Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

1982. február 13., szombat

ti HAMM

Színháztörténet dióhéjban

3. Színház

Volt egyszer egy nyúl, úgy hívták, hogy Nyúl. így kezdődik a televízióból is jól ismert Rémusz bácsi egyik meséje, ahogyan azt Joel Chandler Harris, a kitűnő amerikai etnográfus lejegyezte. Hadd vegyük kölcsön — illő tisztelettel — ezt a hegyesre köszörült, már- már abszurd kezdőmondatot, mert illik nagyon a mi mesénkhez is.

Tehát: volt egyszer egy színház, úgy hívták, hogy Színház. (Angolul természetesen Theatre, mert Londonban vagyunk, az Erzsébet- korban, az ezerötszázas évek vége felé.) Ezt a színházat azért hívták Színháznak, mert akkor még nem volt több rajta kívül, s így nem kellett félni attól, hogy ösz- szetévesztik. Később, amikor egy zsugori telektulajdonos felmondott a színház tulajdonosának, s az a Themze túlpartján új színházat emelt, már el kellett nevezni valahogy, mert egyre több színház épült Londonban, a reneszánsz — a középkor utáni újjászületés — embere szomjasan itta az új műveltséget, mely a felfedezések nyomán áramlott az öreg Angliába. Fényes kor ez. A spanyol Tengerész Henrik hajózási akadémiát alapít, itt tanul csillagászatot és navigációt Kolumbusz Kristóf, Magellán, Vasco de Gama. Micsoda „évfolyam"! A világ hirtelen kitágul. Kolumbusz felfedezi Amerikát, Magellán körülhajózza a földet, s már az egyház hiába állítja, hogy a föld egy szép nagy lapos korong, a tengerészek „ismeretterjesztő előadásokat tartanak” szerte a kikötői csapszékekben, s- a gyöngyöző poharak fölött Kopernikusz szelleme lebeg. Mi másnak nevezhetné el új színházát Burdbadge, a túl- parti Theatre elűzött tulajdonosa, mint Földgömbnek (The'Globe)? A tornyos, hatszögletű épület homlokzatán hatalmas Herkules-szobor, vállán a Föld, mely immár gömbölyű. Ebben a színházban működött sokáig Shakespeare, a modern dráma megteremtője.

Hogyan zajlott le ebben a korban egy színházi előadás? Próbáljunk közelebb menni. Délután három óra van. A Glóbusz színház tornyára felkúszik egy repkedő fehér zászló. — Előadás lesz — zárja fatáblás ablakait a kereskedő. — Gyerünk — mondja a kovács, s legényei oltogatni kezdik a tüzet. — Vajon mit látunk ma? — kérdezgetik. — Rémtörténetet a véres III. Richárdról — ^mondja egy jólértesült segéd, aki a múltkorában sisakot foltozott egy színésznek. — Valami Shákespeare szerezte. — Gyerünk fiúk, ömleni fog a vér. — Meg a sör — bólint a mester, s a kovácsműhely kapujára is rákerül a lakat. - A színház udvarának egyik végében ácsolt színpad, mint a középkori piactereken. Az épületben, amely az udvart körülveszi, tulajdonképpen

csak öltözők, raktárak, s a fontosabb színészek lakószobái vannak. No, meg erkélyek körben, belül, melyen jópénzű urak könyökölnek mélyen lenyúló bársonyterí- tőkön. A boltos, a kovács és legényei a színpad előtt állnak, s rajtuk kívül aki csak befér, az utca kíváncsi népe. A publikum között csaposlegények járnak, s malomkeréknyi fatálcán árulják a sört. (Ezt később eltiltják „bizonyos elemek” távol tartása végett.) Még nincs refaz egész világ

A Globe színház madártávlatból

lektor, s ünnepélyes rivaldafény, itt csak a nap világít (olykor eső szemerkél), de ez már igazi színház, „színházüzem”, ahogy ma mondjuk.

Az ebben a korban keletkezett darabok — a klasszikus görög drámákhoz hasonlóan — átdolgozás, „le- porolás” nélkül is tökéletesen élvezhetőek. (Rövidíteni szoktak némileg rajtuk, a londoni közönség, úgy látszik, türelmesebb volt a hosszú darabok iránt.) A korabeli szerzők és színigazgatók tudatosan törekedtek arra, hogy amit a színpadon előadnak, az egyszerű nép számára is vonzó legyen. Kaján túlzással azt szoktuk mondani, hogy Shakespeare drámáinak végén csak a súgó, meg az ügyeletes tűzoltó marad életben, alkalmasint azért, mert rájuk a következő előadáson is szükség lehet. Ám ezek a drámák jóval több, mint izgalmas történelmi „krimik” — a válságba került ember belső mozgatórugói mutatkoznak meg bennük teljes mélységükben, és hatalmas nyelvi erővel. Shakespeare műveiben a tragikus és humoros elemeknek, a markáns jellemrajznak és a könnyed zeneiségnek nagyszerű egyensúlya valósul meg. íme a teljes világ, egy-egy előadásba sűrítve. Színház az egész világ — mondja Shakespeare —;, melyben minden ember szerepet játszik, a Nagy Rendező szereposztása szerint. Az egyik azt játssza, hogy bölcs király, a másik azt, hogy bolond. Ám a gépezetbe gyakran homokszem kerül, s a szerepek fölcserélődnek. Hamlet bolondokat beszél, s Lear király bolondja bölcseket szól, s mindezt majd négyszáz évvel a modern lélektani kutatások kezdete előtt teszik. Hol van még Freud, és hol Ortega? — Rómeó néhány perccel érkezik hamarabb, mielőtt Júlia feléledne tetszhalálából. Ezért kell meghalnia. S hol van még Hegel és a véletlenek dialektikája? A görög drámák konfliktusa az úgynevezett tragikus, vétségre épül. Az istenek a véletlent nem ismerik. Ellenük csak véteni lehet. Shakespeare színháza már a gömbölyű földgolyó, ahol nincs helye az isteneknek, ö megsejti, mielőtt bárki is megfogalmazná, hogy a szükség- szerűség, a törvény a véletlenek sorozatán keresztül valósul . meg.

Shakespeare nem egyedülálló óriás ebben a korban. Az irodalomtörténész így fogalmaz: „Nemcsak olyan kimagasló elődei voltak, mint Chistopher Marlowe vagy Thomas Kyd, hanem kortársai között is akadt néhány, aki vele együtt máig is elismert értéke a világ szíház- művészetének. Igaz, hogy Shakespeare mindegyikük fölé emelkedik, de csak úgy, mint egy hatalmas hegyvonulat legmagasabb csúcsa, sok-sok rokonszirt között.” Nem véletlen, hogy e korszak drámairodalma már nemcsak a drámatörténészek, de az irodalomtudósok érdeklődésének is középpontjába kerül. Shakespeare költőnek is rendkívüli jelenség' A titokzatos Fekete- Hölgyhöz írott szonettjei ismertek. Ez az a kor, amikor a színészmesterség is „forradalmi változáson” megy át. A színdarabokat kiváló költők írták — legtöbbször versben —. rögtönzésnek itt már nem volt helye, a szöveget szóról szóra meg kellett tanulni, s gyakran igen rövid próbaidő alatt, és hogy ez szervezetten, a szellemi és anyagi erők leggazdaságosabb felhasználásával történjék. megjelenik a rendező. Az az ember, aki a színházhoz, az előadás létrehozásához ért, annak művésze, de darabot nem is vagy nem feltétlen fontos, hogy írjon.

Minden együtt van tehát, ami a színházat — a mai értelemben is — színházzá teszi, s ami változás ezentúl történik, csak a meglevőt variálja tovább. A kártya mind a harminckét lapja megvan, a többi már leosztás kérdése csupán.

Mester Attila

Röviden

Tudomány - technika

Diesel a divat

Üj Mercedes a gyár jégkamrájában. —30 C-fokos hőmérsékleten vizsgálja egy űrhajós-védőöltözetet viselő mérnök a gépkocsi alvázát (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

DOHÁNYZASSTATISZTIKA

Az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztségviselője szerint számos országban csökkent a felnőtt férfi dohányosok száma, ellenben a fiatalkorúak és a nők dohányfogyasztása aggasztó mértékben megnövekedett. A fejlődő országokban is egyre többen dohányoznak. Ezekben az országokban a dohányzás okozta károsodás veszélye még jobban fenyeget, mert az ottani cigarettában több a kátrány és a nikotin, mint az európai és az észak-amerikai cigarettákban.

BIZTONSÁGI ÖV — KUTYÁKNAK

Kutyáknak általában nincs keresnivalójuk a vezető melletti ülésen. Kétüléses kocsin természetesen nincs más megoldás. Egy angol vállalat biztonsági övét hozott a piacra kutyák számára, amely a vezető biztonsági övére erősíthető. Vészfékezéskor vagy ütközéskor egy rugó megfeszíti a pórázt, és megakadályozza, hogy a kutya előrebukva átüsse a szélvédő üveget. A kutya biztonsági öv a kocsi hátsó ülésein is felerősíthető.

HEGYMÁSZÓK

VIZSGÁLATA

A bécsi egyetem sporttudományi intézete egy hegymászótanfolyam 33 hallgatóját filmezte videokazettával, kritikus helyzetekben. Magatartásukat vizsgálva ranglistát állítottak össze azokról a képességekről, amelyekkel a hegymászóknak rendelkezniük kell.

Első helyen áll a benyomások gyors felfogásának és feldolgozásának képessége, tehát az időjárás, a sziklafal nehézségi fokának stb. gyors megítélése, és ennek megfelelő magatartásra való beállítódás. Ezután következik a jó térbeli képzelőtehetség, a mozdulatok tudatos ösz- szehangolása veszélyes helyzetekben is, a kéz és a szem koordinációja, a vizuális benyomásra való reagálás. Csak mindezek után következik az erő és a kondíció.

„Üj hullám” van kibontakozóban a világ autóiparában. 25 évvel ezelőtt a Mer- cedes-gyár még egyedüliként gyártott személygépkocsit Diesel-motorral. Ma pedig csupán Európában már 16 autógyár futószalagjairól gördül le valamilyen típusú középméretű autó — Dieselmotorral.

Mi az oka a Diesel-motorok ilyen fellendülésének? Elsősorban nyilván gazdasági okok húzódnak a jelenség mögött. Arról van szó, hogy az olajfinomító eljárás során korábbi stádiumban nyerhető Diesel-olaj, mint a jóval könnyebb és bonyolultabb összetételű benzin, tehát olcsóbb is. A másik okként környezetvédelmi szempontok jelentkeznek. Sok országban eg^re szigorúbb környezetvédelmi intézkedések lépnek életbe, ezen eljárások lényege az, • hogy erősen korlátozzák a motorból a szabadba jutó kormot, égésterméket és ólomszármazékot. Csak a benzin üzemű Ottó-motor égésterméke tartalmaz ólmot, a Dieselmotoroké nem. Ismeretes az is, hogy az ólomadalékra azért van szükség a benzinben, hogy nagyobb sűrítés legyen előállítható, ne „kopogjon” a motor.

A Diesel-motort — feltalálója Rudolf Diesel, aki Párizsban született, Münchenben tanult — eleinte csak nagyméretű gépekben használták, Csak 75 éve, 1907- ben sikerült kisebb gépkocsiba való változatot szerkeszteni. Személygépkocsiba csak a második világháború után a Mercedes-gyár épített szériagyártású -Dieselmotorokat.

Az elmúlt időszak legjelentősebb eredménye az 1500 köbcentiméteres Golf. Dieselmotorja csupán 55 kilogrammal nehezebb, mint a hasonló űrtartalmú és teljesítményű benzinmotor. Fogyasztása városban 7, országúton 5,6 liter, míg a benzines „testvéré” 8,3, illetve 8,2 liter.

A Mercedes által gyártott személygépkocsik között a Diesel-típusok aránya kb. 50 százalék. Napról napra érkeznek hírek különféle finomításokról. A Mercedes 300 D típusának Diesel-motorja például öthengeres, az ötödik henger a sima és csendes járást szolgálja.

A legújabb hírek szerint Togliattiban egy 1600-as Lada készül Diesel-motorral, és az NDK-ban is folynak ilyen irányú kísérletek.

Egészség - higiénia

Az úszás haszna — az úszás öröme

Túlgépesített világunkban elengedhetetlenül szükséges a testi egészség, az ügyesség, a szívósság az egészség biztosítására. A lüktető élet által megkívánt munka csak megfelelő erőnlét segítségével teljesíthető. Ennek a szükséges ruganyosság megszerzésének az első üteme a lustaság, a káros kényelem felszámolása, és rendszeres folyamatos, céltudatos mozgás. A mozgás az élet. A tétlenség, a túnyaság az el- puhultság: út a sorvadás felé. —A mindent alaposan megfigyelő, és folyamatosan mérlegelő orvos-újságíró szavával merem állítani, hogy ma már nagyon sok városban, településen és falun is biztosítható az úszás, az ember legősibb sportjainak egyike. Igen, csak az egyike, mert az ősember, akit az úszás felfedezőjének vagy első művelőjének tartok, vele együtt szokta meg a futást — súly helyett —, a kőhajítást és kőhegyű dárdájával a gerelyvetést is. Megszokta, mert rászorította az élet. Megtanulta, úgy mint a legújabb módszer szerint tanító úszómester csecsemő növendéke, aki hamarabb tanul meg úszni, mint járni.

... talán ezért merem azt mondani, hogy az úszás a sportok sportja, ami a szívet kímélve fejleszti a tüdőt, egyenesíti és nyújtja a gerincet, dúsítja az izmokat,

növeli az ellenállást, neveli a fegyelmet, gyarapítja és őrzi a szervezet erejét.

Mi az úszás? Olyan begyakorolt, ismétlődő és hosz- szabb, rövidebb ideig tartó szabályos mozdulatok sorozata, amivel az ember birtokába veszi a vizet, a folyót, a tavat, a medencét egyaránt. A folyékony környezetben maga ez a birtokbavétel és a különleges sikerélmény is előnyös élmény a számára, Ha ehhez még a kellemesen hűvös, vagy enyhén langyos víz simogató hatása is érvényesül, üdítő és nyugtató hatása vitathatatlan.

Űszás közben a test hőmérséklete nem emelkedik, mert a termelődő meleget elveszi a test hőmérsékleténél rendszerint hűvösebb víz. Előnyösen érvényesül a víz tisztító hatása, mert az erősebb igénybevétel mellett sem izzad a test, nem lepi a por. Az aránylag mérsékelt megterheléssel járó, de folyamatos és tartós izommunka szép, hosszú, karcsú izmokat alakít, amelyeknek a vérellátása jobb, hajszálérhálózata dúsabb. mint az edzetlen, mozgásszegény izmoké. Az ilyen izmok vegyi folyamatait megindító és serkentő enzimrendszerek működését az úszás javítja. Ennek az eredménye, hogy á máj és az izomzat az elfogyasztott szénhidrátoknak nagyobb mennyiségét tudja elraktározni glikogén — állati keményítő — formájában, ami az életegyensúly biztosításának előnyére válik.

A víz haszna a testedzésben egyedülálló: felfrissíti a szervezetet és a fizikai törvényt a szervezet ä saját hasznára kamatoztatja. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az, hogy a vízben a test súlya csökken, és így a mozgások könnyebbé válnak. Ugyanakkor a felhajtóerő felhasználásával az úszó célzatos mozdulatai valósággal belekapaszkodhatnak a hullámokba, és az összetett munka eredményeképpen nemcsak a mozgásszervek, hanem a vegetatív élet is megérzi az úszás hatalmas élet- és lélektani ha*- tását.

Ez a komplex eredmény emeli az úszást a sportok élmezőnyébe, és bátorít engem, az orvos-írót, az Egészség folyóirat főszerkesztőjét, az egészség prédikátorát, hogy elmondjam mindazt, amit leírtam. Hogy szétkiabáljam ország-világ előtt, hogy a sportolni vágyó fiatalság — ha nincs is módja a folyamatos úszásedzésre — feltétlenül tanuljon meg úszni, mert a nem úszó nemcsak az egészsége ápolásának nem tett eleget, hanem meg is .fosztotta magát az élet egyik legkülönösebb, legelőnyösebb és legvidá- mobb sportjának örömeitől is.

Buga doktor