Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
1982. február 27., szombat Színháztörténet dióhéjban 5. Színház a Duna mentén-------------igraangfeM T udomány - technika Siklóval a magasba „Vándorszínész korában Megyeri, van-e ki e nevet nem ismeri?” — Aligha van, hála Petőfinek. A költő maradandóbb emléket állított á magyar színészet e kiváló alakjának, mintha minden városban szobra lenne. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Megyeri Károlynak valóban „csak egy kabátja volt”, időnként pedig egy se. Színésznek lenni nem volt kifizetődő mesterség a XIX. századi Magyarországon. A német hivatásos színészek már jóval korábban is „bebetörtek” nyugati határainkon, de mint ahogyan azt P. Kádár Jolán színháztörténész írja: „jelentőségük a magyar színjátszás szempontjából mindenekelőtt negatív”. Egyetlen haszna_„ka- landozásaiknak”, hogy színházépületeket emeltek', amelyekben később magyarul lehetett játszani. A közép-kelet-európai kis népek, az osztrákok, németek által elnyomott, törökök által sorvasztott nemzetek színháztörténete nehezen tárgyalható meghatottság nélkül. Mert az ember állandó összevetésre kényszerül. A büszke, nagy birodalmaknak soha nem kellett rettegniük attól, hogy nyelvük* elenyészik. Angolnak, spanyolnak, olasznak, franciának a nyelv: természetes kifejezési mód. Magyarnak, románnak, ' szlováknak, szerbnek lételeme, mint a leA régi Nemzeti Színház (1837) vegő. Ezért az anyanyelvű színjátszás kibontakozása nálunk nem színház-, hanem fennmaradás-történet. Az összevetés más oldalról is lehangoló. Shakespeare az ezerötszázas évek végén alkotta legszebb műveit. Nálunk 1566-ban Szigetvár is elesik, s hazánkban a török az úr. Az olasz városok polgárai lelkesen tapsolnak Arlecchino egy-egy remekbe szabott bukfence után. Nálunk gyerekeket szednek — janicsárnak. S aztán mégis. Több évszázados késéssel ugyan, de a göröngyös magyar utakon is elindulnak az ekhós szekerek. Pozsony, Kassa, Buda s Pest, később Kolozsvár, Debrecen a fontosabb állomások. De mindig szembe jönnek a német szekerek, s mindig félre kell állni. Már csak azért is, mert a német társulatok jók. Hivatásosak a szó igazi értelmében, s tagadhatatlan társadalmi igényt elégítenek ki azzal, hogy a török hódoltság után hazánkba települt nagy számú német lakosságnak játszanak, vállalva az „idegen föld” megpróbáltatásait. No, meg magyarul előadható jó dráma is alig van. Bessenyei György, Verseghy Ferenc néhány fordítása, majd Kazinczy Hamletje, azonkívül egy sereg nem túl színvonalas német „sikerdarab”, s romantikus pásztorjáték. 1814- ben születik meg első igazán jó klasszikus drámánk, Katona József Bánk bánja, ám bemutatójára még sokáig kell várni. Ne csodálkozzunk hát, ha ilyen keserű mondatot vet papírra Bánk, Tiborc s Melinda megálmodója: „Minek írjon a magyar író, ha nincs szín, ahol írásának örülhessen?” Ennek a kornak a hősei, a már említett Megyerin kívül Déryné, Szentpéte- ri Zsigmond, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Kántorné — mindmáig ismert nagy nevek. Az ő érdemük’, hogy a magyar színészet felnőtt korba léphet, s egyre erősebb vetélytársa lett a minden nagyobb városban működő német színházaknak. A harc végül 1837-ben dőlt el, amikor megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház, mely 1840- ben vette fel a Nemzeti Színház nevet. Az ezután következő nem egészen hatvan év példátlan a színháztörténetben. Mintha egyszerre akarná pótolni évszázados lemaradását a nemzet. Mint hajdan István alatt a templomokat, „minden tíz faluban egyet”, úgy építi a színházakat, érezve mélyen, hogy mint akkor az volt, most ez az „Európában-ma- radás” feltétele. 1857-ben Miskolcon avatnak színházat, 1865-ben Debrecenben. 1874-re elkészül a székesfehérvári, ’79- re a békéscsabai, ’83-ra pedig a szegedi színház. Ezután három egymást követő év, 1894, ’95, ’96; Nyíregyháza, Kecskemét, Pécs, hogy csak a vidékieket soroljuk. Lelkesítő ezt leírni. Ám valamire figyelmeztet is. Szinte valamennyi ma is használt színházépületünk a múlt században épült, s bár időről időre hosszadalmas tatorozások próbálják „meg- ifjítani” őket, ijesztően „benne vannak a korban”. A századfordulóra tehát nálunk is együtt van minden ahhoz, hogy a hivatásos magyar színjátszás utolérje a kevésbé hányatott történelmű nyugati nemzetekét, s bebizonyítsa: nyelvünk épp oly alkalmas a művészetre, mint a földrészeket meghódító világnyelvek'. Olyan nagy egyéniségek segítenek ebben, mint Jászai Mari, Prielle Kornélia, Márkus Emília, Üjházi Ede, Szerdahelyi Kálmán és a rendező Paulay Ede. Most már semmi akadálya, hogy a kor színvonalán szólaljon meg magyarul Hamlet és Rómeó, Elektra és Oidipusz király, s Tiborc olyan lelkes közönség előtt mondhassa el panaszát, mint az Old Vic színpadán Szegény Tamás. A kapitalizálódó Magyar- országra a századforduló után, s különösen a két háború között elsősorban az üzleti szellem a jellemző. A rohamosan növekvő közönségigényt ki kell szolgálni. A kommersz, az olcsó sikerre törő, s könnyedén „szellemes” darabok sorát csak egy-egy makacs és hajthatatlan rendezőegyéniség szakítja meg. • ^ legnagyobb ezek közül ' Hevesi Sándor, ö az, aki Shakes- peare-ciklust indít a Nemzetiben, s ő, aki Móricz Zsigmondot drámaírásra osztozni. ö ismeri fel először az orosz Sztanyiszlavszkij színházforradalmasító nagyságát, s módszereit fölhasználja rendezéseiben. Jellemzőek a nagy színészegyéniségek is — természetes reakciójaként a mindent elárasztó üzletnek. A „színházipar” nem kedvezett a társulatok összekovácsolódá- sának, sajátos színházi stílusok kialakulásának. Csupán a rendkívüli tehetségek válnak még lenyűgözőbbek- ké, minél sekélyebb a környezet. Biztos pillérként színházakat tartanak a vállukon az olyanok, mint Ód- ry Árpád, Uray Tivadar, a nagy Kabos, Bajor Gizi, Csortos Gyula, s a Latabár dinasztia! Somlay Artúrra már a fiatalabb nemzedék is emlékszik. Ungvári, Vár- konyi, Major Tamás, Gobbi Hilda pedig már a felszabadult színházat készítik1 elő. De ez már a ma, és itt a krónikás dolga véget ért. Mester Attila Röviden VÁLTOZTATHATÓ KRESZ-TÁBLÁK Az NSZK ban a München és Salzburg közötti autópályán történik a legtöbb baleset. Ennek egy szakaszán most olyan KRESZ-táblákat állítottak fel, amelyeken az ábrát — és szükség esetén a feliratot — fényvezető üvegszáikötegek végpontjai rajzolják ki. Ezen a módon központi irányítással öt, több színű, erősen világító ábra váltogathatja egymást. így a rendőrség mindig a pillanatnyi forgalomnak és időjárási viszonyoknak megfelelően változtathatja meg a közlekedési táblák utasításait. TITÁN ÉS ALUMÍNIUM Az előrejelzések szerint a titán és az elsőrendű minőségű alumínium egyre keresettebb hiánycikk, ezért az Egyesült Államok vezető repülőgépgyárai aligha tudják idejében teljesíteni szállítási kötelezettségeiket közforgalmi és katonai repülőgépekből. Titánból 1968-ban mintegy 4 millió kilogrammot használtak fel, ám 1981-ben ennek a duplájára volt szükség. Titánszivacsból 1980-ban az Egyesült Államokban 19 854 tonnát használtak fel, s ebből 1476 tonnát Japán, Nagy-Britannia és a Szovjetunió szállított. A behozatal lehetőségei azonban fogyatkoznak. Ezért is "a titán ára rohamosan növekszik. Az Amerikai Egyesült Államok népének George Washington, a tizenhárom amerikai angol gyarmat függetlenségi háborújának vezére, majd az új államszövetség első elnöke történelmük legfontosabb személyisége, legnagyobb alakja. Ottani tiszteletét talán úgy érthetjük meg, ha képzeletben egy személybe egyesítjük állam- alapító István királyunkat, a Habsburgok ellen sikerrel harcoló, majd Erdélyt fölvi- rágoztató Bethlen Gábort, a sok éves szabadságharcot vezérlő és az országért vagyonát föláldozó Rákóczit, a nemzeti függetlenségért folytatott fáradhatatlan tevékenységéért és a jobbágyság fölszabadításáért „apánk”-ként tisztelt Kossuth Lajost, és az elkerülhetetlen kompromisszumokat megkötő, és egy országgal elfogadtató Deák Ferencet. Washington mindezt jelenti Amerikának. Az újonnan fölfedezett kontinens keleti partvidékén a XVII—XVIII. században ltérejött angol telepes gyarmatok lakossága az ottani nehéz életkörülmények elől menekülve, vagy vallási meggyőződésének szabadabb gyakorlását keresve, esetleg a törvény által erre ítélve, a vagyonszerzés reményében, esetleg a puszta kalandvágytól sarkallva kelt át az óceánon. Az 1770-es évekre két és fél millióra duzzadva, büszkén állapították meg ezek a gyarmatosok, hogy sikerrel küzdöttek meg a zord természettel, a szülőföldjüket primitív fegyverekkel sikertelenül védelmező indiánokkal, a rivális francia és spanyol gyarmatosítókkal. Viszonylag civilizált életkörülményeket és biztos megélhetést teremtettek maguknak, egy részük meg is gazdagodott, s mindnyájan nagyjából szabadon, saját maguk által választott elöljárók vezetése alatt, lényegében saját törvényeik szerint éltek. 1763-ban, a hétéves háború végén még együtt ünnepelték az anyaországgal a Franciaország fölött aratott nagv győzelmet, ami többek között Kanada megszerzését is jelentette. III. György angol király és miniszterei elA kötélpályák és siklóvasutak rendkívül fontos szerepet töltenek be a hegyvidéki országok személyszállításában, különös tekintettel az egyre növekvő turistaforgalomra. Nyugati szomszédunknak, Ausztriának különösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A föld országai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és felvonó: számuk meghaladja a 3600-at! De a nagy kabinos kötélpályákban és siklóvasutakban sincs hiány az alpesi országban. Az utóbbiaknál a jármüvek vontatása valamiféle sínpályán történik a vonóerőt közvetítő sodronykötél segítségével. A siklóvasutak építése elsősorban rö- videbb távolságok esetén előnyös, amikor a kötélpálya még nem gazdaságos, a sín-kerék kombinációjú, ún. adhéziós vontatás pe.dig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogaskerekű vasút, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gazdaságossági számítákövették azonban azt a hibát, hogy a háborúban kimerült államkincstár feltöltését, és az új területek kormányzásának költségeit elsősorban az amerikai gyarmatok népének munkájából akarták biztosítani, ráadásul az érdekeltek megkérdezése nélkül. Amikor a londoni kormányzat erőszakhoz folyamodott, a gyarmatok népe is fegyvert fogott. Megkezdődött a „lázadók” önvédelmi harca, egyelőre jogaik védelmében, az angol kormány meghátrálását remélve. Ahogy a szabadságharcoknál ez már törvényszerű, rövidesen nyilvánvaló lett, hogy félmegoldásokra nincs lehetőség, s a 13 gyarmat küldötteiből álló Kontinentális Kongresszus 1776. július 4- én elfogadta az elszakadást kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot, létrehozva az Egyesült Államokat. Hét évig tartott a küzdelem, amíg a nyilatkozatból valóság lett, de az 1783-ban aláírt békében a világ legnagyobb gyarmatbirodalmával, győztes háborúkban megedződött hivatásos katonaságával, és hatalmas hajóhaddal rendelkező Anglia elismerni kényszerült a szabad polgárok és földművelők önkéntes hadseregének győzelmét, volt gyarmati önálló államiságát. Ennek a függetlenségi harcnak volt a fővezére a Virginia gyarmaton született, és ott eredményesen gazdálkodó, jómódú ültetvényes, George Washington. Megfontoltsága. példamutató jelleme. hadvezéri képességei és szívós kitartása a népszerűség mellett a győzelmet, a sikert is meghozták számára. A győzelem után szívesen pihent volna birtokán, Mount Vermontban, de végül az új állam megszervezése és irányítása is jórészt rá hárult: a kezdeti politikai nehézségek és pártharcok után az ő elnöklete alatt dolgozta ki az alkotmányozó konvent az Egyesült Államok alkotmányát, majd ő lett annak első elnöke 1789-ben. Nyolc sikeres év, két ciklus letöltése után visszautasította harmadszori jelölését, búcsúüzenetében pedig kijelölte az sok szerint egy 8 km hosszú és 800 m magasságkülönbséget legyőző síklópálya kb 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre a célra építendő kötélpálya. A korábbinál kedvezőbb költségtényezőkre való tekintettel a közeljövőben a siklópályák nagyobb elterjedése várható. A siklóvasutaknál világszerte a véges vontatókötelü rendszer terjedt el legjobban, két sínszálas, középső kitérős megoldással. Ezeket az ún. ABT-rendszerű siklóvasutakat másodpercenkénti 7 méteres legnagyobb sebességgel járatják, és a hajtóál'lomást a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alapvető szerkezeti eleme a sodronykötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából egyre kedvezőbb az élettartama. Képünkön egy ausztriai állványos siklóvasutat láthatunk, amelynek az a különlegessége, hogy a hagyományos megoldástól eltérően, völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik. (K. S.) Államok külpolitikájának hosszú időn át követett útját, az Övilág rivalizálásaitól való távolmaradás programját. . Az amerikai, angol gyarmatok sikeres küzdelme nem csupán szabadságharc, függetlenségi háború volt, de politikai és társadalmi forradalom is. Létrejött a világ első modern köztársasága, széles körű szabadságjogokkal (amelyek azonban a négerekre és az indiánokra nem terjedtek ki), megteremtődött. a gazdasági korlátoktól mentes, igen gyors fejlődés lehetősége. A harcban Angliával tartó „loya- listák” (zömükben nagybirtokosok) tulajdonának elkobzása és kis egységekben történő elárverezése hozzájárult a mezőgazdaság „amerikai utas", farmer típusú szabad fejlődésének kialakulásához. Nem lebecsülendő az amerikai függetlenségi háború nemzetközi hatása. Az anyaország elnyomó intézkedéseivel szembeni bátor kiállás világszerte lelkesedést keltett a szabadság hívei sorában, serglettek az önkéntesek Európából, akik között a francia Lafayette és a lengyel Kosciuszko a legismertebb, de a magyar Kovács Mihály ezredes nevét és tetteit is nagy tisztelettel idézik. A Függetlenségi Nyilatkozat nemes elvei, az 1788- ban elfogadott alkotmány és ennek 1789-es kiegészítése, az emberi jogokat fölsoroló „Bili of Rights” ösztönzést és példát adott mind a kortársaknak, mind az utókornak, mindenütt, ahol társadalmi és politikai változásokat, jogokat, nemzeti függetlenséget követelő erők jelentkeztek. A francia polgári forradalom, a latin-amerikai spanyol és portugál gyarmatok függetlenségi harca, de a magyar reformkor és szabadságharc. maid később számos nép felszabadító mozgalma is Washington és a többi ..alapító atvák” — Marx és Lenin által is nagyra értékelt — szellemét, sok esetben szavait, idézve és követve kísérelte meg a polgári rend és a nemzeti függetlenség megteremtését. Jeszenszky Géza Újvilág Az államalapító G. Washington
