Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai, egvesiilietek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejezte munkáját az országgyttlés tavaszi ülésszakaPénteken 10 órakor a Parlamentben a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló feletti vitával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozás második napján jelen voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja foglalt helyet. Az ülést Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — az 1976. évi V. törvény végrehajtásáról szóló művelődési miniszteri beszámoló vitájában további felszólalások következtek. Elsőként Gyulavári Pál (Békés megye képviselője), a Békés megyei Tanács elnöke emelkedett szólásra. Gyulavári Pál felszólalása Békés megyei képviselő- társaimmal együtt egyetértéssel olvastam a művelődési miniszter elvtárs beszámolóját a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Megyénket is a közművelődés társadalmi szerepét és feladatait érintő szemlélet pozitív irányú alakulása jellemzi. Minden területen van törekvés arra, hogy a köz- művelődést tervezzék, a tevékenységet tervszerűbbé tegyék. Lényeges az érdekelt szervek együttműködési szándékának erősödése, de ezzel ma még nem lehetünk elégedettek'. Nem az eseti együttműködést keli erőltetnünk, fontosabb a koncepciók összehangolásának biztosítása. Ehhez megyénkben jó keretet biztosítanak a településenként elkészülő egységes közművelődési tervek. Éppen az intézményi integráció, de különösen az integrált tevékenység veti fel az egységes művelődési (közoktatási, közművelődési) tervezést, ami részét kell hogy képezze a társadalmi tervezésnek. A közművelődés tárgyi feltételeinek fejlődése az elmaradt — de a jövőben nélkülözhetetlen — beruházások ellenére is számottevő. Örömmel tájékoztathatom a tisztelt országgyűlést, hogy megyénkben a törvény elfogadását követő időszakban a könyvtárak 52 százalékát újítottuk fel és bővítettük ki, közel 4 ezer négyzetméterrel növelve — gyakorlatilag beruházás nélkül, meglevő kihasználatlan épületek fel- használásával — alapterületüket. Zenei és gyermekrészlegeket alakítottunk ki. nagy súlyt helyezve az állomány összetételének javítására. A változó könyvtárhasználati szokások kielégítésének objektív feltételeit ezzel biztosítani tudjuk, legalábbis a községekben. Már — sajnálatosan — rosszabb a helyzet városaink többségében, ahol csak új beruházással lehet a feltételeken változtatni. A könyvtárkorszerűsítés tapasztalatait felhasználva ebben az ötéves tervben a művelődési házak rekonstrukciós munkáit is beindítottuk. A feltételek tekintetében itt is a nagyobb városi, megyei intézményekkel, vannak gondjaink. Legtöbbjük az alapszintű ellátásra is alkalmatlan. Különösen érződik ez Békéscsaba, mint megyeszékhely esetében. A Megyei Művelődési Központ rendkívül siralmas elhelyezése nemcsak a város 70 ezer lakosának ellátását teszi teljesen illuzórikussá, hanem áttételesen kihat az egész megyére. Erőfeszítéseket tettünk arra, hogy az új, különösen' a lakótelepeken létesített iskolákat lakóterületi közművelődési funkcióval is megbízzuk, részben a központi intézmények tehermentesítése érdekében. Ezek a törekvések — bár a legkisebb befektetéssel hoznak eredményt — csak részben valósulhatnak meg, mert az oktatási és közművelődési pénzeszközök közös kezelés? pénzügyileg még nem szabályozott. Sajátos élességgel vetődik fel ez a kis településeken. ahol egyértelműen a kulturális kínálat indokolatlan beszűkülését eredményezheti. A közművelődési tevékenység érdemi oldalát tekintve lényeges fejlődésen ment keresztül a munkahelyi művelődés és általában is a munkásművelődés. E területre is jellemző az együttműködés az állami és gazdasági szervek között. Közelítenünk, egymásra épültté kell tennünk a szakmai képzés és közművelődés formáit. Feltétlenül keresnünk kell azokat a megoldásokat, melyekkel az egyéni érdekeket is növelhetjük a művelődés iránt. A munkásművelődés területén jelentkező esetenkénti formalitásban a művelődéselméleti kutatásoknak is nagyobb segítséget kellene nyújtani. Nem sikerült meglátásunk szerint a munka és a kultúra valós viszonyait, egymásra hatását átvinni a köztudatba, még a szakmai köztudatba sem. A gazdasági vezetők közül sokan felismerték, hogy a művelődési és gazdasági folyamatok egymástól eltávolodva, esetenként egymásnak ellentmondva fejlődnek. Egyetértünk velük abban, miszerint lehetőségeik, eszközeik nem elegendők a pozitív egymásra hatás bizft>sí- tására, és ezt az állami intézményhálózat is csak részben tudja magára vállalni. Különösen fontosnak érezzük olyan, a közművelődés és az oktatás lehetőségeire egyaránt építő képzési formák beindítását, melyek az eddiginél jobban képesek figyelembe venni az egyéni aspirációkat. A közművelődés minden intézménytípusánál tetten érhető a differenciáltabb, a valós igényekkel és lehetőségekkel mindinkább számoló szakmai gondolkodásmód. Nagyon sok előremutató kezdeményezés segíti a kiemelt művelődéspolitikai célok megvalósítását. A köz- művelődésben dolgozók hivatástudattól vezérelt derékhada jó szellemben végzi munkáját. Törekszik a változó társadalmi igények gyors felismerésére, és azokra adandó megalapozott művelődési válaszokra. Súlyos gond ugyanakkor — különösen a községi közművelődésben — a szakemberellátottság gyengesége. Ennek okai között természetesen látnunk kell azokat a súlyos gondokat, melyek megnehezítik a közművelődési dolgozók munka- és életkörülményeit. Az átlagostól eltérő, rossz munkaidő-beosztás, az alacsony és szinte egyáltalán nem kiegészíthető fizetés, az ezt súlyosbító lakásgondok, a „sehová nem tartozás” érzete, a községi „mindenes” szerep alacsony társadalmi presztízst biztosít ennek a szakmának. Az így kialakult rossz helyzet eredményezi — nemcsak a mi megyénkben— a szakképzettek más területek felé orientálódását, és ezzel együtt az évi 20—30 százalékos fluktuációt, a szakképzetlenek, pontosabban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők nagyszámú, rendeletekkel meg- akadályozhatatlan beáramlását. Sokszor és sokat beszéltünk már korábban is erről, éppen a párthatározat és a törvény előkészítésének -idején is. de igazán hathatós, ezt a folyamatot megállító és visszafordító intézkedések nem születtek. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem pusztán fizetés kérdése — bár az is —, hanem sok minden egyébé. Még az intézményintegráció sem oldja meg személyügyi gondjainkat, legfeljebb egy időre el-, terelődik erről a figyelem. Feltétlenül indokoltnak és nagyon időszerűnek látnánk azt, hogy a tárca, végsősoron a kormányzat segítséget nyújtson ebben a helyi próbálkozáshoz. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről; továbbá bírákat mentett fel és választott meg; valamint egyéni kegyelmi ügyeket és egyéb, fo- j lyaméjtban levő kérdéseket j tárgyalt. Vasárnap óraigazítás — megkezdődik a nyári időszámítás Vasárnap, március 28-án kezdődik az idén a nyári időszámítás, s ennek megfelelően vasárnapra virradó éjszaka 0 órakor előbbre toljuk az óra mutatóját 1 órára. A nyári időszámítás 183 napig tart; szeptember 26-án éjszaka 1 órakor állítjuk vissza a mutatókat 0 órára. A meghosszabbított nappalokkal elsősorban világítási áramot takarítunk meg, mégpedig olyat, amit már nem Széntüzelésű, hanem főként az olajtüzelésű erőművek termelnek. Az előző két év tapasztalatai szerint az idén is mintegy 130 millió kilowattóra villamosenergia- megtakarítással számol a Magyar Villamos Művek Tröszt. Ez a „nyereség” az ország másfél napi villamos- energia-fogyasztásának felel meg, amit csúcsidőben, tehát ]ámpagyújtás után kellene szolgáltatni, s ezért a hazai szénnél jóval értékesebb szénhidrogénnel működő erőműgépegységeket is üzembe kellene helyezni. Az áram- fogyasztás csúcsidei csökkenése mintegy 35 ezer tonna fűtőolaj-megtakarítást eredményez. 'Európában az idén — Albánia, Izland és Jugoszlávia kivételével — valamennyi ország hasznosítja a nyári időszámítás energiamegtakarítási lehetőségeit, bár a kezdés időpontjában van némi eltérés. Mint minden évben, a Szovjetunióban április 1-én, Romániában pedig április 4-én igazítják előbbre az órákat. A nyári időszámításnak megfelelően egyeztették a vasút és más tömegközlekedési eszközök nemzetközi, sok helyen pedig belföldi menetrendjeit is. Így a MÁV kiadta az 1981—82. évi hivatalos menetrend 3. számú pótlékát, amely negyven oldalon sorolja fel tételesen a nemzetközi járatok és egyúttal az ötnapos munkahéttel összehangolva a belföldi vonatok menetrendi változásait. A •-úlyaudvarokon és az utazási irodákban díjtalanul kapják meg ezt a pótfüzetet az érdekeltek, a hivatalos menetrendkönyvből levágott utalványszelvény ellenében. A Volán-autóbuszok és a MAHART-személyhajók menetrendjében megjelölt időpontok nem változnak, a MALÉV nyári menetrendje pedig a nyári időszámítással egy időben, tehát vasárnap lép érvénybe. Február eleje óta üzemel a szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat városellátó tejüzeme. Az üzem máreius közepétől naponta mintegy húszezer liter tejet értékesít. A termelés tapasztalatairól szól írásunk a lap 5. oldalán Fotó: Szekeres András Tanácskozott a KNEB A korábban végzett vizsgálatok óta eltelt időszak tapasztalatairól, közérdekű bejelentések nyomán indult vizsgálatok eredményeiről, továbbá a közeljövőben kezdődő két nagyszabású vizsgálat programjáról tárgyalt ffénteken Szakali József elnökletével a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. összegezte a tanácsi gazdálkodás körébe tartozó vízközmű beruházások helyzetében az 1980. évi vizsgálat óta bekövetkezett változásokat. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a vizsgálat serkentően hatott a beruházási tevékenységre. A tanácsok megkülönböztetett figyelmet fordítanak a víz-közmű fejlesztésére. Különösen a vízellátás javítására fordítanak nagy anyagi erőket, de a szennyvízelvezetés bővítésében is sok feladat vár még megoldásra. Sajnos, nem történt lényeges javulás a vezetékes ivóvízzel való takarékosságban sem. Ezért — mint a KNEB ülésén hangsúlyozták — a kedvező folyamatok kibontakoztatására az érintett szerveknek továbbra is erőfeszítéseket kell tenniük. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum közérdekű bejelentéssel fordult a KNEB-hez; kérve, hogy a népi ellenőrök vizsgálják meg a kulturális értékű arany- és ezüsttárgyak védelmével kapcsolatos jogszabályok végrehajtását. Ugyancsak egy közérdekű bejelentés alapján állapították meg a népi ellenőrök: a Merkur Vállalat a vámhatóságon keresztül értékesítendő tőkés gyártmányú használt személygépkocsik árát viszonylag alacsonyan állapította meg. A KNEB javaslatot tett a Belkereskedelmi Minisztériumnak: vizsgálja felül a jelenlegi gyakorlatot, s a korábban nem egyszer előfordult üzérkedés megakadályozására vezesse be az ilyen gépkocsik árverés útján való értékesítését. A minisztérium a javáslatot elfogadva, már megkezdte e gépkocsik árveréses eladását. A KNEB ülésén végül megtárgyalták és elfogadták a közeljövőben kezdődő két országos vizsgálat programját. Kubai—magyar barátsági napok Csütörtökön és pénteken megyénk két községében, Eleken és Köröstarcsán a Hazafias Népfront megyei bizottsága kubai—magyar barátsági napot rendezett. Ez alkalomból megyénkbe látogatott Eduardó Gonzalez, a .Kubai Köztársaság nagykövetségének képviselője, a Kubai—Magyar Tudományos Műszaki Együttműködési Iroda vezetője és Rahner Róbert, a Kubai Köztársaság nagykövetségének munkatársa. A nagykövetség képviselőit csütörtökön fogadták a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán, majd tájékoztatták őket megyénk gazdasági és kulturális életéről, feladatairól. Ezután a nagykövetség munkatársai Elekre utaztak, ahol meglátogatták a helyi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet és a nevelőotthont. Este az eleki művelődési házban magyar— kubai barátsági estet rendeztek, amelyen felszólalt Dányi Lászióné, az Országos Béketanács tagja és Eduardo Gonzalez. Vendégeink tegnap Gyulára látogattak, ismerkedtek a város nevezetességeivel, megtekintették a Kohán-kép- tárat, az Erkel-házat és a várat. Délután Köröstarcsára utaztak, ahol a BEKÖT helyi üzemébe és a Petőfi Tsz- be látogattak. Este a körös- tarcsaiakkal kubai—magyar barátsági rendezvényen találkoztak. — sz — A kubai nagykövetség munkatársai az Eleken rendezett kubai magyar barátsági esten Fotó: Szekeres András I
