Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
1982. február 2., kedd o CH2DBB A melléküzemág nem mellékes (Folytatás az 1. oldalról.) A Körösi Állami Gazdaságban a melléküzemág még nem tekint vissza jelentős múltra. Ezt az időszakot egy tudatos útkeresés előzte meg, mégpedig olyan szempontokat szem előtt tartva, mint a versenyképesség hosszú távon való megtartása, és olyan terület felkutatása, amely folyamatosan, a piaci igényekhez igazodva fejleszthető. Ilyennek ígérkezik a Központi Váltó- és Hitelbank Rt- vel való közös vállalkozás, a Pneukom kisgépcsalád kifejlesztése. A szériagyártás ez évben kezdődik, az érdeklődés elsősorban a tőkés piac részéről nyilvánul meg. A Pneukom alkalmazhatóságának területe szinte korlátlan. A másik ilyen termék, amit a gazdaság fejlesztett ki és állít elő: az üvegszál-erősítésű poliészter csónaktest és vízibicikli. De igen széles a hasz- nosíthatósági területe az újonnan kialakított „Varietas” műanyag háznak is, amely a NIKE—MÜKI szolgálati szabadalma. Eredetileg kertészeti célokra tervezték, de érdeklődés mutatkozik más ipari ágazatok részéről is. Több éve folyamatos kooperációs gyártással készülnek az ÉTI gázkazán különböző szerkezeti egységei, s az egyedi vasszerkezeti elemek. A melléküzemágban foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 100-at, de az ipari tevékenység kezdeti stádiumban van, még nem mérhető le sem az idényjellegűsége, sem az ebből származó nyereség. Az Alkotmány Tsz-ben a kiegészítő tevékenység más formában jelentkezik. Napjainkban a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel állnak kapcsolatban, melynek keretén belül fémnyomással és csiszolással foglalkoznak, világítástechnikai alkatrészekét készítenek. Ez többé-ke- vésbé folyamatos tevékenység. A seprűkötés kizárólag idény jellegű. A tsz elsődleges célja az alaptevékenység fejlesztése, ami többlet munkaerőt is igényel, s ez valószínűleg a melléktevékenységet folytatók számát csökkenti. Nem beszélve arról, hogy minden ipari tevékenység csak egy optimális nagyságrendben hozhatja a várt eredményt, így viszont ez a tevékenység nem sorolható a túlságosan nyereségesek közé. Az itt foglalkoztatottak száma sem haladja meg az ossz dolgozólétszám 1,5—2 százalékát. A Győzelem Tsz-ben az ipari kiegészítő tevékenységben több éves tapasztalattal rendelkeznek. A kezdeti időszakban 12 taggal vágtak neki a melléküzemágnak, azzal a meggondolással, hogy a dolgozók téli foglalkoztatottságát megoldják. Ma már az állandó létszám megközelíti a 60-at. Mindent kooperációban, bérmunka jelleggel végeznek, saját termék gyártása nincs. Pillanatnyilag a békéscsabai Forgácsoló Szerszámipari Vállalattal van szerződése, így részükre esztergakéseket és kerepes metsző alkatrészeket gyárt. Erre az évre esztergakésből 300—350 ezret, kerepes metszőből mintegy 10 ezret gyártanak. Anyagot, szerszámot, sőt a bonyolultabb megmunkálási műveletekhez gépeket a szerződő fél biztosít, egyben a műszaki felkészítést is magára vállalja. A gyulai Ganz villamosrelé-gyáregységnek kábelkorbácsot készítenek, s ezt a munkát kizárólag nők végzik. De gyártanak még kazánégőkhöz égőtárcát is. Ez a sokszínű munka a dolgozók részéről nagy szakmai hozzáértést igényel. A múlt évben 7,5 millió forint termelési értékben gyártottak, vagyis az össz- nyereség 8 százalékát hozni tudták. Ezt az eredményt a tsz aktív dolgozólétszámának 8—10 százaléka produkálta. Erre az évre már 11 millió forint termelési értékű gyártást terveznek. A kiegészítő tevékenységet nem kívánják továbbfejleszteni, mivel a hangsúly az alaptevékenységen van, másrészt férőhelyben is korlátozottak. A BÉLMEGYERI tJJBARÁZDA TSZ pénzügyi gondokkal és visz- sza-visszatérő veszteségekkel küszködő közös gazdaság tagsága az elmúlt év elején úgy döntött, hogy a rossz vízgazdálkodású terület alaptevékenységének bizonytalanságát az ipari melléktevékenység intenzív fejlesztésével ellensúlyozza. E döntés alapján történt a fafeldolgozó és csomagolóágazat fejlesztése, mely raklapot, csomagolóanyagot, bar- kácsárukat és faházakat gyárt. Termékeinek egy részét az ARTEpC Külkereskedelmi Vállalaton keresztül NSZK-exportra szállítja. Az ágazatnál most van ki- fejlesztés alatt a csomagolási tevékenység, amely során a saját előállítású göngyölegből külső megrendelők részére, azok telephelyén bármilyen áru szállításra kész csomagolását vállalják. Tavaly indították a kazán- szerviz-ágazatot, amely gáz- és olajtüzelésű kazánok javítását, hőtechnikai berendezések beszabályozását csinálja, de a tevékenység kompletté tételére foglalkozik tűz- téroldali vegyszeres tisztítással, víztéroldali tisztítással, melyet savazással végeznek. A kazánszerviz-ágazat jelentőségét a szövetkezetben elsősorban ott látják, hogy tevékenysége kiterjed a mezőgazdasági terményszárítók javítására és a szárító magágyrészének vegyszeres koromtalanítására is, ahol az eddigi tapasztalatok alapján gyakorlatilag 100 százalékos eredményt érnek el. E témakörben a gyártómű és a kazánszerviz-ágazat között létrejött garanciális megállapodás alapján ellátja az ÉLGÉP—COLMAN szárítók komplex felülvizsgálatát, de az a törekvésük, hogy ezt a tevékenységet a mezőgazda- sági terményszárítók teljes körére kiterjesszék. Ugyancsak 1981 közepén hozta létre a termelőszövetkezet építő-karbantartó ágazatát, mely Békés megye területén különböző felújítási munkákat végez. A legnagyobb volumenű munkája a békési gépgyár árvízkárainak a helyreállítása. Az ipari tevékenységnek 1981-ben 6-7 millió forint eredmény javító hatással volt a termelőszövetkezet tevékenységére, és ezzel biztosította azt, hogy az évet veszteségmentesen zárta. Ezek- után természetes, hogy ipari tevékenység nélkül az üzem hasonló nagyságrendű veszteséget produkált volna. A tavalyi jó példák alapján ebben az évben tovább bővül az ipari tevékenység köre. A termelőszövetkezet a meglevő ágazatokat továbbfejleszti, és új ágazatokat is létrehozott, mint például, lakatos- és szerelőágazat, mely elektromos szerelőcsoportot is magába foglal. Így a mező- gazdasági vázszerkezetek, terménytároló silók és termény- szárítók komplex készresze- relését végzi, a vezérléstechnikai berendezéseket is beleértve. Egyik tevékenysége a manapság igen fontos energiatakarékosságot szolgálja, történetesen a baksai Pannónia Társaság újítása alapján a mezőgazdasági terményszárítók hőszigetelését, melynek eredményességét mutatja, hogy a beruházás költsége már 700 üzemóra alatt megtérül. Februárban indul a termelőszövetkezet szervezésében egy hidraulika-pneumatika- szerviz, mely ipari és mező- gazdasági berendezések hidraulikus és pneumatikus rendszerét egyaránt javítja. Most van folyamatban a bedolgozó rendszer szervezése, mely a meglevő ágazatokat félkész és késztermékek előállításával segíti, ugyanakkor a szabad kapacitást kooperáció alapján hasznosítják. Az elkészült tervek alapján a hosszú veszteséges időszak után 1982-ben 10—15 millió forint nyereséget tervez a termelőszövetkezet. Az összeállítást készítette: Szabó Árpád, Ujfalusi János, Baginé Szűcs Éva, Bereczki Sándor A körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz tésztaüzemében évente 800 tonna száraztésztát gyártanak Fotó: Szekeres András Üzemkezdet előtt az új öntödében Orosházán, az Alföldi Kőolajipari Gépgyár öntödéjében — ahogy erről Soós István, a beruházási osztály vezetője tájékoztat — fefcr ruár 3-án kezdődik a próba- üzemelés. Tavaly ugyan mintegy 4 és fél millió forint értékű öntvény készült már, de néhány hiányosság miatt nem lehetett folytatni a termelést. A 440 millió forint beruházási költséggel létesült öntöde átadási határideje tehát valamennyire eltolódik. Remélhetőleg azonban nem lesz újab akadálya a folyamatos munkának, ami fontos érdeke a vállalatnak és a megrendelő üzemeknek, gépgyáraknak is. Könnyen elképzelhető ez akkor, ha tudjuk, hogy itt az éves termelés értékben 250—300 millió forint lesz, és az önt;- vények 50 százaléka exportra kerül. Három műszakban Kissé meglepődöm, hogy bár öntés nincs, de mégis nagy a sürgés-forgás a hatalmas csarnokban. Vlasits György, az öntöde vezetője meg is magyarázza mindjárt, hogy a tavaly készült öntvényeket teszik szállíthatóvá, és készülnek a hamarosan elkezdődő termelésre. 150-en dolgoznak majd három műszakban, amiből arra is következtetni lehet, hogy az egy főre jutó éves termelési érték igen magas lesz. Persze csak akkor, ha mindenki ért annak a feladatnak a végrehajtásához, amivel megbízzák és akarják is, hogy a terv megvalósuljon. TojAházak exportra Üjabb ketreces tojóházakat adott el a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szovjet partnerének, a Traktorexportnak. A napokban aláírt 42 millió rubeles szerződés alapján az idén 138 kétszintes berendezést szállítanak a Szovjetunióba. A Rába mosonmagyaróvári üzemében készülő tojóházakból már több mint egy évtizede exportálnak, azt annak idején éppen a szovjet partnerek igényére, közös munkával fejlesztették ki. Eddig több mint 2500 ilyen farmot létesített a Komplex a Szovjetunióban. amelyekben 73 millió tojót helyezhetnek el. Az idén szállítandó tojóházakba csaknem 8 millió csirkét telepítenek. A szovjet piacon kívül ezek a tojóházak keresettek más szocialista országokban, Csehszlovákiában és Romániában is, valamint több közép- és közel-keleti. valamint ázsiai országban. A Rába-gyár egyébként folyamatosan fejleszti, korszerűsíti a farmok technológiáit, s terveik szerint rövidesen kidolgozzák a más szárnyas állatok tartására alkalmas tojóházak típusait is. — Nyugodtan néz á jövő elél — kérdezem Vlasits Györgytől. — Nem. Az emberek jó néhány százalékát valószínűleg cserélni kell. — Kiket? — A fegyelmezetlenkedő- ket, az italozókat. Nem is egy dolgozó jött már be ittasan. Ilyenek egy percig sem maradhatnak az öntödében. — Kikből áll a „csapat”? — A formázásnál a régi öntők képezik a magvat, az olvasztók, öntők, technikusok, üzemmérnökök, a karbantartó szakmunkások, az öntvénytisztítók, köszörűsök, betanított munkások. Tanulni, tanulni Albert Péter a vállalat vasöntödéjéből jött ide for- mázónak. — Ez más, mint az volt — mondja. — Itt acélöntvény készül, jól gépesítve. Nehéz fizikai munka nincs. Ott sok füstöt és gázt szívtam, itt az sem lesz. — Hogyan került ide? — Pályázni lehetett- Feltétel volt: a szakmunkásképesítés, valamint az, hogy kedve legyen az embernek ehhez a munkához, és természetesen értsen is hozzá. — Tehát ért hozzá? — Nem sokban különbözik a vasöntéstől,-de gyakorlat kell ehhez is. — Milyen a kapcsolatuk a betanított munkásokkal? — Jó segítőtársak. A rájuk bízott feladatot el tudják látni. Páli György lakatos a szakszervezeti főbizalmi. Beosztása : öíntődaru-vezető. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában elkészült az első száz darab abból az új típusú generátorból, melyet a gyár legnagyobb hazai vásárlói, a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus számára fejlesztettek ki. Az autóbuszokat villamos energiával ellátó generátoroknak ez az új típusa jobb az előbbinél: teljesítménye a hagyományo— A betanított munkások is a legjobbak közül kerültek ide — mondja. — Nem lenne nekik érdemes a szakmunkásbizonyítványt megszerezni? — De, talán igen, mert bérben jelentős a különbség köztük és a szakmunkások között. Vlasits György megjegyzi: — Szívesen elősegíteném a tanulásukat, mert az öntő több hasznot hajt, és utánpótlás is kell. —• Tanulni, tanulni, tanulni... Ez az öntöde országosan is a legmodernebbekhez tartozik, és nem mindegy, hogy 60 vagy mondjuk 90 százalékos a termelőberendezések kihasználtsága — folytatja Páli György. — Ezért szakmunkás-továbbképzést is tervezünk — szól közbe ismét Vlasits György. — Mert — állapítja meg Páli György — bért emelni, hogy vonzó legyen az öntödei munka, vagy pedig a technikát és a szociális körülményeket továbbfejleszteni... Mind pénz kérdése. lik a kilátások Földi János a legfiatalabb öntők egyike. — Mik a kilátásai? Ügy gondolja, van jövője ebben az öntödében? — A jövő évszázadig, sőt azután is lesz munka, amit megtanultam, és tavaly technikusminősítő vizsgát is tettem. Egyébként nős vagyok, lakást kaptam, szóval minden rendben van. Csak dolgozhassunk ! sénak másfélszerese, a korábbi 250 ezer kilométer helyett 400 ezer kilométer megtételéig biztonságosan üzemel. Az új konstrukciójú generátorokat a gyártó vállalat az eddiginél termelékenyebben állítja elő. A készüléket — több változatban — az esztendő második felében már sorozatban gyártják. Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi Korszerű járművekhez nagyobb teljesítményű generátor
