Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. március 24., szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSONGRÁD * HEGYEI HÍRLAP napos, felállt, hogy üljünk lé. Higgyék el, borzalmasan éreztem magam.” Megyénk sportjáról. A KISZ Csongrád megyei első titkárának szavait idézzük: „Ha megyénk sportjáról van szó, rámutatnék egy fehér foltra, s ez a főiskolai, egye­temi sport gyengesége. Két fontos területen tapasztalunk nagy hiányosságokat. A leg- mostohábB körülmények kö­zött dolgoznak, ugyanakkor a sportszemléletben is szem­betűnő a lemaradásuk.” Pártépítés a HÓDIKÖT- ben. A Hódmezővásárhelyi Divat-kötöttárugyárban nagy gondot fordítanak az ifjú párttagok nevelésére. A fia­talok elvállalják ugyan a testületi munkát is. de a ki­sebbségi érzésüket nehezen tudják leküzdeni. Idegen­kednek a felszólalástól, hi­szen nekik a jelenlevő ve­zetőkhöz, idősebbekhez kell szólni, megalapozott véle­ményt mondani. Ezért az if- jakkal még többet és még jobban kell foglalkozni a jövőben, hogy mielőbb kész párttagokká fejlődjenek. Piachoz igazodó tervek — rugalmas brigádvállalások. A DÉLÉP szocialista brigádjai jó példával járnak elöl a sok helyen még meglevő szervezetlenség felszámolásá­ban, a munkafegyelem javí­tásában. Szerepel a brigádok vállalásai között az anyag- és energiatakarékosság foko­zása is. Idén mintegy 13—15 millió forint anyagmegtaka­rítást kell elérniük vállala­ton belül, elsősorban a tech­nológiai fegyelem megszilár­dításával, a selejtkárok és szabási veszteségek csökken­tésével, s nem utolsósorban egymás munkájának megbe­csülésével. Mi újság a Debreceni Szín­játszó Stúdiónál? Jelenleg sok minden bizonytalan a stúdió háza táján. A rende­ző — tudja, soha nem tel­jesülő — álmot dédelget. Azt, hogy egyszer önálló próbateremhez jutnak, ahol addig, és akkor próbálnak, amikor akarnak. De hát "ilyesmire csak a fővárosban van példa. Csak ott "juthat némely együttes kiváló kö­rülményekhez és technikai felszereléshez, Debrecenben viszont ez elérhetetlen vágy csupán. Belépés csak mezítláb! ..Szólni kellene a rádiónak, hogy változtassa meg nép­szerű műsorának címét. Hi­szen lehet, hogy legközelebb már senki sem tud elmenni a „Belépés csak tornacipő­ben” játékra. Debrecenben például hiába akartam tor­nacipőt vásárolni. A sport­szerboltban még arra sem voltak kíváncsiak, hogy há­nyas a lábam, 35-östői 45- ösig nem volt lábbelijük. Ál­lami boltokban úgy látszik felesleges tornacipőt keres­ni. Hogy mi meg közben annyit cikkezünk a tömeg­sport fontosságáról, jelentő­ségéről ... Kérjük, ezért ne ránk haragudjanak.” Űtközben, diákokkal. Egy tanítónő írja: „Szombat déli busz volt ez, telis-tele átjáró gimnazistákkal, akik Debre­cenből mentek hazafelé. Fel­szálltunk, nem volt már ülő­hely, ezeken a fiatalság ült. Beálltunk a gyerekemmel a busz eleje felé, aztán Zoli­kát a karomba kellett ven­nem. így is eltelt 10—15 perc, de senki sem állt fel, hogy átadja a helyét. Végül egy terhes nő, kb. nyolchó­Lcgnépszerúbbck a klubok, a kisközösségek. A. szanda- szőlősi klubkönyvtár tágas, 200 személyes színházterem­mel rendelkezik. Gond vi­szont, hogy jelenleg nincs teljes munkaidőben foglal­koztatott népművelője, pe­dig tennivaló akadna bőven. Régóta tervezik például egy olyan felmérés készítését, amely arra adhatna választ, hogy a középgeneráció tagjai milyen programok közül vá­lasztanának szívesen. Bőví­teni- kellene a különböző vállalatokkal, üzemekkel a klubkönyvtár kapcsolatait. Küszöbön a tavaszi árpa és borsó vetése. Szolnok megye nagyüzemi szántóterületből 158 és fél ezer hektárt ve­tettek be az előző év őszén búzával, árpával, rozzsal és repcével a gazdaságok. A vetések jól teleltek, az őszi kalászosok jól viselték a téli fagyokat. A növények jelen­legi állapota kedvezőbb, mint a tavaly ilyenkori veté­seké. A fagyérzékeny fajták kivételével a megye szőlő- ültetvényeiben sem okozott jelentősebb kárt a koráhbi évekénél szokatlanul hide­gebb téli időjárás. Kommunista műszakok. Március 20-án az ország szá­mos iparvállalatánál tartot­tak kommunista műszakot. Dolgozott a martfűi Tisza Cipőgyár 1400 munkása is. Egy héttel korábban, a vál­lalat ‘2400 dolgozója áldozta szabadnapját ugyanerre. Az irodaházi dolgozók is fizikai munkán vettek részt. A bért az öregek és a KlSZ-szer- vezet segítésére, valamint az üdülési lehetőségek javításá­ra használják fel. DÉLMÁGYARORSZÁB Magántaxizás Szegeden. A kérdésre, hogy lesz-e magán­taxi Szegeden, most már tud­juk a választ: az engedélye­ket hamarosan kiadják. „Mi elmegyünk és megkeressük az utast — ha kell a gyors­vonatnál, éjszaka és esőben” — mondta egy vállalkozó. A lustaság ugyanis a saját zse­bünkre megy. Értelemmel dolgozni. Az elmúlt esztendőkben öt alka­lommal kapott kiváló címet a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet. Sikereinek egyik titka az emberek fe­lelősségtudata, hozzáértése. A másik, hogy több lóra is tesz­nek egyszerre. Ha nem jön be a növénytermesztés, több füstcsövet gyártanak. Ipar­kodnak okosan eladni az áru­kat. Nem csak a kisgazdasá­goknak van lehetőségük" jól sáfárkodni a terméssel: a közös számára ugyanúgy adottak a lehetőségek. A szórakozás ára. Diszkó kell, és kell, hogy a fiata­lok szórakozzanak. Igen, de miért heti öt alkalommal, s miért éjjel egy és két óráig? Azok, akik ezt a „kultúr- kocsmát” engedélyezték, gon­doltak-e arra, hogy ezeknek a fiataloknak van munkahe­lyük, esetleg tanulnak, és ál­talában a szüleik reggel hat­ra járnak dolgozni, fgy az­tán heti öt alkalommal min­den anyukának és apukának alig marad ideje a pihenésre. S, ha netán a*fiatal is dol­gozik, vagy tanul, legfeljebb csendes szunyókálással tette­ti, hogy figyel az- órán. No. és még valami: a belépődíj! A 30 forint alkalmanként még heti három alkalommal is 90 forint. S ezenkívül még fogyasztani is kell! összeállította: Lipták Judit HNF-vita az egészségügyről és a művelődéspolitikáról Szarvason A népfront városi bizott­ságának legutóbbi ülésén két fő napirendi pontot vita­tott meg a testület. Ennek a tanácskozásnak az volt az ér­dekessége, hogy részt vett a DATE főiskolai karának öt hallgatója, akiket egyébként a közéletiségre való nevelés előmozdítása céljából ebben a tanévben meghívtak ta­nácstagi beszámolókra, vala­mint téesz zárszámadó köz­gyűlésekre is. Az egészségügy helyzete városunkban c. témáról dr. Viski Mátyás városi-járási osztályvezető főorvos tartott előadást. Az aktivitásra jel­lemző, hogy nyolc hozzászó­lás. illetve kérdés hangzott el a témával kapcsolatban. Áttekintették az egészségügyi ellátás színvonalát, lehetősé­geit, szervezetét, és kitértek az ötnapos munkarendhez igazodó követelményekre is. Megállapították továbbá, hogy jó ütemben halad az igények és lehetőségek össz­hangjának megteremtése. A bizottság elismeréssel és kö­szönettel nyugtázta az egész­ségügyi dolgozók odaadó munkáját, a város orvosai­nak magasan kvalifikált, hi­vatástudattól áthatott tevé­kenységét. A tanácskozás másik gon­dolatkörébe a HNF művelő­déspolitikai munkabizottsá­gának értékelése tartozott. A témát dr. Búzás László, a testület vezetője terjesztette elő. Többek között elmond­ta, hogy a lendületesen dol­gozó munkacsoport főként három részterületen tevé­kenykedik. Például segíti a pedagógiai felvilágosítást a szülők körében, illetve az SZMK keretében. A honis­mereti albizottság a helyi munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolásában és gyűjté­sében szorgoskodik. Űjabban Kálló Ferenc (a volt szarva­si róm. kát. lelkész), a nyila­sok által Budán meggyilkolt mártír életének, munkássá­gának feldolgozását tűzték ki célul. Ezekkel párhuzamosan pedig az „Olvasó népért” mozgalom szélesítésében, erősítésében is részt vállal a HNF munkabizottsága. A napirendi témákat az a közös eszmei kohézió kötöt­te össze, hogy a feladatok megvalósításában növekedje­nek a szubjektív 4 tényezők, az emberi alkalmasság fel­tételei — mondotta az elnök­lő dr. Tóth Lajos főiskolai tanár. Ezután Vaskor Pál, a HNF városi bizottságának titkára beszámolt a NÉB munkájá­ról, majd a tavaszi politikai ünnepségek rendezéséről tá­jékoztatta a megjelenteket. Végül azzal a felhívással ért véget az ülés, hogy az „Épít­sük, szépítsük városunkat!” mozgalom keretében az egész település lakossága működjék közre a házak kör­nyékének rendbe hozásában, utcák, terek szépítésében, valamint a virágültetésben. Felvételi pályázat munkavédelmi szakembereknek, termelésirányítóknak A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet a munka- védelmi szakemberek, társadalmi munkavédelmi tisztség- viselők, tervezők, termelésirányítók részére levelező rendszerű képzésre felvételi pályázatot hirdet az 1982— 83-as tanévre, általános, illetve mezőgazdasági szakra. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmér­nöki tagozatra valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók, a felsőfokú képesítő kzakra tudományegyetemet vagy főiskolát végzett dolgozók pá­lyázhatnak. Tanulmányi idő a szakmérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki tagozaton, valamint a felsőfokú képesítő szakon 4 félév. A tanulmányok elvégzése után a szakmérnökjelöltek sikeres államvizsga esetén munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, a munkavédelmi üzemmérnökjelöltek munka­védelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló bizonyítványt, £ felsőfokú képesítő szakon felsőfokú munkavédelmi szakképzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A vidéki hallgatók meghatározott napokon egész napos foglalkozáson vesznek részt. Az oktat* az általános sza­kon 1982 szeptemberében, a mezőgazdasági szakon 1983 februárjában indul. Az intézet hallgatóit a felsőfokú is­kolai végzettségű dolgozók tanulmányi kedvezményei il­letik meg. * * * A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet ugyan- . csak felvételi pályázatot hirdet 'tanfolyamos felkészítésű munkavédelmi technikusminősítő vizsgára ipari, mező- gazdasági és vízügyi szakon.'Az előkészítő tanfolyam 300 órás, és 10 hónap szorgalmi