Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
o 1982. március 27., szombat Sorsjáték — játék a sorssal Egy kis lottótörténelem A lottó, a lotteria, a lutri sorsjáték. Olyan szerencse- játék, amelyben a játékosok között a nyerés és vesztés esélyeit a véletlen, átvitt értelemben a sors dönti el — olvasom egy régi lexikonban. A sorsjáték, a játék a sorssal talán olyan régi, mint a társasélet. Már a Bibliában találunk említést a sors vetésről. Iliász hősei Agamemnon sisakjából húznak sorsot. S hányszor idézzük napjainkban is Caesar híressé vált mondását: „Alea iacta est!” — A kocka el van vetve! — ez a kifejezés is szerencsejátékot idéz. Tudomány - technika Vizsgálatok szélcsatornában Az első nyomokat Flandriában, Brügge városában vélték feltalálni. Ide már 1444-ben jártak1 tanulmányozni azt, hogy miként kell sorsjátékot rendezni. Az első hiteles feljegyzések mégis Olaszországból származnak. A SORSJÁTÉK A történelmi változások az újkor elején az olasz kereskedelmi kapcsolatok lazulását eredményezték. Ezért mind többször halmozódtak fel áruk a kereskedők raktáraiban. Egy bolognai kereskedő volt az első, aki sorshúzással szabadult meg árujától. Sikere példát mutatott, és a XVI. század elején divattá vált az árusorsolás. Hamar rájöttek azonban arra, hogy a sorsjáték — áru nélkül is — hasznot hajtó, ha több folyik • be a sorsje- jegy árából, mint amennyibe a kisorsolt nyeremény kerül. Az árusorsolásnál az áru forgalomba hozatala még a cél, a sorsolás pedig csak eszköz volt. Később a sorsolás vált céllá. Innen adódott a következő lépés: az állam maga rendezte a sorsolást, új jövedelmi forrást teremtve. Ugyancsak Olaszországból származik a sorsjáték máig népszerű formája, a lottó, korábbi népszerű nevén a lutri. Ez a játék azokból a fogadásokból alakult ki, amelyek ugyancsak ebben az időben — az újkor elején —- szerte Olaszországban nagyon kedveltek voltak. Fogadtak ott mindenre: hajók beérkezésére, pápák választására stb. A lottó mégsem ezekből, hanem a Génuában a szenátorválasztásokkor kialakult fogadásokból vált népszerű számsorsjátékká. A SZÁMSORSJÁTÉK A génuai nagytanács, amely a közátrsaságot kormányozta, évenként öt-öt új tagot választott a 90 jelölt közül. A sorsolásokra ünnepélyes keretek között került sor. így vált szokássá az a fogadás, hogy ki lesz az az öt polgár, akinek a nevét az urnából kihúzzák. A génuai köztársaság is hamar felismerte, hogy e fogadások jövedelmével növelni lehet az állam bevételét. Ezért aztán 90 polgár nevét számokkal pótolva 1620-ban már az állam rendezte az első lottót. Ezt a rendszerű lottót 1751. november 13-án kelt pátenssel honosították meg az osztrák és cseh örökös tartományokban. Magyarországon 1763-ban került sor a lottójáték bevezetésére. Ekkor még bérbe adták a játékot, állami kézbe csak 1787-ben vették. A lottójövedékre vonatkozó rendelkezéseket és a számsorsjáték rendszerét 1813-ban császári pátens állapította meg. A mai lottót 1957. márciusában vezették be. mégpedig állami- lakásépítési alap képzése céljából. S hogy módszerét tekintve alig változott, azt jól mutatja a XVIII. század hatvanas éveiből Származó első magyar ismertető: „Az TSÁSZÁRI. s KIRÁLYI Privilégyiommal donáltatott, és ő Felségétől egész Német, és Magyar és többi örökös országiban confir- máltatott Lotterin foglal magában 90 Számokat, vagy Numerusokat: és ugyan egytől fogva kilentzvenig, az mellyekből tsak 5. nyertessek szokás szerint való világos formalitásokkal ki- huzattanak." „AMBO, TERNO, QUATERNO, QUINTERNO" ... Ám az öt nyertes számra történő fogadás mégis lényegesen eltért a mostani játéktól. Az 1813. évi lottópátens, amely minden addigi lottó-rendszabályt megszűntnek nyilvánított, még így rendelkezett: „A szám- sorsjáték az eddig is érvényben volt és általánosan ismert játékszabályzat szerint négyféleképpen történhetnek, t. i. határozatlan húzatra, határozott húzatra, ambóra és ternóra.” A mai olvasónak ezek a lehetőségek már nem sokat mondanak. Nézzük ezért, mit ír róluk egy régi lexikon: „Ha valaki egy számra fogad, akkor arra játszik, hogy a kihúzandó öt szám között egyszer kijön az ő száma is, vagy pedig arra játszik, hogy az illető szám előszőne, harmadszorra, vagy utoljára húzassék ki. Ha két, három, négy, vagy öt szám kihúzására fogad, úgy mondják, hogy ambí terno, quaterno, vagy quin- ternóra játszik. Ha már most a játékos veszít, akkor a lottóbankáros nyer. ha ellenben a játékos nyer, akkor a bankár' annyiszorrsan fizeti neki ki a betétet, amint ezt a játékterv megállapítja.” Tehát ekkor még a játékos már a fogadásn ii tudta, hogy nyerés eseten hányszoros nyereményt kap. Csakhogy a kifizetésre kerülő nyeremény mindig kisebb'volt, mint a nyereményalap. Ezért is alakultak bérleti társaságok a lottójáték rendezésére, amelyek bérelték a játék jogát az államtól. A lottónak tehát hazánkban már . több, mint kétszázéves múltja van. Igaz, kezdetben, az osztrák lottójövedék nem sok bevételre tett szert Magyarországon, mert a hazafias gondolkodás ellenezte a gyűlölt monarchia bevételének ilyen formában való támogatását is. Az 1848-as kormány be is záratta a lottógyűjtő helyeket. Csak 1868-ban — a * kiegyezés után — került sor az önálló magyar lottójövedék felállítására. Ekkor vált a lottójáték hazánkban is népszerűvé. Olyannyira, hogy amikor II. Lipót a lottójáték megszüntetésének tervével foglalkozott, a magyar udvari kancellária elutasította azt. Később — 1913-tól 1957-ig — mégis szünetelt a lottózás. Csak huszonöt évvel ezelőtt, új formában, megváltozott feltételekkel, a játék tisztaságát garantáló megoldással indult újra népszerű útjára a lottójáték. Ma már hetenként több, mint 9,7 millió szelvény érkezik a kiértékelő helyekre. Ám ez már napjaink története .. . Röviden Napszél A Napból minden irányban kiinduló részecskeáramlás — a plazmából álló napszél — a Naptól akár százszor akkora távolságra is kiterjed, mint amekkora a Föld és a Nap közti távolság. Ezt állapították meg a plazmaáramlást kutató szovjet szakemberek. Vizsgálataik szerint a napszél a Naprendszer összes bolygóját eléri. A legújabb mérések azt mutatták, hogy a napszél kiterjedése a nap- tevékenység némely periódusában valamelyik irányban rendkívüli módon megnőhet. A napszélvizsgálatok igen fontosak a Föld és a Nap között végbemenő fizikai folyamatok megismerése szempontjából. Távlndítás Remotstart néven hozták forgalomba az Egyesült Államokban azt a zsebnaptárnál nem nagyobb készüléket, amely akár 120 méter távolságból is üzembe helyezi a gépkocsit: bekapcsolja annak gyújtását, a szívatót, indít, három percig nagy, majd kilenc percig alapfor- dulatszámon járatja a motort, végül a kellően fölmelegedett motort leállítja. Egy- idejűeg a Remotstart bekapcsolja a fűtőkészüléket, az ablakmelegítőt, és — ha van — a légkondicionálót. Mindez zárt ajtók között megy végbe, ha kinyitják az ajtót, a motor leáll. így a gépkocsi utasait menetkész motor és befűtött utastér várja. Óbuda legszebb és legpatinásabb épülete a Fő téren álló, XVIII. században épült, egykori barokk stílusú Zichy-kastély. Múltja és jelene van! Óbudát hat másik községgel egyetemben, a török dúlás és hódoltság végetérte után Zichy István, a magyar kamara elnöke 1659- ben királyi adományként és részben pénzbeni megváltásként kapta. Óbuda lakossága, amely a XVI. században a végvári csapatok védelme alatt, a török elől menekülve kitelepült Esztergomba, majd onnan Érsekújvárra, ez idő tájt már visszaszivárgott szülőföldjére, vállalva az ott található nyomorúságos életet. Zichy István, aki későbbi érdemeiért elnyeri a grófi címet, megteremti az alapjait a XVIII. századbéli Óbudán a családi székhelynek. Halála után fia, Péter örökli a birtokot, s valószínűleg ő kezdi el építtetni az első kastélyt. Erről az A szélcsatorna az aerodinamikai kísérletekhez alkalmas levegőáramlást létesítő berendezés. A szélcsatorna mérőterébe helyezik a kísérleti jármű méretarányosan lekicsinyített modelljét, esetleg magát az 1:1 arányú prototípust. A mérendő tárgy megfúvatása ventillátorral keltett légárammal történik. Napjainkban szélcsatornában fűvatják meg a repülőgépek, delta szárnyak, rakéták, gépko; esik, sőt motorkerékpárok modelljeit a fejlesztés során. Építészeti elemeket, hídszerkezeteket is vizsgálnak szélcsatornában. Üjabban biológiai jellegű vizsgálatokra is felhasználják a szélcsatornát, amikor madarakat fűvatnak meg, ily módon vizsgálják repülési teljesítményüket és mérik repülés során szívműködésüket, oxigénfogyasztásukat stb. Teljes lépétkű az a szélcsatorna, amelynek mérőtere akkora, épületről semmiféle leírás nem maradt fenn. Tőle özvegye, gróf Bercsényi Zsuzsanna és fia, Zichy Miklós örökli. Az új kastély építésének már gróf Ziöhy Miklós vág neki. s az eredeti tervek, elképzelések megmaradnak az esztergomi prímási levéltárban. Ezt a tervet Jäger János Henrik budai kőfaragó mester • készítette a grófi udvarhoz szegődött Bebó Károly szobrászművész közreműködésével, a gróf elgondolásai alapján. A megkötött szerződés szerint (1746) a régi kastély két szárnyát meg kellett tartani. Jäger ennek a kívánságnak eleget is tett: a két L alakú régi szárnnyal szemben, az új kastélyépületet a középtengelyben helyezte el, és ahhoz a Duna felé csatlakozó díszudvart alakította ki. Egy későbbi, az Országos Levéltárból előkerült terv már arról tudósít, hogy az eredeti elképzeléstől eltérően csak a főépület készült hogy benne kisebb repülőgépek teljes nagyságban, nagyobb gépek pedig nagy léptékű kisminta formájában vizsgálhatók. A szélcsatornában általában a fel. hajtóerőt, a légellenállást és a bólintó nyomatékot mérik. A szélcsatorna kialakításának kísérletei a múlt század végén kezdődtek. Az első igazán használható szélcsatorna létrehozása a „vasszerkezetek atyjá”-nak, a francia Gustave Eiffel mérnöknek a nevéhez fűződik. Eiffel nevét a világon számos létesítmény őrzi, nemcsak a híres párizsi torony. Magyarországon részt vállalt a Margit-híd tervezésében, tőle származik a szegedi Tisza-híd, és nevéhez fűződik a Nyugati pályaudvar vasszerkezetének kialakítása. A képünkön látható BMW R 100 RT típusú német motorkerékpár is szélcsatornás kísérletek után született meg. el. míg a többi melléképület és a kert kompozíciója módosult. Az egyemeletes, fényűzően berendezett, értékes barokk kerttel övezett palota 1752" ben készült el, míg a hozzá csatlakozó melléképületek néhány esztendővel később. Gr: 1 Zichy Miklós azonban már nem sokáig élvezhette új palotáját. 1758-Jnin meghalt. Mária Terézia császárnő, aki Mi jazzi bíboros kíséretében 1764-ben meglátogatta a palotát, még teljes pompájában láthatta az akkor már rangos, híres kastélyt. Valószínűleg az ő vizitjének tudható be, hogy a Kamara (kincstár) visszavásárolta az özvegytől az egész óbudai uradalmat tizenhatezer forint évi életjáradékért. A palota Pest megye fennhatósága alá tartozott 1850-ig. Fénykora ekkor véget ért. Egy évszázados Zi- chy-tulajdonjog után kertjei már nem pompáztak többé. A kincstár katonai ruhatárnak, gabonatárolónak. és szálláshelynek használta, sőt később még dohányraktárnak, irodáknak és lakásoknak is. Ezt az időszakot számtalan átalakítás, bontás, ~ bővítés kísérte. S az eredmény: az eredeti építészeti kompozíció már a XVIII. század végén nincs többé! Parkjait, díszes kapuit és oromzatait elbontják. Régi szépségét, gazdagságát ma csupán a főépület tanúsítja. A felszabadulás után a Duna-parti HÉV-vágányok rendezése miatt a mellék- épületek egyikét is lebontják. A belső átalakítások, a hosszas pusztulás és mostoha sors után, végre 1956-ban elkezdődnek. A homlokzatot és az udvart is helyrehozzák. Ma a Zichy-palota Óbuda legrangosabb művelődési központja, ahová öröm betérni, még egy rövid sétára is. Szémann Béla Láng Tibor Áprilisban indul első menetrend szerű útjára az A—310 jelzésű légibusz. Képünkön: az új modellt, amelyet elsősorban rövidebb utakra terveztek, Toulouse-ban mutatták be. A repülőgép 210—280 utast tud szállítani (Fotó: AP _ MTI _ KS) É rdemes megnézni Hz óbudai Zichy-kastély A kastély kertjében ma hangversenyeket tartanak (MTI-fotó — KS)
