Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 19-, péntek MÉM-felhívás Az erdők és fásítások fokozott tűzvédelme érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az erdőkben, a közút és vasút menti fásításokban — a kijelölt tűzrakóhelyeken is —, valamint az erdőtől 200 m-en belül, ideértve a gaz- és parlagégetést is, március 20. napjától átmeneti időre mindennemű tűzgyújtást megtilt. Egyben félhívja a MÉM a vasúton vagy közúti gépjárműveken utazók figyelmét arra, hogy égő dohányneműt, gyufát az ablakon ne dobjanak ki, mert azzal is veszélyeztetik az erdő faállományát, továbbá az út és vasút menti fásításokat. Szép, új üzlettel gazdagodott Mezőhegyes. A mezőgazdasági kombinát felújította a vasútállomás közelében levő régi épületet, amelyben egy élelmiszerboltot, és egy büfét létesítettek. Képünkön: az épület külső képe, és az ízlésesen berendezett büfé Fotó: Veress Erzsi Magyar filmhét kezdődött Párizsban Párizsban szerdán este ünnepélyes keretek között megnyitották a magyar filmhetet, amelyet Jack Lang kulturális miniszter és Claude Cheysson külügyminiszter védnöksége alatt rendeznek. A megnyitó ünnepségen Pierre Viot francia filmfőigazgató mondott beszédet. hangsúlyozta, hogy a filmhét keretében, amely a tavaly decemberben Budapesten rendezett francia, filmhét viszonzása — módot nyújtanak a párizsi közönségnek, hogy megismerhesse a magyar filmművészet sokoldalú. széles tematikájú és magas művészi színvonalú alkotásait. Szabó B. István, a Művelődési Minisztérium Film-főigazgatóságának vezetője, a bővülő magyar— francia filmkapcsolatok fokozódó jelentőségét méltatta. A megnyitó ünnepségen, amelyen Sándor Pál „Ripa- csok” című filmjét mutatták be, jelen volt dr. Bényi József, párizsi magyar követ is. A filmhét során két párizsi filmszínházban, a Jean Coctéau és a Le Quartier Latin mozikban 12 magyar játékfilmet és hat dokumentumfilmet mutatnak be. A játékfilmek között külön helyet foglal el a Szabó Ist" ván-ciklus, amelynek során Szabó István Tűzoltó utca 25.; Bizalom; Budapesti mesék; Álmodozások kora; Apa; Szerelmesfilm című műveit vetítik. Ezenkívül bemutatják Jancsó Miklós ,,A zsarnok skive”; Kovács András „Ideiglenes paradicsom”; Gaál István „Cserepek”; Sándor Pál „Ripacsok” című filmjeit, a dokumentumfilmek között pedig Dárday István és Szalai Györgyi „Filmregény”; Tarr Béla „Családi .tűzfészek”; Ember Judit „Fagyöngyök”; Zolnay Pál „Fotográfia”; Schiffer Pál „Cséplő Gyuri”; Elek Judit „Egyszerű történet” című műveit. A filmhét során rendezendő vitaesteken több magyar filmrendező is részt vesz: Elek Judit, Gaál István és Kovács András. Részt vesz a filmhét eseményein Udvaros Dorottya filmművésznő is. Oz infarktus megelőzéséért Üjabb munkahelyeken szervezi meg a nehéz fizikai munkát végzők kardiológiai vizsgálatait, s megelőző gyógykezelését a balatonfüredi állami szívkórház. Az intézmény tizennyolc vállalattal és termelőszövetkezettel tart rendszeres kapcsolatot, orvosai több ezer munkás egészségére felügyelnek. A tapasztalatok szerint a szívizom hiányos vérellátásával járó betegségek igen gyakoriak, főként az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás következményeként, s amiatt, hogy nem figyeltek föl időben a megelőző tünetekre. Diétázással, fegyelmezettebb életmóddal és gyógyszeres kezeléssel a betegség — az infarktus kialakulása — az esetek jó részében megelőzhető. fl nPPCPt Pecsétgyártó nemzet vagyunk. Ez már •i |Jvuwul> tény. Nem egyszer volt már tollhegyen a téma a sajtó hasábjain. A különböző fórumokon is szóvá tették több alkalommal a fölösleges igazoláskéréseket, pecsétes írásokat, mégsem sokat változott a helyzet. Így aztán, hála az illetékeseknek, még téma lesz sokáig. Nem olyan egyszerű megszüntetni a begyökeresedett, bürokratikus vonásokat, szokásokat. « Most egy másik pecsételésről van szó. Ez is egy szokás. A vásárlók bosszúságát okozza, biztosan sokan találkoztak már ezzel. A lila pecsét ott díszeleg a sajtokon, egyes húsokon legtöbbször éppen a gusztusosabb részeken. Az ember sajnálja levágni és eldobni, de kénytelen, ha nem akar lila festéket enni. Hogy miért éppen lila? Ki tudja? Talán a kedvenc focics^- pat iránti tiszteletből. Persze attól függ, milyen drukker az illetékes. Ha így van, akkor nyugodtan lehetne zöld, kék, vagy piros is. Inkább az az igazság, hogy ez a szabvány, így írja elő a dokument, vagy ez a szín van, mióta világ a világ. Nem is a szín ellen és nem is az ellen ágálok, hogy vizsgálat előzi meg az élelmiszereket — a húsokat is —, mielőtt azok a fogyasztóhoz jutnak, ez nem lenne ésszerű, hiszen miattunk, egészségünk megóvása érdekében történik, csak az érdekel, miért éppen közvetlen az ételre nyomják. Ha valaki például tíz deka trapista sajtot vesz, és a lila folt pont azon a darabon van, bizony sajnálja levágni, és eldobni. Nem szólva arról, hogy a tíz deka, akkor már nem annyi. Ha ehhez hozzágondolja, hogy az eladó mennyivel mérte „szűkebbre”, akkor már igazán bosszankodik, hogy így megrövidítették. A közmondás szerint „sok kicsi sokra megy” — akinek lapos a pénztárcája, aqnak viszont számít a kicsi is. Nem ügy, mondanák egyesek. Valóban nem, csak éppen bosszantó, és másképpen is lehetne igazolni azt a vizsgálatot. Csak senki sem gondolt rá, hogy a megrögzöttől el is térhetne. Vagy talán mégis? (Kasnyik) Szociális szolgáltatásokról tárgyalt a népfront Miként enyhíthenék akisvállalkozási formák azt a hiányt, amely az úgynevezett humán-szociális és kommunális szolgáltatások kínálatában tapasztalható? — erről tanácskozott csütörtöki ülésén a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai munkabizottsága. a HNF Országos Tanácsának székházában. A társadalmi igények számos területen jócskán meghaladják a kielégítésükre szolgáló lehetőségeket, elsősorban azért, mert bizonyos szolgáltatásokat az állam nem képes teljes egészében magára vállalni — állapították meg a résztvevők. Főként a családok mindennapi életvitelét szervezett formában megkönnyítő segítségre lenne mind szélesebb körű igény. így például a gyermekek, illetve beteg és idős emberek otthoni felügyeletére, ellátására, gondozására, a pótmamaszolgálatra, az iskolás korú gyermekek felügyeletére, korrepetálásra, vagy egy-egy lakótömb közösségét ellátó kifőzésekre. Emellett létjogosultságuk lenne az idősek vagy gyermekek átmeneti' elhelyezését szolgáló mini panzióknak, nyugdíjasházaknak, üdülőknek is. A lakossági erőforrások nagyobb mértékű, ésszerűbb hasznosítására, a kisszövetkezetekre, a társulásokra, a gazdasági munkaközösségekre- tehát e területen is jelentős feladatok várnak — mondják a szakemberek. A jogi szabályozás nyújtotta tágabb lehetőségeket azonban nagyon lassan követi a szemlélet változása, a gondolkodás formálódása. A szociálpolitika megvalósítását sokan ma is az állam kizárólagos „monopóliumának" tekintik, nem ismerve fel, hogy a költségvetés terhein enyhítene, egyszersmind a családok helyzetén javítana, ha itt is tágabb tér jutna az egyének, illetve a kis közösségek kezdeményezéseinek. Javasolták, hogy kísérletképpen teremtsenek kedvező feltételeket néhány önként vállalkozó szociális szolgáltatási szervezet létrejöttéhez, s munkájuk tapasztalatait értékelve vegyék majd számba a szükséges intézkedéseket. Lángol az út széle Az' időpont 1982. március 17., szerda, pár perc múlva dél. A helyszín a Békéscsaba és Csa- nádapáca közötti út. 7-8 km-re a megyeszékhely határától. Az út két oldalán a mezőgazdasági művelés alá vett földig hatalmas fekete foltok. Néhány helyen még most is lobog a tűz: felgyújtották a megsárgult fü-^ vet. bozótokat. Ahogy Csaba felé igyekszünk, egyszer csak a hatalmas, fehéres füstgomolyag- ban észreveszünk egy igencsak lángoló távírópóznát. Az ásványolajjal egykoron átitatott fenyöoszlőp úgy ég, mint a zsír. A kocsiban is hallatszik a fa ropogása. A közelben — vagy 200 méterre — egy idős bácsi fejszével irtja az útszéli bokrokat. Megállunk mellette, mondjuk: ég az oszlop. Az öreg tanácstalan. Majd megjegyzi-: ,,A megyei közúti igazgatóság emberei gyújtották föl a füvet. De őrt azt nem hagytak!” Legyint, majd lesújt a szerszámmal. Mi is tanácstalanok lettünk. (—silá—) Lesz elegendő takarmánytáp Február 20-án, a hajnali órákban tűz keletkezett a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kondorosi takarmánykeverő üzemében. Az üzem termelésével fontos, de nem meghatározó szerepet töltött be a vállalat életében, tápgyártásában. Dr: Faragó Sándor kereskedelmi igazgatóhelyettestől és Bognár István megbízott termelési osztályvezetőtől megtudtuk: a vállalat keverőüzemeinek éves tápgyártó kapacitása az igényeknél lényegesen nagyobb. Megyénk nagyüzemeinek és kisgazdaságainak éves tápigénye 350 ezer tonnányi, aminek a kondorosi üzem alig 10 százalékát állítja elő. A vállalatnál a granuláló üzemek között a kondorosi évente 16 ezer tonna kapacitású, s ez már számottevő mennyiség. A kiesett, főleg baromfi-, malac- és süldőtáp gyártását Füzesgyarmaton, Orosházán és Sarkadon pótolják: e három granuláló üzem így maximális kihasználással dolgozik a korábbi két műszak helyett három műszakban. A gyors átszervezéssel tehát tápgyártásban kiesés nem lesz, a vállalat garantálja mind a nagyüzemek, mind a kisgazdaságok zavartalan ellátását, a gyártás során jelentkező többletköltségeket pedig magára vállalja. A tűz okának kiderítése folyik, eddig csupán feltételezések vannak. A károk az előzetes becslésnél kisebbek. A közreműködő tűzoltók körültekintő és szakszerű munkájukkal jelentős terményt mentettek meg. A 80 éves épületben — az amortizáció miatt — és az egyéb berendezésekben a keletkezeit kár 410 ezer forint. A vállalat vezetői foglalkoznak a keverőüzem teljes felújításával, a gyártókapacitás bővítésével és egy új granuláló berendezés telepítésének golidolatá- val. — szil Minisztertanács tárgyalta: a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés égyre inkább az irányítás és a gazdasági cselekvés elválaszthatatlan része, ennek rendszeressége, fokozott határozottsága hozzájá-- rult a munk’a társadalmi eredményességének növekedéséhez — állapította meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács, amely az 1981. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló előterjesztéssel együtt a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatait is megvitatta. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete kedvezően alakult. A gazdálkodás eredménye az előirányzottat és az előző évit is meghaladta, a költségvetés ebből származó jövedelme eléri a tervezett szintet, az állami pénzeszközökkel megvalósuló beruházások előkészítése, lebonyolítása — elsősorban a beruházási piaci feszültségek lassú csökkenésének hatására — kisméretű javulást mutat. A költségvetési gazdálkodásban körvonalazódnak azok' a jelek, hogy a takarékossági szemlélet kezd általánossá válni. A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a pénzügyi- számviteli-szerződéses fegyelem nem javult megfelelően. A gazdálkodás szabályainak megszegése, a bizonylati fegyelem lazasága esetenként — a ' végzett munkával arányban nem álló — jogtalan személyi jövedelmekre vezetett, s a társadalmi tulajdont is veszélyeztette. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a gazdálkodók nyereségének növekedésében a hatékonyság,, a költséggazdálkodás javulása mellett más tényezők (a termelői árak növekedése, az előző évben képzett nyereségtartalékok 'fel- használása stb.) is szerepet játszanak. A gazdaságtalanul vagy alacsony hatékonysággal működő vállalatok közül jó néhány külső segítséggel, ex- tenzív módon, áremelésekkel tervezi megoldani gondjait. A vállalati szervezet korszerűsítésekor a decentralizálás sikerének lényeges eleme az önállóság feltételéinek biztosítása. A vizsgálatok a pozitív tapasztalatok mellett rámutattak arra, hogy a felügyeleti szerveknek ezeknél az egységeknél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az eszközellátásra, az eddig nem ismert feladatok — például igazgatási, külkereskedelmi tevékenység — végrehajtásához szükséges ismeretek átadására. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési tapasztalatai szerint a hatékonyság javítására, az adottságok és lehetőségek fokozott kihasználására, a beruházásokra rendelkezésre álló pénzeszközök körültekintőbb és célszerűbb felhasználására, a költségvetési gazdálkodásban az ésszerű takarékosság általános elterjesztésére keli késztetni a vállalatokat. Ennek egyik eszköze, hogy a megalapozott és segítő szándékú vizsgálatok alapján haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A célok és tények összevetéséből, elemzéséből szármáz^ információkat hasznosítani kell az irányítási folyamatban: a tervezés- •ben, a döntésben, a végrehajtásban egyaránt — hangoztatta a Minisztertanács által elfogadott előterjesztés. Öntözési tanácskozás A vízügyi igazgatóságok, a vízgazdálkodási regionális vállalatok és társulatok a tervezett ütemnek megfelelő" en, jól felkészültek az öntözési idényre — állapította meg beszámolójában Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az öntözésivíz-szol- gáltatók és -felhasználók évadnyitó országos tanácskozásán, amelyet csütörtökön tartottak az OVH székházában. A vízszolgáltatók február végéig befejezték a gépjavításokat, s a rendelkezésre álló vízkészlet is bőséges, tehát nincs akadálya annak, hogy ahol szükséges, megkezdődjék az előöntözés. Felkészültek egy esetleges aszályveszélyre is, hogy további öntözővíz-szolgáltatással megelőzzék a károkat. Az agrometeorológiai jelzések szerint most nem fenyeget ilyen veszély, a február végi, március eleji állapotok szerint a szántóföldek talaja bőséges -nedvességgel telítődött, kedvez a tavaszi mezőgazdasági munkáknak. A mezőgazdasági nagyüzemek az idén a korábbinál több szakmai segítséget kaptak az öntözéstervek kidolgozásához. A MÉM szükségesnek tartja, hogy a kereskedelemtől és a gyáraktól megrendelések alapján várt 210 esőztető öntözőberendezést még az idény kezdetén megkapják a nagyüzemi gazdaságok. Több figyelmet érdemelne azonban az is, hogy a korszerűre kicserélt régi, de még használható öntözőberendezések nagyon jó szolgálatot tehetnek a háztáji és kisegítő gazdaságokban, a kiskertszövetkezetekben és a hobbikertekben egyaránt. Az öntözés - termésfokozó hatásának gazdaságossági vizsgálataiból kitűnik, hogy a búzánál egyetlen öntözés hatására — a tápanyagellátással összefüggésben — a hektáronkénti terméstöbblet 7—10 mázsa, ami jócskán fedezi a vízköltségeket. A Szarv'asi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát ötéves kísérletei szerint bebizonyosodott, hogy a cukorrépa öntözésének minden variációja növelte a cukorszázalékot, tehát téves az a nézet, amely szerint az öntözés kilúgozza a cukrot. Megyénk legaktívabb véradói Megyénkben az elmúlt - esztendőben is a lakosság jelentős része vett részt az intézeti és kiszállásos önkéntes véradásokon, segítve ezzel a rászorulókat. A járások közül az 54 ezer lakosú szeghalmi járásban adtak a legtöbb — 1100 litert meghaladó mennyiségű — vért. A száz lakostól kapott vér ebben a járásban több mint két liter. A városoknál Békés, a nagyközségeknél pedig Szeghalom véradói jártak az élen. A községek közül ^Dombiratos önkéntes véradói érték el a legszebb eredményt: itt á száz lakostól kapott vér mennyisége 7 és fél liter. A megye nagyüzemei között a békéscsabai Volán kollektívája vállalta a leggyakrabban a sürgős igények kielégítését, s mennyiségi szempontból is ők állnak az élen. A termelőszövetkezetek közül szép eredményt ért el a mezőberényi Aranykalász Tsz. tagsága. A 354 dolgozó jó néhány alkalommal jelent meg a sürgős igények kielégítésére rendezett véradásokon, .a kollektívától kapott évi vérmennyiség 54 liter volt. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ évek óta rendszeresen szervez véradást, a dolgozók által adott vér mennyisége negyven ji- tgr felett" van. A speciális és sürgős igények kielégítésének legbiztosabb és legaktívabb bázisát az egészségügyi intézmények között a békéscsabaiak jelentették. Megyei szinten kiemelkedő a véradók megbecsülésének formája a Szeghalmi Állami Gazdaságban. L. J.