idő alatt bonyolódik le. A technikusminősítő vizsgára előkészítő tanfolyamra fel­vett hallgatók részére az illetékes szakközépiskola rész­letes tematikát ad ki. X tanfolyami feltételeknek eleget téve a hallgatók az Állami Technikusminősítő Bizottság előtt tehetnek vizsgát, s ennek alapján munkavédelmi technikusi oklevelet szerezhetnek. A jelentkezési lap be­szerezhető a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munka- védelmi osztályán. A jelentkezési lapot május 31-ig kell az illetékes szakközépiskola címére postán megküldeni. * * * Mindkét felvételi pályázattal kapcsolatban részletes tá­jékoztatást az SZMT munkavédelmi osztályától lehet kérni. Eredményesen gazdálkodik a szeghalmi költségvetési üzem Az elmúlt évben kedvező­en alakultak azok a feltéte­lek, amelyek a szeghalmi Nagyközségi Tanács költség- vetési üzemének gazdálkodá­sát és a termelés nagyságát meghatározták. Itt jegyezzük meg, hogy az 1981. évi nye­reség meghaladta' az egymil­lió 270 ezer forintot. Az eredmények elérésében nem kis szerepet játszott a 2 mil­lió forint értékű gazdálkodá­si előleg, valamint az építő­ipari tevékenységhez szüksé­ges megfelelő időjárás. Ezen túlmenően a lakosság részé­re vállalt nagyobb szolgálta­tás, az építőipari gépek köl­csönzése és a nagyterem ese­tenkénti „bérbe adása” több mint 60 ezer forint bevételt jelentett. A költségvetési üzem ha­táridő előtt építette meg a TÜZÉP-telep irodaépületét, a mérlegházat, valamint a be­kötő utat; s újította fel a gyógyszertárat. Ugyanakkor határidőre készültek- el a 40 személyes bölcsődével, az in­tézmények festésével, továb­bá az ingatlankezelési prog­rammal kapcsolatos munká­latok is. Nem sikerült vi­szont időben befejezni a Vigh Matild Általános Isko­la fűtésszerelését, és elma­radt néhány apróbb feladat teljesítése is. ’ Egyébként a gazdaságirá­nyító tevékenység jobb meg­szervezése és a dolgozók munkakörülményeinek javí­tása is pozitívan befolyásol­ta azt, hogy a tervezett 16 millió 355 ezer helyett majd­nem 18 millió forint legyen az üzem árbevétele. Ebből a legnagyobb összeg, mintegy 13,6 millió forint az építő­ipar által elvégzett munkák­ból folyt be, míg a legkeve- ebb bevétel a település tisz­taságával összefüggő felada­tok ellátásából ered. A számszerű adatok közül érdemes még megemlíteni, hogy a felújításra, karban­tartásra, üzemeltetésre és a Úticélunk Velence II. Velence 118 apró szigetre, s a tengerbe vert facölöpök­re épült. A só évszázados le­rakódása betonnál is ke­ményebbé szilárdította az alapokat. A szigeték között 150 vízi utca, kanális ka­nyarog, rajtuk 400 hidacska ível át. Gyalogjárdák ugyan mindenfelé vezetnek, de a szállítás, a közlekedés java a vízen zajlik. Motorcsónakon, vaporettón, esetleg gondolán. Persze ez utóbbi főként tu­ristacsalogató, de méregdrá­ga szórakozás. A város mag­ja, központja a Rialtó szige­ten nyugszik. Vajon nyáron, ha az idegenek ezrei meg- • szállják Velencét, milyen lehet a tisztaság? Most ren­des, szervezett. Tetszik, hogy a hulladékot fekete nylon­zsákokba teszik, s a csa­tornák partján kijelölt hely­ről a „köztisztasági” csóna­kok gyűjtik be azokat. A város a köztársaság fénykorában másfél százezer embernek adott otthont, most 86 ezren élnek itt! A tömegek Mestrében laknak. Kevés' a lakás és rendkívül drága. A palotatulajdonosok mégis üresen, zárva tarta­nak legalább 12 ezer velen­cei lakást, mert így nagyobb az eladási értékük. Minden második ház sikátorhotelt, turistaszállást rejt. Velence megőrizte történelmi vará­zsát, a tenger ölelése meg­óvta a civilizációs hatások­tól, s ez a Velence ma a I múltjából él. És nem is rosszul. Fiatal emberpárt, gyerekeket főként csak a turisták között látni. Megelevenedett történelem A Szent Márk téren néz­zük a sok szépséget, a Doge* palotát, a székesegyházat, a harang- és az óratornyot, a környező házakat, a békés galambok százait. Mindenfe­lé képeslap- és emléktárgy­árusok standja virít. Először a Doge-palotába indulunk. Gótikus formáját véglegesen a XVI. században nyerte el, előtté már többször leégett. Monumentális és félelmete­sen szép. Felmegyünk az „aranylépcsőn”, egyik te­remből a másikba szédü­lünk. Körbe a falakon, a mennyezeten Tiziano, Tinto­retto, Veronese dús idomú, festett alakjai, szentek, mí­toszok és a valóság művészi megfogalmazása. Velence szőke hölgyként szerepel a képeken, a tisztaság, szépség jelképeként. Komor fennsé* gű termeken, a fegyvertá­ron, majd a börtönön át ve­zet utunk. A földbe vájt vagy tető alá elhelyezett sö­tét odúk látványa nem vala­mi szívderítő. Gyorsan szed­jük a lábunkat, a Sóhajok hídján át is iparkodunk. A Szent Márk templom látni­valóit hiába próbálnánk le­írni, ezt látni kell! Hatal­mas összegekért, óriási erő­feszítéssel próbálják a mű­emlékeket állandóan restau­rálni. Rombol az idő, a ten­ger, a sós levegő, bár csen­desedtek a város süllyedéséről A Szent Márk templom fejlesztésre szánt anyagi rá­fordítás alig 40 ezer forinttal haladta meg a tervezett ösz- szeget. Figyelemre méltó az iS: a jövőre vonatkozó ten­nivalók között a költségve­tési üzem vezetősége a határ­idők pontos betartásának, a lakásgazdálkodási tevékeny­ség és a lakosság részére vállalt szolgáltatás fejleszté­sének szükségességét jelölte meg az első helyen. Ezenkí­vül tovább kell javítani a munkafegyelmet, és nem nélkülözhető a szocialista munka verseny szélesítése sem. —y—n szóló riasztó híradások. Mégis látjuk, a templom mo­zaikpadlója hullámos, egye­netlen az alapok mozgásától. A székesegyház gazdag, hi­szen a világjáró velenceiek évszázadokon át idehozták ajándékaikat. A szélső oltár X. századi madonnaképe ál­lítólag még a háborúkban is védte a harcosokat. A hálás és gazdag hívők ékszerado­mányokkal halmozták el a festményt. Néhány évvel ez­előtt mindent elloptak alóla, és végleg nyoma veszett a tetteseknek is. Hétköznap — ünnepnap Közlekedni tanulunk. Min­denkinek szíve joga, teherbí­rástól függ, hol tölti az ide­jét délután. A legtöbben to­vább rójuk az utcákat, az el­igazodás nem nehéz. Min­den sarkon tábla jelzi, mer­re vezet az út az állomás, az Akadémia, a Rialtó vagy más látnivalók felé. A pén­zünkre nincs nagy gondunk, könnyű lesz elkölteni. Egy­két apró emléktárgy mégis hazakerül belőle. Velencé­ben is „március 8.” van, kí­nálják virágaikat a boltok. Az apró sárga kalapos mi­mózákat veszik, viszik a férfiak szeretteiknek'. A meg­lepetés benünket is utolér, este ünnepi vacsora vár a Hotel del Anghelóban! Ami­kor mi vonulunk a szűk si­kátorokon, másnak nemigen jut hely mellettünk, ugyan­úgy az étteremben sem. Ezt a bőséges vacsorát megenni is nehezen lehet, elfeledni még kevésbé. Kitűnő ízű a

Next

/
Oldalképek
Tartalom