hegedűn, és a műsort Turcsányi Emil ismerteti. A népszerű hangversenysoro­zat idei évadbeli utolsó rendez­vénye májusban lesz, amikor a Szegedi szimfonikus zenekar és a DÉLÉP Szegedi zenebarátok kórusa ad koncertet a megye­székhely közönségének. G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom