Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 3., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Kádár János és Lázár György fogadta Jasszer Arafatot Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet V. B. elnökét (Telefotó) Megyei tanácskozások a lakásgazdálkodásról A kötegyáni asszonyoknak á termelőszövetkezeten kivül szinte egyetlen munkalehetőség a nemrégiben létrehozott varroda, ahol a Gyulai Szabók Szövetkezetének részlegeként külföldre, bérmunkában női ruhákat készítenek. Képünkön ellenőrzik a minőseget Fotó* Veress Erzsi Népfrontvita a népesedéspolitikáról Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnökét és kísé­retét. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen vé­leménycserére került sor a magyar—palesztin kapcso­latokról, bővítésük lehetősé­geiről. Lázár György is­mertette a Minisztertanács időszerű belpolitikai teendő­it, főbb külpolitikai törekvé­seit, és megerősítette a ma­gyar kormány álláspontját a közel-keleti válság, a Palesz­tinái arab nép ügyének igazságos rendezésére. , A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminisz­ter és Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Jasszer Arafat tegnap a Külügyminisztérium épüle­tében találkozott Púja Fri­gyes külügyminiszterrel. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón megbeszélést foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Púja Frigyes és Abdel Mohszin Abu Majzer, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának ve­zetője, a szervezet szóvivője levélváltással megállapodtak a PFSZ budapesti irodájának diplomáciai képviselet szint­jére történő emeléséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a KB székházá­ban fogadta Jasszer Arafa­tot, a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét, aki küldöttség' élén hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. Lezárult a tanácskozásso­rozat, amelyen a megyei pártbizottságok és a taná­csok1 végrehajtó bizottságai közösen vitatták meg a la­kásépítés, -fenntartás, -gaz­dálkodás és -elosztás fejlesz­tésének irányelveit. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács terve­zetéről felelősségteljes, mély­reható eszmecserét folytattak az együttes üléseken, sokol­dalúan elemezve a lakás- helyzet javításának módjait, azt a több irányú — gazda­sági, szervezési, társadalom- politikai — intézkedéssoroza­tot, amely az irányelvekben foglaltak megvalósítása ér­dekében szükséges. A testületi vitákat minde­nütt az otthonteremtés ne­hézségeivel és a meglevő lakásalap megóvásával, el­osztásával kapcsolatos prob­lémák reális, önkritikus fel­tárása jellemezte. Az együt­tes üléseken elismeréssel szóltak a lakásépítésben ed­dig elért eredményeinkről. A mai szükségletek jó ré­sze — mutattak rá — a ta­nácsi szervek, valamint az építő és fenntartó vállalatok, a szövetkezetek munkájának szervezési és irányítási hiá­nyosságaira is visszavezet­hető. Az ésszerűbb, fegyel­mezettebb munka, a gazdál­kodásban rejlő tartalékok' kihasználása tehát az igé­nyekhez képest szűkösebb anyagi lehetőségeket nagy­ban ellensúlyozhatja. Több ülésen felvetették a jogi sza­bályozás bizonyos elemei módosításának, olyan vál­toztatásoknak a szükségessé­gét, amelyek a társadalom erkölcsi értékítéletéhez iga­zodva gátját vetnék a lakás­hoz jutással kapcsolatos in­dokolatlan előnyök érvénye­sülésének, a munka nélküli jövedelemszerzésnek. Az egyenlő esélyek megte­remtésének1 igényével, szól­tak a tanácskozásokon a fia­tal családok, a pályakezdők lakáshelyzetének javításáról. Hangsúlyozták: a lakossági terhek — kétségtelenül szük­séges — növekedése mellett is meg kell találni annak módját, hogy a szerényebb keresetű fiatalok számára is elérhetővé váljék az önálló otthon. Sok helyütt rámu­tattak arra is, hogy a ked­vezőbb lakáskörülmények döntő szerepet játszhatnak a vidéki Városokba, falvak­ba kerülő értelmiségiek le­telepedésében; s amíg a szel­lemi munkások hátrányo­sabb feltételekkel indulnak, mint az azonos szociális helyzetű fizikai dolgozók, ad­dig nehéz biztos távlatot, vonzó életfeltételeket ígérni a fiatal szakembereknek. Egyetértettek a megyei ve­zető testületek tagjai abban, hogy az állami bérlakások és a személyi tulajdonban lévő otthonok lakóinak tehervise­lése az eddigieknél jobban közeledjék -egymáshoz, külö­nös tekintettel arra, hogy vi­déken eddig is a magán­erős építési formák aránya volt nagyobb, s a tervek sze­rint szerepük tovább növek­szik. Ezzel összefüggésben azt is javasolták, hogy a magánlakás-építést, illetve -vásárlást támogató hitelked­vezmények indokolatlan kü­lönbségeit szüntessék meg, általábaíi,,egyszerűsödjék az OTP-kölcsönformák rend­szere. Ne az építési formát, hanem az építkezésre vál­lalkozó állampolgárt támo­gassák — fogalmazták meg az egyik tanácskozáson, utal­va arra. hogy az eltérő te­lepülési sajátosságok miatt esetenként a némileg költsé­gesebb építési módot célsze­rű választani. Számos, tanácsok munká­ját is érintő javaslat, észrevétel hangzott el az esz­mecseréken. Általános volt a vélemény például, hogy több energiát kell fordítani meg­felelő telkek biztosítására, az egyéni építkezők rendelkezé­sére bocsátott területek elő­készítésére, a közművesítés­re. Mindenütt szó esett a ru­galmasabb lakáscsererend­szer megteremtésének helyi feladatairól, s arról, hogy az ingatlankezelő vállalatok váljanak érdekeltté a minő­ségileg is eredményes gaz­dálkodásban, esetleges rossz munkájuk ne a lakókat sújt­sa. Nagy hangsúllyal szóltak a lakáshoz jutást segítő munkahelyi támogatás szük­ségességéről, növelésének le­hetőségeiről. Több megyében felvető­dött az aprófalvak elhagyott, üresen álló házainak sorsa: szervezett hasznosításuk is hozzájárulhatna a feszültsé­gek enyhítéséhez. Általános véleményként fogalmazódott meg: a falvak népesség­megtartó képességének foko­zása. az arányosabb, ki­egyensúlyozottabb település- fejlesztés követelménye el­választhatatlan a lakáshely­zet javításától, az ésszerűbb gazdálkodási rendszer kiala­kításától. Mindennek megva­lósításában nagy felelősség hárul a megyei vezető tes­tületekre, népképviseleti szervekre, s jelentős szere­pük van a helyi kezdemé­nyezéseknek. Az együttes üléseken el­hangzott javaslatok sommá- zatát a testületek eljuttatják az illetékes szervekhez. A Hazafias Népfront me­gyei nő- és rétegpolitikai munkabizottsága február 2- án egész napos tanácskozást tartott Orosházán, az Alföld Szállóban. Oláh Miklósáé, a testület elnöke köszöntötte a megje­lenteket, akik először Szel- jak Györgynek, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesének a népesedés- politikánk időszerű kérdései­ről szóló tájékoztatóját hall- gattiTk rheg. Az előadó rö­viden vázolta, hogyan ala­kultak -Magyarországon az élve szüjetési és halálozási arányszámok az élmúlt száz esztendő alatt. Ezután rá­tért azoknak az okoknak az elemesére, amelyekkel a már évek óta tapasztalható természetes szaporulat­csökkenés magyarázható. Nem véletlen —* mint mon­dotta —, hogy a Politikai Bizottság tavaly ősszel na­pirendre tűzte az 1973. évi népesedéspolitikai határoza­A jó munka eredményeit számba venni gyűltek össze tegnap Orosházán a Petőfi Művelődési Központban a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai és a meghívott vendé­gek. Eljött a zárszámadásra dr. Dénes Lajos MÉM-mi- niszterhelyettes is. Benke Elek, a szövetkezet elnöke elismerésre méltó eredmé­nyekről számolhatott be. A szövetkezet 3 ezer 851 hektáron gazdálkodik, ebből 3 ezer 541 hektár a szántó. Ezt a földterületet 492 dol­gozó tag műveli meg. vagy gondoskodik a szép állatál-, lományról. Munkájuknak köszönhető, hogy a szövetke­zet tiszta nyeresége 32,7 mil­lió forint, csaknem kétszere­se az 1980. évinek. A búza a tervezett 5,5 tonnás hek­táronkénti átlag helyett 5,9 tonnányit termett, 7,5 tonna kukoricát takaríthattak be egy hektárról. Nem fizettek rá a szójára, a kenderre, a tok végrehajtásának vizsgá­latát. Az eredmények szám­bavétele után megállapítot­ták: helytállóak voltak az akkori törekvések, ám a demográfiai helyzetet nem sikerült kellő mértékben po­zitív irányban befolyásolni. Az előadó befejezésül hang­súlyozta, hogy a jövőben is nagy szerep hárul a külön­böző szervekre, tömegszer­vezetekre, így a népfront­mozgalom aktíváira, tiszt­ségviselőire is. Az ülés következő napi­rendi pontjában dr. Pong- rácz Marietta, a MNOT kép­viselője a nők prágai világ- kongresszusáról számolt be. Ezután dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igaz­gatója a nőmozgalom törté­neti emlékeinek gyűjtésé­vel kapcsolatos aktuális fel­adatokat ismertette. Vala­mennyi témakörben konzul­tációra is lehetőség nyílt a tanácskozáson. lucernára és a cukorrépára sem. A Dózsa Tsz-ben több mint ezer szarvasmarhát és 3 ezer 500 sertést tartanak, 129 tonna vágómarhát, 483 tonna hízó sertést és 2 mil­lió liter tejet értékesítettek. Libatoliból több mint 14 ezer kilogrammnyit adtak át a felvásárlóknak. Szépen mutatja a fejlődést, hogy 1980-ban 3 ezer 730, tavaly pedig 4816 liter volt egy te­hén átlagos tejhozama. Ilyen eredmények után nem meglepő, hogy a tagok is megtalálják számításukat a szövetkezetben. Több mint 25 millió forintot osztottak1 szét a tagok között, egy dol­gozó átlagosan 49 ezer forin­tot keresett a múlt évben. Az idén a feladatok tovább nőttek, de a Dózsa Terme­lőszövetkezetnek minden le­hetősége és adottsága meg­van ahhoz, hogy ezeket is teljesítse. l L. (Folytatás a 2. oldalon) Kedvességet veszek Tisztában vagyok azzal, hogy amikor ORILUX típusú tv-készülékemet vásárol­tam, megfizettem egy parányi részt abból a felelősségteljes munkából is, amellyel az Orion gyár vezérigazgatója vezeti vállala­tát, naponta, óránként, percenként dönt kisebb vagy nagyobb kérdésekben. Beszá­moltat, ellenőriz, felelősségre von, dicsér, jutalmaz, tanácsot vagy utasítást ad, oly­kor mosolyog, máskor dühöng, vagy gond­terhelten töpreng valami összekuszálódott ügy megoldásán. Hallgatja a minisztérium igényeit, a pártbizottság kívánságait, a szakszervezet kifogásait, a KISZ-szervezet javaslatait, az illetékes tanács, népfront, nőbizottság, Vöröskereszt, sportkör támo­gatási kérelmeit. A csaknem nyolcezer forintos vételárból néhány forint bizonyára jut a főmérnök­nek, a gazdasági igazgatónak, a főkonst­ruktőrnek, a technológusnak, az alkatrész- gyártó üzemvezetőnek, az esztergályosok­nak, a mechanikai és elektronikai műsze­részeknek, a raktárosoknak, a csomagolók- nak, a szállítómunkásoknak, a takarítónők­nek, a portásoknak és a fűtőknek, a köny­velőknek és a statisztikusoknak. Ez eddig tiszta és világos. Különöskép­pen az, hogy a pénzemért tisztességesen megdolgoztak valamennyien (azok is, aki­ket hely hiányában itt most nem sorol­hattam fel), ennek eredményeként fekete­fehér készülékem hibátlanul sugározza a nem mindig hibátlan tv-műsorokat. Mi az, ami számomra nem tiszta és nem világos? Az, hogy a legjobb tudomásom szerint, amikor vásárolok, akkor megfize­tem annak a bolti eladónak a munkáját is, akit lehet, hogy számára, alkalmatlan pillanatban merészeltem megszólítani, ér­deklődvén a megnevezett készülék elő­nyeiről és hátrányairól. Ekkor valami fél­reértés keletkezett köztünk. Hiába hivat­koztam arra, hogy a kiszemelt tv igazán szép összegű árába szerintem beleszámí­tották azt a munkát, mi több, kedvességet, előzékenységet és türelmet is, amivel en­gem tájékoztatni, kiszolgálni, tanácsot ad­ni, a szállítás megszervezésében segíteni tartozik. S ha az üzlet köztünk létrejön, én ezt az összeget hiánytalanul megfize­tem. Ö, matematikus zseni lévén, pillanatok alatt kiszámította, hogy a vételár neki ju­tó részéből számára még hideg vízre való se nagyon telik. Tényekkel nehéz vitatkoz­ni, ezért végső megoldásként eszembe ju­tott a varázs ige: ha készségesen teljesíti kívánságomat, nem leszek hálátlan. A hatást nem részletezem, tény, hogy egy csapásra megváltozott minden. Nyüzs­gés, igyekezet, készség, kedvesség ölelt kö­rül. Jó érzéssel jó üzletet kötöttünk1, amit ígértem, teljesítettem, a készülék megbíz­ható működése azóta is sok örömet okoz nekem és családomnak. Ám de néha még­is kétségek és kételyek gyötörnek1. Mi lesz akkor, ha mindazok, akiket felsoroltam, vagy nem soroltam, egyszer csak benyújt­ják nekem a pótszámlát, hogy jó munká­ért nekik is szép muzsika jár, fizessek! Vajon ez az összeg mennyit tenne ki? Éle­tem végéig győzném-e törleszteni? Nem fárasztom magam az utókalkulációval. De azt kénytelen vagyok kijelenteni: amíg a helyzet nem javul, morcos kereskedőnek, kellemetlen szerelőnek, időt rabló ügyin­tézőnek ezután js muszáj fizetnem. Ugyan­is nélkülözhetetlen számomra egy icipici kedvességet, figyelmességet és udvariassá­got vásárolni, mert enélkül én nem tu­dok még a COLORION de Lux színes ív­nek, vagy a legújabb képmagnónak sem tiszta szívből örülni. Gyertyános Zoltán Benke Elek elnök beszámolóját tartja Jó évet zárt az orosházi Dózsa Tsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom