Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

1982. március 20., szombat Farsangi „locsolkodás” — vízágyúval Elkéstünk. A nyitott abla­kon már zúdult is befelé a ^víz. Ez már a karnevál elő­szele — vagy inkább „élővi­ze?” Különös egérfogóba ke­rültünk. Az út mentén gye­rekek tanyáztak dézsákkal, vödrökkel, locsolókkal, hogy az autók vigyázatlan utasait kíméletlenül eláztassák. Ha viszont az ember feltekerte az ablakot, a trópusi meleg fojtogatta. Így aztán kurb- liztunk: gyerek jön — ablak fel. gyerek el — ablak le... Késő délután érkeztünk Panama egyik nyugati tarto­mányába, a vidéki karnevá­lok központjába, Chitrébe. Vendéglátóink okkal igye­keztek a megszokottnál ko­rábban nyugovóra. Holnaptól erre aligha lesz alkalmuk... dúlnak a lábak, fáradhatat­lanul. Hullámzik a téren a színes forgatag. A karnevál bú- és gondúző vígság, á tegnap — egy egész esztendő — baját, ínségét feledtető ünnep. Ér­dekes. temérdek ital elfogy, mégsem látni az itthoni mu­latságokban oly gyakori kö- tözködést, a részegség tébo­lyult dühével egymásra tá­madókat. Ez a jókedv ünne­pe. öt óra tájban lélegzethez jut a falu. Mindenki haza­siet, a csatakos ruhadarabo­kat kiakasztják száradni. Es­tére a család szépen kiöltö­zik. s vissza a falu központ­jába. A kitakarított téren a királynőválasztás előzménye­it tárgyalják. muzsikáját, a murgát. Nyo­mukban pedig több százan lépkednek, vég nélküli stró­fákba szedve kántálják ki­rálynőjük megdicsőülését. Nyomukban jön az „ellen- csapat”. A ruhák még dí­szesebbek. a murga még hangosabban szól, a dalok — ha lehet — még csípősebbek. A királynő apja a kocsi mel­lett ropja a táncot, hosszú nyakú üvegből kínálja a hí­res. fehér nádpálinkát. Ér­dekelt kortes, hisz ideje vol­na már lányának férjet ke­ríteni. A felvonulásnak egyébként szigorú szabályai vannak. Első nap az ötletgazdagság vizsgázik, másnap tipikus népi viseletbe, a pollerába öltöznek az udvarhölgyek, s Röviden FÉSZEK NÉLKÜL FÉSZKEL Az- Indiai-óceán Seychelle- szigetén él a tündércsér ne­vű madár. Tollazata maku­látlanul fehér — ezért „tün­dér” —, míg az enyhén fel­felé görbülő csőre, a lába és a szeme koromfekete. A tündércsérek’ sajátossá­ga, hogy a part menti erdők fáin vagy kiálló sziklákon fészkelnek, de fészkük nin­csen! A majdnem gömbölyű egyetlen tojásuk. amely mintegy 4,3 cm átmérőjű, és a nőstény tömegének .mint­egy egyharmadát teszi ki, szabadon fekszik' egy fael­ágazásban vagy a kéreg egy mélyedésében. Színe zöl­deskék, és barnáspiros pety- tyekkel van telehintve. A fészek hiányának az az élet­tani előnye, hogy a madara­kat nem gyötrik élősködők. Amikor a fióka kibújik a tojásból, különösen a nagy lábai és azon a nagy kar­mai tűnnek fel. A kis ma­dár karmaival és erős cső­rével jól meg tud kapasz­kodni az ágon. A fiókát mindkét szülő eteti, apró halakkal. A táp­lálék keresésekor a tengeren az öreg madarak alig me­rülnek a víz alá, a halakat a felszínről fogják vagy a levegőből kapják el. Az óriási fekete szemekből arra lehet következtetni. ho“y ez a madár éjjel is ha­lászik. KÖRBEJÁRÓ TÉVÉKAMERA Egy angol cég olyan ipa­ri tévékamerát fejlesztett ki, amely kis méreteinek kö­szönhetően alkalmas arra, hogy nehezen hozzáférhető helyeken készítsenek vele felvételeket. Körben forgó fejrésze félpercenként tesz meg egy fordulatot. A rendszert már bevezet­ték az egyik londoni repülő­téren. ahol hajtóművek el­lenőrzésekor használják. Ré­gebben ez a vizsgálat 2—íl napig tartott, mivel a hajtó­műveket le kellett szerelni a repülőgépről. Most ez a művelet feleslegessé vált, a tévékamerás ellenőrzés fél óra alatt elvégezhető. eltérő ablakformával. Az épület belsejét díszítő szín­pompás, mozgalmas XVIII. századi rokokó falfestmé­nyek üde életörömöt sugá­roznak. Korabeli forrásokból tud­juk, hogy a kastély parkja óriási kiterjedésű volt kü­lönböző rendeltetésű épüle­tekkel — istállókkal, téliker­tekkel, vadászházakkal. A park jelenlegi területe jóval kisebb az eredetinél, de bő­ven kárpótolja a szemlélőt a folyó és a kastély harmoni­kus együttesének szépsége. Edelény, a nyaralóhely jel­legű község is tartogat érde­kességet: 1330 körül épült re­formátus temploma a több­szöri újjáépítés ellenére a templom belsejében és a templomudvar felől még min­dig tisztán mutatja az első» változatként épült tiszta, gó­tikus eredetet. Rövid körsé­tánk során visszakanyarod­hatunk ismét Borsod község felé, ahol az itt fakadó kén- savas-szénsavas gyógyvízzel, a borsod.i vízzel frissíthetjük fel magunkat. Révy Eszter íme. a rivális szépség persze maga a királynő is. A harmadik este az allegorikus élőképeké, a zárónap pedig a gála. a csillogás-ragyogás, a pompa felvonulása. A parkba, járdára szorul­tak ezrei igyekeznek kihasz­nálni a röpke szüneteket. Vörös cukormázba mártott almát kínálnak cseppnyi gyerekek, amott faszén­parázson pálcikára húzott, csípős húsdarabkákat piríta­nak, különféle édességet, nyalánkságot árulnak. Hajnali fél kettőre elcsen­desedik a falu központja, hogy reggel nyolc körül is­mét elkezdődjön a lo.csolko- dás ... és így tovább négy napon át. Hogy honnan az erő, az energia mindehhez, azt európai alig értheti. Igaz, ki kell, hogy mulassák magukat — a következő kar­neválig egy teljes esztendőt kell várni. Cziráki Péter (Fotók: a szerző felvételei — KS) Tudomány - technika Sok beszélgetés egy kábelen Egy, a távközlési rendszerbe épített közbülső föld alatti erősítőt láthatunk szerelés közben íKSl Nyugatnémet szakemberek olyan vivőfrekvenciás távközlé­si rendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével egyetlen koaxiális vezetéken egyidejűleg 10 800 telefonbeszélgetés bonyo­lítható le. Ennek felhasználásá­val egy nagy távú, G0 MHz sáv­szélességű hálózatrendszer ki­építését tervezik. A 60 MHz-es sávszélesség elérésében döntő szerep jut az erre a célra* ki­dolgozott közbülső erősítőknek, amelyek 1,5 kilométerenként egyenlítik ki a közben fellépő csillapodási veszteségeket. Ennek megfelelően egy megépített 300 kilométeres szakaszba 3 X 200 ilyen közbülső erősítőt szereltek be, amelyeket földbe ásott, lég­mentesen lezárható tartályokban helyeztek el. Miután a kábeleket is a föld alatt fektetik, az egész berendezés nem is látható, és jól védett. A biztonságos föld alatti elhelyezés azért is fontos, mert e berendezések napi 24 órát át üzemelnek, és legalább 15—20 éves élettartamra készül­nek. A megbízhatóság és a tar­tósság ilyen követelménye-inek csak nagyon gondos munkával és szigorú minőségellenőrzéssel lehet megfelelni. A távkábel 100 kilométerenként felszíni erősítő- állomásokba vezet. Ezeken az állomásokon keresztül látják el a közbülső erősítőket is — a ká­bel belső vezetékén — elektro­mos energiával. A 60 MHz-es sávszélesség természetesen nem­csak telefonbeszélgetésre, hanem számítógépes adatátvitelre is al­kalmas. A 10 800 beszédátviteli lehetőségen belül — mindkét irányban hat csatorna-felhaszná­lással — színes tv-adás is to­vábbítható a koaxiális vezeté­ken. Egy 60 MHz-es rendszer vegyes használatánál egyidejű­leg néhány színes tv-program, több tucatnyi rádió sztereóprog­ram és még néhány ezernyi te­lefonbeszélgetés bonyolítható le egy ilyen „csodakábelen”. Érdemes megnézni 4 Kastély a Botivá völgyében Panamában csakúgy, mint majd minden latin-amerikai országban, a karnevál töb- bé-kevésbé politikai esemény. Minden faluban, fővárosi kerületben bizottságok ala­kulnak, kiválasztandó a szép­ségkirálynőt s udvarhöl­gyeit. Ám sűrűn előfordul, hogy a címre érdemes hölgy családja nem képes állni a felvonulás borsos költségeit, s így egy jómódúbb família néha csúnyább lánya léphet a díszkocsi tetejére. Tíz óra tájban magasba röppentek az első rakéták, petárdák ezrei és ezrei kezd­tek fülsértő ropogásba. A kisipari módszerrel készült szerkezetek némelyike nem is veszélytelen: olykor elvéti útját, cikázik a tömegben. Megmozdult a tömeg. Min­denki a tér templom felőli oldalára húzódott, ahol a füstből kivált az első dísz­kocsi (egy tisztára mosott traktor). Vakító magnézium­fáklyák világították meg az alvég királynőjét s udvar­hölgyeit. Elöl az ünnepeltek, mögöttük a zenekar, mely fáradhatatlanul fújja az es­te sajátos, kedves karneváli ... Am este már teljes a pompa Az Aggteleki hegység fő közlekedési tengelye, a Bód- va völgye Tornanádaskától egészen a Sajóval történő egyesüléséig, régen ismert és közkedvelt kiránduló-útvo­nal. Az olykor szeszélyesen kanyargó, festői folyócska völgyének történeti és építé­szeti büszkesége is van: az előbbi Bors vezér hajdani földvárának helye, az utóbbi Edelény korai barokk kasté­lya, mely messze kimagaslik hasonló korú kastélyaink kö­zül. Elsőként Bors vezér várá­ról érdemes említést tenni, mert kiváló katonai érzékkel kiválasztott fekvése remek kilátást nyújt a környező er­dőségekre és a Bódva folyó kanyargó útjára. Ez a ma­gaslat őseink által sem vé­letlenül nyert figyelmet: hi­szen éppen jó kilátási vi­szonyai, természetes védett­sége tették alkalmassá vár, erődítés építésére. Igaz, mi­után e vár legelső erődítése­ink közé tartozik, kő helyett földvár védte a környék la­kóit. Oly eredményesen, hogy bár már a tatárok fel­égették, végleges pusztulása csupán a török hódoltság idején következett be. De addig igen sok szolgálatot tett a környék lakosságának, és ezért talán érthető is, hogy építtetőiéről, a legendás Bors vezérről nem csupán a hajdani várat, hanem az egész megyét elnevezték. Bors vezér vára 1604-ben még igen fontos csata szín­helye is volt: Bocskai /itt vívta ki egyik legjelentősebb csatáját hajdúival Básta csá­szári hadvezér katonái ellen. Néhány kilométeres séta után szemünkbe ötlik Ede­Napkőzbcn a szépségkirály­nő sem menekülhet a víztől, festéktől... 1 Másnap reggel vendégek és helybeliek csoportokban vonultak a városka főterére, ahol akkorra már temérdek hangszóróból harsogott a salsa, a karibi népek ked­venc muzsikája. Ezrek és ez­rek hömpölygő tömege a te­nyérnyi területen, s vala- menyien csuromvizesen. Az erkélyről, a kutakból, kivá­gott sörösdobozokból zúdul, folyik a víz. öntöz mindenki mindenkit. Akad más szóra­kozás is: ki paradicsomlét csorgat óvatosan az előtte ál­ló vállára, ki ruhafestéket löttyint a másikra; egy lány borotvahabból kap jókora kupacot a homlokára. Tré­fák, melyekért senki sem ha­ragszik — legócskább ruha­darabjaikat öltik magukra, amit a karnevál után sze­métbe dobhatnak. Megjelenik a nemzeti gár­da vízágyúja, lépésről lépésre halad, jókora vízsugárral pásztázva a tömeget. Üdv­rivalgással fogadják a tűző napon enyhülést nyújtó su­garat. S közben zene ... ze­ne ... zene... Lágyan ringa- nak a csípők, ritmusra moz­lény kastélya, melyet alig néhány esztendeje restaurál­tak szinte teljesen eredeti állapotába visszaállítva. E ritka szép kastélyt a híres egri várkapitány, L'Huillier Ferenc János építtette 1727— 1730 között. A tervezői ne­vére — G. B. Carlone olasz származású egri építész vagy J. L. von Hildebrandt — még a legújabb kutatások sem merik leadni a végleges sza­vazatot. A kastély, melyet' restau­rálása (1965—68) óta szépen gondozott, gyönyörű ősfákkal dicsekvő park vesz körül, óriási kovácsolt vas kapube­járaton közelíthető meg. A helyreállítás során gondosan ügyeltek arra is, hogy a kas­tély visszanyerje eredeli szépségét, formáját, jellegze­tességeit. A főbejárati oldal különleges héttengelyes, négyszintes, kiemelkedő hom­lokzatrésszel — emeletenként Az cdelényi kastély

Next

/
Oldalképek
Tartalom