Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

1982, március 23,, kedd Tojásképek — magyarul Fíizesgyarmati festő Tokióban A japán TBS televízió forgatócsoportja Doma—Harumi la­kásán. Készül a tojáskép Tavaly novemberben és de­cemberben magyar prog­ramra invitálta a tokiói pol­gárokat az „International Pacific Club”. A november 16-i nyitányon Doma István, füzesgyarmati születésű fes­tőművész és felesége, Tsutsui Doma Harumi brácsamű­vésznő beszélt a magyar történelemről és kultúráról, majd a magyar nagykövet­ség képviselője nyitotta meg ■Doma István különleges, to­jásra festett képeinek kiállí­tását. November 21-én Tsutsui Doma Harumi hang­versenyezett .a klubban, mű­során magyarországi cigány­muzsikával. Külön napot szenteltek a magyar folklór­nak. és a magyarországi je­les napokhoz kötődő népszo­kások ismertetésének is. Doma Istvánt „tojáskép- kiállítása” után több televí­ziós társaság is felkereste, hogy önálló műsorban mu­tassák be érdekes művésze­tét. Legutóbb a TBS televí­zió forgatott filmet a magyar festő és japán felesége laká­sán. A rendező,' Hasebe Tsutomu nagy barátja a magyar népnek, és éredklő- dik a magyar kultúra iránt. Tervezik Doma Istvánék, hogy ebben a hónapban ma­gyar néprajzi kiállítást nyitnak Tokióban. A Füzes­gyarmaton berendezett ja­pán gyűjteményüket igen sokan látogatják. Japánból is érkeztek vendégek a békési nagyközségbe, az Europa Art Association pedig dísz­serleget és oklevelet kül­dött Füzesgyarmatra, elis­merése jeléül. (—n) Megjelent fl gyorsuló időben 24. száma A gyorsuló időben 24. szá­ma ez év márciusában je­lent meg. Mindjárt egy érdekes elő­adással sikerült felkeltenie a figyelmet. Dr. Tóth Béla ugyanis a pedagógiai pályá­zatok szerepéről, jelentőségé­ről és továbbfejlesztésének kérdéseiről szól. Bevezető­jében érdekes adatot közöl: „1975—1979-ig a rendelke­zésre álló adatok szerint több mint egy tucat országos szerv összesen 109 pedagó­giai témát hirdetett meg az oktatás-nevelés köréből.” A pályázatoknak ez a soha nem tapasztalt tömege' kész­tette valószínűleg az alapo­sabb elemzésre dr. Tóth Bé­lát. Sokat vitatott és hangoz­tatott témát dolgoz fel dr. Kozéki Béla az „Értelmi ne­velés, a tehetség fejlesztése című írásában, amelynek második, a személyiségfej­lesztéssel foglalkozó része olvasható e legfrissebb számban. A kiadványban gyakran szereplő szerzőpáros, Asztalos Gyuláné és Ko­vács Gáborné nagyon aktuá­lis témájú dolgozattal szere­__________________I_________ M ai műsor KOSSUTH RÁDIÓ t 8.27: Tudomány és gyakorlat. 8.57: Nótamuzsika, 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Láng István: A nagy drá­maíró. 10.57: Vaughan Williams művei­ből. 11.40: Tatárpuszta. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. An- got asszony lánya. 14.32: Egy nagykunsági hangsze­res népművész: Rab Ist­ván. 14.42: Arcképek a szlovák iroda­lomból. 15.05: Weiner: D-dúr szonáta. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Zengjen a muzsika! 17.07: Mihály folyamatba tétele. 17.29: Egy férfi és egy nő. 17.45: A Szabó család. 19.15: Arturo Toscanini felvételei. 20.13: Hívtak és mentünk! . .. 20.43: Szalay László nótákat éne­kel. 21.01: Színházi esték Komárom­ban. 21.31: Áriák, versek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Szenthelyi Miklós hegedül. Kocsis Zoltán zongorázik. ■ pel ismét. Írásuk a tanítási órán és iskolán kívüli neve­lés Békés megyei gyakorla­tából szerzett tapasztalatai­kat összegzi. Uhrin János a tanulói teljesítmények elosz­lásáról ír A sokaság rendje című dolgozatában. Érdemes munkájának összegző gondo­latát idézni: „...a szellemi képességek normális elosz­lása törvényszerű, a tanulói teljesítményeknek is ezt kel­lene megközelíteni. Az et­től való eltérés okát kutatni kell a tantervben, tankönyv­ben, a tanulójc előismeretei­ben, a tanítási és tanulási módszerekben, a tánári köve­telményekben." A kötet tartalmazza még Nagy Sándor tanulmányo­zásra érdemes írását a ci­gánygyermekek nevelésének színtereiről, problémáiról, s ezek megoldásáról. Végeze­tül Borsiné Sopronyi Erzsé­bet a világnézeti nevelés lehetőségeit vizsgálja a bio­lógia és kémia tanításában Lehmajerné Héjjá Ibolya pe­dig egy osztály értékrendsze­rének vizsgálatát végezte el, és értékelte a mondásválasz­tás módszerével. 22.50: Késő este. Értékek és ér­dekek. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: A Fekete erdő lánya. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Palcsó Sándor operettdalo- kat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Népdalkörök pódiuma. 19.10: Koltay. Valéria operettdalo­kat énekel. 19.23: Csak fiataloknak! 20.33: Színház. 21.00: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb jjiüso- rai számára. 23.20: Népdalok. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Schumann: Ifjúsági album. 10.30: Georges Hamilton felvéte­leiből. 11.05: Operaáriák. 11.40: Szimfonikus zene. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.27: Zene a XIX. századból. 15.00: Iskolarádió. 15.35: Versenyművek. 16.40: Mi a véleményed? 17.00: Rossini. Bellini és Doni­zetti operáiból. 18.00: Az MRT szimfonikus zene­karának hangversenye. Szauna és üstkakas Mikkelin Musiikkiviikko — ez a rengeteg „i” és „k” be­tű még annak is sokat el­árul a nyelvről, aki sohasem hallott finn beszédet, soha­sem olvasott finn szavakat. Ha tovább böngészem az íz­léses műsorlapot, amelynek felső részén díszeleg az em­lített felirat, már a követke­ző sorban ismerős szavakra bukkanok. No, nem tudok finnül, de még így is köny- nyen kitalálom, kiket takar a Békéscsabán Sinfoniaor- kesteri kifejezés. Bizonyára más is rájött, hogy a Békés­csabai szimfonikus zenekar­ról van szó. S hogy hogyan került nevük egy finnorszá­gi műsorfüzet lapjára? Egé­szen egyszerűen: meghívták őket. Békéscsaba finn testvérváro­sa. Mikkeli egy hétig, már­cius 8-tól 15-ig látta vendé­gül a mintegy 40 tagú kultu­rális delegációt, amely első ízben vitte el megyeszékhe­lyünk kultúráját ebbe a repülőgépen is háromórányi távolságra levő országba. A világot járt zenekar hol­nap, szerdán tartja első, tur­né utáni próbáját. Már el­múlt fél 12, de úgy tűnik, a reggel 8 óta folyó munka senkit sem viselt meg. Mig a zenészek Martos László karnagy irányításával Vival­di Négy évszakának egy-egy részletét finomítják, halkan beszélgetünk Ambrus Zol- tánnéval, az együttes művé­szeti titkárával. — Mikkeli a lakosság szá­mát tekintve kisebb, mint Békéscsaba, de nagyvárosia- sabb jellbgű — meséli. — A Színházbusz A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház egyik igen. nagy népszerű­ségnek örvendő kezdeménye­zése az úgynevezett színház­busz. A megyeszékhelyi köz- művelődési intézmény ha­vonta átlagban egy-egy al­kalommal a környező me­gyék és a főváros színházai­ba, a jelentősebbnek ítélt előadásokra önköltséges ala­finnek nagyon barátságosak; mivel a társaság egy része családoknál volt elszállásol­va, jó néhány személyes ba­rátság kötődött. — A nyugalom, a tisztaság ragadott meg leginkább —■_ csatlakozik hozzánk befejez­vén a próbát Tóth István el­ső hegedűs, koncertmester. — Az emberekkel könnyen megértettük egymást. Néme­tül, angolul, oroszul, eszpe­rantóul igen sokan beszél­nek, s aki egyik nyelven sem tudott, annak maradt az ősi módszer, a mutogatás. A barátságot azonban szavak nélkül is lehetett érezni. Hogy is mondták? A ma­gyarok és a finnek rokonok, csak a finnek ereiben víz fo­lyik, a magyarokéban pedig valami erősebb — nevet. — Szóval, különbözik a tempe­ramentumunk. — Milyen volt a közönség? — kérdezem Martos László karnagytól. ■ — Az első alkalommal bi­zony kicsit hideg. Csak ak­kor melegedtek fel, amikor finn zeneszerző művét ját­szottuk. Ké.t programot állí­tottunk össze. Igyekeztünk bemutatni magyar és klasz- szikus zeneszerzők műveit, egy saját szerzeményt is ját­szottunk, s — szerencsére — nem felejtettük ki a finn muzsikát sem. Három város­ban léptünk fel: először a megye egyik, kisvárosában, majd Mikkeliben. és szere­peltünk a 200 éves fennállá­sát ünneplő Kuopio zenei programjában is. — Milyen Mikkeli zenei élete? pon indítja autóbuszát. Leg­közelebb március 27-én, nokra, Dürrenmatt nagy si­kerrel játszott kétrészes ko­médiájának, A nagy Romu­lus címűnek délutáni elő­adására. Természetesen az előadást követően a szolnoki Szigligeti Színházban mű­vész-közönség találkozóra is sor kerül. A nyári hónapokra is ké­szen áll az ifiház terve. Két alkalommal a szegedi sza­badtéri játékokra indítják a — Hasonló a békéscsabai­hoz. Náluk is működik egy amatőr zenekar, s van egy kiváló karmesterük. Sikerült összebarátkoznunk, s talán találkozhat is majd vele az itthoni közönség. Persze, a fellépéseken kí­vül is rengeteg élményt adott ez az egy hét. Sutyinszky János, a zenekar első kürtö­se például a száunát emle­geti. — A legtöbben életünkben először voltunk ilyen helyen, és egy kicsit féltünk’ is tőle. Nem egy családi házban van gőzfürdő. Bennünket a Finn —Magyar Baráti Társaság hívott meg a szaunájába. Va­lóban fantasztikus frissítő hatása volt, s ez ilyen sűrű program mellett ránk is fért. — Hoztam egy különleges receptet — jut eszébe Amb­rus Zoltánnénak. — Feltálal­tak nekünk egy lapp ételt, az úgynevezett „üstkakast”. Az igazság az, hogy a hat-nyolc fogásból ez volt a legke­vésbé kapós. Egyébként meglepően magyaros ízek­kel főznek a finnek. Mesélik, milyen nagy él­mény volt a búcsúvacsora. A városi tanács termében — a mikkeliek szerint — még so­hasem volt olyan vidám mu­latság. mint amilyen akkor. Óriási sikert aratott a bő­röndökből előkerült, direkt erre az alkalomra tartoga­tott csabai kolbász, és kecs­keméti fütyülős barackpálin­ka. De azért nem elsősorban emiatt kérdezték a vendé­gektől: mikor találkozunk újra? — gubuez — járatot Augusztus 14-én a Cigánybáró című nagyope­rettet, másnap pedig Csaj­kovszkij világhírű művét, A hattyúk tava című balettet nézik meg a jelentkezők, amelyen szovjet vendégmű­vészek lépnek fel. A mostani szolnoki „tájo­lást” követően április utolsó keddjén a budapesti Víg­színházba indul a busz. Az érdeklődők Füst Milán A sanda bohóc című játékát tekinthetik meg. (ni) KÉPERNYŐ Zárójelentés Sajnos, meglehetősen rit­kán látunk mai magyar iro­dalmi műből készült tv-já- jékot. Pedig rengeteg olyan gyöngyszeme van például novellairodalmunknak, amely egyenesen kívánkozik a kép­ernyőre. Ilyen Palotai Boris két novellája, amelyet Zá­rójelentés címszó alatt lát­hattunk csütörtökön, sajnos, elég késői időpontban. „Megörültem, s ugyanak­kor félelem fogott el. Ha re­gényt, vagy novellát írok, az egyetlen, akivel szemben kö­telezettségem van — önma­gam. De a tévéjátékba be­leszól a dramaturg, a ren­dező, a gyártásvezető, sőt próba közben a színészek is alakíthatják” — fejti ki jo­gos aggályait az írónő. A néző is bizalmatlan, hiszen erre számtalan irodalmi fel­dolgozás adott már okot. Nem jó. ha a filmkészítők túlságosan ragaszkodnak az eredeti műhöz, de az sem szerencsés, ha nagyon eltér­nek attól. Valamiféle „arany”, de ugyanakkor nem langyos középutat kell talál­ni ahhoz, hogy egymásba ol­vadjon a nagyon is külön­böző két műfaj, hogy a vi­zuális eszközök ugyanolyan, vagy hatványozott erővel fe­jezzenek ki valamit, mint a leírt szó. Iglódi István intellektuális, érzékeny színész, s rendező­nek is az maradt. Nemcsak a hangulatát érezte meg Pa­lotai Boris két novellájának, hanem az író érzéseit is át tudta plántálni a nézőbe. Nem erőszakkal, hanem sze­líd finomsággal. Az elmúlásra mindenki gondol. Van, aki lázadozva, van, aki félelemmel, akad, aki belenyugvással. Az író­nő valami hallatlan harmó­nia- és egyensúlyérzékkel az élet természetes részeként ábrázolja a halált. A „Drá­ga professzor úr” és az „Eu­tanázia” nem is az elme­nőkről, hanem az ittmara- dókról szól. Mert 'ittmaradni — végtelen fájdalommal a szívünkben — gyakran ne­hezebb, mint csöndesen el­távozni, átélni azt, ami már fogantatásunk pillanatában megváltoztathatatlan tör­vény. Az ember jelleméről nagyon sokat elárul az, ho­gyan viselkedik a nehéz pil­lanatokban. Gitta, a lakásért a boldogságát kockáztató fia­talasszony nem üti meg a mércét. A haldokló profesz- szor iránti tiszteletlenségéért ha nem is látványosan, de igen súlyosan megbűnhődik. A másik hősnő, Edina pél­dát ad arról, hogyan lehe­tünk néha még kegyetlenek is szeretteink érdekében. A Zárójelentés-ben csak­nem hétköznapi szituációk elevenedtek meg. A két no­vella hangulatát sikerült át­menteni a képernyőre, s így ezre(c számára közvetíteni néhány nemesítő érzést, fel­emelő emberi gondolatot. —g. k.— 18.25: Bemutatjuk új felvételein­ket. 19.05: Iskolarádió. 19.40: Oneraáriák. 20.02: Modern írók portréi. 20.22: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Vivaldi-lemezét. 21.17: Énekszóval, muzsikával. 21.37: Az engem mindig körülve­vő zene. 21.57: Zempléni Kornél és Sán­dor György Bartók-műve­ket zongorázik. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az Equals együttes énekel. 17.15: Zsibong* gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: A kecskeméti Kodály Ének-zenei Iskola kórusá­nak műsorából. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Operettkeringők, bordalok. Közben: Szakcsoportok. Braun Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Color együttes felvéte­leiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Té.vétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé: Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.), (f.-f.) 9.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.30: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.). 10.05: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.40: Technika (ált. isk. 1. oszt.). 11.05: Aki mer, az nyer. (f.-f.) 11.35: Csak gyerekeknek! Egy kis nevetés. 2.. Csoszogi, az öreg suszter, (f.-f.) 3. Csü­csök az űrben. 13.35: Iskolatévé: Környezetis­meret (ált. isk. 3. oszt.), (ism.) (f.-f.) 14.05: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.), (ism.) 14.35: Fizika, (ism.) (f.-f.) 15.00: Történelem, (ism.) (f.-f.) 15.30: Napköziseknek — Szakkö­röknek. (f.-f.) 15.50: Hírek, (f.-f.) 15.55: ..Életet az éveknek.” (f.-f.) 16.25: Gólyavári esték. 17.10: Pannon krónika, (f.-f.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Szórakoztatás Svédország­ban. 18.30: Képviselő — otthon. Dr. Novák Pálné, nyugdíjas főorvos. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00 : A Buddenbrook* ház. 21.00: Stúdió ’82. 22.00: Kockázat. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Gilbert Bécaud Quebecben. (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.15: Kemény sorsok. NSZK tv-film. BUKAREST 16.25: Iskola-tv. 16.50: Fiatalok klubja. 17.30: Konzultáció. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: A mezőgazdaság napjai. 20.45: Zenei összeállítás. 21.05: Történelmi dátumok. 21.30: Puskin: Mozart és Salieli. Tv-játék. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Gyermekműsor. ' 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.50: Logan szökése. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.00: Érzelmek — művelődési adás. 18.30: Tv-napló. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: Dokumentumsorozat. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Az el nem kötelezett or­szágok dokumentumfilmjei. SZÍNHÁZ 1982. március 23-án, kedden 15 órakor Békéscsabán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? Bérletszünet Március 23-án. kedden 15.30 és 19 órakor, Orosházán: VfZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG. Március 24-én, szerdán 15 órakor, Békéscsabán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? Bérletszünet. 19 órakor: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! K-bérlet (Klubszínház). MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Pie- done Afrikában. 6 és 8 órakor: Anna. Békéscsabai Szabadság: de. i0 és du. 4 órakor: Családi összeesküvés. 6 órakor: Don Juan. I., II. rész. Békéscsabai Terv: Egy zseni, két haver, egy balek. Gyulai Erkel: fél 6 óra­kor: A vágtató huszárosztag. I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A hótündér. 5 és 7 órakor: Az amatőr. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Csapda az erdőben, fél 6 és fél 8 órakor: Újra szól a hatlövetű. Szarvasi Táncsics: Szeleburdi család. 22 órakor: Mesél a bécsi erdő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom