Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
NÉPÚJSÁG 1982. február 23., kedd Tuskókiszedés forgácsolással Olaj helyett melléktermék Kazánépítés buktatókkal A gyomaendrődi Győzelem Tsz az elmúlt év márciusában kötött megállapodást a Láng Gépgyárral melléktermék tüzelésére alkalmas kazán építésére. A termelőszövetkezet a termények számítását már 1981 nyarától olaj helyett melléktermékekkel akarta megoldani. A gyár ígéretet tett a beruházás gyors befejezésére. A kazánok próbaüzemelése azonban csak októberben kezdődhetett el. Néhány nap múlva kiderült, a kazánok képtelenek felfűteni a szárítót. A beruházás 10 és fél millió forintba került. Gáleg Mihály, a KPM békéscsabai Közúti Igazgatóság fásítási, növényvédelmi és újítási előadója ez év januárjában ment nyugdíjba. Régebben időelemzői, majd munkaügyi előadói munkakörben dolgozott, és több újítása volt. 1977-ben, amikor látta, hogy a hatalmas út menti fákat traktorral nem lehet gyökerestől kiszedni, eszébe jutott, hogy 1973-ban a vízügyi szervek bemutattak egy olasz gyártmányú tuskóforgácsoló gépet, ami igen jó szolgálatot tett. Ez ösztökélte arra, hogy ismét újítson, illetve egy hasonló szerkezetet konstruáljon. A megvalósulásig elég sok idő telt el, amire így gondol vissza: — Már 1977-ben kezdtem szervezni a munkát. Próbáltam szakembereket rábírni a közreműködésre, de nem sikerült. Végül magam látvezetői azon, hogy miképp hasznosíthatnák a gyártás során keletkező, nem kis mennyiségű hulladékot. Garmadával kerül zsákokba upvanis az értékes kelmék • konfekcionálás, szabás utáni maradványa, de jócskán marad itt olyan festett fonal is, amely színével nem nyeri el a vevő ízlését, tehát újat kell kívánságára festeni. Eddig a hulladékot a TE- MAFORG vette át olcsó, kilós áruként, amiben az előrelépést legfeljebb az jelentethette volna, ha a cég kívánalmai szerint a gyáriak vállalkoznak a maradékok szín- és minőség szerinti szétválogatására. Ehhez azonban — a munka irányítására — egy hozzáértő szakembert kellett volna beállítani, s így elvesztették volna a vámon, amit a réven esetleg nyernek. A TEMAFORG ajánlata viszont elindított egy gondolatsort: ha neki megéri fizetni a válogatásért, vagyis egyfajta továbbfeldolgozásért, akkor meg kellene próbálni ebben az irányban itt a gyárkapun belül kereskedni. Biztos akadnának jó páran a dolgozók közül, akik — megfelelő díjazás fejében — vállalkoznának például arra, hogy az „elfestett” fonalak ügyes párosításával, értékesebb exkluzív alapanyagot alkossanak. Nem véletlenül használtuk ez alkalommal az alkotás fogalmát, hiszen a lényeg az lenne, hogy fantáziával, a divatirányzatok alakulásának ismeretében kellene a gyáron maradt fonalakból új, kelendő anyagot teremteni. A lényeg, hogy megtalálja számítását az értéknövelésre vállalkozó, és a vállalat is nyerjen az ügyleten. Nos — ahogy mondani szokták — a dolgok szép lassan be is értek: a kisvállalkozások előtt utat nyitó 1982-es év lehetővé teszi a vállalaton belüli gazdasági közösségek, társaságok, pontosabban: vállalati gazdasági munkaközösségek megalakítását is az üzemi, gyári termelőeszközök hasznosításának fokozására. A már ismertetett módon összeállított újszerű, különleges alapanyagból egy másik vállalati munkaközösség különleges kelméket készíthet, akár a gyártól bérbe vett gépeken, akár saját pénzből vásárolt síkkötő gépen, s ezzel a sornak még mindig nincs vége. Ezekből a különleges kelmékből — amelyeknek mennyisége természetesen csak töredéke a BEKÖT gépein végig futó anyagoknak — most már otthon, saját gépen egy harmadik közösség tagjai kis szériás, exkluzív holmikat varrhatnak. Ez utóbbiban nagy segítség, hogy a kötöttárugyár rendkívül eredményes bedolgozói technológiát alakított ki az évek folyamán. Így a tam hozzá az elkészítéséhez otthon egy kis műhelyben. Elképzeltem, megterveztem, de csak két év múlva alakult ki a végleges forma. Felkértem Lachner Pált, az orosházi üzemmérnökség vezetőjét a közreműködésre. Főleg azért, hogy a műszaki rajzokat az elgondolásom alapján készítse el. A forgácsolófej kialakítására megcsináltam az öntőmintát. — Mikor valósult meg az elképzelése, és mikor vették használatba a gépet? — Tavaly júniusban próbáltuk ki MTZ-traktor áttételes meghajtásával. A gép 6—8 perc alatt forgácsolja szét egy 50—60 centiméter átmérőjű nyár-, fűz- vagy juharfa tuskóját. Az igazgatóság hasznosításra elfogadta. Mivel pedig a megyében az utak mentén évente átlag 8 ezer tuskót kell kiszedni. most indulásra váró rendszerben mód nyílik arra, hogy a varrónők — nem csak a bedolgozók — tudásukat saját javukra és a vállalat hasznára egyaránt egy jól megszervezett, irányított munka- folyamatban hasznosítsák, nem pedig „feketén” kézivarrónőként, esetlegességeknek kiszolgáltatva. Mindez az anyagmentésnek, a melléktermék-hasznosításnak csak egyik — kétségkívül legtöbb eredménynyel kecsegtető — vonala. Emellett azonban, a kezdeti sikereket és tanulságokat követően meg lehet szervezni majd a szabászat eszközeinek munkaszüneti napokon való hasznosítását is az új formációkban. A kelmemaradékokból akár exportjátékokat, babákat is formázhat egy negyedik vagy ötödik munka- közösség, de a bábszakkörökkel is köthet üzletet mondjuk egy hatodik vállalkozó társaság. Nézzük, milyen kérdések maradtak még megválaszolatlanul ebben az ügyben? Az egyik az, hogy itt csupa olyan munkáról van szó, olyan termékek előállításáról, amelyre a gyár nagyüzemiig nem vállalkozhat a kis szériák, a munkaigényesség miatt. A másik, hogy a dolgozók munkaidőn túli tevékenységére alapozott kezdeményezések némi egyéni befektetést is feltételeznek. Aki otthoni varrásra vállalkozik, annak például vennie kell — ha nincs még — egy varrógépet, mondjuk négyezerért, és induláskor másik ezerért alapanyagot a gyártól, amely a készterméket hetente visszavásárolja. Ehhez kapcsolódik a harmadik kérdés, hogy a vállalkozásokat, azok megfelelően ösztönző érdekeltségi rendszerét, a munkaellátást és a végtermék-értékesítést egyként a BÉKÖT-nek kell megszerveznie. Hogy az elmondottak nemcsak ötletekre épülnek a vállalatnál, hanem valós alapokra, azt mutatja a dolgozók nagyfokú érdeklődése, alap hozzá a gyári gárda immár 70 éves termelési kultúrát tovább vivő szaktudása, a konfekcionálásnak több, mint felét megoldó széles körű bedolgozói hálózat, és a nem kis létszámú, mozgósításra váró „tartalék had”, a gyesen levők négyszázas serege. Egy fontos dolog hiányzik már csak (mert a közösségek tulajdonképpen ugrásra készen állnak, és megvan a vállalat meg a közösségek között kötendő szerződések tervezete is) ez pedig az idevonatkozó jogszabályok végrehajtási utasítása, közelebbről a társasági adó meg a társaság tagjait terhelő egyéni adó mértéke, az elszámolások mikéntje, aminek alapján megkezdhetik a mérlegelést. Remélik, hogy ez sem várat már sokáig magára. Kőváry E. Péter számítások szerint igen jelentős. mintegy másfél millió forint a megtakarítás. — Eddig hány tuskóforgácsoló gép készült? — A békéscsabai igazgatóságnak 2, a kaposvári igazgatóságnak 1, és az egyik erdőgazdaság rendelt még kettőt. — Mennyi újítási díjat kapott a békéscsabai igazgatóságtól? — Előlegként 45 ezer forintot, a többit ez év végéig fizetik ki a gazdasági eredmény alapján. A pénzből megállapodás szerint 25 százalékos arányban részesül Lachner Pál. —• Vásárolható ilyen gép? — Igen, 60—90 nap alatt készül el, ami mintegy 100 ezer forintba kerül. Aki akarja, a műszaki rajz alapján — a közreműködésünkkel — saját maga is elkészítheti. P. B. Zárszámadás Örménykúton (Tudósítónktól) Szerdán délelőtt a szarvasi művelődési házban tartotta zárszámadó közgyűlését az örmény- kúti Felszabadulás Termelőszövetkezet. Komár Pál, a szövetkezet elnöke szólt a termelőszövetkezet gazdasági eredményeiről, de nem hallgatta el a hibákat sem. A VI. ötéves terv első évét a tervezettnél lényegesen eredményesebben zárták, veszteséges ágazat nem volt. Sőt, volt olyan ágadat. melynek teljesítménye elérte az 1985-re tervezett szintet. Legfontosabb termelőtevékenységük a növénytermesztés és az állattenyésztés. A vetésszerkezet helyes megválasztásával, valamint a fajták kiválasztásával, a technológiai előírások maradéktalan betartása mellett búzából megyei szinten is kiemelkedő eredményt sikerült elérni: 60 mázsát hektáronként. Napraforgóból is hasonlóan jó eredményt értek el a 29 mázsás hektáronkénti terméssel. E két növény hozta a nyereség igen jelentős részét. Sajnos', a kukoricatermés a vártnál rosszabbul sikerült. A második fő ágazat az állat- tenyésztés, ahol a sertéstenyésztésnek van olyan tartási és technológiai színvonala, amelytől joggal elvárható a maximális teljesítmény. Ebben az ágazatban a termelés iparszerűen jelentkezik. Az induló kocalétszám 414 volt. s az év 525-tel zárult. Az éves malacszaporulat 2 ezerrel több volt, mint az előző évben. 198i tavaszán kezdték el a sertéstelep rekonstrukcióját. A bővített létesítményt a közelmúltban adták át. A beruházást részben állami támogatással, valamint saját erőből oldották meg. Sikerült a takarékosság figyelembevételével az építési költséget jelentősen csökkenteni. Az alaptevékenységen kívül melléktevékenységgel is foglalkoznak. melyben legjelentősebb az építőipari ágazat. A takarmánybolt átadását, amit a tsz építőbrigádja kivitelezésével oldottak meg. örömmel fogadták a környéken lakók. Köztudott, hogy évről évre nő a tsz-en keresztül értékesített hízósertés- és hízómarha-tenyésztés, amit a szövetkezet tagjai a háztájiban nevelnek. A termelőszövetkezet eredménye az előző évhez képest 80,5 százalékot növekedett. A mérleg szerinti nyereség 1G millió 852 ezer forint volt, ami igazi választ ad a döntések helyességére. Ezután az ellenőrző, a nő- és a döntő bizottság beszámolója következett, majd a szocialista brigádokhoz Bobvos Pál felhívást intézett: járuljanak hozzá az épülő gépműhely társadalmi munkával való segítéséhez. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is szót kért. Megköszönte a dolgozók jó munkáját, s hangsúlyozta a tartalékok észszerű kihasználását. Dr. Gergely Pál az alapszabály módosítására tett javaslatát a jelenlevők elfogadták, majd a szövetkezet elnöke jutalmakat és kitüntetéseket adott át a kiválóan dolgozóknak. Kondacs János A közös gazdaságban a gabonatermesztés meghatározó szerepet tölt be. Kalászosokból és kukoricából, hála a termésátlagok gyors növekedésének, 1981-ben már 20 ezer tonnát takarított be. A szövetkezet erejéhez mérten gondoskodott e hatalmas mennyiségű termény szárításáról, a biztonságos tárolás feltételeinek megteremtéséről. Raktárakat, nagy teljesítményű szárítót építettek. És éppen ez az. amely a későbbiekben a gondok forrása lett. Az elmúlt években gyors ütemben nőtt a fűtőolaj ára. A szárítás költsége a többszörösére emelkedett. A termelőszövetkezet fűtőolajra 1981-ben 3,5 millió forintot fordított. — A szárítás költségeinek kedvezőtlen alakulása késztette a téesz vezetőit a változtatásra. A fűtőolaj gázzal történő felcserélésére nem gondolhattunk, a közelben nem épült gázvezeték. Szövetkezetünk szakemberei 1980 őszén a bábolnai mező- gazdasági napokra látogattak, ahol Nyugat-Európából beszerzett melléktermék-tüzelésű kazánokat mutattak be — hallottuk Gellai Imrétől, a Győzelem Tsz elnökétől. ♦ A Nyugat-Európában készített kazánok beszerzése sokba került volna. Szerencsére, akadt hazai vállalkozó. A Láng Gépgyár az ország több mezőgazdasági üzemében melléktermék-tüzelésű kazánok építésébe kezdett. (Tudósítónktól) Mezőkovácsháza ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemei jelentős eredményeket értek el az elmúlt évben. A MEZŐGÉP helyi üzeme 102 százalékra teljesítette árbevételi tervét. A jó munkaszervezésnek köszönhetően emelkedett a tőkés export összege. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ országosan is kiemelkedő eredményeket mondhat magáénak. Exporttervüket jelentősen túlteljesítették, a tőkés exportot vizsgálva országosan is első helyen álltak tavaly a fogyasztási- szövetkezetek A gyomaiak tetszését is megnyerte az új rendszerű kazán. Az energiaracionalizálási program keretében pályázatot készítettek, amelyet a Műszaki Fejlesztési Bank is jóváhagyott. Harmincszázalékos állami támogatást kaptak. Ezután szerződést kötöttek a gyárral, és abban is megállapodtak, hogy a beruházás alapjait a közös gazdaság építi meg. A kivitelezést még márciusban kezdték el, a szerelés befejezését június végére ígérték. Néhány hétig minden a legnagyobb rendben ment. A beruházás lendülete azonban májusban megtorpant. A gépgyár alvállalkozókkal végeztette a munkát, akik most már rendre elmaradtak a szerelési határidőkkel. A tervezők hibája miatt a már elkészült alapot is fel kellett törni. Az összehangolt tevékenység hiánya miatt az időpontot többször is módosították. Végül októberben elérkezett a próbaüzem ideje, de ennek sem örülhettek a beruházók. ♦ Kiderült, hogy a mellék- termék- (szalma) tüzelésű kazánokkal nem lehet, legalábbis egyelőre nem, gabonát, kukoricát szárítani. A szárítást tehát továbbra is a november elsejétől még drágább olajjal oldották meg. A helyzet azóta is változatlan. — Meggyőződésünk, hogy a kazán alkalmas lehet szárításra, de ehhez előbb műszaki változtatásokra van szükség. Meg kell oldani a között. Elért nyereségük 25 százalékkal haladta meg a tervezettet, így elérte a 60 millió forintot. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat üzeme is jól zárta az 1981-es esztendőt. A szocialista brigádok hathatós segítséget nyújtottak a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez. Az ipari üzemnél a tavalyi bérfejlesztés 6 százalékos volt, az egy dolgozóra jutó átlagbér mintegy 52 ezer forint éves szinten. A tervezett eredményt 7 százalékkal haladta meg elmúlt évi árbevételük. A jó adottságokkal rendelkező Üj Alkotmány Terszalma égéstermékének eltávolítását. ötszáz fok hőmérsékleten ugyanis a szalma égése után visszamaradt anyag salakká áll össze. Ahhoz, hogy ezt az égésterméket kiszedjük, háromnaponként 6—8 órára kellene leállítani a berendezéseket. Ez akadályozná a folyamatos munkát. A szalma a kazánokba automatikus vezérlésű szalagon jut el. Áram- kimaradáskor, mint ahogy arra példa is volt. leéghet a szállítószalag. Itt is módosításra lenne szükség. De a legnagyobb gond mégiscsak az, hogy a kazán nem fűti fel a szárítót. Úgy tűnik, módosítani kell a meleg levegő továbbítására szolgáló rendszert — magyarázza az elnök. ♦ Az elmondottak azt bizonyítják. akad még tennivaló. S hogy a szövetkezet vezetői ennek ellenére is bizakodnak, arra választ adnak a következők. Az új kazán üzemeltetése az eddigi négy helyett mindössze egymillió forint tüzelőanyagot emésztene fel. A beruházás megtérülése így négy évnél rövi- debb időt venne igénybe. Elméletileg persze más utat is járhatnának. Erre a gabona nedves tárolása adhatna lehetőséget. De ehhez újabb jelentős beruházásokra lenne szükség, és a már meglevő Szárítóberendezések kihasználatlanok maradnának. Csupa feltételezés tehát, amelyek azt bizonyítják, a szövetkezet vezetőinek törekvésével nincs, nem volt különösebb baj. Annál több a melléktermék-tüzelésű kazán kivitelezésével. Az építés-kivitelezés kálváriája ugyanis körültekintő tervezéssel, nagyobb műszaki előrelátással minden bizonnyal elkerülhető lett volna. így azonban a szárító közelében felhalmozott 2 ezer tonna szalma továbbra is hasznosításra vár. melőszövetkezetben is nőttek a hozamok, javult az eszközhatékonyság. A gabonaágazat országosan is kiemelkedőt produkált. A szarvasmarha-tenyésztésben emelkedett az egy tehénre jutó tejhozam, és megközelítette az 5 ezer litert. Az idei tervek az eddigiekhez hasonló — szerény, de megalapozott — növekedést irányoznak elő, valamennyi gazdálkodó- egységnél. Hatékonyabbá kell tenni a munkaerő foglalkoztatását, folytatni kell a differenciált, ösztönző bérpolitikát a dinamikusan fejlődő nagyközség üzemeiben. Hetényi György Vállalkozók a BEKOT-ben? Régóta törik a fejüket a Békéscsabai Kötöttárugyár Kepenyes János Az cpítés-kivitclezés kálváriája nagyobb műszaki előrelátással elkerülhető lett volna Fotó: Fazekas László Jó eredmények Mezökovácsházán
