Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
HIRDETÉS - TELEFON; 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS Éppen három évtizede történt, hogy 22 család egy hideg téli estén Üj Élet néven termelőszövetkezeti csoportot alakított Gyomán. Példájukat fél év múlva újabb 17 gazda követte, akik „Győzelem” néven kapták meg az év őszén a működési engedélyt. Az Üj Élet Tsz 1975- ben több mint kétszáz emberrel kétezer hektárt meghaladó földterületen gazdálkodott, míg a Győzelem soraiba mintegy hétszázan tartoztak már, akik közösen ötezer 300 hektár földet mondhattak magukénak. Ez az 1975-ös esztendő sorsdöntőnek bizonyult: a két közös gazdaság tagsága kimondta a két tsz egyesítését, így 1976 január 1-vel egy csaknem hét és fél ezer hektáros szocialista mező- gazdasági nagyüzem alakult Gyomán, ezernél is több taggal. A termelőszövetkezet végleges határai a mai napra két nagymértékű önkéntes földcserével alakultak ki: a Körösi Állami Gazdasággal 1976-ban 1100 hektárt, meg egy majort, 1978-ban pedig újabb kétezer 100 hektárt „rendeztek át”. Mindegek a változások nem is remélt fejlődés előtt nyitottak Utat, az ötödik ötéves terv időszakában az éves termelési érték 90 millió forintról 220 millióra, a nyereség 10 millióról 30 millióra növekedett. Ezenkívül ugyanebben a tervciklusban olyan rekorderedményeket könyvelhettek el, mint amilyen a búza hektáronkénti 5 ezer 250 kilogrammos átlaghozama volt 1800 hektáron. A kukorica 1400 hektár átlagában 8000 kilogrammot adott hektáronként, a napraforgó pedig 2400-at, hatszáz hektáron. Tegyük még ehhez hozzá a tejtermelés igazán látványos fejlődését: az egyesülés évében 1700 liter tejet adott egy tehén a Győzelemben, míg 1980-ra ez a szám meghaladta az 5150 litert is. Nem kisebb feladatokat tűzött maga elé a kollektíva egyébként a hatodik ötéves tervben sem: 1985-re 340 millió forintos árbevétellel, 44 millió forintos nyereséggel számolnak. Ennek teljesítéséhez jó alapokat ad az elmúlt év gazdálkodása is, amely az előirányzottakhoz képest 28 és fél millióval nagyobb árbevételhez juttatta a gyomaendrődi közös gazdaságot. Ezzel egy időben a nyereség is nőtt, mintegy nyolc százalékkal. Ez azt is jelenti egyben, hogy a termelőszövetkezet valamennyi ágazata — az egy sertéságazatot kivéve — túlteljesítette a célkitűzéseket. Jelentősen fejlődött a termelőszövetkezet által integrált háztáji termelés is. Egy A termelőszövetkezet ebben az esztendőben kötött ötéves szerződést a békéscsabai forgácsolóval. A megállapodás értelmében különböző késeket készítenek a tsz melléküzemének dolgozói eszterga- és marógépekhez évvel korábban 57 millió forintot forgalmazott a közös háztájiból, tavaly már 66 milliót. A kisárutermelők éves vagy több éves szerződés alapján az elmúlt esztendőben csaknem 15 ezer sertést, meg 270 szarvasmarhát hizlaltak meg. Ehhez kaptak a Győzelem Tsz-től — amely Gyomaendrődön a háztáji gazdálkodás fő szervezője — 1800 tonna szemes takarmányt. A szövetkezet egyébként a sertéstartásnak 400, a juh- és nyúltenyésztőknek 600, a tehéntartóknak 1200 négyszögöl szárazlucernát juttat minden évben. A múlt esztendő» közepé- tőTvágott bele a termelőszövetkezet a kocakihelyezési akcióba, s már tavaly háromszáz anyasertést sikerült elhelyezniük a portákon. Az idén további 80—100 koca kihelyezésével számolnak. Ezzel egy időben tovább szélesítik' a kisüzemi árutermelés körét, megszervezték már a téesz irányításával folyó hús- és pecsenyeliba előállítását a háztájiban. Az első évben 6—8 ezer árulibát hizlalnak így meg. A második félévtől pedig ugyanúgy megkezdik a csirkehizlalást is. A vállalkozók- a naposcsibét és a tápot termelési előlegként kapják, elszámolásra pedig a broylercsirke leadásakor kerül sor. A szarvasmarha-tartásban is előrelépnek most a háztáji gazdálkodást illetően: április közepétől 40—50 tehenet adnak ki a gazdákhoz. Szerződés szerint a tehén a téesz tulajdonában marad, a tehéntartónak biztosítják a takarmányt is, munkájáért cserébe megkapja a megtermelt tej alapárát és a borjú is az övé lesz. Az előállított tej viszont a tsz tejtermelését növeli. Mindent egybe számolva a háztáji termelés idei nagysága eléri majd a 75—76 millió forintot. A Győzelem Tsz ugyanakkor nemcsak a kistermelőkkel alakított ki gyümölcsöző termelői kapcsolatot, a mezőgazdasági és ipari nagyüzemekkel egyre szélesedő együttműködések is hozzájárultak a figyelemre méltó eredményekhez. Az 1981-es esztendőben hétmillió forintot hozott a konyhára az ipari bérmunka. A vegyesipari vállalat gyomai gyáregységének égőfejeket készítettek a kazánokhoz a szövetkezetiek, a békési Start Ipari Szövetkezetnek a lőlapokhoz golyófogókat, a Gyulai Vasipari Szövetkezetnek kábelkorbácsokat. Most 1982-re újabb jelentős üzletet sikerült kötniük: • megállapodtak a békéscsabai forgácsolóval, hogy az idén ötmillió forintért eszterga- és marógépekhez különböző késeket gyártanak. Ezt a szerződést öt évre kötötték. A mezőgazdasági nagyüzemekkel társulásokat alakítva bővíti az együttműködést a szövetkezet. A' négy gyomaendrődi. a hunyai és az örménykúti tsz közös repülőgépes növényvédelmet szervezett. A napraforgó-tárolásra alakult társulásnak a Győzelem Tsz mellett tagja még a helyi Alkotmány és a Lenin Termelőszövetkezet, valamint a KITE, meg a növényolajipar. A Gyomaendrődön megépült 5 ezer tonnás tárolóban bértárolásra is vállalkoznak a „részvényesek”. A kémiai anyagok ésszerű kezelését, hasznosítását segíti elő a Csárdaszállási Agrokémiai Társulás, amelynek a Győzelem Tsz szintén tagja. A baromfiszülőpár-tartásban és a keltetésben a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tszszel léptek egyezségre, így a Az idén a szövetkezet keltetőüzeméből 140 ezer naposliba indul a nagyüzemekbe és a háztájiba Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvásárlási körzetében jelenleg e két tsz oldja meg a tenyészanyaggal való ellátást, miután mind a. két gazdaság üzemeltet keltetőt és szülőpártartásra is berendezkedtek. A baromfifeldolgozóval a gyomaendrődi közös egyébként is közösködik, a Lúd- árutermelő Gazdasági Társulásban. Ez évben mintegy 140 ezer naposliba indul útnak a Győzelem Tsz keltetőjéből a közös gazdaságokba és a háztájiba. Az új, korszerű szerelőcsarnokban lehetőség nyílik a társüzemek nagyjavítására is — igény szerint erő- és munkagépeinek Hasznát látja a nagyközség, Gyomaendrőd is a Győzelem Tsz sokirányú tevékenységének. Az építőipari ágazat és az egyéb műhelyek szakemberei — az épületbádogosok, a vízvezeték- szerelők, az asztalosok, a lakatosok, az esztergályosok, a villanyszerelők — erejükhöz mérten részt vállalnak a lakossági igények kielégítésé;- ben is. A három kőművesbrigád éves átlagban 9—10 kislakást is felépít a községépítő munkába való jelentős mértékű bekapcsolódás mellett. Tavaly például a brigádok 7 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek, csaknem 200 ezer forint értékben járulva hozzá Gyomaendrőd építéséhez, szépítéséhez. Külön szót érdemel az. a most már befejezés előtt álló beruházás, amelynek eredményeként egy minden igényt kielégítő központi gépműhelyt vehet rövidesen birtokba a tsz. Itt nemcsak saját gépeit, javíthatja majd a termelőszövetkezet, de — tekintettel arra, hogy van elegendő megfelelő képzettségű szakembere is — vállalhatja igény szerint a legkülönbözőbb erő- és munkagépek nagyjavítását, sőt alkatrészek gyártását is. Mindez azt bizonyítja, hogy a megalakulásának három évtizedes jubileumát ünneplő gyomaendrődi Győzelem Tsz gazdálkodásának 30 éve alatt olyan nagyüzemmé fejlődött, amelyre együttműködésben, szolgáltatásokban s a termelés szervezésében egyaránt számíthat, támaszkodhat szű- kebb és tágabb környezete! <X> Bemutatkozik a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő gyomaendrődi Győzelem Termelőszövetkezet A repülőgépes növényvédelem közös megszervezésére hat szomszédos termelőszövetkezet társult. A társulás hivatalos ügyeinek intézését a Győzelem Tsz vállalta magára
