Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Forradalmi feladatunk: —————————— i V. folytatni a munkát a szocialista Magyarországért Ünnepség Békéscsabán a KISZ megalakulásának 25. évfordulóján „Hűség a néphez, hűség a párthoz” — ez a jelmondat olvasható a zászlón, amelyet a párttól kapott a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség 25 évvel ezelőtt. S akik kibon­tották és továbbadták e zászlót megyénkben, a ne­gyedszázados évfordulón szép ünnepségen találkoztak már­cius 20-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Jókai Szín­házban. A KISZ Békés me­gyei bizottsága által rende­zett ünnepségen Gyarmati Irén, a KISZ megyei bizott­ságának titkára köszöntötte a megjelenteket, mindenekelőtt a zászlóbontókat; a KISZ-t szervező intéző bizottság egykori tagjait, az első KISZ-szervezetek vezetőit, az ifjúsági mozgalmat az elmúlt 25 évben segítő kommunistá­kat, és az ifjúsági mozgalom mai vezetőit. Külön köszön­tötte az ünnepség elnöksé­gében helyet foglaló vendé­gek között dr. Petrovszki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettesét, Szabó Miklóst és Csatári Bélát, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárait, Irházi Lajosnét, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vezető titkárát, dr. Be­csei Józsefet, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Szik­szói Ferencet, a Hazafias Népfront megyei titkárát, az 1957-ben a KISZ-t szervező megyei intéző bizottság ve­zetőjét, dr. Gonda Józsefet, aki jelenleg az orosházi vá­rosi pártbizottság első titká- * ra. (Folytatás a 3. oldalon) Jövőnk védnökei Régóta jelentős a mai nap az emberiség körében: a télből most fordul tavaszba az idő. A megújulás napja ez. Nálunk a tör­ténelmi véletlen folytán a társadalmi meg­újulás időszakává is vált. A tavasz min­dig a szebb holnapot ígérte. Számunkra az emberi jobb jövő ígéretévé magaszto­sult Március 15-e a feudalizmusra mért csapást 1848-ban. Március 21-e a kapita­lizmust rendítette meg Magyarországon, a munkáshatalom megteremtésével. Mind­két biztató jövőt ígérő forradalmi tett a külső, a régit védelmező betolakodók el­leni fegyveres harcra kényszerítette né­pünket. Mindkét esetben a legendává emelkedett hősi harcban a túlerővel szem­ben kellett elbuknia. Csak a harmadik hozta meg a mi győzelmünket, s ez is ta­vaszon, április' 4-ében öltött testet. De most már végérvényesen. S az ezt követő társadalmi küzdelemben, amelynek ered­ménye — szintén történelmi véletlen, hogy az első nagy évforduló centenáriumán — a munkáshatalom, a kizsákmányolástól mentes magyar társadalom valósággá vál­hatott. És ezóta — még tévedések bukta­tóin is — magunknak építjük a mindany- nyiunknak hazájává vált országot. Ez a szimbólum — valósággyökerei mé­lyek — továbbvihető, sőt tovább is kell vinnünk. A mai napon ünnepelhetjük a KISZ negyedszázada történt zásztóbontá- sát. Tavasz ez is, hiszen a társadalom ta­vasza, megújulása mindenkor az ifjúság. A progresszív ifjúság szerepe e tavaszi évfordulókká emelkedett dátumokhoz fű­ződő eseményekben mindig jelentős volt. Közismert a márciusi ifjúság szerepe 1848—49-ben, amikor Petőfi nemcsak a maga véleményét fogalmazta meg a vörös zászlókban, a világszabadságban. De szin­tén az első sorokban foglalták el helyüket a fiatalok 1919-ben is. És ők voltak a for­radalmi tűz égő fáklyái a felszabadulás utáni osztályharcban, a haza birtokba vé­telében. És ők voltak az ígéret fontos láncszemei az ellenforradalom után a meg­alakuló KISZ-ben, egyenes folytatói, örö­kösei a 63 éve létrejött kommunista ifjú­sági szervezetnek. Nosztalgia lenne és hiábavaló múltba nézés, ha a Tanácsköztársaság megköve­telte forradalmi tetteket, az 1848—49-es vörössapkások harci érdemeit, a felszaba­dulás utáni honfoglalást segítő szerepüket akarnánk most számon kérni rajtuk. Ma mást követel az élet, a társadalom a fia­taloktól. ök csapolták le a Hanságot, hány és hány üzem, kórház és más építkezés felett vállaltak és teljesítettek eredményes védnökséget. Talán az idősebbek, a mi hi­bánk, hogy gyakran nem látjuk, s nem láttatjuk meg a ma forradalmiságát ve­lük: a hétköznapok küzdelmének nagysze­rűségét és társadalmat formáló, gazdagító (hatását. De vitathatatlan tény, hogy — akár tudják, akár nem — ők holnapunk védnökségét teljesítik. És teljesítik is zö­mükben, szerényen, szívósan, a mához illő forradalmisággal. Népünk tavaszának nagy ünnepe a mai, és most duplán az. Nemcsak a múltra emlékezünk: az első munkáshatalom lét­rejöttére, hanem ünnepeljük ifjúságunk progresszív politikai szervezetét, a KISZ-t, s benne ígéretes jövőnket. Enyedi G. Sándor Koszorúzás Budapesten A Magyar Tanácsköztársa­ság 133 dicső napjára emlé­kezve koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a Dó­zsa György úti tanácsköztár­sasági emlékműnél. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi és Budapesti Bi­zottsága nevében Biszku Bé­la, a KB tagja és Borbély Gábor, a budapesti bizottság titkára koszorúzott. A Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi és Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter koszo­rúzott. Élhelyezték a megemléke­zés koszorúit a fegyveres tes-- tületek, a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői is. Ifjúsági nagygyűlés Miskolcon Szombaton Miskolcon, Észak-Magyarország legje­lentősebb ipari központjá­ban rendezték meg a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 63. évfordulóját köszön­tő országos ünnepséget. Az ünnep ezúttal egybeesett a kommunista ifjúsági szerve­zet újjáalakulásának ne­gyedszázados jubileumával. E kettős évfordulót Miskolc fellobogózva,. virágdíszbe öltözve fogadta. Az ünnep­ség résztvevői mindenek­előtt a Népkertben emelt munkásmozgalmi emlékmű­nél tisztelegtek a dicsőséges szazharminchárom nap hősei­nek, mártírjainak emléke előtt. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra és Somogyi Imre, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság titkára, a Minisztertanácsét pedig Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügymi­niszter helyezte el. Koszo­rút helyeztek el az emlékmű talapzatán az országos és a helyi politikai, társadalmi és tömegszervezetek, valamint fegyveres testületek képvi­selői is. A koszorúzási ünnepség­gel egy időben a város észa­ki kerületéből, a Szentpéte- ri kaputól — motoros rend­őrök díszkíséretével — meg­indult a sportcsarnok felé az egész megye fiatalságát képviselő kétezer ifjúmun­kást és diákot szállító autó­buszmenet. Bevonulásuk után a sportcsarnok küzdőte­rén, a KISZ Borsod megyei bizottságának vörös zászlaja előtt, ötszáz fiatal sorako­zott fel, fogadalomtételre. Az ünnepséget a miskolci Nemzeti Színház művészei­nek, középiskolák diákjainak részvételével, néptáncegyüt­tesek és énekkarok közremű­ködésével egyórás allegori­kus történelmi játék vezet­te be, amely felelevenítette a Magyar Tanácsköztársa­ság történetét, bukását, az elnyomatás éveit, és az or­szág felszabadulását. Ezt kö­vetően Juhász András mon­dott beszédet. A kettős jubileumi ünnep­ség után a résztvevők együtt vonultak a Tanácsköztársa­ság lakótelepre, hogy tiszte­legjenek a miskolci KMP- szervezet 1918. évi megala­kulásának helyén emelt em­lékmű előtt. Tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 63. év­fordulója tiszteletére koszo- rúzási ünnepséget tartottak a 19-esek terén. A megemléke­zésen sok százan vettek részt. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskola irodalmi színpada adott műsort, majd a párt-, a tanácsi és társa­dalmi szervek, valamint a fegyveres testületek képvise­lői helyezték el az emlék­műnél a megemlékezés ko­szorúit. Képünkön: a megyei pártbizottság nevében Csatá­ri Béla, a megyei pártbizott­ság titkára, és Zöld Jánosné. a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja koszorúzott. Fotó: Veress Erzsi Kádár János üdvözíti levele a KISZ-hez A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, BUDAPEST Kedves Elvtársak! Ifjú Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga és párttagságunk nevében szívből köszöntőm a meg- ’ alakulásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, az ifjú kommunistákat, ha­zánk ifjúságát. Az elismerés, a köszönet szavával fordulunk azokhoz, ajcik történelmünk nehéz időszakában, akkor, amikor a hazai és a nemzetközi reakció a munkásosztály, a nép hatalmát, népünk szocialista vívmányait fenyegette, igaz hazafiakhoz méltóan cselekedtek: pártunk útmuta­tását követve újjászervezték, forradalmi szellemében megújították az ifjúsági szövetséget. A dicső emlékű I Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évifordulóján, az 1957. március 21-én történt zászlóbontás kifejezte if- : jóságunknak a szocializmus ügye melletti elkötelezettsé­gét, és szimbolizálta azt is, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség örököse és folytatója népünk legszebb haladó és forradalmi hagyományainak. Ezt az örökséget vették át, őrzik és gyarapítják az egymást követő ifjú nemze­dékek!. Népünk tudja, és nagyra értékeli azt, hogy a Magyar Kommuista Ifjúsági Szövetség, mint á párt ifjúsági szer­I vezete és ,a magyar ifjúság egységes tömegszervezete, fon­tos tényezője hazánk politikai rendszerének. Teljesítette, amire negyedszázada vállalkozott, kiérdemelte társadat műnk elismerését. Tevékeny, alkotó részese a szocializ­mus építésének, képviseli, védi a magyar ifjúság érde­keit, neveli a párt utánpótlását. .Sokat tett azért, hogy a magyar ifjúság széles tömegei értik, támogatják a párt politikáját, magukénak vallják szocialista társadalmun­kat, helytállnak a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Mindazok, akik részt vettek az ifjúsági szövetség új­jászervezésében és negyedszázados tevékenységében, jó érzéssel gondolhatnak arra, hogy erőfeszítéseik nem vol­tak hiábavalóak. Tetteik testet öltenek történelmi vív­mányainkban, a társadalmunkat jellemző nyugodt, alko­tó légkörben; azokban az eredményekben, amelyeket a gazdaságban, a kultúrában, az életszínvonal emelésében, az életkörülmények javításában elértünk. Büszkeséggel töltheti el ifjúságunkat is, hogy hazánknak, amely a ha­ladás élvonalához, a szocialista közösséghez tartozik, eredményes munkával kivívott tekintélye van a világban. Az ifjúsági szövetség politikai szervező és meggyőző tevékenysége, a fiatalok öntudatos, cselekvő részvétele a szocializmus építésében további előrehaladásunknak is nélkülözhetetlen forrása. Mai viszonyaink között, amikor az építőmunka feltételei nehezebbek, keményen meg kell küzdenünk eredményeink megszilárdításáért és gya­rapításáért. Az a közös feladat áll most előttünk, hogy erőnket, tudásunkat latba vetve, minden tőlünk telhe­tőt megtegyünk a XII. pártkongresszus határozatainak valóra váltásáért, az idei népgazdasági terv teljesítéséért. Ebben számítunk az ifjúság odaadó munkájára, lendü­letére, tettrekészségére. Az ifjú kommunisták mutassa­nak példát a kötelességteljesítésben, a politikai kiállás­ban, a közösségi magatartásban, a közéleti felelősségben. Erősítsék azt a tudatot, hogy szocialista hazánk fejlődé­se, a fiatalok sorsának alakulása nagymértékben függ saját munkájuktól, kötelességeik becsületes teljesítésétől, a közös feladatok megoldásában való aktív részvételüktől. Pártunk és népünk azzal a meggyőződéssel tekint a zászlóbontásának negyedszázados évfordulóját ünneplő Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a magyar fiatalokra, hogy tisztességgel folytatják az elődök által elkezdett ügyet. Szocialista hazánk igaz gyermekeiként, interna­cionalista egységben haladjanak együtt ezután is a Szovjetunió, a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, a világ ifjú kommunistáival, mindazokkal, akik a szocia­lizmusért, a békéért, az emberi haladásért küzdenek. Pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében to­vábbi eredményes munkát, sikereket kívánok a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, hazánk ifjúságának. Budapest, 1982. március 21. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára N l Fotó: Veress Erzsi Pataki István ünnepi beszédét mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom