Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 23., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Moszkvai napok Budapesten A „Moszkvai napok Bu­dapesten” eseménysorozatára hétfőn politikai delegáció ér­kezett Budapestre Viktor Grisinnek, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a moszkvai pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Vlagyimir Promiszlov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a moszkvai városi tanács vb- elnöke; Lia Per f Hova, az SZKP moszkvai bizottsága nemzetközi osztályának ve­zetője, a moszkvai pártbi­zottság és a moszkvai tanács tagja; Galina Resetova, a moszkvai 1. számú óragyár műszerésze, a zsdanovi ke* rületi pártvégrehajtó bizott­ság tagja, a moszkvai párt- bizottság póttagja. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, Budapest fő­város Tanácsának elnöke, valamint a főváros számos párt-, állami és társadalmi vezetője. Jelen volt Vlagyv mir Bazovszkij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A politikai delegáció részt vesz a moszkvai napok ün­nepélyes megnyitóján ked­den a Fővárosi Operettszín­háziján; ott lesznek szerdán a Műcsarnokban, ahol meg­nyílik a nagyszabású „Moszk­va, a Szovjetunió fővárosa” című kiállítás, csütörtökön pedig a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyár­egységében találkoznak a XIII. kerület, illetve Buda­pest dolgozóinak képviselői­vel. Ugyancsak Budapesten tartózkodik már a moszkvai szakszervezeti küldöttség, valamint a szovjet főváros komszomolistáinak népes csoportja. A moszkvai gyá­rak, vállalatok élenjáró mun­kásai, szakszervezeti aktivis­tái, illetve fiataljai számos kötetlen, baráti eszmecserén találkoznak az üzemeikkel, Komszomol-szervezeteikkel régi, szoros testvérkapcsola­tokat ápoló budapesti intéz­mények, KISZ-szervezetek képviselőivel. A rendezvénysorozatra ha­zánkban érkezett népes mű­vészcsoport tagjai — köztük olyan világhírű művészek, mint Jevgenyij Nyesztyeren- ko énekes, Nagyezsda Pavlo­va szólótáncos — nemcsak a keddi ünnepi megnyitó mű­sorában találkoznak a ma­gyar közönséggel és a televí­zió nézőivel, hanem gálaes­tet adnak a Magyar Nép- Hadsereg Művelődési Házá­ban és. a Csepel Művek Munkásotthonában is. Moszk­vai tornászok bemutatón ad­nak számot tudásukról, a két főváros legjobb férfi kézilab­dázói két mérkőzést is vív­nak egymással. Az ugyan­csak hétfőn Budapestre ér­kezett moszkvai filmművé­szek szerdán ott lesznek a „Teherán ’43” című, a tava­lyi, moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert alkotás dísz- bemutatóján a Szikra Mozi­ban. A Moszkvai napok Buda­pesten rendezvénysorozat alkalmából fővárosunkban tartózkodó moszkvai szak- szervezeti küldöttséget, ame­lyet Jevgenyij Zernov, a Moszkvai városi Szakszerve­zeti Tanács titkára vezet, hétfőn a SZOT székházában Kovács Károly, a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára tájékoz­tatta a magyar szakszerveze­ti mozgalom időszerű kérdé­seiről és az SZBT tevékeny­ségéről. A küldöttséget a to­vábbiakban is gazdag prog­ram várja Budapesten. Meg­tekintik magyar fővárosban szovjet közreműködéssel épült nagy létesítményeket, így például a metrót, a Bu­dapest Sportcsarnokot. Ked­den a Fővárosi Művelődési Házban magyar kollégáikkal közösen újítási konferenciát rendeznek, amelyen a szov­jet és magyar újítók kölcsö­nösen tájékoztatják egymást munkájuk legújabb eredmé­nyeiről. A konferenciához kapcsolódva megnyílik a moszkvai ésszerűsítők és fel­találók kiállítása is. A szer­dai nap a baráti találkozók jegyében telik el: a moszk­vai üzemek képviselői bu­dapesti testvérintézményeik dolgozóival találkoznak, dél­után pedig felkeresik a Cse­pel Művek egyedi gépgyárá­nak forgácsolóüzemét. A szakszervezeti delegáció tag­jai találkoznak a magyar szakmai szakszervezetek tisztségviselőivel is, pénte­ken pedig egész napos kirán­dulást tesznek Egerbe. Szombati programjuk során egyebek között fölkeresik a budapesti Szépművészeti Múzeumot, vasárnap délelőtt Szentendre és Visegrád ne­vezetességeivel ismerked­nek, délután a budapesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában rendezendő baráti esten bemutatják tu­dásukat moszkvai és buda­pesti szakszervezeti művésze­ti csoportok is. Tegnap délután a moszk­vai napok alkalmából fővá­rosunkban tartózkodó szov­jet vendégek a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket. A politikai delegáció nevében Viktor Grisin és Vlagyimir Promiszlov helyezett el ko­szorút az emlékmű talapza­tán. A moszkvai szakszerve­zeti küldöttség és a szovjet főváros komszomolistáinak képviselői ugyancsak koszo­rúval tisztelegtek a hazánk felszabadításáért életüket ál­dozó szovjet katonák emlé­kének. Fővárosunkban tárgyal lerzy Ozdowski Vasárnap Budapéstre ér­kezett Jerzy Ozdowski, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság lengyel tagozatának elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a bizottság társelnökével, a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Itt- tartózkodása idején tartja meg 19. ülésszakát a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, hétfő dél­után fogadta Jerzy Ozdow- skit. Nemzetközi eszperantó hét Pécsett Nemzetközi eszperantó barátsági hét kezdődött hét­főn Pécsett. A hatnapos programon részt vesznek a külföldi testvérvárosok — a bulgáriai Szliven, a finn­országi Lahti, a jugoszláviai Eszék és az NDK-beli Schwerin — eszperantista küldöttei is. Az Eszperantó Világszövetség kezdeménye­zésére a földkerekség eszpe- rantistái február utolsó he­tét minden évben a népek közötti barátság eszméjének szentelik. Egyúttal de­monstrálják a világnyelv szerepét a különböző anya­nyelvű emberek megértésé­nek és közeledésének elő­mozdításában. A szovjet hadsereg napjára A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után a szovjet népnek nem­egyszer fegyverrel a kezében kellett megvédenie szabadsá­gát és függetlenségét. Hat­vannégy évvel ezelőtt a csá­szári Németország kísérletet tett arra, hogy eltapossa az oroszországi szocialista forra­dalmat. II. Vilmos táborno­kai arra számítottak, hogy a fiatal szovjet hatalom nem lesz képes ellenállni a jól szervezett német seregeknek. Tervük azonban kudarcot vallott. A vörösgárdista mun­kások, a forradalmár kato­nák és matrózok Pszkov és Narva alatt győzelmet arat­tak. Mindez február 23-án történt. Azóta ez a nap a Szovjetunió fegyveres erői­nek ünnepe — igazi jelképpé lett: jelzi,'hogy a szovjet ál­lam fegyveres erői már meg­alakulásuk pillanatában ki­zárólag a védelem szolgálatá­ban álltak. A későbbi évtizedekben még megannyi alkalommal kellett harcba szállniuk a szocialista ország ellen törő ellenséggel. Tizennégy impe­rialista hatalom küldte in­tervenciós csapatait Szovjet- Oroszország ellen, s felfegy­verezték a fehérgárdistákat is. A -húszas és harmincas évek sem voltak teljesen bé­kések, hol a távol-keleti, hol az északi határokat kellett megvédeni. A Vörös Hadse­reg volt az a katonai erő, amely megállította és — or­szágok sorát felszabadítva — saját barlangjában zúzta szét az egész világot fenyegető fa­sizmust. Ilja Ehrenburg írta: „A németek megmászták a hegyeket. Átúszták a nagy tengereket. Nem állította meg őket a Thermopülai-szoros és az Égei-tenger sem. De az emberek megállították őket — nem a hegyekben, nem a széles folyók partján, hanem a Moszkva alatti káposztás­kertekben”. A második világháború Után a Szovjetunióra az Egye­sült Államok és szövetségesei veszélyes fegyverkezési ver­senyt kényszerítettek. A szo­cialista nagyhatalom ismét megmutatta erejét, elretten­tette azokat, akik az új, min­dent elpusztító háború gon­dolatával játszottak. Jelenleg, amikor a világban ismét hi­degháborús szelek fújnak, amikor az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb fegyverkezésbe kezdett, kü­lönös jelentősége van a Szov­jetunió katonai erejének. Ez az erő a biztosítéka a világ­békének, a szocializmus épí­tésének. Szombaton este rendezték Békéscsabán a szlovák bált, Ele­ken pedig a sváb batyusbált. Felvételünk a Csaba Szálló konyhájában készült, ahol igen nagy keletje volt az „eper­jesi rózsának” és a szlovák zsiványpecsenyének. A két bál­ról olvashatunk tudósítást a 6. oldalon Fotó: Szekeres András TIT-kíildöttgyűlés a DÜTE szarvasi karán (Tudósítónktól) a járás területén. Az elő­ötéves munkájáról adott számot a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem szarva­si Mezőgazdasági Főiskolai Kara TIT-csoportja a napok­ban tartott küldöttgyűlésén. A tanárokból és oktatókból álló csoport megyénk egyik legnépesebb ismeretterjesztő alapszervezete. Több mint húsz oktató és közel negy­ven hallgató alkotja az alap­szervezet tagságát. A hall­gatók a TIT-előadóképző tanfolyamának a résztvevői. Sok hasznos és érdekes elő­adást hallgatnak a korszerű ismeretterjesztés tartalmá­ról és módszeréről. Foglal­koznak az ismeretek átadá­sának lélektani folyamatá­val és a beszédkészség, az előadói kultúra fejlesztésé­vel. Gyakorló előadásokat is tartanak a megyei TIT-el- nökség anyagi támogatásá­val. A küldöttgyűlésen szó esett az oktatók ismeretter­jesztő tevékenységéről. Gyarmati Zoltán tanár, a csoport titkára referátumá­ban említette, de a felszóla­lók is fejtegették a hatékony ismeretterjesztés szocialista tartalmának kérdéseit, és az alkalmazott vagy kívánatos audiovizuális módszerek sa­játosságait, feltételeit. Az ok­tatók az utóbbi öt év átla­gában 120—130 előadást tar­tottak évadonként a város és Vendéglátás — A vendéglátás iránt meg­növekedett társadalmi igé­nyek kielégítésével kapcsola­tos feladatokról tárgyalt a Magyar Szakácsok és Cukrá­szok Szövetségének XV. köz­gyűlése tegnap a Béke Szál­ló kupolatermében. Lontai Egon elnöki beszámolójában elmondta; hogy az országban működő 31 gasztronómiai tár­saság tagjai sokat tettek és tesznek a munkahelyi és ke­reskedelmi vendéglátásban az előfizetéses és a diétás étkez­tetés színvonalának növelé­séért, a gyermek-, a kórházi és sportélelmezés fejlesztésé­ért. Különösen a kímélő ételek forgalmazásában és az étke­zési szokások alakításában, korszerűsítésében tett jelen­tős lépéseket a vendéglátó­adások hatvan százaléka volt társadalomtudományi, 40 százaléka természettudo­mányi, s csupán egyharma- dát rendezték a járás terü­letén. Problémaként vető­dött fel az előadók egyenle­tes foglalkoztatása. A főiskola TIT-életéhez kapcsolódik a Tessedik Sá­muel Nyári Mezőgazdasági Egyetem munkájának szer­vezése is. Eddig három éven keresztül rendezték meg az ismeretterjesztésnek ezt a magas színvonalú, szervezeti formáját. A jelentkezők és résztvevők száma évről évre nő. Az idei — negyedik — nyári egyetemre már közel 200 érdeklődőre számíthat­nak. A szervezés és lebonyo­lítás természetesen a megyei és a városi TIT-elnökség közreműködésével történik. A megyei TIT-elnökség ne­vében Pelle Tamásné okle­veleket adott át a munká­ban kiemelkedő oktatóknak és hallgatóknak. A városi­járási elnökség nevében dr. Tóth Lajos elnök köszöntöt­te a küldöttgyűlést és mél­tatta a csoport munkáját. A főiskolai csoport elnökévé dr. Szabó Pálné tanszékve­zetőt, titkárává ismét Gyar­mati Zoltánt választották. A hivatalos program után ba­ráti eszmecserét folytattak a jelenlevők. Medgyesi Lászlóné magyar konyha ipar. A fővárosban ma már 43 vendéglátóhelyen szolgál­nak fel kímélő, illetve diétás ételeket. Több vidéki vállalat is bevezetett hasonló szolgál­tatásokat, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnál dia­betikus cukrászat működik. A szövetség elnöke az idei feladatokról szólva rámuta-^ tott: a magyar konyha világ­szerte elismert hírneve elle­nére kissé megmerevedett ha­zai étkezési szokások korsze­rűsítéséhez elengedhetetlen a jól képzett, hivatásuk magas­latán álló szakemberek köz­reműködése. Éppen ezért a szövetség célja a szakmai utánpótlás-nevelés javítása, a szakemberek folyamatos to­vábbképzése és a szakmai konzultációk tervszerű szer­vezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom