Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-24 / 46. szám
1982. február 24., szerda H jövő művelődési központja Diákok jegyzettömbbel Mezőhegyesen Tanulmánykötet korunk tüneteiről Gergely Mihály: Szakmám a lelkiismeret Nincs olyan évszak, amelyben ne lenne szép ez a dinamikusan fejlődő, érdekes településszerkezetű nagyközség, Mezőhegyes. A hatalmas platánokkal szegélyezett „szabadtéri" égyi padján, a művelődési ház tövében két lány várakozik. Az ajtók zárva. "— Mi is ide várunk! — szólnak ránk. majd tüzet kérnek. Ok, hogy megismerkedjünk. — Ti is a főiskolás csapatból vagytok? — Igen. A többieket várjuk. Négykor kezdődik a beszámoló. Ügy tudjuk, a tanácsházán lesz. Gyerünk a tanácsra. * * * — Február 8-án jöttünk, tízen vagyunk itt, február 17-ig maradunk — tájékoztat Eszik Zoltán, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola fiatal tanársegédje. — Az ország legkülönbözőbb felsőoktatási intézményében tanulnak a fiúk és lányok, egy a közös: senki sem népművelésszakos. Pedig éppen emiatt jöttünk Mezőhegyesre, amolyan közművelődési gyakorlatra. A diákok ugyanis ezt a szakkollégiumi formát választották iskolájukban. Három ilyen hozzánk hasonló csoport dolgozik ezekben a napokban az ország déli részének egy-egy településén; valamennyi egy meghatározott. „kiadott" feladatot old meg. A feladat pedig meglehetősen összetett, s a nagyközség régi álmának teljesülésével kapcsolatos. A fiatalok mezőhegyesi tartózkodásuk alatt a jövőre átadásra kerülő, úgynevezett általános művelődési központtal szemben támasztott lakossági igényt vizsgálták, igyekeztek felmérni a nagyközségi köz- művelődés társadalmi közegét. működésének feltételeit. És természetesen, ezek a napok arra is jók voltak, hogy a főiskolások és egyetemisták képet kapjanak: néhány év múlva, ha dolgozni kezdenek. milyen számmal, adattal ki nem fejezhető reális lehetőségeik vannak, lehetnek. Ügy is fogalmazhatnék: mire lesz elég az eddig megszerzett tudás, mi az, amit nem tanítanak (mert nem is tanítható), mégis szükséges a tanultak kamatoztatásában. Kezdődhet a beszámoló Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy szándékos: ezen a délutánon tartotta ülését a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A testület, értekezlete után. fogadja a csoportot, meghallgatja beszámolójukat a végzett munkáról. A programra hivatalosak a megye közművelődéséért felelős vezetők is, itt van az oktatási, sport- és közművelődési egységeket magába foglaló impozáns épületkomplexum tervező mérnöke, Tihanyi Judit. A tanácselnöki szobában gyülekezünk: a diákok, a vendégek. A fogadtatás mikéntjét az magyarázza, hogy hazánkban az első ilyen, erre a célra épített központ lesz a mezőhegyesi. Természetesen működtetéséhez a szükséges gyakorlat és tapasztalat még nem áll rendelkezésre. Hogy ez meglegyen, ehhez adnak segítséget a fiatalok sajátos módon, eszközökkel. Utolsó megbeszélés Eszik Zoltán, Hollós László mezőhegyesi művelődésiház' igazgató és a beszámoló levezető elnöke, Ambrus Zoltán, a megyei tanács művelődési osztálya közművelődési csoportvezetője között. Kész a napirend. Először a nagyközség tanácselnöke. Kassai Béla mond köszöntőt, ezt követően a diákcsoport vezetője mond összegzést a végzett munkáról, a megnyíló központ tartalmi munkájának lehetőségeiről, majd vitát terveznek zárásként. * * * S mindebből kinek, mi a haszna? — Most, ebben a pillanatban még semmi — kezdi a sort Hollós László. — De tudtommal a gyűjtött adatok, a vizsgálatok és felmérések (magnós interjúk, beszélgetések jegyzetei stb.) összegzése visszakerül hozzánk, azt majd fel tudjuk használni a tervezéshez, az induláshoz. S talán az is, hogy a mezőhegyesiek figyelme ismét a központ felé irányult . . . — Nekem elsősorban az. hogy megismertem leendő diplomám társadalmi értékét. A községnek? Ügy érzem, sok mindenben sikerült az érzelmeket felkavarnunk kérdéseinkkel — vallja a csoport egyik lánytagja, aki Pécsett közgazdász- hallgató. — Én az iskolák, a diákotthon kapcsolatait vizsgáltam. — A Népművelési Intézet támogatásával dolgozott ez a csoport — fűzi hozzá Eszik Zoltán. — A gyűjtött adatok, anyagok rendszerezése, feldolgozása után derülhet csak ki: mennyi értelme, haszna volt az itt töltött napoknak. Tapasztalatainkat természetesen átadjuk a me- zőhegyesieknek. Ügy érzem, nem veszett kárba ez a közel két hét. * * * Négy óra már jócskán elmúlt. amikor befejezi ülését a végrehajtó bizottság. A testületi ülés percek alatt vált, közönsége lesz a diákok beszámolójának. Odakint gyorsan esteledik. Nemesi László Tavaszfesztivál Budapesten A március, 19—28. között sorra kerülő II. budapesti tavaszfesztivált kora tavaszi időpontja, magyaros jellege és sokmüfajúsága emeli ki a világ 3000 fesztiváljának sorából. Budapest, noha néhány éve tagja a fesztiválvárosok szövetségének, tavalyig nem volt igazi fesztiválváros. Az új kezdeményezés az idegenforgalom és a kultúra nagy találkozását teszi lehetővé olyan időszakban. amikor — tavasz lévén — a nemzetközi idegenforgalom is kibontja szárnyait. A fesztivál idején immár ötödik alkalommal rendbzik meg az „Utazás ’82” nemzetközi utazási kiállítást és börzét, március 18-tól 28-ig a Magyar Néprajzi Múzeumban. A kora tavaszi turisztikai kiállítás átfogó képet nyújt a hazai idegenforgalmi ajánlatokról és a külföldre utazás lehetőségeiről, a legkeresettebb turisztikai célterületekről. Mindezt 18 ország képviselete és standja biztosítja. A külföldi kiállítók mellett valamennyi hazai utazási iroda és idegenforgalmi hivatal képviselteti magát. A képzőművészetet a fesztiválon Amerigo Tot magyar származású szobrászművész Vigadó Galéria-beli kiállítása fémjelzi, amelynek megnyitására március 19-én. pénteken 14 órakor kerül sor. TV-mesék felnőtteknek Űjabb öt epizóddal bűvölt a Televíziós mesék felnőtteknek című sorozat. A különböző népek legendáinak átdolgozott tv-válto- zatát — Rajnai András munkája nyomán — a televízió elektronikus csoportja készítette el. A különleges technikával forgatott produkciókban a jeleneiket üres térben rögzítették a stúdióban, s apró térplasztikákkal, fénystruktúrákkal építették fel rá az elképzelt világot. Elsőként — március 3-án — A kristálybirodalom című színes mesekomédiát tűzi műsorra a televízió. Ebben az orosz népmesék humorát, játékosságát mutatják be. A Héroszok pokoljárása Hunyadi hős katonáinak történeteit eleveníti fel. Egy eltűnt földrészről szóló ősi legendát idéz fel az Atlantis című' epizód. Óceániai legendák alapján készült A világkagyló mítosza, s egy bibliai történet televíziós változatával ismerkedhetnek meg a Bábel tornya című adás nézői. A sorozatból eddig 22 filmet készített el Rajnai András rendező és Bónis Gyula operatőr, s tizenhetet vetített a televízió. Az alkotók egyébként már dolgoznak a sorozat további epizódjainak előkészítésén. A tervek szerint az idén három filmet forgatnak. Telibe találó, - pontos címet adott Gergely Mihály a HO. születésnapjára megjelent tanulmánykötetének. Mert mi másban fogalmazhatnánk meg jobban korunk Írástudóinak a felelősségét, de lehetőségeit is, mint az élő lelkiismeret ébrentartásában és tudatosításában? Van ebben ugyanakkor — egy ki nem mondott — rezignált sóhaj is. A rezignáltnak vagy éppen a „pesszimistának" tűnő gondolatokat éppen Gergely Mihály témái sugallják. Többször is olvashattunk már ezek közül a tanulmányok közül néhányat (a Röpirat az öngyilkosságról például eddig már háromszor jelent meg), s a bennük feltárt szomorú tények nem hogy megszűntek volna, de még súlyosabbá, akuttabbá váltak azóta. Érdekesen világítanak rá az összefüggésekre az egymás mellé került tanulmánycímek is. Az Önérzetünk, közérzetünk ciklus első írása a Jegyzetek a falumról az ötvenes évek torzulásait elemzi. Gergely Mihály már akkor felfigyel ezekre a tünetekre, ám az elemzés műveletét még nem tudja elvégezni. Sokkal elmélyültebb, lényeglátóbb a később született Röpirat az öngyilkosságról. amely első megjelenésekor (1969) joggal rázta meg a közvéleményt, s lett könyvsiker. Még, ma sem látjuk minden részletében annak az okát, hogy miért vagyunk első helyen az ön- gyilkosságok számát tekintve a világon. A szerző sok oldalról járja körül a témát, kutatva az okokat. Ügy tűnik, mintha vészesen romlana és csökkenne az emberek konfliktus- és kudarctűrő képessége, az a genetikai vagy pszichikai erőtartalék, amelyet a köznyelv életrevalóságnak nevez. A kérdés már csak azért sem bagatellizálható el. mert éppen a tizen- és huszonéves öngyilkosok száma nőtt meg az elmúlt években. El kell gondolkodnunk rajta, hogy milyen értékrendet viszünk be a tudatunkba,- ha a legnagyobb értéket: magát az életet is eldobják egy-egy válságos pillanatukban. A másik Röpiratában idegbeteg korunkról írt. A neurózis olyan közismert és Siklóson helyreállítják Mal- kocs bej dzsámiját, és kerámiamúzeumot rendeznek be a török épületben. A négyszáz éve emelt mohamedán- templom csaknem teljesen elfeledve állt egy kis mellékutcában, a legutóbbi időkig. A városi tanács — a műemlékvédelmi programjának megfelelően — lebontatta a hozzáépített házacskákat, szabaddá téve a dzsámit a régészeti kutatás számára. A dzsámit egy magas rangú török személyiség, a XVI. százai! második felében élt Malkoes gyakori betegség ma már. mint a nátha, csak éppen nem tudjuk hatásosan gyógyítani. Gergely Mihály természetesen — nem lévén orvos — elsősorban a társadalmi okokat vizsgálja. Mitől és miért lesz neurotikus az ember? Miért nem bírja elviselni azt az idegi terhelést, amellyel az élet, a környezet, tágabban értelmezve maga a „világ" nyomorgatja idegvégződéseinket. Oldalakon keresztül lehetne sorolni ezeknek a komponenseit a megromlott családi életen, munkahelyi légkörön át az információs csatornáinkon keresztül naponként ért sokkhatásokig. Tény az is, hogy a divat is neuroti- zál a maga kényszerével (Dialógus a divatról) — utal rá a másik tanulmány —. de ennek jelentőségét már eltúlozza a szerző. Sokkal súlyosabb és valósabb problémát ragadott meg a Dialógus az esztergálás forradalmáról, azaz az újitómoz- galmat, a kreativitást, illetve annak társadalmi rangját megbecsüléséről. Ennek hiánya valóban neuro- tizál, s nem csupán közvetlenül a szenvedő felet, a feltalálót, hanem, a környezetéi is, Felmérhetetlen erkölcsi károkat (az anyagiakról itt most ne is beszéljünk) okoz a társadalomban az. ha az alkotó emberek szorulnak perifériára, kerülnek idegosztályra. roppannak össze szellemileg. Csak szűkréfogottan méltathatok azok a dolgozatok, amelyek a Második anyanyelvűnkért ciklusban olvashatók. A jogos és okos érvek mellett sajnos sok az önismétlés és a zsurnaliszti- kus hatáselem. A kötet záró ciklusában, a Festett világban három festő: Martirosz Szálján, Niko Piroszmenasviki és Pieter Breugel portréját kapjuk. Különösen az utóbbi okfejtése tetszett, mert valóban látni tanítja az olvasót. Haszonnal forgathatják művészettörténészek is — akiket minden bizonnyal vitára késztet —, a laikusok viszont valóban új és hasznos információkat kapnak a németalföldi mesterről. (Szép- irodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981.) bej emeltette. A hires utazó, Evlia Cselebi is említést tesz útleírásában a dzsámiról. kiemelve. hogy egy szép rózsaligetben áll. A török kiűzése után még sokáig használták az épületet, a múlt században például a városi szegényház volt. Az idők folyamán erősen megromlott az állaga, ezért azután sorsára hagyták. a legutóbbi időkig. Az Országos Műemléki Felügyelőség. a lehetőségekhez képest. eredeti alakjában fogja helyreállítani a dzsámit. A főiskolás cs egyetemista csoport vizsgáló- ... témája pedig a leendő, új központ dúsának bázisa a régi művelődési ház... Fotó: Fazekas László Horpácsi Sándor Török dzsámi Sikláson Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Operarészletek. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese. kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: A francia történelem dalai. 11.03: A Melos vonósnégyes játszik. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.05: Kodály: Concerto. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Alkésztisz. 17.07: Vevők ügyvédje?! 17.32: Millöcker műveiből. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Gondolat. 20.00: Arturo Toscanini felvételei. 20.50: Nóták. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Ami a Bartók-hangarchí- vumból kimaradt. 23.27: Operaáriák. 0.10: Leoninus és Perotinus müveiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Stúdió 11 felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Népdalok. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00 : Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: ..Emberből .. . EMBERRÉ*’! 17.16: Könnyűzene gitárra. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Népzenekedvelőknek. 19.03: Sanzonok — Weöres Sándor verseire. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: Az AC/DC együttes felvételeiből. 20.33: Válás s/z! 21.25: Filmzene. 21.39: A Rádió Dalszínháza. Kénytelen mulatság. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Purcell-művek. 10.09: Dietrich Fischer-Dieskau Loewe-dalokat énekel. 11.05: Középiskolák és főiskolák országos rézfúvós kamarazeneversenye. 11.28: A budapesti madrigálkorus énekel. 12.02: Századunk zenéjéből. 13.07: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 14.40: Olasz nő Algírban. 15.31: A -progresszív beat híres előadói. 16.16: Prunyi Ilona zongorázik. 16.46: öt földrész zenéje. Törökország. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Weelkes-madrigálok. 17.48: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.15: Magnósok figyelem! 19.05: Stendhal és kora. 19.35: Massenet: Manón. Közben: 20.44: ..Kaland és a Rend.” 20.50: Az operaközvetítés fólyta- tása. SZOLNOKISTŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Deltácska — Az állatok táplálkozása, (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Az öregember és a gyerek. (ism.) (f.-f.) 11.40: Alfred Brendel Schubert müveiről, (ism.) 14.00: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.05: Deltácska. (ism.) (f.-f.) 14.25: Magyar irodalom. (ism.) (f.-f.) 15.00: Földrajz, (ism.) (f.-f.) 15.30: Kamera. (középiskolásoknak) (ism.) (f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Ütrakészen a madarak. 16.30: Melyiket az ötezerből? (ism.) (f.-f.) 16.45: ..Életet az éveknek.” (f.-f.) 17.15: Hipp-hopp. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Gleccserre magyar! 18.05: Északi sívilágbajnokság. 18.55: A közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Külpolitikai fórum. 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Koportos. Magyar film. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Mendelssohn: A-dúr szimfónia. 20.30: Reklám, (f.-f.) 20.35: Férfi kézilabda VB. Magyarország—Algéria. Közben: Kb. 21.10: Tv-híradó 2. 22.10: Világszínpad. BUKAREST 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.55: Kincs a mélyben — mán játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A mese ideje. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató szerda: Mes- termühely — humoros sorozat. 20.45: Kézilabda V. B.: Jugoszlávia—Dánia. 21.30: Komoly zene. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 16.45: Oslo: Sí V. B. 18.45: Dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kultúra az objektívben. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Laurence Olivier beumu- tatja önöknek: S. Hotton: Ünnepek Hindleyben. SZÍNHÁZ 1982. február 24-én. szerdán 19 ro- órakor az Oresztész előadása betegség miatt elmarad. 1982. február 24-én, szerdán 19 órakor Tótkomlóson: HARANGOK 1982. február 25-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA Pécsi S.-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Rekviem. 8 órakor: Fellini Róma. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A két aranyásó. 4 és 7 órakor: Szamurájok és banditák, I., II. rész. Békéspsabai Terv: Hurrikán. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A hét szeplő. Fél 8 órakor: Sheila meghalt. és New Yorkban él. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Mese Szaltán cárról. 5 és 7 órakor: Csúfak és gonoszok. Orosházi Partizán: Kettévált mennyezet.
