Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

1982. március 3., szerda o Szakmai vetélkedők A KISZ Központi Bizott­sága ez évi akcióprogramjá­ban ismét meghirdette a KISZ-szervezetek részére a szakmai-politikai ismeretek gyarapítását, a népgazdasági feladatok maradéktalan meg- .valósítását szolgáló szakmai vetélkedőket. „Ki minek mestere” címmel összesen ti­zenegy országos vetélkedőn mérik össze tudásukat a fia­talok az idén. A vetélkedők általában fel­menő rendszerűek, s a rész­vevőknek írásbeli, szóbeli vizsgát kell tenniök, és gya­korlati felkészültségükről is számot kell adniuk. A ver­senymozgalmak mindenek­előtt a szakmai képzést és to­vábbképzést szolgálják, így a „Ki' minek mestere” vetél­kedők ismeretanyaga és kö­vetelményrendszere szorosan kapcsolódik a munkásto­vábbképzés programjához. A nyomdászok a Kner Nyomda megalapításának 100. évfordulóját ünnepelve Békéscsabán mérik össze tu­dásukat. A felvonószerelők március 5-ig nevezhetnek a versenyekre a KISZ Ganz- MÁVAG bizottságán, s az elődöntőt május 14—15-én rendezik meg. A döntőben szeptember 17—18-án az elő­döntőkön legjobban szerepelt 40 fiatal vesz részt. Az or­szágos döntő résztvevői ver­senybizottság előtt egyénileg vizsgáznak, s aki a döntőben a legkiválóbbak között sze­repel, megkaphatja a „Mes­ter-szakmunkás” oklevelet, s a vele járó kedvezményeket. Ha már mester-szakmunkás, vagy ennél magasabb szak­mai képzettséggel rendelke­zik, a felvonófelügyelői cím viselésére feljogosító bizo­nyítványt szerezheti meg. A legjobban szerepeltek ezen­kívül értékes díjakat, jutal­makat kapnak. Megrendezik a „Ki minek mestere” szakmai-politikai, ágazati országos vetélkedőt a vájár, a villanyszerelő, a ház­tartási gépszerelő, az élelmi­szer-kereskedő, a víz-, gáz-, fűtésszerelő, a távközléstech­nikai hálózatszerelő, a kötő­hurkoló, a konfekció, a pa­mutfonó szakmákban. Nyérctenyésztés Zsadányban (Tudósítónktól) A közelmúltban a ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet nyérctenyésztési ta­nácskozást rendezett a köz­ségben. A rendezvényen az ország különböző részeiből 120 kisállattenyésztő vett részt. A szakmai értekezleten főleg gondozási és szaporo­dásbiológiai kérdésekről volt szó. A gyakorlati bemutatót a helyi termelőszövetkezet te­lepén tartották, ahol tízezer anya található. A közeljövő­feladata 30 ezer anya beál­lítása, és évi 100 ezer nyérc­gerezna eladása a világpia­con. A vállalkozói kedv elő­segítésére a termelőszövetke­zet az 500 anyával rendelke­ző tagjainak helybe szállítja a takarmányt. Nagy Istvánná Dnyagtakarékosság Gyoitiaendrődön (Tudósítónktól) A Budapesti Gépipari Szak- szolgáltató és Fővállalkozó Vállalat hegesztéstechnoló­giai osztályának szervezésé­ben a múlt héten kétnapos hegesztési7 bemutatót és to­vábbképző tanfolyamot ren­deztek a gyomaendrődi Le­nin ‘Termelőszövetkezetben. A hegesztéstechnológiai szak- szolgálat a svájci Castolin céggel kötött megállapodása értelmében javító, karban­tartó-hegesztési — fémszórá­si eljárásokat tanít be ha­zánkban. Ezt a technológiát a szövetkezet bevezette és al­kalmazza. A Gyomaendrő- dön immár másodszor meg­tartott bemutatón a környe­ző mezőgazdasági és ipari üzemek hegesztő szakmunká­sai, műszaki szakemberei is részt vettek. Polányi László Eredményes háztáji gazdálkodás Kamuton (Tudósítónktól') Kamuton, a helyi Béke Tsz háztáji bizottságának összes bevétele az elmúlt év­ben mintegy 43 millió forint volt. Jó eredményeket értek el a vágósertés- és vágó­marha-értékesítésben is, ösz- szesen több, mint 970 tonnát adtak át a feldolgozó válla­latoknak. A háztájiban ter­melt zöldség felvásárlását és a lakossági igények kielégí­tését a közös gazdaság zöld­ségboltja biztosítja. Az idény­jellegű —■ s nagy tételben jelentkező — termékek ér­tékesítését Békésen működő üzletükben bonyolítják le, segítve ezzel a város lakói­nak zöldségellátását. A ter­melőszövetkezet minden se­gítséget megad az abrak- és táptakarmányok beszerzésé­hez. Az utóbbi időben fel­lendülőben van a vágónyúl és húsgalamb-tenyésztés is a községben. Bérezi Gábor Energiatakarékos konvektorcsalád Kivitelében tetszetősebb, energiatakarékosabb konvek­torcsaláddal váltja fel folya­matosan eddigi fali gázfűtő­készülékeit a Fegyver- és Gázkészülékgyár. Március­ban készülnek el az első új " típusú, 3,5 kilowatt teljesít­ményű gázkonvektorok, me­lyeket jövőre követ a legki­sebb, a 2,2 kilowattos, és már különféle vizsgáló intézetek­ben minősítik a család har­madik, 5,5 kilowatt teljesít­ményű tagját. A termékvál­tást — a korszerűsödés kö­vetelménye mellett — azért határozta el a vállalat, mert a lakóépületek szigetelési előírásainak megszigorításá­val csökkent a hőveszteség, feleslegessé vált a nagyobb teljesítményű konvektorok felszerelése. A számítások szerint mintegy 10—15 szá­zalékos energiamegtakarítás érhető el az optimális telje­sítményű konvektor alkalma­zásával. Az új konvektorcsalád fű­tőanyagigénye nemcsak ki­sebb teljesítménye, hanem nagyobb hatásfoka miatt is csökken. A készülékekbe korszerűbb hőhasznosító szerkezetet építenek be. Se­gítésével az eddigi 80 szá­zalék helyett a felhasznált energia 85 százaléka válik hasznos meleggé. Gumicsere egy óra alatt Legújabb szolgáltatásukként a tőkés országokból származó gép­kocsikra is azonnal tudnak úi- rafutózqft gumit adni a komáro­mi Szőnyi Tsz-ben. A Zsiguli, a Moszkvics, a Skoda, a Dácia, a Wartburg, a Trabant és az 1500- as Polski Fiat diagonál és radiál típusú, sőt téli mintázatú gumi­jaiból pedig bőséges raktárkész­lettel rendelkeznek. Modern, automatikus gépeikkel mindösz- sze egy óra alatt felteszik az új- rafutózó üzemükben készült ab­roncsokat. amelyek ára általá­ban 50 százaléka az újénak. Amennyiben a kocsin levő hasz­nált gumi alkalmas újrafutózás- ra, darabonként 50—80 forintos áron átveszik. Idei tervük sze­rint 60 000 gumit futóznak újjá. Jóllehet minden típusból állan­dóan van raktáron, hasznos elő­zetesen a Komárom 362-es vagy 363-as telefonszám 19-es mellék- állomásán érdeklődni. Miről ír a Kertészet Aktuális tennivalókkal fog­lalkozik a lap eheti, 9. szá­mának Idejében szólunk ro_ vata. Arra hívja fel a figyel­ffÉ!I f ■j immm « mám--- ■ « piti •*3S? * n p Húsz ember munkáját helyettesítő új sertetisztító, -szárító cs osztályozó gépet helyeztek üzembe a Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál. A berendezéssel évente 100—120 tonna állati szőrt — sertét — lehet előkészíteni további feldolgozásra, melynek az értéke csaknem 20 millió forint. A sertéből készülő puha ruhakefék, borotvaecsetek, fogkefék több, mint felét exportálják. A képen: az új gép kezeléséhez mindössze három emberre van szükség (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Bélmegyeri Újbarázda Tsz Ügyesek, nem ügyeskedők A faüzem megrendelés szerint dolgozik, mindent úgy gyárt, ahogy a vevő kívánja Fotó: Veress Erzsi — Nem régóta vagyunk mi veszteségesek, csak ami­óta megalakultunk —mond­ja keserűen a bélmegyeri Űj Barázda Tsz elnöke, Pe- recz Sándor. Panaszról, si­ránkozásról szó sincs ezút­tal, hiszen nyomban sorolja azt is, mit tesznek, hogy a közös gazdaság végre kike­rüljön a veszteséges üzemek közül. Tulajdonképpen a múlt évet is már néhány tízezer forint nyereséggel zárta a szövetkezet. Nem kell köz­gazdásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a termelés szintjének emeléséhez ez édeskevés. Különösen, ha hozzátesszük: a korábbi vesz­teségek rendezése miatt 1993- ig leterhelt a szövetkezet fej­lesztési alapja, nemigen jut korszerű, kopásálló gépekre. Mégis nyereségnek tekint­hető ez a kis tiszta jövede­lem, hiszen segítségével öt­milliós veszteségtől kímélte meg magát és az államház­tartást a téesz. A dolog kul­csa a melléktevékenységek­ben, ipari és szolgáltató munkában kereshető. És az és Szőlészet? met, hogy a kertekben most a legfontosabb munka a le­mosó permetezések elvégzé­se, amely ritkítja, illetve el­pusztítja az áttelelő kártevő­ket. A mezei pockok elleni védekezést tanácsolja egy másik írásában a hetilap. — Különösen. Győr, Komárom, Vas, Csongrád, és Szolnok megyékben, valamint Bor­sodban észleltek nagy egyed- sűrűséget. Nők napja alkalmából leg­többször csak a hagyomá­nyos szegfűvel, rózsával kö­szöntik a férfiak családjuk nőtagjait, nőismerőseiket. A gyöngyvirág is az egyik leg­kedveltebb nőnapi köszöntő lehetne, ha volna belőle ele­gendő. Termesztésével azon­ban nagyon 'wesen foglal­koznak, pedi_'biztos jövede­lemforrás. Az erről szóló cikk használható technológiát ad azoknak, akik hajtatással sze­retnének foglalkozni. Érdekes írás foglalkozik azzal a témával is, hogy az eróziónak kitett talajú dom'bvidéki gyümölcsösökben okos és célszerű talajműve­léssel szép eredmények szü­letnek. A szerző szerint kü­lönösen hatásos a munka, ha a sorközöket füvesítik és nagy gondot fordítanak a morzsalékos talajszerkezet fenntartására. Uborkahajta- tásról, az új minősített zöld­borsó-fajtákról és a szőlőmet­szésről is szó esik még egye­bek között a Kertészet és Szőlészet e héten megjelenő számában. az alaptevékenység fejlesz­tésére fordítható nyereséget adó ágazatok most vannak felfutóban a szövetkezetben. Érdemes közelebbről is meg­ismerkedni velük. Faipari munkával koráb­ban az Óbuda Tsz-szel al­kotott társulásban foglalkoz­tak a bélmegyeriek. Jól jött a fővárosi téesz segítsége, de amikor az Üj Barázda veze­tése úgy látta, hogy önálló­an is képesek raklapokat, lá­dákat, kertibútorokat és fa­házakat gyártani, közös meg­egyezéssel szakítottak. A 80 —100 dolgozót foglalkoztató faüzem január elejétől ma*- ga szerzi be az alapanyagot, keresi az értékesítő part­nert, és ami fontos: egyma­ga tesz szert a jövedelemre. A több éves negatív pénz­ügyi mérleg és szűkös fej­lesztési lehetőségek alapos körültekintést, megfontolt döntéseket kényszerítenek ki a szövetkezet vezetéséből. És azt, hogy olyan munkát ke­ressenek, ahol az anyagmen­tes termelés, tehát a beruhá­zást nem. kívánó szolgálta­tások között „kereskedje­nek”. Ezért a múlt év ápri­lisában kazánszervizrészle- get hoztak létre. Középfo­gyasztók kazánjaiban javít­ják az égőket, tűztereket. víztereket tisztítanak, de helyrehoznak hibás kazán­testeket is. Fejlesztés alatt áll a mezőgazdasági ter­ményszárítók rostalemezé­nek tisztítását szolgáló rész­leg, vállalják, az ÉLGÉP— COLMAN szárítók garanciá­lis javítását az egész or­szágban. Központjuk Békés­csabán van, de az idén al­egységet hoznak létre Buda­pesten és Győrben. Hogy alkatrészük is legyen, koope­rálnak a kazánok alkatrész- ellátásáért felelős vállalattal — kapják a szükséges szere­lékeket, és ugyanakkor be is építik azokat. Az építőágazat egyértel­műen a felújítási munkákat tűzte ki célul. Részlegük van a megyeszékhelyen és a fő­városban, ott az ingatlanke­zelő vállalatnál komplett la­kásfelújításokat vállalnak. Ügy érzik, hogy részesei az egészséges konkurrenciának, amely a megrendelő mellett a téesznek is hasznot hoz. Tavaly ősszel alakult a la­katos ágazat, amely ötven dolgozóval terményszárítók, -tárolók vasvázát szereli, ók is bekapcsolódnak az ener­giatakarékossági programba, hiszen legújabban termény- szárítók hőszigetelését is csi­nálják — közösen a baksai Pannónia Társasággal. A tár­saság adja a szabadalmat, a tsz-részleg megvalósítja. En­nél is újabb a hidraulika és és pneumatika szervizágazat, mégis szólni kell róla. Meg­alakításához ugyanis — kis túlzással — elég volt észre­venni, hogy hazánkban nem nagyon foglalkoznak szervi­zek pneumatikus és hidrau­likus gépek javításával. Be­szereztek és kibéreltek né­hány célgépet, ha megy az üzlet, terven felül nyer vele a szövetkezet. És még egy tevékenység, beindulás előtt. Szögek, csa­varok, kis mennyiségben szükséges, ám gyakran nem kapható szerelékek otthoni gyártására, bedolgozói mun­kára keresett nemrég vállal­kozókat a szövetkezet. Kide­rült, hogy akad még szabad munkáskéz Bélmegyeren, ez pedig alapja annak, hogy az idén megszervezzék ezt az ágazatot is. Summázva: tavaly 80 mil­liós termelési érték segített elkerülni a veszteséget, az idén ennek majdnem duplá­jától — 153 milliótól — vár­nak 11 millió forint nyere­séget. Bélmegyeren mindezt az erősen fejlődő ipari mun­kától, szolgáltatásoktól re­mélik. Szakítottak a múlttal, saját erőből kívánnak nye­reséges üzemmé válni. Akad­hat természetesen ellenvetés is. Hogyan veszik fel a kül­ső telephelyek dolgozóit, ho­gyan lehet ellenőrizni a bu­dapesti, majd győri részle­get? A tsz-elnök megnyugtató választ adott a kérdésekre. A távoli részlegek számviteli, pénzügyi ténykedését a szö­vetkezet számviteli rendsze­re alá rendelték, önállósko- dásról szó sem lehet,' elvileg szabálytalanságok sem for­dulhatnak elő. A Bélmegye­ren kívüli dolgozókat tobor­zás, újsághirdetések útján vették fel. A tsz-vezetés be­vételt vár az ágazatoktól, áki nem válik be, attól búcsút vesznek. Sor kerülhet újabb tsz-tagok .felvételére, erre szi­gorú feltételek mellett ad le­hetőséget a tsz alapszabálya. Akad azonban gond is, s ez a melléktevékenységek jel­legéből fakad. Anyagmentes munkával, kevés felszerelés­sel célozta meg a terv az em­lített magas árbevételt. Ah­hoz, hogy elérjék, jól képzett és jól fizetett dolgozókra van szükség. A szövetkezet tava­lyi bérszínvonala 3400 forint személyenként, és havonta. A terv eléréséhez legalább 4100 forintra kellene növelni az átlagos bérszínvonalat. Ha így tennének, az ezután kö­telező jövedelemnövekmény- adó elvinné az egész nyere­séget, tehát nem érné meg. Ezért kérvénnyel fordultak az illetékesekhez, adó nélkül emelhessék a bérszínvonalat. Ez az egyszeri segítség lenne az ára, hogy kikerüljenek a gyakorta segítségre szorulók közül. M. Szabó Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom