Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBiZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 6., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN: Az 1981. évi termelés Az 1981. év az 1980. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 24,2 101,4 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd köbméter 6.0 97,6 Acél, millió tonna 3,6 96,8 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna 799 99,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106,7 Tégla, milliárd db 2,0 101,3 Cement, millió tonna 4,6 99,4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 1112 Növényvédő szer, hatóanyagban, 106,4 ezer tonna 29,0 103,6 Műanyagok, ezer tonna 311 94,9 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, 11,1 89,4 folyó áron, milliárd Ft 5,0 109,3 Televízió, ezer darab 424 101,6 Ebből színes televízió ezer darab 77 132,4 Magnetofon, ezer darab 554 120,5 Hűtőszekrény, ezer darab 504 101,0 Mosógép, ezer darab 256 110,1 Bútor, folyó áron, milliárd Ft 11,9 105,4 Pamutszövet, millió négyzetméter 320 96,2 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 44,5 104,1 Cipő, millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer tonna 595 98,0 Fogyasztói tej, millió liter 819 103,6 Vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 Napraforgóolaj, ezer tonna 185 143,5 Sör, millió liter 793 101,1 Cukor, ezer tonna 490 104,8 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult, A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és egészség- ügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok, és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb -feltételek között egyes gazdálkodó szerIPAR Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikái ipar • termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések .gyártása. A fémtömegcikkipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. -Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolajvezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül tovább mérséklődött. feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával ösz- szefüggésben — csökkent, A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len-kender-, a gyapjú- és a kötszövő- ipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyag-ipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termék- szerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Az ipar energiaellátása megfelelő, anyagellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj- és kő- olajtermékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén és a földgáz tüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent, A legnagyobb volt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyag-iparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban levő fontos beruházást részlegesen üzembe helyeztek, pl. a márkushegyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbányában. A Dunai Vasmű konverteres acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradás- technikai Vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5600 tonna alumíniumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágóvonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek mennyisége. A beruházási célú értékesítés 1,6 százalékkal, a termelő ágazatok vásárlásai 1,5 'százalékkal emelkedtek. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési munkák volumene — a beruházások mérséklődésével összefüggésben — 3,5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, a csökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeti kivitelezők kismértékben fokozták termelésüket. 1981 folyamán 6 százalékkal több építmény kivitelezését kezdték el, mint az előző évben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek ellenére csökkent, mivel az átadások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az építőiparban foglalkoztatottak számának csökkenése. Az év folyamán 12 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1,1 százalékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magánerőből épült lakások száma. MEZŐGAZDASÁG. ERDŐGAZDÁLKODÁS 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összességében megegyezett az előző évivel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal kevesebb voít. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emelkedett. A növénytermelés csökkenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszteségeket okozott. (Folytatás a 3. oldalon) A NÉPGAZDASÁG 1981. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI: Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi elhasználása pari termelés írszágos építés-szerelés lezőgazdasági termékek termelése 2gy lakosra jutó reáljövedelem V lakosság fogyasztása V szocialista szervek teruházásai, milliárd' Ft lakásépítés, ezer db Terv Tény az 1980. év százalékában 102.0— 102,5 99,0—99,5 103.0— 103,5 99,0 103.0 101.0 101,5 182 77 101,8 99,9 102.3 96,5 100 102,2 102.4 183.5 77 . _ “HMt-BS* 30 OO OtiOOO' r> o. v. * i'.r.lll/ * > A A V V M, O A. O., < r> nnn mm u HM OHrtM-V O © O O O c> UN IM WV* vi ___ irrrtuunHMH • . © O d H d ... i 9 a a oo' - o a g v '<í V v Budapest mintegy ötezer villamos- és autóbusz-megállójának utastájékoztató tábláját, valamint a tömegközlekedési járművek viszonylatjelző számait a Budapesti Közlekedési Vállalat szitanyomó üzemében készítik. A képen: montírozzák az utastájékoztató táblákat (MTI-fotó: E Várkonyi Péter felvétele — KS) TÜZÉP-áruház Békéscsabán Új szelek fújdogálnak az építőanyag-kereskedelemben. Már az elmúlt évben mintegy 31 ezer családi és több ezer társasház felépítéséhez szükséges építőanyagot értékesítettek. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben több építőanyag közül válogathattunk, csökkent a kereslet. Egyszerűen nincs más választás, mint a szervezésben rejlő tartalékok kihasználása. Ezt ismerte fel még idejében az Alföldi TÜZÉ.P Vállalat. Az elmúlt évben Szegeden és Baján létesített építőanyag-áruházat, február 8-án pedig Békéscsabán nyitnak hasonlót. Erről szól elemző írásunk a 4. oldalon. Hulladékfeldolgozás, termelésbővítés, eredménynövelés Az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben magától értetődő dolog a hulladék újrahasznosítása. Ha ezt nem tennék, évente mintegy 20 millió forinttal kerülúe többe a gyártáshoz szükséges alapanyag. De nemcsak saját műanyag hulladékukat hasznosítják, hanem magasan ötvözött acélforgácsot is vásárolnak a precíziós acélöntéshez. Tudósításunk a szövetkezet sikeres évközi munkájáról és fejlesztési terveiről az 5. oldalon. Kovács Ferenc arcképei Orosháza mellett, a monori tanyákon töltötte gyermekkorát, iskolás évéit Kovács Ferenc, a vas-, műanyagipari szövetkezet géplakatosa, kétszeres kiváló dolgozó, a szövetkezet vezetőségének tagja. Életéről beszélgetett lapunk munkatársával Csabai utcai házában, amit közel húsz esztendeig „családi kalákában” építettek. Huszonhét éve dolgozik a szövetkezetben, és az a véleménye, hogy „úgy kell. dolgozni, hogy az ember önmagát is meózza.” A fiatalokról pedig: „Nem lelkesednek úgy, mint mi, de azért tudják, hogy ami van, azt az apáik, nagyapáik izzadták ki...” (6. oldal) Miért bűnöznek a fiatalok? Megyénkben 1980-ban 189 fiatalkorú követett el bűn- cselekményt, á múlt évben pedig 182-t vont felelősségre a bíróság. A számok tehát nem magasak. A fiatalok nagy többsége becsületesen él és dolgozik. A bűnözést azonban hazánkban nem lehet csak mennyiségi kérdésként kezelni. Államunk sokoldalúan gondoskodik a fiatalokról. Az erőfeszítések ellenére mégis növekszik a bűncselekmények társadalmi veszélyessége. Napjainkban ugyanis megváltozott a fiatalkorúak bűnözésszerkezete és dinamikája. Az esetek egy része arra utal, hogy a gátlástalanság és az agresszivitás került előtérbe. A miértre keres választ a lapunk 7. oldalán közölt interjú. Minikörkép „A Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi telepén több mint 200-an dolgoznak1, zömmel fiatalok. A 30 éven aluliak száma meghaladja a 140-et, de a telep KlSZ-alap- szervezetének mindössze 28 tagja van, ebből hatan gyesen levő kismamák, így az aktív tagok száma még kevesebb. Annak ellenére, hogy százalékosan kevés fiatal tevékenykedik az alapszervezetben, mégsem beszélhetünk lagymatag szervezeti életről.” S hogy akkor milyen is ezen a sarkadi telepen a KISZ-élet? Erről szól vezető írásunk a 11. oldalon a Minimágazinban. Bemutatunk továbbá egy fiatal szakmunkástanulót, aki a szakma kiváló tanulója verseny területi döntőjén bútorasztalos- szakmában első lett. Szólunk továbbá a szeghalmi középiskolások diáklapjáról, és folytatjuk ,,Le a kalappal!” című sorozatunkat.
