Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG 1982, március 27., szombat Személyi és szervezeti változások a Nemzeti Színházban és a Népszínházban A művelődési miniszter dr. Malonyai Dezsőt, a Népszínház igazgatóját, Vámos Lászlót, a Népszínház művészeti vezetőjét, valamint Szi- ládi Jánost, a Nemzeti Színház igazgatóját tisztségük alól felmentette. Egyidejűleg dr. Malonyai Dezsőt a Nemzeti Színház igazgatójává, Vámos Lászlót a Nemzeti Színház művészeti vezetőjévé kinevezte. Székely Gábort, a Nemzeti Színház főrendezőjét, Zsámbéki Gábort, a Nemzeti Színház vezető rendezőjét — jelenlegi munkakörükben meghagyva — megbízta egy 1983. január 1-ével létesülő önálló színház előkészítésével. * Fentiekkel összefüggésben olyan döntést hozott, amelynek értelmében a Nemzeti Színház kamaraszínháza a Várszínház, a Népszínház központja a Józsefvárosi Színház lesz; az új színház pedig a Katona József Színházban létesül. ' A Nemzeti Színház és a Népszínház péntek délelőtt tartott társulati ülésein a személyi és szervezeti változásokat a Művelődési Minisztérium képviselője —tájékoztatás keretében — bejelentette. n Magyar állategészségügyi Szolgálat közleménye Az elmúlt hetekben jelentősen megromlott Európa számos országának állatjár- ványhelyzete. Több járványos betegség, így a ragadós száj- és körömfájás, a sertés- pestis, a baromfipestis terjedése felgyorsult. Hazánk közel 10 év óta mentes ezektől a nagy gazdasági kárt okozó betegségektől. Állattenyésztési célkitűzéseink megvalósításának alapvető feltétele, hogy ezt, a mindmáig tartó kedvező állategészségügyi helyzetünket megőrizzük. Mivel az oltóanyagok által kialakítható védettség nem lehet teljes, a védekezést mind a mezőgazdasági üzemekben, mind a kistermelőknél a betegségek behurcolásának a megelőzésére kell alapozni. A Magyar Állategészségügyi Szolgálat a megelőzés végett a fertőzött országokból érkező tenyészállatimportra tilalmat rendelt el, és szigorításokat léptetett életbe a tranzitszállításokban is. A változatlanul jelentős nemzetközi áru- és személyforgalom miatt azonban a betegségek behurcolásának veszélye továbbra is fennáll. A megelőzés érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az állattartó telepek személy- és járműforgalmára, meg kell szüntetni minden olyan üzemlátogatást, idegen személyek forgalmát, akik nem vesznek részt a telepek mindennapos üzemeltetésében. Állatállományunk jelentős része kistermelői * tulajdonban van. Felkérjük ezért az állattartókat, hogy — hasonlóan a mezőgazdasági nagyüzemekhez —, a helyi megelőzési, védekezési eljárások megvalósításában vegyék figyelembe az állategészségügy állomások útmutatásait. Az állategészségügyi szolgálat járványmegelőzési intézkedéseinek végrehajtásához kérjük az állattartók megértését és támogatását. Nemzetiségi kérdésekről tárgyaltak Békéscsabán tegnap, pénte. ken délelőtt tartotta ez évi első ülését a megyei tanács művelődési bizottságának nemzetiségi albizottsága. Elsőként dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a jelenlevőket az ötödik alkalommal Békéscsabán megrendezendő úttörő nemzetiségi fesztivál előkészületeiről. Az április 5-től 9-ig tartó rendezvényre mintegy ötszáz vendéget várnak az ország nemzetiséglakta te. rületeiről és külföldről. Az előző évek hagyománya szerint nemzetiségi bemutatókból, találkozókból áll a program. A zenés, táncos, énekes műsorokat nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a nemzetiséglakta településeken is bemutatják majd. Ezt követően a nemzetiségi bizottságok vezetőinek decemberi országos tanácskozásáról számolt be Farkas Sándor, az albizottság elnöke. Elmondotta, hogy összesen 17 megyében működik — különböző körülmények között — ilyen bizottság. A közelmúltban tárgyalt a megyei párt vb a nemzetiségi politika végrehajtásának helyi tapasztalatairól. Erről számolt be Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Elmondotta, hogy a magyar és a nemzetiségi lakosság együttélése harmonikus megyénkben, majd beszélt a nyelvoktatással kapcsolatos, közművelődési és egyéb, megoldásra váró feladatokról. G. K. SZMT—KISZ közös leiadatok A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa és a KISZ Békés megyei bizottsága 1982. évi közös feladatait együttesen kidolgozott tervezetben rögzítette. A dokumentumot az elmúlt idő" szakban megtárgyalta és jóváhagyta az SZMT-titkár- ság és a KISZ megyei bizottsága is. Ezek után a közös feladatokról szóló megállapodást március 26-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, a KISZ megyei bizottságán aláírta Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára és Pataki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A dokumentum tartalmazza azokat a konkrét tennivalókat, amelyet a szakszervezet és az ifjúsági szövetség /negyénkben az ifjúság kö-, rében, az ifjúság érdekében közösen tenni kíván. Tervegyeztetés a KPM-nél Tegnap, pénteken délután közúti programegyeztető tanácskozásra került sor Békéscsabán, a KPM Közúti Igazgatóságának székházában. A tárgyaláson többek között megjelent Kiss Sándor, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője és dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Boros József, a KPM megyei igazgatója beszámolójában elmondta: az idén mintegy 400 millió forintot fordítanak a közutak, hidak és más létesítmények felújítására. Sajnos, a hosszan tartó tél alaposan megrongálta a megye úthálózatát, csaknem 65 millió forintos kár keletkezett. Ennek megfelelően módosul az ez évi terv, a főutakon már megkezdték a kátyúmentesítést, s várhatóan május 31-ig befejeződik a végleges helyreállítás-Az alsóbb rendű utakon június végéig végeznek a burkolathelyreállítási munkálatokkal. Ebben az évben elkészül a dobozi Kettős-Körös-híd, befejeződik a megkezdett 44- es számú főút békéscsabai átkelési szakaszának korszerűsítése is a felüljáró kivételével. A felüljáró építése is megkezdődött, s a tervek szerint a jövő év végén adják át a forgalomnak. A jelentősebb munkákról szólva az igazgató elmondta, a Békéscsaba és mezőberényi út szélesítését és erősítését, az Orosházát Nagyszénással összekötő út , burkolatfelújítását, valamint a' 46-os fő- közlekedési út gyomai átkelési szakaszát korszerűsítik még az idén. Megkezdik a 443-as számú főút szélesítését és erősítését is, Endréd és Szarvas között — fejezte be tájékoztatóját az igazgató. A megyei szervek vezetői és a KPM illetékesei elfogadták a javasolt idei tervet- V. L. Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Űj, minőségileg magasabb rendű kérdések is jelentkeztek' az utóbbi években a megye kulturális, szellemi életében. Fel keli ismernünk: a lakosság széles rétegei mélyen érdeklődnek a szűkebb környezetükre — a Viharsarokra, az Alföldre — vonatkozó tudományos kutatások népszerű formában megfogalmazott, újabb eredményei iránt. Az Akadémia és intézetei, továbbá a megyei közgyűjtemények, az alkotó értelmiség bevonásával, tudatos megyei koordinációval ennek az igénynek a kielégítésében jelentősen előbbre léptünk. Erre alapozva alakítottuk ki a megyei könyvkiadás mennyiségben valamelyest csökkenő, ugyanakkor tervszerűbb irányát, szerkezetét, ami minőségi változást eredményezett. A hagyományok és a mai igények ismeretében a megye szellemi arculatának kialakításakor egyik legdöntőbb szervező erőként és kultúraterjesztő eszközként számítunk a könyvkiadásra és természetesen a könyvre. Tudomásunk van a ipűvelődési tárca könyvkiadást decentralizáló szándékáról. Örömmel vállalnánk ebben kísérleti szerepet, amihez a megye nyomdai adottságai is jó háttérül szolgálnának. Természetesen a közművelődésben hat—hét év igazán jelentős változásokra nem elegendő, legfeljebb a folyamat felerősödő, vagy legyengülő összetevői érhetők tetten. Ehhez a munkához jó alapot biztosít, kiindulást ad a minisztériumi beszámoló tárgyilagosságával, eredményeket és gondokat egyaránt felvonultató tartalmával. Ezért ezt Békés megyei képviselőtársaim és a magam nevében elfogadásra javaslom. A vitában ezután felszólalt még: Nagy Pálné (Zala m., 4. vk.), a Zalaszentgróti 2-es számú Általános Iskola tanára, Dési Zoltánná (Budapest, 7. vk.), a Budapesti Harisnyagyúr minősítője, Kovács Ibolya (Borsod m., 1. vk.), a December 4. Drótművek ész- tergályosa, Szalai Istvánná (Vas m., 3. vk.), a Szombat- helyi Lakástextil Vállalat fonó- és szövőgyárának szövőnője, Csornai Zoltánná (Budapest, 28. vk.), a Budapesti Konzervgyár elektronikai műszerésze, Klenovics Imre (Somogy m., 7. vk.), az MSZMP Somogy megyei bizottságának titkára, Káli Ferenc (Fejér m., 13. vk.) szakközépiskolai igazgató. Válaszadás és határozathozatal Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, így Pozsgay Imre művelődési mi. niszter válaszolt a vitában elhangzottakra. — A közművelődés ügyéhez méltó vitának, aktivitásnak voltunk tanúi — állapí- : tóttá meg. — A fölszólalók mindegyike egyetértését fejezte ki a törvény végrehajtásáról szóló beszámolóval, nem egyszer fontos, kritikus észrevételekkel hívta fel a figyelmet azokra a tennivalókra, amelyek a művelődési tárcára, s egész társadalmunkra várnak a közművelődés fejlesztésében. E felszólalásokból kitűnt: a szemléletváltozás elérte a szakképzett és igényességgel, felelősséggel dolgozó munkások nagy részét is. A továbbiakban elmondotta: egyetlen, a vitában elhangzott észrevétel, javaslat, kritikai megjegyzés sem marad válasz nélkül, erre az is biztosíték, hogy a kormány ellenőrzi a Művelődési Minisztérium e területen végzett munkáját. . A miniszter az egyik képviselő fölszólalására utalva egyetértőén jegyezte meg: az igazi előrelépés, cselekvés az lesz. ha a művelődés demokratizálódása tovább folytatódik. Az ötnapos munka- és tanítási hét bevezetésével ösz- szefüggő problémákról szólva egyetértett azzal az aggodalommal, amely Király István képviselő felszólalásában fogalmazódott meg: a megnövekedett szabad idő „szabadidő-betegséget” is okozhat, ha kellő kultúra híján nem tudnak vele mit kezdeni az emberek. Az iskola és a közművelődés együttműködéséről a képviselői véleményekre reagálva leszögezte, a kapcsolat lényege az: abban az országban van jó közművelődés, ahol jó az iskola. A munkahelyi művelődéssel kapcsolatban a miniszter osztotta azokat a képviselői véleményeket, hogy a munkahely, a vállalat, a szövetkezet nemcsak a termelés színtere, hanem társadalmi intézmény is. Ugyanakkor hozzátette: nem a munkát akarjuk összekeverni a művelődéssel, a műveltséget a munka feltételének tartjuk. Ami pedig a kistelepülések közművelődési, iskolai ellátását illeti, itt talán valóban újra kellene gondolni a korábbi terveket. Erre felhatalmazást adnak a XII. kongresszus határozatai, a kormány részéről pedig a hatodik ötéves terv irányelvei. Ami az új közművelődési intézmények létesítését illeti, Pozsgay Imre hangsúlyozta: szeretnénk' közmegegyezésre jutni a tekintetben, hogy aki új intézményeket akar, az vállaljon több felelősséget is ezeknek a fenntartásában és működtetésében. Határozathozatal következett: az országgyűlés a művelődési miniszternek az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyó- lap tudomásul vette. Interpelláció Bánáti Gézáná (Pest m., 21. vk.). a Bíatorbágyi 2. sz. Általános Iskola tanára Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és Gonda György államtitkárhoz, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökéhez fordult interpellációjával. Elmondta: a választókörzetébe tartozó Zsámbék lakossága á sajtóból szerzett tudomást arról, hogy a község területén veszélyes hulladékok tárolására alkalmas lerakóhelyet szándékoznak kialakítani. Az itt lakók szerint ez a megoldás veszélyezteti annak a törpe vízműnek a zavartalan működését, melynek megvalósításában ők maguk is részt vettek, közelében halad majd egy regionális vízmű tervezett vezetéke, s a környék ugyanakkor kedvelt kirándulóhely is. A képviselő arra kérte a minisztert és az államtitkárt, vizsgálják meg, indokolt-e az itt élők aggodalma. Az interpellációra Ábrahám Kálmán válaszolt. Kifejtette: Magyarországon évente mintegy 20 millió tonna hulladék .keletkezik, melyből 5—6 millió tonna minősíthető veszélyesnek. Ez a mennyiség’ sajnos állandóan növekszik, elhelyezéséről gondoskodni kell. Nem elhanyagolható szempont, hogy a lerakóhely közel legyen ahhoz a területhez, ahol a veszélyes hulladék keletkezik. Mint mondotta, alter- , natív javaslatokat dolgoznak ki, hogy hol, milyen körülmények között létesítsék a veszélyes hulladékot tároló telepeket. Döntés még nincs a ..zsámbéki ügyben. Előtte természetesen egyeztetik az elképzeléseket nemcsak a Pest megyei és a zsámbéki illetékesekkel, hanem valamennyi olyan terület gazdájával, ahol hulladék-lerakóhely létesül. A képviselő, kérve, hogy a lakóterülettől távol alakítsák ki a lerakóhelyet, elfogadta a miniszter tájékoztatóját. A választ az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszakának második — befejező — napja, amelyen Apró Antal és Cserven- ka Ferencné felváltva töltötte be az elnöki tisztet, véget ért. HNF-tanácskozás után — faültetés Szervezettebbé vált a megye szellemi élete A HNF megyei bizottságának tegnapi ülésén a helyi- népfronttestületek irányításának tapasztalataival, leendő feladataival kapcsolatos írásos beszámolóhoz Rácz Gábor politikai munkatárs fűzött szóbeli kiegészítőt. Egyebek között hangsúlyozta, hogy ezeknek a bizottságoknak is konkrét munka- program alapján kell tevékenykedniük. Indítványozta továbbá, hogy a közös tanácsú községek tartsanak együttes üléseket a jövőben. A kérdésekre válaszolva elmondotta: egyre több településen lehet tapasztalni a párt-, állami és gazdasági szervek, valamint a helyi népfrontbizottság jó együttműködését. A vitában többen is foglalkoztak az üzemekkel fenntartott kapcsolatok témakörével, a járási szintű megbeszélések szükségességével, az információk kicserélésével és a lakossággal való kapcsolat- tartás lehetőségeivel. Ezután dr. Horváth Eva, a HNF megyei elhöke összefoglalta az elhangzottakat, és javasolta, hogy a testület fejezze ki elismerését a részletes írásos anyag összeállításában részt vett szerkesztő bizottságnak. Kiemelte: mivel a mozgalmi munka nehezebbé vált az utóbbi időben, ezért a konkrét feladatokat mindig helyben kell kijelölni és megoldani a tisztségviselőknek, illetve az aktivistáknak. A bejelentéseket követően a tavaszi faültetési akció keretében a megyei • HNF-bi- zottság tagjai fákat ültettek el á József Attila-lakótele- pen. —y —n Diák-néptánctalálkozó Gyomaendrődön Március 27-én, szombaton a forradalmi ifjúsági napok keretében a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban rendezik meg megyénk középiskola^ néptáncosainak találkozóját. A közel száz fiatal előtt délelőtt fél 11 órakor Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának politikai munkatársa tart megnyitó beszédet. Ezután lép színre négy együttes — a sza- badkígyósi és a gyomaendrődi szakmunkásképző iskolák, valamint a szeghalmi- és a gyulai román gimnázium táncosai, és két szólista. Az ebédet követően az együttesvezetőknek szakmai megbeszélése is lesz Nagy Al- berttel. aki a Szegedi ÉDOSZ táncegyüttes vezetője, a találkozó zsürielnöke. A tanácskozás ideje alatt táncházon vehetnek részt a fiatalok. A gyomaendrődi fesztivál ezentúl pz országos diáknapok időpontját követő évek hagyományos megyei eseménye lesz. Tegnap, a megyei tanács vb-termében tartotta meg soron következő ülését a Békés megyei Tanács tudományos-koordinációs szakbizottsága, dr. Becsei József elnökletével. A résztvevők elsőként egyperces néma felállással adóztak a bizottság nemrég elhunyt alapító tagjának, Bár László emlékének. Ezután a szakbizottság elmúlt évi munkáját és az ez évi tevékenységet összegző írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőt a szakbizottság titkára, dr. Köteles Lajos. Ebben a beszámoló óta született újabb feladatokat, megállapodásokat ismertette. A beszámolóból kiderült, hogy az elmúlt esztendőben mind a tudományos tanácskozások, mind a kutatások és kiadványok a tervezettnek megfelelően valósultak meg. A végzett feladatók összegzéséből kiviláglik, hogy a szakbizottság a megye szellemi életének szinte minden szférájában jelen van szervező, tanácsadó s nem utolsósorban koordináló, végrehajtó tevékenységével. Ebben az esztendőben az induló kutatások és vizsgálatok egy részét más megyékkel kötött együttműködés alapján valósítják meg. A szakbizottság tevékenységének fő célját pedig az idén a gyakorlati célokra irányuló kutatómunka további erősítésében, a mező- gazdasági innovációs rendszer teljes áttekintésében, és a társadalomtudományi kutatások továbbfejlesztésében jelölték meg. A kérdéseket követő vitában szó volt arról, hogy a bizottság tevékenységébe jobban be kell vonni a műszaki értelmiséget összefogó MTESZ-t. A bizottság tagjai azt is felvetették, hogy a szakbizottság a jövőben segítse hozzá az egyes kutatási intézményben dolgozókat ahhoz, hogy megismerjék egymás munkáját. Dr. Becsei József összefoglalójában kiemelte: — A szakbizottság alapvető feladatát eddig jól ellátta. Sikerült megszervezni azt, hogy a kutatások jelentős része megyei érdekeket szolgáljon. A jövőben pedig tovább kell lépni a többi tudományág bekapcsolásában, s a társadalmi koordinációban. Végzetül a szakbizottság tagjai elfogadták a beszámolót. (bse) i
