Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 2., KEDD Ára: 1.40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Lengyel párt- és állami küldöttség Moszkvában Wojeiech Jaruzelski hadseregtábornokot, a LEMP KB első­titkárát, miniszterelnököt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli a moszkvai repülőtéren (Telefotó) Katonai tiszteletadással köszöntötték Moszkvában, a Vnukovói repülőtéren, a Lengyel Népköztársaság párt- és állami küldöttségét, amely Wojeiech Jaruzelski- nek, a LEMP KB első titká­rának, a Minisztertanács el­nökének vezetésével, tegnap délben érkezett hivatalos lá­togatásra a szovjet főváros­ba. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren ,a lengyel ven­dégeket elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke köszöntötte. Meg­jelent a párt- és állami kül­döttség fogadására az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja: Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko, Andrej Gromiko, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyi- nov. Ott volt Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára, to­vábbá Nyikolaj Talizin, mi­niszterelnök-helyettes, a szovjet kormány számos tag­ja, az SZKP KB több fele­lős munkatársa. Megjelent a vendégek fogadására Nyi­kolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének első helyettese, és több más miniszterhelyet­tes. A lengyel küldöttséget sze­retettel köszöntötték a re- (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Tegnap a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az országgyűlés kereskedelemi bizottsága. Az ülésen Veress Péter külke­reskedelmi . miniszter tájé­koztatta a képviselőket kül­gazdasági kapcsolataink ta­valyi helyzetéről és az ez évi kilátásokról. Ezt követően a bizottság elfogadta idei munka tervét. Szakmaközi bizottság a közös célok megvalósításáért Nyolcszáznegyvenkilenc szakszervezeti tag képvise­letében tanácskozott a kon- dorosi szakmaközi bizottság, hogy megvitassa, milyen se­gítséget nyújtson a község­fejlesztési célok megvalósí­tásához, a lakosság művelő­déséhez, sportéletéhez, az idős emberekről való gon­doskodáshoz, a társadalmi, kereskedelmi ellenőrzéshez és még egy sor más feladat eredményes végrehajtásához. Ez a segítség a szakszerveze­ti tagok önkéntes felajánlá­sa annak a közösségnek a javára, amelyekhez ők is tartoznak. — A szakmaközi bizottság olyan fórum, amelyhez min­den formaság nélkül fordul­hat bárki, akinek például a településfejlesztéssel kapcso­latban észrevétele, javaslata van. Közreműködhet a meg­valósításban, az embiAek mozgósításában — mondta egyebek közt Mrávik Mi­hály, a szakmaközi bizottság elnöke. A munkaprogramot Oláh Péter, a szakmaközi bizott­ság titkára ismertette. Ennek keretében, a szakszervezeti tagok részt vesznek a társa­dalmi munka szervezési ak­ciókban, népszerűsítik az ut­cák, terek, házak szebbé té­telét, segédkeznek az ün­nepségek, rendezvények le­bonyolításában, segítik a kulturális és művelődési fel­adatok teljesítését és nép­szerűsítik a szocialista bri­gádokat is. Hét — kulturá­lis, sport, munkavédelmi, területpolitikai, gazdasági, szociális, valamint társadal­mi és kereskedelmi —mun­kabizottság jött létre, ame­lyek a község más, hasonló feladattal megbízott szervei­hez csatlakozva és velük együttműködve dolgoznak a közös érdekekért. P. B. TIT-küldöttgyíílés Békéscsabán A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat békéscsabai városi szervezete február 28-án, vasárnap tartotta kül­döttgyűlését. A tanácskozá- son, amelyen részt vett dr. Je- nei Jenő, a TIT főtitkárhelyet­tese is, Herzberger Tibor, a városi szervezet titkára tá­jékoztatta a küldötteket az 1977—1981 között végzett is­meretterjesztő munkáról. A társulat az elmúlt évek­ben arra törekedett, hogy Békéscsabán és a város kör­nyékén a tudományos isme­retterjesztés lépést tartson az állandóan változó és nö­vekvő társadalmi igényekkel. A TIT városi szervezete e feladatának sikeresen eleget tett, öt év alatt csaknem négyszázzal nőtt az előadá­sok száma. Más helyi szerve­zetek tevékenységével ösz- szehasonlítva országosan is elismerésre méltó eredmé­nyek születtek. Az utóbbi öt évbén elért mennyiségi fejlődés mellett, jelentős módszerbeli változá­sokra is sor került. Az elő­adásokon belül csökkent az egyedi és növekedett a soro­zatok keretében megtartott előadások száma. Tavaly a TIT megyei szervezete által rendezett Haán Lajos sza­badegyetemi tagozatok mel­lett a városi szervezet há­rom ifjúsági szabadegyete­met szervezett. Az előadásos ismeretter­jesztés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a tanfolya­mok. A hazafias és az inter­nacionalista nevelést szol­gálták a Szovjetunióról és a népi demokratikus orszá­gok életéről 1981-ben rende­zett ismeretterjesztő kiállítá­sok, a város üzemeiben, is­koláiban, intézményeiben. Békéscsabán 24, a város kör­nyékén 34 alkalommal mu­tatták be ezeket a kiállítá­sokat, amelyeknek csaknem 15 ezer látogatója volt. A legnagyobb érdeklődés a pedagógiai, pszichológiai, művészeti jellegű előadások iránt nyilvánult meg. A tár­sadalomtudományi rendez­vények száma jelentősen meghaladta a természettudo­mányi előadások számát. A . küldöttközgyűlésen ki­bontakozó vitában többen is az előadások, rendezvények színvonalának emelését szor­galmazták. Különös figyel­met szenteltek a munkásmű­velődésnek. A TIT városi szervezete ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordít a munkás át- és továbbképző tanfolyamok szervezésére. Egyébként ilyen igényét je­lentette be eddig a víz- és csatornamű vállalat, vala­mint a kötöttárugyár. A va­sárnapi küldöttközgyűlésen újjáválasztották a TIT vá­rosi szervezetének tisztségvi­selőit. A szervezet titkára Herzberger Tibor, elnöke Bakó Ignác, a FORSZ igaz­gatója lett. K. J. Emlékünnepség a Hazafias Népfrontban- A Magyar Történelmi Em­lékbizottság 40 évvel ezelőtt tette közzé nevezetes felhí-- vását, amelyben a nemzeti ■összefogásra, a történelmi hagyományok tiszta megőr­zésére és megóvására buzdí­tott. Erre emlékeztek teg­nap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szék­házában. Az emlékünnepsé­gen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, a történelmi emlékbizottság egyik szervezője, felhívásá­nak aláírója. Bevezető elő­adást Györffy Sándor tör­ténész tartott. Március 1. és 15.: Beíratás az első osztályba Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az általános iskola első osztá­lyába lépő kisdiákokat. Az iskolák mindenütt a helyi ta­nács által megállapított na­pokon veszik fel az elsős­jelölteket. A fővárosban március 4-én és 5-én — csü- törötkön és pénteken — tör­ténik meg a beíratás. A szülők, a gondviselők kötelessége, , hogy minden tanköteles korban levő gyer­meket a lakása szerint kör­zetileg illetékes iskolába íras­sanak be. Azok a gyermekek kerülhetnek az első osztály­ba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévü­ket. Az igazgatók a helyi szo­kásoknak megfelelően hir­detményeken vagy levélben, esetlég más módon értesítik az érdekelt szülőket arról, melyik időpontban várják őket gyermekeik beíratására. A helyi állami és társadalmi szervek, szervezetek közre­működésével gondoskodnak arról, hogy valamennyi le­endő kisdiák adatai felke­rüljenek a jegyzékekre. A népességnyilvántartó hivata­lok például a tanácsok köz­vetítésével átadják az isko­láknak a tanköteles korúak névjegyzékét. Az általános iskolák igazgatói engedélyez­hetik azoknak a gyermekek­nek^ a felvételét is, akik a hatodik életévüket a tanév első hónapjában — tehát szeptember 1—30. között — töltik be, s testileg, szellemi­leg megfelelően fejlettek, al­kalmasak az iskolai tanulás­ra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérelmét április 15- ig kell beadni az iskolák igazgatóihoz. Valamennyi be­iratkozó tanuló még az isko­laév kezdete előtt orvosi vizs­gálaton esik át; ennek idejé­ről az igazgatók tájékoztat­ják a gyermekek szüleit, gondviselőit. Az 1982/'83-as tanévben mintegy 200 ezer gyermek tanul majd az általános isko­lák első osztályában. Csak­nem mindannyian részt vet­tek óvodai vagy iskola-elő­készítő foglalkozásokon. Detlef Schulze (balról ülve) a délutáni órákban Békésszent andrásra látogatott, ahol a községgel és a termelőszövetkezet munkájával ismerkedett Fotó: Fazekas László Megyénkben járt az NDK nagykövetségének másodtitkára Detlef Schulze, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének másodtit­kára Kopácsi Ipolynénak, az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központja munkatársá­nak kíséretében március 1- én, tegnap Békés megyébe lá­togatott. A vendégeket a Ha­zafias Népfront Békés me­gyei bizottságának székházé" ban Nádházi András, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának munkatársa, va­lamint Bálint Tibor, a HNF Békés megyei bizottságának politikai munkatársa fogad­ta. Detlef Schulze megyénk társadalmi, gazdasági kultu­rális életéről, feladatairól tá­jékozódott. Az NDK nagykövetségé­nek másodktitkára a délelőt­ti fogadást követően Békés- szentandrásra látogatott. Itt megismerkedett a nagyköz­ség társadalmi, kulturális életével, majd felkereste a Zalka Máté Termelőszövet­kezet korszerű, angóranyúl- tenyésztő telepét. A vendé­gek a késő délutáni órákban barátsági esten találkoztak a két békésszentandrási ter­melőszövetkezet szakembe­reivel. A találkozó résztvevői előadást hallottak az NDK mezőgazdaságáról, amelyet filmvetítés és szakmai kerek- asztal-beszélgetés követett. Detlef Schulze- és kísérete az esti órákban visszautazott Budapestre. K. J. I Népszínház vendégjátéka megyénkben Az idén' első alkalommal vendégszerepei megyénkben a budapesti Népszínház, már­cius 1-től 5-ig. Oscar Wilde —Malgot István: A póruljárt kísértet és Erich Kästner— Malgot István: Az emberke című, 6—12 éves gyerekek­nek írt kétrészes mesejátéka szerepel a színház műsorán. Március 1-én 15 órától Nagyszénáson vendégszerepei tek. Szerdán 15 órától Csa- nádapácán, 4-én pedig Gyu­lán, a művelődési központ­ban 11 és 14 órától Az em­berke kerül színre. A pó­ruljárt kísértetet ma, ked­den 15 órától Tótkomlóson, 5-én ugyanebben az időpont­ban Gádoroson nézheti meg a gyermekközönség. UNIDO-konzultáció a gyógyszergyártásról Nemzetközi gyógyszergyár­tási konzultáció kezdődött tegnap Visegrádon. Az UNIDO — az ENSZ Nemzet­közi Iparfejlesztési Szerveze­te — immár harmadszor kérte fel hazánkat, hogy a fejlődő országok szakembe­rei számára rendezzen a gyógyszergyártás problémái­val, lehetőségeivel foglalkozó tanfolyamot. Szinte valamennyi fejlődő ország törekszik arra, hogy a lakosság ellátását a hazai gyógyszergyártás megterem­tésével biztosítsa. A fejlődő országokban már működő üzemek többsége gyógyszer­kikészítéssel foglalkozik, vagyis' importált gyógyszer- alapanyagból állítja elő a ké­szítményeket. A fejlődő or­szágok közül csak a legna­gyobbak rendelkeznek gyógyszer-alapanyaggyártó iparral, elsősorban azért, mert ennek megteremtése nagyon költséges. A külön­böző népbetegségek gyógyí­tására szolgáló legfontosabb készítmények alapanyagának gyártására azonban több fej­lődő ország is szívesen áldoz­na, ezért nagy az érdeklődé­sük az olyan üzemek iránt, amelyek nem csupán egyet­len gyógyszer-alapanyag gyártására alkalmasak, ha­nem — mérsékelt költséggel — másfajta készítmény alap­anyagának gyártására is át­alakíthatok, vagy eleve több gyártmány időszakos váltá­sára tervezték őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom