Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
NÉPÚJSÁG 1982. február 23., kedd A napokban a Kctegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetében rendezték. 11 csapat részvételével a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő egyik elődöntőjét. A színvonalas vetélkedőn a továbbjutást jelentő első három helyen a gyulai egészségügyi szakközép- iskola, a mezőhegyesi 614. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és a békéscsabai 611. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet végzett. Képünkön: a győztes csapat, (b. 1.) Fotó: Szántó Péter Hidrológiai vándorgyűlés A Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége június 23— 25-én megrendezi a III. országos vándorgyűlést Debrecenben. A rendezvény célja, hogy felmérje a közelmúltban elért hazai és külföldi kutatási, gazdasági eredményeket. a szakemberek számára lehetőséget teremtsen a felmerült problémák megvitatására. A három napig tartó vándorgyűlés négy témakörrel foglalkozik. A mezőgazdasági vízgazdálkodás keretében például a komplex meliorációval. ezen belül kiemelten az öntözéssel foglalkoznak, a vízépítés témakörében pedig a hazai vízépítés múltját és jövőjét tekintik át. A települési és ipari vízellátás, csatornázás kapcsolatának megtárgyalása lesz egyúttal a nyolcadik vízminőségi szeminárium témája is. A hévíznyerés és -gazdálkodás, a gyógyvízhasznosítás témakörében — a múlt évi bal- nológiai megbeszélések folytatásaként — a reális hévízgazdálkodás lehetőségeit vitatják meg a szakemberek. A szekció- és plenáris ülések mellett tanulmányutat is szerveznek a vándorgyűlés résztvevőinek. A jelentkezési lapokat március 1-ig lehet beküldeni a társaság titkárságára. Horgászeredmények Szarvason (Tudósítónktól) Szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet horgászegyesülete. Az egy éve alakult egyesület munkáját, a horgászeredményeket Urban- csok István titkár értékelte. A 251 tagú egyesületet a szarvasi és a Szarvas környéki szövetkezetek horgászatot kedvelő dolgozói alkotják. A vas-, fémipari szövetkezet mint bázisüzem otthont ad az egyesületnek és támogatja műkcklését. Tavaly az egy horgászra jutó fogott halmennyiség 19,9 kilogramm volt, ebben döntően a ponty szerepelt, de sok volt a süllő és a harcsa is. A jelentős eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a MOHOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága intenzív vízzé nyilvánította a kákafoki holtágat. így nem véletlen, hogy az egyesület verseny- horgászai nagyszerű eredményeket értek el különböző országos és megyei versenyeken. Jelenleg legnagyobb problémák a hal-, környezet- és vízvédelem területén jelentkeznek, amire a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. M. L.-né II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 23-TÖL Devizanem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Francia frank Holland forint Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank ' Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban 6362,88 6369,25 63*5,62 3736,20 3739,94 3743,68 81,56 81,64 81,72 443,37 443,81 444,25 577,74 578,32 578,90 1331,37 1332,70 1334,03 145,91 146,06 146,21 2856,86 2859,72 2862,58 12123,81 12135,95 12148,09 582,97 583,55 584,13 1459,17 1460,63 1462,09 27,36 27,39 27,42 207,93 208,14 208,35 49,69 49,74 49,79 34,52 34,55 34,58 1827,62 1829,45 1831,28 602,40 603,00 603,60 2597,40 2600,00 2602,60 3458,23 3461,69 3465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 23-TÓL Pénznem vásárolható legmagasabb bankjegycímletek Angol font 50 Ausztrál dollár 50 Belga frank 5000 Dán korona 1000 Finn márka 100 Francia frank 500 Görög drachma 500 Holland forint 1000 Japán yen (1000) 10000 Jugoszláv dinár 100 Kanadai dollár 100 Kuvaiti dinár 10 Norvég korona 1000 NSZK márka 1000 Olasz líra (1000) 50000 Osztrák schilling 1000 Portugál escudo 5000 Spanyol peseta 5000 Svájci frank 1000 Svéd korona 100 Török líra 1000 USA dollár 100 vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6178,17 6560,33 3627,74 3852,14 79,19 84,09 430,50 457,12 746,18 792,34 560,97 595,67 53,17 56,45 1292,72 1372,68 141,68 150,44 71,70 76,14 2773,93 2945,51 11771,87 12500,03 566,04 601,06 1416,81 1504,45 26,57 28,21 201,90 214,38 48,25 51,23 33,51 35,59 1774,57 1884,33 584,91 621,09 25,25 26,81 3357,84 3565,54 Megemlékezés a Vörös Hadseregről A Tégla- és Cserépipari Vállalat művelődési házában Békéscsabán ünnepi megemlékezést tartott tegnap, a Penza-klub tagsága a Vörös Hadsereg megalakulásának 64. évfordulója alkalmából. A vendéglátó vállalaton kívül az ünnepség szervezője volt a Baromfifeldolgozó Vállalat és a TÜSZSZI. Mintegy 150-en gyűltek össze a békéscsabai MSZBT-. tagcsoportokból, hogy megemlékezzenek az évfordulóról. Elsőként Polner Lajos, a Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően archív filmet vetítettek, majd kötetlen beszélgetéssel fejeződött be az összejövetel. Védnökség az Operáért A tervek szerint az Opera rekonstrukciója 1984. őszén fejeződik be. Hogy a határidő semmilyen körülmények között se csússzék, a művészeti Szakszervezetek Szövetsége kéréssel fordult a kivitelezésben közreműködő vállalatokhoz, szövetkezetekhez; javasolva, kössenek védnökségi szerződést, s ezzel is járuljanak hozzá a pontos, körültekintő tevékenység feltételeinek megteremtéséhez. A védnökségről szóló okmányt hétfőn írták alá a szövetség székházában, a Művelődésügyi Beruházási Vállalat, a Középület-tervező Vállalat, a Középület-építő Vállalat politikai, gazdasági és társadalmi vezetői. Az 1984-es határidő betartása annál is inkább fontos — állapították meg —, mert a Magyar Állami Operaház ekkor ünnepli avatásának centenáriumát. Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára és Szirtes György, az Operaház igazgatóhelyettese méltatták a védnökségi megállapodást. A Magyar Állami Operaház kapuit egyébként 1981. júniusában zárták be, mivel megromlott műszaki állapota miatt a további előadásokat nem lehetett volna zavartalanul megtartani. A felújítás az elmúlt évben megkezdődött. Takarékos mezőhegyesiek A tótkomlósi körzeti takarékszövetkezet 1973 óta áll a takarékoskodó mezőhegyesiek szolgálatára. A kirendeltség a nagyközség valameny- nyi gazdálkodó szervével jó kapcsolatokat épített ki, különösen igaz ez a megállapítás a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátra. Hogy a takarékszövetkezet megfelelő színvonalon elégíti ki a lakossági igényeket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a taglétszám alakulása; a tízezer tagból csaknem 1900 a mezőhegyesi. A tótkomlósi takarékszövetkezet mezőhegyesi kirendeltségének tevékenysége igen sokrétű: a betétek elfogadása és a kölcsönök folyósítása mellett biztosítások kötésére, díjak befizetésére, személygépkocsik előjegyzésére, s társasutak szervezésére éppúgy vállalkoznak, mint lottószelvények, vagy borítékos sorsjegyek árusítására. Mezőhegyesen a betétek közül a hagyományos kamatozó a legnépszerűbb forma. S bár a korábbi években ez az üzletág viszonylag lassan fejlődött, napjainkra a betétállomány megközelíti már a 7 millió forintot. Ezzel egyben meg is teremtődik az alapja a különböző közép- és rövid lejáratú kölcsönök kiadásának, aminek évi ösz- szege eléri az ötmillió forintot. A kirendeltség a takarékszövetkezet működési elveinek megfelelően kedvezményes kölcsönökkel támogatja a fiatal házasokat. A felsorolt tevékenységi körön belül, a biztosítási munka mellett érdekességként említhető meg, hogy a mezőgazdasági kombináttal olyan megállapodást kötött a szövetkezet, melynek értelmében a gazdaság dolgozóinak a takarékszövetkezet fizetheti ki a- hízó állatok ellenértékét. Erre a célra az elmúlt esztendőben 19 és fél millió forintot használtak fel, amiből ott helyben ki- sebb-nagyobb összegű betétet helyeztek el a mezőhegyesiek. KÉP Nyúltenyésztésl akció Újkígyóson A gödi Dunamenti Termelőszövetkezet újkígyósi felvásárló és értékesítő telepe ez év márciusában kedvezményes nyúltenyésztési akciót indít. A vállalkozó kistermelőknek házhoz szállítják a nyulakat, s leadáskor el is viszik azokat. Ügyszintén házhoz szállítják a tápokat is. Emellett hitelezik a kistermelőknek a törzsállományt, a nyúlketreceket és a takarmányt. A Dunamenti Termelő-» szövetkezet már az ország jó néhány településén indított hasonló kezdeményezést — sikerrel. Az újkígyósi akciót alig néhány napja hirdették meg, s máris több mint ötven kistermelő jelentette be igényét. A felvásárló és értékesítő telep az elmúlt esztendőben nyolcvanmillió forintos forgalmat bonyolított le. A környék 13 településén lakó baromfitenyésztő kistermelőknek szintén házhoz szállítják a tyúkokat és a takarmányt, illetve elszállítják tőlük a tojásokat. Az újkígyósi telep látja el tenyésztojással a gyulai baromfikeltetőt is. L. J. Ludas-majális Ludason Döbrögi-díj átadása, Ludas-fórum, lúdszépségverseny, kirakodóvásár, rikkancsverseny, tombola, karikatúra-kiállítás, és még számos látványosság szerepel azon a vidám mulatságon, amelyet a Ludas Matyi szerkesztősége rendez május 29-én, szombaton és 30-én, vasárnap a Heves megyei Ludas községben. A vidám találkozó programjához a szerkesztőség közreműködőket, előzetes jelentkezőket keres. Aki híres emberre hasonlít, küldje be fényképét a Ludas Matyi Budapest Vili., Gyulai Pál utca 14. szám alatt levő szerkesztőségébe. A legjobb hasonmásokat a hetilapban is bemutatják, meghívják Ludasra, ahol közönségzsüri díjazza a három legjobb „dublőrt”. Aki több hangszeren játszik, nyolc nyelven beszél, erőmű- vész-, fakir-, vagy egyéb csodabogár-produkcióval szórakoztat, pódiumot, fellépési lehetőséget kap Ludason. Mindkét műsor- számhoz a jelentkezési határidő: március 20. fl döntő a sikeres gyakorlat mikor gazdasági reformról beszélünk, rendszerint az 1968. januárjában életbe léptetett intézkedések rendszerére gondolunk. Pedig a reform nem merev dátumhoz kötött egyszeri esemény, hanem — a gazdaságban éppen úgy, mint a társadalmi élet más területén — folyamat, amelyben az intenzívebb szakaszok és megtorpanások, a visszaesések egymást válthatják. (Például a mezőgazdaságot érintő legfontosabb intézkedések, még 1968. előtt megszülettek.) A gazdasági reform a 70- es évek első felében a megtorpanás, a visszaesés időszakát élte át, az évtized végétől ismét a fellendülés, a kibontakozás felfelé ívelő pályáján halad. Mi a különbség az 1968-as és a jelenlegi reformfolyamat között? A döntő jellegbeli változást a világgazdaság szorítása — a cserearányromlás és az egyensúlyjavítás követelménye — idézte elő. A világgazdaság mélyreható átalakulását, a hagyományos értékrendek felbomlását és megindult újrarendeződését, történelmi léptékkel mérve is, kivételes korszakváltását figyelhetjük meg napjainkban. A felgyorsult mozgások, az olykor kiszámíthatatlan változások elemi erővel kényszerítik a nemzetközi munkamegosztásra ráutalt kis országokat, köztük hazánkat a rugalmas, gyors alkalmazkodásra, a szükséges szerkezeti, módszer- és szemléletbeli változásra. A jelenlegi reformfolyamatban tehát napjaink követelményeinek megfelelően a gazdasági rugalmasság és alkalmazkodóképesség fokozása a feladat. A gazdaságirányítási rendszer — a gazdasági mechanizmus — mindhárom fő alkotóeleme az új követelményeknek megfelelően együtt módosul, változik. így az éves, és középtávú tervezés nyitottabbá, a változások, az új szükségletek érzékelésére fogékonyabbá válik. A gazdasági szabályozás — főként a termelői ár és a jövedelem- politika — határozottabban közvetíti a szigorúbb külpiaci hatásokat. Végül a gazdaságirányítás intézményi és szervezeti rendszerének korszerűsítése döntően a gazdálkodó egységek önállóságát, felelősségét, piaci manőverezőkészségét, nemzetközi versenyképességét hivatott erősíteni. Mivel érzékelhető intézményi és szervezeti változások 1968-ban nem voltak, így a szervezeti intézkedések, a jelenlegi reformfolyamatban a legszembetűnőbbek. Gondoljunk csak a minisztériumi összevonásokra, átszervezésekre, a trösztök, az egyes nagy- vállalatok szétbontására, a kisvállalkozások kezdeményezésére. A változásokat (a központi kezdeményezéseket) végül is az eredmények, a helyi és az országos teljesítmények minősítik. A reform legfeljebb keretet, lehetőséget, politikai, szemléletbeli hátteret, hajtóerőt adhat az eredményes munkához. A döntő a sikeres gyakorlat. Ennek az eredményes gazdasági gyakorlatnak a meghatározó fő eleme jelenleg a változó piaci szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás, más szavakkal: a vállalkozás, a jövedelemszerző képesség fokozása. A piac meghatározó szerepét már hosszú ideje hangsúlyozzuk, sokáig nem ismertük fel azonban a kereskedelmi szemlélet meghatározó szerepét. Valahol a tudat alatt mintha máig is hatna az a beidegződés, amely megveti, az értékalkotó munkával szembeállítja a „kupeckedést”, az értékesítést. Az olyannyira szükséges kereskedelmi módszer és szemlélet nem is alakulhatott ki megfelelően, a gazdasági fejlettség, az ellátás alacsony szintjén, az elosztás, az extenzív fejlődés időszakában. Sokáig a nép- gazdasági tervnek tulajdonítottunk a tényleges hatókörénél nagyobb szerepet. Jelenleg pedig többnyire a vállalatok termelési, fejlesztési elképzelései túlhangsú- lyosak, bár azok még mindig sok áttétellel, távolról és nehézkesen követik a piaci igényeket. A piaci változásokat előrejelző módszerek szintén fejletlenek. Előfordul, hogy az elnagyolt prognózisok eleve a termelési, fejlesztési elképzelések igazolását szolgálják. A különböző vállalati funkciók, a termelés, a fejlesztés, az értékesítés egymástól elkülönülten léteznek és hatnak. A fejlesztésben például valamiféle Sajátos mérnöki teljesítmény, a termelésben a tömegszerűség, a szérianagyság — régtől beidegzett műszakigazdasági funkciók —■ érvényesülnek. Az okos vállalkozói, kereskedői mérlegelés — hogyan és mivel lehetne a legtöbb hasznot hajtani — többnyire még nem jellemzi a fejlesztőmérnök, vagy a programozó gondolkodását. Az értékesítés, a beszerzés pedig jobbára csak kiszolgálja a termelést. Funkciók szerint elkülönülnek maguk a vállalatok is. Az egyik termel, a másik csak kereskedik. A termelő cégek rugalmasságát tovább korlátozzák a merev profilkötöttségek, a kereskedőkét pedig a kis- és nagykereskedelmi, a termelési eszközforgalmazási és a külpiaci tevékenységek éles hatásossági és szervezeti elhatárolásai. A kereskedelmi — az úgynevezett marketing —• módszer és szemlélet érvényesítése nem új követelmény. Üj viszont az értelmezése, mely szerint a marketing- tevékenység nem korlátozódhat az értékesítésre, hanem át kell hogy hassa a megelőző fejlesztési, előkészítési és gyártási fázisokat. A vezetési, a döntési folyamat részévé, eszközévé kell hogy váljon, az egész vállalat dinamizmusát, mobilitását, innovációs és adaptációs készségét kell hogy bővítse. Ehhez nem elégséges az értékesítési (kereskedelmi) osztály átkeresztelése, hanem olyan átfogó szervezetiszemléletbeli változások szükségesek, amelyek révén lehetőség nyílik a vállalat stratégiai döntéseinek új szellemű előkészítő, a vállalkozások megalapozására és bizonyos részletek szakszerű kimunkálására. Az a cél. hogy a konstruktőrök és a technológusok, a beruházók és a programozók a „csúcsszuper” megoldások, a másolások, a presztízsszempontok, vagy éppen kényelmi megfontolások helyett hosz- szabb és rövidebb távon a piaci igényekhez igazodva, és a költségek alakulására ügyelve dolgozzanak. [ok még a tennivaló ahhoz, hogy kialakuljanak a legésszerűbb döntési és cselekvési kényszerpályák, a piac- és költségérzékeny szemlélet, magatartás. Ha minden vállalat és szövetkezet — és általuk az egész népgazdaság — megtalálja és szüntelen tágítja a maga sajátos piaci vállalkozási mozgásterét, akkor az alkalmazkodás nem passzív kiszolgáltatottságot, hanem tudatos és aktív tevékenységet jelent. Az a cél, hogy anyagi és szellemi értékeinket minél jobb hatásfokkal hasznosítsuk, a hátrányokat ahol lehet, előnyöké változtassuk, ne pedig veszteséget szenvedő félként éljük át a világban végbemenő változásokat. Kovács József
