Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1982. MÁRCIUS 26.. PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM. 72. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a 'Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképiúsele- tek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, -hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s' a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula ország- gyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. o o o A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló 1976. V'. törvény végrehajtásáról. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Oz igazságügy-miniszter expozéja Dr. Markója Imre bevezetőben ai'i'ól szólt, hogy az. elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is. hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárc dítása és fejlesztése érdekében. Az ilyen emlékezéseknél és értékeléseknél — mondta — elkerülhetetlen, hogy ne tekintsünk ki a világba. és saját helyzetünket ne vessük egybe a nemzetközi tapasztalatokkal. Ez az egybevetés a törvényesség ügyének alakulását illetően is a jogos megelégedettség érzését válthatja ki mindenkiben. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés‘világ — nyugtalanító képet mutat. Még olyan országokból is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg - — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság. az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaság- -ban viszont, túlzás nélkül állíthatjuk — az. alkotmányos rend. a törvényesség alapvetően szilárd, és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és a nemzetközi közvéleményben. — Természetesen nem VaOr. Markoju Imre igazságügy-miniszter beszél (Telefotó) gyünk és nem is lehetünk el- bizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen. további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Felidézte Markója Imre. hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt. amelyben kiemelkedő szerep hárult az ország- gyűlésre. Az országgyűlés e szerepét nemcsak azzal töltötte be. hogy- számos nagy jelentőségű törvényt alkotott. hanem azzal is. hogy időről időre beszámoltatta a népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot és az igazságügyi minisztert a jogalkotás helyzetéről és feladatairól. Tervszerű jogalkotó munka folyik A kormány által 1969- ben elfogadott jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesülését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az. állami élet sokőldalú fejlesztése, detási eljárás szabályainak korszerűsítése, vagy a közérdekű bejelentésekről. javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégré- hajtási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető anyagi és eljárási, valamint a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást. — Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kormány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni. mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése. vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Célunk, hogy a sokszor jogosan bírált polgári peres és peren kívüli eljárásokat tovább egyszerűsítsük, törvényességi színvonalát növeljük, s erfnek érdekében átfogóan szabályozzuk újra a polgári perrendtartást, magas szintű szabályozást alkossunk az ügyvédi szervezetről és tevékenységről. — A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése. s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása volt. E törekvések megvalósítása érdekében került sor — a többi között — a polgári törvénykönyv módosítására, a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről, a vállalatokról, a külkereskedelemről és a belkereskedelemről szóló törvények megalkotására, s az elmúlt évben a kisvállalatokról. kisszövetkezetekről. a szakcsoportokról és a gazdasági munkaközösségekről szóló jogszabályok meghozatalára. E munkát még korántsem fejeztük be. mivel gazdaságunk nap _mint nap — s ez így helyes — a megújulás állapotában van. s ezt jogunknak is követnie kell. Nálunk az emberi jogok érvényesítése elvszerü és következetes Üjabb ezután a témakörre tért miniszter. mokrat izmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. E törekvés szolgálatában olyan nagyfontosságú törvényhozási aktusokra került sor. mint az alkotmány 1972. évi módosítása, a tanácsokról szóló törvény megalkotása, az államigazga— Az állami és a gazdasági élet fejlesztésének elősegítése mellett jogalkotásunk mindig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jogi rendezésére is. amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszonyokat. illetve az ji"amP°lgári jogok érvényesülését. Bizonyítja ezt 'például az egészségügyi. a társadalombiztosítási. a közművelődési, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények 'megalkotása, az egyesületi tvr. legutóbbi módosítása. E körben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről, amelyről — mint mondta — oly sokat tárgyalnak és vitatkoznak napjainkban a nemzetközi élet különböző küzdőterein. Nyugodtan kijelenthetem — hangsúlyozta Markója Imre —. hogy az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett módon foglalkoztunk az emberi jogok érvényesítése garanciarendszerének fejlesztésével. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkot• Hiányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését. mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügyi miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával. a minden fontos- életviszonyt és jogterületet érintető programok végrehajtásával meg- termtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A tudomány támogatásával kapcsolatban kiemelte annak szükségességét, hogy mielőbb kialakuljon a közgazdasági és jogi gondolkozás szemléleti egysége. Ennek előfeltételei közé tartozik, hogy a jogtudomány gyorsabban alakítsa ki azokat az elképzeléseket, amelyek jobban megalapozzák az intenzív gazdaságfejlesztési (Folytatás a 3. oldalon) A kedvelt kolonial stílusú bútorokhoz készülnek a díszítőelemek a Mezőberényi Faipari Szövetkezet faszobrász-műhe- lyében Fotó: Veress Erzsi Kelendőek a herényi bútorok Közgyűlés a faipari szövetkezetben A hazai bútorgyártásban a Mezőberényi Faipari Szövetkezet termelésével az utóbbi esztendőkben tovább erősítette jó . hírrievét. A szövetkezet az elmúlt évben is szép eredményeket ért el — hallottuk tegnap a szövetkezet központjában . rendezett közgyűlésen. Az eseményen többek között részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke is. Elsőkéit Puskel Márton, a szövetkezet főkönyvelője ismertette a mérleg eredményeit, majd Hoffmann Dániel elnök fűzött szóbeli kiegészítést a korábban kiadott írásos vezetőségi beszámolóhoz. A szövetkezet az.elmúlt évben 103 millió forintos termelési értéket ért el, úgy. hogy az előző időszakhoz viszonyítva tavaly a termék- szerkezetben jelentős változtatást nem hajtottak végre. Termelésükre továbbra is a fényezett stíl- és rusztikus bútorok, valamint a kárpitozott bútorok gyártása jellemző. A herényi bútorok kelendők mind belföldön, mind pedig határainkon túl: az elmúlt évben 38 millió forint értékű terméket exportáltak. Tisztességes munkával a tervezettnél több, 9.2 millió forint nyereséget értek el. mintegy 90 típusú gyártmányból. A szövetkezetnél a fejlődést serkenti a saját kivitelezésben megvalósult asztalos- és kárpitos tanműhely, melynek költségei meghaladják a 4.4 millió forintot. A beszámoló foglalkozott a lakossági szolgáltatással is. Ebből kiderült, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel tavaly az azt megelőző^ évinek kétszerese volt, ez viszont az összes termelési értéknek csupán elenyésző hányada. A közgyűlésen felszólalt Csatári Béla is, aki méltatta a 460 tagú kollektíva elmúlt évi eredményeit, majd időszerű gazdaságpolitikai témákról beszélt. Az idei tervekről szólva az előterjesztés kiemelte, hogy a termelés szerkezetében továbbra is nagyon jelentős szerepet képvisel a tőkés export. ami azt jelenti, hogy a szövetkezet gyártmányainak közel egyharmadát határainkon túl értékesíti. — sz — Ülésezett a Vöröskereszt megyei vezetősége Békéscsabán, a MÉSZÖV székhazában tegnap, csü- törtkön tartotta ülését a Vöröskereszt megyei vezetősége', amelyen részt vett Várai Míhályné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Elsőként dr. Rucz László, a Békés megyei Véradóállomás igazgató főorvosa számolt be a véradómozgalom elmúlt évi eredményeiről. Többek között szólt arról, hogy a levett vér 86.7 százalékát dolgozzák fel különböző gyógyítási célokra. A Dél-Békés megyei regionális egység kórházainak megsegítésén túl Budapestre is jelentős mennyiségű friss plazmát és vérkészítményt szállítanak. A mozgalom egyik jelentős eredménye, hogy a véradók egyharmada rendszeres donor. A beszámoló után hozzászólások következtek. Várai Mihályné méltatta az eredményeket. ugyanakkor javasolta, hogy a véradók megbecsülésére fordítson a mozgalom több figyelmet, s teremtse meg az elismerés lehetőségeit. Egy másik hozzászólásból kiderült, hogy az országos vezetőség a hetvenötszörös. és százszoros véradóknak kitüntetést alapított. Őz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára a eddig megtartott beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésekről mondott összegző véleményt. Végül ismertette a vezelő- ségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek időpontját. Április 10-ig fejeződnek be az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések, május 5. és 18-a között rendezik meg a járási-városi, július 3-án pedig a Vöröskereszt VI. kongresszusát megelőző megyei küldöttértekezletet. > Sz. J.
