Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

1982. február 21., vasárnap

NÉPÚJSÁG

BÉKÉS MEGYEI

fl EK3M&M

Nagybánhegyesen

N

agybánhcgyes. Mit tudunk róla? Kicsiny, 2 ezer lelket számláló település a mezőkovácsházi járásban. Cza- nik Ferenc, a községi pártvezetőség titkára, Sztankó István tanácselnök és Czibula János, a Zalka Tsz elnökhelyettese azonban ennél sokkal többet mond a szülőhelyről. Egymást kiegészítve sorolják, hogy a lakosság 15 százaléka szlovák nemzetiségű. Az emberek mintegy 96 százaléka a tsz-ben talál és kap munkát. Az életmód nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben. Egészen friss adat: tavaly 18 modern, új ház épült a faluban,, zöme fürdőszobával ellátva.

Nagy gondjuk a 15 éve megjelent belvíz, amely próbára teszi az erejüket. Igaz, 1979-től megpróbálnak orvosságot találni a bajokra. Az AGROBER ingyen elkészítette a víz elvezetésének tervét. De a bánhegyesiek is segítik ezt a folyamatot. Megvásárolták, lerakták az átereszeket, ezzel csaknem egymillió forintot takarítottak meg. A nagy munka még nincs befejezve, örülnének, ha a megyei tanács is hozzájárulna a költségekhez. Az elmúlt esztendő tavaszán megkezdték az egészségügyi központ építését. Lesz benne általános és gyermekorvosi rendelő, fogászat, orvosi lakás. A régi egészségházat pedig öregek napközi otthonának rendezik be.

Persze, a jó egészségügyi ellátáshoz megfelelő segélykérő telefon is kellene, hiszen a jelenlegi gyakran nem működik. Összességében nincs panasz a kereskedelemre. Rugalmasan megoldották a nyitva tartást, a kenyér azonban a boltvezető hibájából hamar elfogy. Ritkán kapnak szenet, fát és tüzelőolajat, az építőanyagok nagy részét is távoli telepeken tudják csak beszerezni. Sajnos, az óvoda maholnap használhatatlanná válik. A belvíz annyira megrongálta, hogy képtelenség felújítani. Most erre gyűjtik a pénzt. Kétmillió forint már megvan, de 2,8 millió előteremtése szinte lehetetlennek látszik.

Külföldi fürdözök

II kultúra titkai

Képünkön Földháziné a község szlovák pingálóasszonyának mintakönyvét mutatja. Farkas Andrásné rajzaival díszítették a közelmúltban a Békési Élet című tudományos folyóirat egyik számát is

Nagybánhegyesen termálfürdő! — kapták fel sokan a fejüket, megyeszerte, amikor 1980. nyarán megnyílt e létesítmény. Az biztos, ilyesmivel nem nagyon dicsekedhet hasonló település. Kérdezgették is néhányan: kell ez nekik? A község vezetői viszont nem hátráltak, és nekik lett igazuk. Ott volt karnyújtásnyira a feltörő termálvíz, amelyet a termelőszövetkezet már

hasznosított a zöldségtermesztésben, és a baromfitenyésztésben. Miért ne lehetne megpróbálkozni a harmadikkal? Mi tagadás, az élet először a kétkedőket igazolta. Naponta hárman- négyen fordultak meg a télen is nyitva tartó 360 személyt befogadó gyógyhatású

Nyugdíjban

Határozott, dinamikus,

megkapó egyéniség Veraj János, a Zalka Tsz nyugalmazott elnöke. Jött, látott és győzött. Húsz évig volt elnök, ötig helyettes. (Sok mindent megértem, kibírtam. Megvettük a tehenket, nem volt istállónk. A pajta oldalát cirokszárral fedtük be. Nagy. bizalommal, szeretettel, őszintén beszélgettem az emberekkel. Megértettük egymást.)

Akkoriban ... Az első gabona- és répakombájn, az első diplomás. A termálvizes kertészet, a tejüzem. De mindenekelőtt az állattenyésztés. (Nem tagadom, az utóbbit tartottam a legfontosabbnak. Így okoskodtam: 60 százalék az állattartás, a növénytermesztésből 20-at

meghagy a víz, a jég, és 20 százalékot majd csak összekaparunk valahogy.)

— És az öregek?

— Szociálpolitikát csináltunk — villan a szeme. — Olyat, amilyenre talán nem volt példa. A tagosításkor az idős, elesett embereket is felvettük a közösbe, hogy

tisztasági fürdőben. Ma már ez a szám átlagosan eléri a negyvenet-ötvenet.

Kik, és honnan jönnek? Ez meglehetősen izgalmas kérdés, hiszen a szolgáltatást ehhez szükséges igazítani, és a bevétel szempontjából sem közömbös. Van itt ugyanis büfé, fodrászat, hajszárítás. Mindezek hatására megélénkült az idegenforgalom. A környező községeken kívül járnak ide Csongrád megyéből, Csehszlovákiából, az NSZK-ból, sőt, volt már ausztrál vendégük is. De a helybeli kicsinyek öröme sem elhanyagolható. Megindult az úszásoktatás, évente a négy csoportban nagyon sok gyerek sajátítja el az úszás tudományát.

kaphassák a fél hold háztájit és az SZTK-t. Ma is elé- bük merek állni.

Olykor háborog. Kimondja, ami a szivét nyomja. Tagja a községi tanácsnak, néha elmegy a tsz vezetőségének az ■ülésére. (A lelketlenség egyszerűen felháborít. Rokkant, megfáradt, beteg emberek jönnek harmincasával és a busz nem áll meg a fürdő előtt. Hiába kérjük a Volánt, a hatóságokat. Azt mondják: akkor megszüntetik a község központjában levő megállót. Maga érti ezt?)

— A legnagyobb siker?

— Az hogy ebben a faluban születtem, és rácáfoltam a mondásra, miszerint senki sem lehet próféta a saját hazájában. Mélyről indultam. Cselédeskedtem, kitanultam a kovácsmesterséget. Voltam katona, tanultam Pesten és Zsámbékon, az elnökség mellett a gépcsoportot is én vezettem.

Most pedig nyugdíjas. A betegség megálljt parancsolt. Főz, takarít, ápolja a feleségét.

— Hobbi? .

— No, mit gondol? Tizenhat disznót hizlalok, tanulom a háztáji állattartást. Most már arra is van időm.

Egy adat, ami sokat elárul: a községi művelődési ház kihasználtsága megközelíti a 25 százalékot; az egyik legjobb megyénkben. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik bánhegyesi állandó látogatója a művelődési háznak, rendezvényeinek.

Földházi Sándorné igazgató és Molnár lmréné gazdaságvezető — aki a könyvtárat is vezeti — csak mosolyog, amikor a siker titkáról érdeklődünk. Amikor mindennapi munkájukról, a ház tevékenységéről beszélnek, a mondatokból kihámozódik a példamutató „titok”. Tehát mi is az? „Nagyszerű a kapcsolatunk a Zalka Téesszel. Olyan, hogy azt már csak elrontani lehet.” Aztán: mindig csak olyan programokat rendeznek, ami valóban érdekli az itt élőket. Minden hét végén nyitva a ház. Tizenhárom csoportjuk működik, nem egy több mint száz tagot számlál, öttagú zenekara van a művelődési háznak, amely éppúgy játszik kemény rockot, mint nosztal. giazenét. De lehetne folytatni a sort, amelyből csak az derül ki, hogy ebben a nagyközségben a közművelődés az őt megillető helyhez, szerephez jutott, s a népművelők következetesen, szívből és lelkesedéssel végzik dolgukat.

Két évvel ezelőtt alakult meg a szlovák nemzetiségi klub. „Csak úgy”, a kéthetenkénti foglalkozásokon régi lakodalmas táncot próbálnak, énekelnek. Ha kell, fellépnek. Látogatóba járnak, és társklubokat fogadnak. Jó hírük hamar szárnyra kelt, hiszen a májusban sorra kerülő megyei szlovák nemzetiségi napok nagyszabású záróünnepségének megtartására őket kérték fel.

Tudjuk: manapság kevés pénz jut a közművelődésre. Mégis: hatvan négyzetméterrel bővítették a házat, ahol az ifjúsági klub kapott helyet. A jövő hónapban lesz „kész”, akkorra várják a bútorokat. S a könyvtár is, az háromnegyed száz négyzetméterrel. Van kivitelező, csak a jó időre várnak, hogy festessenek, mázoltassanak, s újra kézbe lehet venni, kölcsönözni a hétezer kötetet, köztük a gazdag szlovák nyelvű könyveket. S már készen is van a terv az udvar átalakítására. Felnőtteknek és gyerekeknek készítik el a játszóudvart, s ezt is zömében társadalmi munkában.

Ebben is lappang egy csipetnyi titok? Lehetséges. Ügy is nevezhetnénk, hogy a bánhegyesiek szeretik falujukat. Bizonyíték erre az a kis füzet, amelybe a szocialista brigádok — tizenöten — írják be vállalásaikat. De nem általánosan, hanem a valósághoz igazodó konkrétsággal. Aminek megvalósítására igény szerint fel lehet kérni az aláírókat.

„Azt hiszem, a nagybán- hegyesiek valamivel közületibbek, mint másutt. Ne vegye ezt szerénytelenségnek. Nálunk a bálakon, a táncos rendezvényeken a tizenévesek éppúgy ott ülnek az asztalok mellett, mint szüleik, nagyszüleik. Isznak, persze hogy megisszák. Van olyan nap, hogy az előtérben levő büfénél megfordul az egész- falu. De itt nincsen duhajkodás. Billiárdoznak, játszanak, beszélgetnek — jól érzik magukat. Talán az az oka, hogy becsülik önmagukat, munkájukat, a másikat.” Lehet, hogy ez a titok nyitja?..

11 Zalka Tsz a legjobbak

A község termelőszövetkezete, a Zalka Máté Tsz eredményei alapján a legjobbak közé tartozik a megyében. A nemrég megtartott zárszámadó közgyűlésen Horváth Endre elnök szép munkasikerekről számolhatott be. A szövetkezet taglétszáma 2 ezer 142, ebből ezerkétszázhatvankettő a dolgozó tag. Ök művelik a csaknem 6 ezer 500 hektáros szántót, és gondozzák a szép állatállományt.

A föld jó, de sajnos a termést évről évre fenyegeti a belvíz, illetve sok helyütt már csak fenyegette, mert a 23 és fél millió forintért a múlt évben elvégzett melioráció áldásos hatását már érzik. Ez már csak azért is nagyon fontos, mert a növénytermesztés a jövőben is meghatározó ágazata marad a. szövetkezetnek. Elsősorban a gabonatermesztésre koncentrálnak, a búza, az árpa és a kukorica vetésterülete csaknem 3 ezer 800 hektár volt. Búzából kiemelkedő, 6 ezer 100 kilogrammon felüli hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. Érthető, ha ezek után több mint három- száz hektárral növelték a vetésterületet.

Az állattenyésztésnek sincs szégyellnivalója, mert dinamikusan fejlődő ágazata a

Fóliások

Jómódú község Nagybán- hegyes. Ezt olykor irigykedve emlegetik, csakhogy ennek a munka az alapja. A háztáji termelés számai imponálóak. Az elmúlt esztendőben 47 millió forintot tett ki az otthoni gazdálkodásból származó jövedelem. Ezeket az állatokat és termékeket a téeszen keresztül értékesítették, a más módon eladott zöldségért is kaptak 4—-5 milliót. Tavaly 5 ezer 300 sertés hizlaltak, a fólia alatt leginkább paprikát nevelnek. Ezt teszi Demkó János és családja, a Kossuth utca 117-ben. A csinos családi ház hátsó konyhájában hárman szorgoskodnak. Két fiatal- asszony és egy idősebb ember. Fóliát ragasztanak, apró villanyvasaló segítségével.

— Hamar megkezdték a munkát — szólalok meg.

— Már karácsony óta csináljuk — mondja Dem- kóné. — Itt nem lehet lazsálni, mindig van tennivaló, Éjjel-nappal fűtünk a 9 ezer palántára.

— A férje nem segít?

között

közös gazdaságnak. Ez elsősorban a vágóállat-tenyésztés növekedésében mutatkozik meg, a hústermelés 1715 tonnáról több mint 2160 tonnára nőtt. Ezt nagyrészt az új ISV-sertéstelep garantálja, mely az idén már teljes kapacitással üzemel. Továbbra is stabil ágazata marad a tsz-nek a szarvasmarha-tenyésztés. Az 1500 állatból 670 a fejőstehén, az éves tejtermelés meghaladja a 3 millió litert. Egy tehén csaknem 5. ezer liter tejjel hálálja meg a szakértő gondoskodást.

Ezt a tejmennyiséget, no meg a környező gazdaságoktól vásároltat, összesen több, mint 19 millió litert a tsz tejüzeme dolgozta fel. Ez ■ a nyereséges tevékenység a múlt évben hat és fél millió forint eredményt hozott, az idén 23 és fél millió liter tej feldolgozásából, kilencmillió forint nyereséget várnak. Űj termékük a Túrórudi, ebből 10—12 milliót gyártanak 1982-ben.

E tevékenységek — és persze az itt nem említettek — eredményeként több, mint 615 millió forintos árbevétellel zárhatta az elmúlt évet a szövetkezet. Ebből tellett az 50 ezer forint feletti személyes átlagjövedelemre, és jutott elegendő pénz fejlesztésre, beruházásra is.

— Dehogynem. Viszont ritkán van itthon, buszvezető a Volánnál.

— Csak paprikával foglalkoznak?

— Igen. Nyolc éve kezdtük, valamikor paradicsomunk is volt. Képzelje, 60 disznót is meghizlaltunk évente.

— Megéri ennyit dolgozni?

— Persze. Megtaláltuk a számításuknak Ebben ez a lényeg. Nem?

Mit mondhatnék erre? Csupán annyit: természetesen.

Mi a GflMESZ?

Még viszonylag kevesen tudják, hogy mit is jelent ez az öt betű., A nagybánhegyesieknek azonban január elsejétől tudniuk kell; ekkor alakult meg a gazdasági és műszaki ellátó szervezet, amelynek vezetője a művelődési ház igazgatónője, Földházi Sándorné lett.

Hogy mire jó a GAMESZ? Nos, a szervezet segítségével egységes pénzügyi irányítás és ellenőrzés alá kerül a közoktatás, a közművelődés és az egészségügy. A községben — pénzügyi nyelven szólva — tizenhat költséghelyet jelent-. Többek között az általános iskola, a napközi, az óvoda, az anya- és csecsemővédelem, a fog- és a körzeti orvos, az általános és a házi szociális gondozás, a sport-, az ifjúságpolitikai alap, a könyvtár és a művelődési ház, valamint annak büféje tartozik majd a kicsit fura 'nevű gazdálkodási szervezethez. Az integrációtól Nagybánhegyesen is azt várják, hogy segítse a pénzeszközök hatékonyabb, tervszerűbb felhasználását, szolgálja a takarékosság ügyét és a tartalmi munka minőségének javítását.

Az oldalt írta: Lónyai László, Nemesi László és Seres Sándor. A fotókat Martin Gábor készítette.

A tejüzemben évente 19 millió liter tejet dolgoznak fel