Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÜJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 12., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM A siker titka a takarékos gazdálkodás Fotó: Fazekas László BÉKÉS MEGYEI Ma ártják föl a BNS-t, a Budapesti Nagy Sportcsarnokot. A sporteseményeken kívül tömeggyűléseket, kongresszuso­kat, beat- és pophangversenyeket rendeznek majd benne. Persze az idei világversenyeké az elsőség: női kézilabda VB, birkózó VB, asztalitenisz EB. Erről szól írásunk lapunk 8. oldalán Folytatja munkáját a szakszervezeti világkongresszus Havannában Két évvel ezelőtt csökkent az újkígyósi Aranykalász Tsz nyeresége. A vezetőség akkor hosszas vita után dön­tött a költségtakarékos gaz­dálkodás és a hozamok to­vábbi növelése mellett. Az idő a döntés helyességét iga­zolta. Mint a tegnap meg1 tartott zárszámadás elnöki beszámolójából kiderül, re­korderedménnyel zárta a közös gazdaság az évet. Ruck János tsz-elnök elmondta, hogy szinte valamennyi ága­zatuk nyereséggel gazdálko­dott a múlt esztendőben. Ki­emelkedő a búzaágazat hek­táronként hattonnás átlag­termése és a kukorica 107,5 mázsás átlaghozama, amely- lyel a megyében harmadik helyezést értek el. Szépen hozott a cukorrépa, bizonyí­tott a kertészeti ágazat is. Az állattenyésztés összességé­ben hat százalékkal növelte termelését. Kedvezően ala­kultak a takarmányfelhasz­nálási mutatók, ennek kö­szönhető, hogy a húsmarha- és a sertéságazat, valamint a juhászat is nyereséges lett. Az építőágazat nemcsak új épületek létrehozásában, ha­nem a régiek megóvásában is sokat tett. Legnagyobb munkájuk egy több mint 8 és fél ezer tonnás, a GMV segítségével épült gabonatá­roló kialakítása volt. Ered­ményesen tevékenykedtek a faipari, szállítási és kisegítő ágazat dolgozói. Gondot oko­zott a háztáji, ugyanis so­kan nem a szövetkezeten ke­resztül értékesítik a szövet­kezeti segítséggel megter­Veszteni tudni kell. A vesz­tes pedig töprenghet, jó po­zíciójából hogy eshetett any- nyira vissza, hogy partnerei kiüssék a nyeregből. A ku­darc oka néha a másik sze­rencséje. De a legtöbb eset­ben maga a vesztes. Az első ilyen csapás még csak bősz- szántó, a következő már ki­fejezetten idegesítő, és ha sorozatban ismétlődik? Már pedig jó néhány kül­kereskedelmi vállalatunk üz­letkötőjének gyakran fájhat a feje, amikor üres kézzel tér haza egy-egy versenytár­gyalásról, vagy külföldi üz­letszerző útról. A napokban hallottam az egyik külkeres­kedelmi vállalat vezetőjétől: fontos piacukon meghirde­tett versenytárgyaláson egyik napról a másikra az élenjá­rók közül a nyolcadik hely­re kerültek. Az általuk kí­nált berendezés ugyanis 40 százalékkal nehezebb volt, mint a konkurrenciáé. A megrendelő pedig nem fizet a súlyfeleslegért, inkább mástól vásárol. Megméretett és — még mindig — nehéznek találta­tott a magyar gépipar. Mér­nökeinknek most bizony át kell konstruálni egy sor ter­méket ahhoz, hogy az áru versenyképes maradjon a piacon, vagy egyáltalán el tudják adni. A vállalatvezetők egy ré­sze panaszkodik. Az új sza­bályozással csökkentették pénzügyi lehetőségeiket. Ke­Az újkígyósi tsz-tagság melt árut. Ennek megszün­tetésére a tsz-elnök alapsza­bály-módosítási javaslatot terjesztett elő, amelyet ké­sőbb a tagság egyhangúlag elfogadott. összességében : az újkígyósi Aranykalász Tsz a tervezett 406 millió forintos árbevételnél 11 szá­zalékkal ért el többet, a szö­vetkezeti tiszta nyereség pe­dig meghaladja a 48,6 mil­lió forintot. A tagság átlago­san 11 százalék nyereségré­szesedést kap, ezt ágazaton­ként differenciálva osztották szét. Az elnöki beszámolót kö­vették a hozzászólások. Gyu­lavári Pál, a megyei tanács elnöke üdvözölte a szövet­kezet tagságát, tolmácsolta a vés a nyereség, és azt is le­fölözik — mondják. Ahogy szigorodnak a feltételek, úgy kerülnek elő a vállalatok tarsolyából újabb és újabb tartalékok, amit először fel­tárnak, majd hasznosítására programot készítenek, végül megindul a megvalósulás cseppet sem rövid folyama­ta. Tartalékból szerencsére nincs hiány. Tegnap a jobb piaci munka, ma a rugal­mas gazdálkodás, a termék- szerkezet korszerűsítése sze­repel napirenden. Egyik-má­sik vállalat már kezdi kiak­názni a szervezési lehetősé­geket is. A közelmúlt akció­ja volt az általánosan fel- duzzasztott vállalati készle­tek ésszerűbb keretek közé szorítása. Sokan túladtak az immobil készleteken, bár hogy valójában egy vállalat számára mi a mobil és mi a felesleges készlet, még vita tárgya. Az viszont tény, hogy a nehéz termékek gyár­tásához a szükségesnél jóval több alapanyagot kell tárol­ni, felhasználni. Ezek az anyagok pedig egyre drágáb­bak. m Szerencsére már elavult az a szemlélet, hogy biztos, ami biztos alapon minden anya­got be kell építeni a gépek­be. Az iparvállalatok azon­ban a gyakorlatban mindez­idáig alig tettek valamit e tetemes összegeket felemész­tő gond megoldására. Oly­annyira, hogy mértéktartó szakemberek szerint a ma­megyei párt- és tanácsi ve­zetők üdvözletét, gratulált a szép eredményekhez. Beszélt a mezőgazdaság előtt álló feladatokról, hangsúlyozta, hogy a jól gazdálkodó szö­vetkezet népességmegtartó erővel bír a községekben, ez tapasztalható Újkígyóson és Szabadkígyóson. A hozzászólások után a zárszámadó közgyűlés egy­hangúlag elfogadta az elnöki beszámoltó. Ezután került sor a vezetőségválasztás eredményének ismertetésére. A következő öt évben ismét Ruck János irányítja a szö­vetkezetei. Helyettesei: Szék- fi László, Bozó József és Seres Mihályné. gyár gépipari gyártmányok­ba átlagosan 15—20 száza­lékkal több anyagot építenek be, mint amennyire feltétle­nül szükség lenne. „Kövé­rebbek” a magyar mozdo­nyok az autóbuszok', a szer­számgépek, a transzformáto­rok, a villamos forgógépek vagy éppen a motorok. Pe­dig egyetlen vevő sem akad, aki megfizeti a túlsúlyt. A kooperációban vagy licenc alapján készülő termékek piacán sem jobb a helyzet, A közelmúltban tíz eredeti gyártmányt hasonlítottak össze a patenttal. Valameny- nyi itthon készített gép és berendezés átlagosan hat szá­zalékkal nehezebb volt a külföldinél, de olyan is akadt köztük, amelyik 30 száza­lékkal nyomott többet. Pon­tosabban, ennyivel több anyagot használtak fel a magyar gyártók, mint a li- cencátadók. Igaz, ami igaz, nemcsak1 a gépgyártók pazarolják az értékes, gyakran importból származó anyagot. Az alap­anyag-szállítók is „gazda­gok”, hiszen fittyet hánynak a rendelésekben feltüntetett méreteknek, s eszi, nem eszi, nem kap mást alapon jóval szélesebb fémszalagot, nehe­zebb öntvényt szállítanak a vevőnek'. A kedves vásárló — ha van hasító-, vágó-, egyengetőgépe — legfeljebb levágja azt, amire nincs szüksége, s kidobja a hulla­dékba. Az eladó pozícióját jellemzi, hogy egy sor alap­anyag-csoportot, például a profilacélokat szabványos!­Púja Frigyes Lengyelországba utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívásá­ra csütörtök délelőtt hivata­los, baráti látogatásra Len­gyelországba utazott. A bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Marian Chruszczewski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Varsóba érkezésekor Púja Frigyest a repülőtéren ven­déglátója, Józef Czyrek len­gyel külügyminiszter fogadta. Púja Frigyes tegnap dél­előtt koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjá­nál. Magyarország és Lengyel- ország társadalmi-politikai és gazdasági fejlődéséről volt szó a két ország külügymi­niszterének csütörtökön kez­dődött varsói tárgyalásain. A Púja Frigyes, illetve Józef Czyrek vezette tárgyalókül­döttségek áttekintették a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehe­tőségeit, és több időszerű nemzetközi kérdést vitattak meg. A megbeszéléseket ma folytatják. tották, és a választékból jó néhány típust; méretet egy­szerűen kihagytak. A szű- kebb kínálatra azonban még nem készült fel a felhaszná­ló iparvállalat. így aztán a konstrukciós problémákhoz társuló anyag- ellátási gondok szinte meg­oldhatatlanná teszik a kér­dést. Szerencsére — ki tud­ja már hányadszor —, a kényszerhelyzet egyaránt ön­vizsgálatra készteti az ipar- vállalatokat, alapanyag- és késztermék-előállítókat. A Ganz Villamossági Művek­ben például átterveztek egy úgynevezett szakaszolót, s az új konstrukciójú távvezeté­kekbe épülő berendezés 40 százalékkal alacsonyabb anyagnormával készül, mint elődje. Most sorra újra ter­vezik a csepeli transzformá­torokat és az Egyesült Vil­lamosgépgyár forgógépeit is, amelyek eddig több mint 20 százalékos súlyfelesleggel ké­szültek. Persze, ezek csak ki­ragadott példák, ez a ked­vező folyamat sajnos még nem általános. Pedig, ha ezen a területen sikerülne gyors eredményt elérni — s miért ne sikerülne, hiszen az áttervezéshez elsősorban szellemi munkára, s nem anyagi eszközökre van szük­ség —, akkor egyidejűleg csökkenhetnének a vállala­ti raktárkészletek, jövedel­mezőbb lenne a termelés, keresettebb, eladhatóbb a portéka, egyszóval, hatéko- n”abb lehetne az egész ipar gazdálkodása. Szőke László Küldöttek felszólalásával és a munkabizottságok ta­nácskozásaival folytatta munkáját csütörtökön a ha­vannai kongresszusi palotá­ban a X. szakszervezeti vi­lágkongresszus. Fidel Castro szerdán el­hangzott beszédét és az elő­terjesztett beszámolókat kö­vetően a világ 135 országá­ból érkezett delegátusok folytatták a szakszervezeti mozgalom szerepének és a mozgalmat ért kihívásoknak az elemzését. Várhatóan e kérdésről mintegy negyven felszólaló fejti ki a vélemé­nyét. Ugyancsak csütörtökön kezdték meg munkájukat a társadalmi biztonság chartá­jával, az új gazdasági világ­rend kialakításával és a nemzetközi monopóliumok szerepével foglalkozó bizott­ságok. Közülük az első a világ dolgozóinak egyik alapvető törekvését juttatja kifejezés­re: a dolgozóknak a társa­dalmi és szociális biztonság­hoz való jogát. A napirenden levő doku­mentum a Szakszervezeti Világszövetség 20 éve ér­vényben levő chartáját fog­ja helyettesíteni. Az SZVSZ- hez tartozó tömörülések Miért van szükség közte­rületi reklámra, hogyan il­leszkednek a városképbe a különböző hirdetőtáblák, fel- riatok, miként befolyásolja az emberek hangulatát az utcai látványosság? Ezekről volt szó többek között azon a diafilmekkel illusztrált ta­nácskozáson, amelyet csü­törtök délután tartottak Bé­késcsabán, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat központjában. A meghívott szakembere­ket Kassay Béla, a Magyar Reklámszövetség megyei szervezetének elnöke üdvö­zölte. Ezután Baráth László, a Magyar Hirdető Békés megyei központjának veze­tője, a megyei szervezet tit­kára mondta el véleményét a megyeszékhely köztéri rek- lámairól. Ebből a szempont­ból kifogásolta: nem egysé­többségének véleménye sze­rint ugyanis a dolgozók hely­zetében történt változások, életkörülményeik rosszabbo­dása folytán az eddigi char­ta időszerűtlenné vált. ­Csütörtökön kezdte meg tanácskozásait a leszereléssel és a békével foglalkozó mun­kabizottság is. Ez a szak- szervezeti kongresszus két nagy témáját öleli fel, és a munkájában részt vevő dele­gátusok több mint 200 millió dolgozó békevágyát juttat­hatják kifejezésre. A szakszervezeti világ- kongresszus első napjának munkájából, a küldöttek fel­szólalásainak hangvételéből megfigyelők azt a következ­tetést vonják le, hogy a Ha­vannában jelen levő, egy­mástól eltérő irányvonalú szakszervezeti tömörülések között az a törekvés tűnik felülkerekedni, hogy egysé­ges választ adjanak a szak- szervezeti világmozgalom je­lenlegi problémáira. * * * Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke csütörtökön a havan­nai kongresszusi palotában megbeszélést tartott Bertil Bolinnal, a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet helyettes főigazgatójával. ges az István király tér két oldala. A Centrum Áruház felöli részen megtalálhatók az élénk színű, harsogó és a szerényebb portálok. Sokkal jobb, szolidabb a másik ol­dalon levő GELKA-szerviz és a TÜSZSZI kirakatsora. Nem mindenütt szépek, íz­lésesek a középületeken el­helyezett feliratok. Jó pél­daként említette az új városi kórházat, rosszként pedig a megyei KÖJÁL épületét. A jövőben nagyobb gondot for­dítanak a József Attila-lakó- telep tereinek, házainak de­korálására és rendbe hozzák az utcai órákat is. Végül Forgács Pál, a Ma­gyar Reklámszövetség Orszá­gos Vezetőségének tagja be­szélt a hazai, a külföldi köz­területi reklámról és vála­szolt a feltett kérdésekre. S. S. m. sz. zs. Tanácskozás a közterületi reklámról A gépeink is kövérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom