Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-04 / 29. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Elutazott Jasszer Arafat Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke budapestről történt el­utazása előtt sajtóértekezletet tartott. Mellette (balról) Ab­del Abu Majzer, a PFSZ V. B. szóvivője, jobbról Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője (Telefotó) Tegnap elutazott Buda­pestről a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttsé­ge, amely a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Jasszer Arafat- nak, a PFSZ Végrehajtó Bi­zottsága elnökének vezetésé­vel tett hivatalos, baráti lá­togatást Magyarországon. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes búcsúztatta. Je­len volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képvise­letének vezetője. (A tárgyalásokról kiadott közös közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Országos agitációs tanácskozás Országos agitációs és pro­pagandatanácskozást rende­zett tegnap a KISZ Központi Bizottsága Budapesten. A résztvevők előadásokat hall­gattak meg a gazdasági és kulturális élet időszerű kér­déseiről, a gazdaságpolitikai agitáció aktuális feladatairól. Az előadásokat konzultáció követte. Olvasótábori program Az idén második évtizedé­be lép az országos olvasótá­bori mozgalom: 11. alkalom­mal rendezik meg a nyáron a közösségi nevelés, a műve­lődés intézményes formáit ki­egészítő, a fiatalok személyi­ségének sokoldalú fejlődését segítő táborozásokat. Tavaly 140 helyen csaknem tízezer diák vett részt e programok­ban, s 1982-ben is hasonló számú táborozóra számíta­nak'; a mozgalom „gazdája”, a Hazafias Népfront nem mennyiségi növekedést, ha­nem e műveltséggyarapító al­kalmak tartalmi gazdagodá­sát, a pedagógiai munka ered­ményessebbé tételét tűzte cé­lul. A mozgalom idei legfonto­sabb tennivalóit az olvasótá­borok szervezői és vezetői február 4-e és 6-a között vi­tatják meg a Gárdonyban sorra kerülő országos tanács­kozáson. Február mezőgazdasági könyvhónap Több évtizedes hagyomány már, hogy ilyenkor február­ban megrendezik a mezőgaz­dasági könyvhónapot. A téli időszakban a mezőgazdaság­ban dolgozó szakemberek be­szorulnak az irodákba, ké­szítik az elmúlt év mérlegét, s a következő évi terveket. A téli holtidényben jut idő tu­dásuk gyarapítására, hiszen ma már 4-5 év alatt elavul­nak az ismeretek, állandó ön­képzéssel szükséges bővíteni a szaktudást. Hazánk a világ mezőgazdaságának élvonalá­ba tartozik, mindezt jól se­gíti a könyvkiadás is, hiszen évről évre igyekszik a leg­korszerűbb technológiákat, eredményeket megismertetni a szakemberekkel. Évente mintegy 30—40 ki­adványt jelentet meg a Me­zőgazdasági Kiadó. Ma már elmondhatjuk, a mezőgazda- sági szakemberek igénylik ezeket a kiadványokat, nem kis része van elért eredmé­nyeinkben mezőgazdasági könyvkiadásunknak is. Végezetül az idei könyv­hónapra megjelent két kiad­ványra hívnánk fel az olva­sók figyelmét — feltehetően mindkettő sláger lesz, és gyorsan eltűnik a könyves- boltak polcairól Az egyik dr. Virág Árpád A mező- gazdasági kemizálás környe­zetvédelmi összefüggései cí­mű kötete, amelyben a szer­ző a műtrágyák, a növény­védő szerek, a takarmányki­egészítők és műanyagok fel- használásának környezetvé­delmi problémáiról ír. Régi igényt elégít ki a dr. Horn Péter szerkesztésében megje­lent „Baromfitenyésztők ké­zikönyve”, hiszen hasonló át­fogó kiadvány több mint 15 éve jelent meg a gyorsan fej­lődő ágazatról. Verasztó Lajos Közoktatásunk fejlesztésének koncepciója A közoktatás fejlesztésének fő feladatairól tanácskozott a napokban több társadalmi szervezet, intézmény vezető testületé. Novemberben tu­dományos konferencián tárta a szakemberek elé az oktatá­si rendszerünk továbbfejlesz­tésére kidolgozott koncepciót a Művelődési Minisztérium Az ottani eszmecsere tapasz­talatai alapján is módosított tervezetet most társadalmi vitára bocsátották, s az ab­ban felvetődött észrevételek, javaslatok figyelembevéte­lével a közeljövőben tárgyal­ják meg az illetékes párt- és kormányzati szervek a doku­mentumot, meghatározzák a teendőket. Az elmúlt na­pokban a többi között a KISZ KB intéző bizottsága, az Űttörőszövetség Országos Elnöksége, a Pedagógusok Szakszervezete Központi Ve­zetősége, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Elnöksége, a Hazafias Népfront és az MTESZ illetékes bizottsága, és a Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége tűzte napirendjére a tervezetet. Valamennyi testületi ülé­sen kiemelték; közoktatási rendszerünk eredményes munkája az elmúlt évtize­dekben döntő tényezője volt annak, hogy a felnövekvő nemzedékek minőségileg is magasabb színvonalú mű­veltséget szerezhettek, bő­vebb tudásanyag birtokában végezhetik feladataikat. Ezért a jövőben is az eddigi eredményekre építve felelhet meg az iskola növekvő tár­sadalmi szerepének, azoknak a tennivalóknak, amelyek a társadalmi-műszaki haladás mindinkább fokozódó köve­telményeiből, s a sokoldalúan fejlett személyiség, a szocia­lista embereszmény megvaló­sításának igényéből fakad­nak. Ezzel összefüggésben egyetértettek a tervezetnek azzal az alapelvével, hogy is­Járhatók a közutak Az országban általában jók a közlekedési körülmények a közutakon — közölték a KPM útinform ügyeletéről tegnap este. Javult a korábban ne­héz helyzet Borsod megyé­ben, miután a szélcsendesebb délelőtti órákban sikerült megtisztítani ott is a hófújta utakat. A Borsod megyei köz­ségek megközelítésére gépko­csival csupán két rövid út­szakaszon, Vilmány és Fóny, valamint Pere és Abaújszán- tó között nem lehet közleked­ni a hótorlaszok miatt. A főutakon általában szá­raz az útfelület, csúszásve­szély nincs; kivétel a 42-es számú út, amely Berettyóúj­falu közelében egy rövid sza­kaszon, illetve a Borsod me­gyei 3-as számú út, amely Csobád és az országhatár kö­zött hókásás. Az alsóbbren­dű utak hálózatában a Du­nántúlon és az Alföld nagy részén száraz a burkolat, a keleti országrészben viszont többnyire havas, jégbordás, síkos. A hegyek és a dombok kö­zött Komárom, Pest, Nógrád és Heves megyében vízátfo­lyások vannak. A megtisztí­tandó területeken dolgoznak, a többi helyen pedig készen­létben állnak a téli útfenn­tartás gépeivel. kolarendszerünk a gyökeres, mindent felforgató reformok helyett a ma is működő ke­retek folyamatos korszerűsí­tésével, tevékenységének szüntelen tartalmi megújítá­sával igazodjék a változó kö­vetelményekhez. Hangsúllyal szóltak a ta­nácskozásokon arról, hogy oktatásunknak magasabb színvonalon kell kielégítenie a társadalom egyre növekvő szakemberszükségletét. Az általános műveltség megala­pozásának, az alkotókészség, a problémamegoldó gondol­kodás fejlesztésének döntő jelentőségű színtere továbbra is az általános iskola, mun­kájának tartalmi korszerűsí­tését, tárgyi feltételeinek ja­vítását ezért hosszú távon is kitüntetett figyelem illeti. A közoktatás irányításának korszerűsítéséről szólva hangsúlyozták, hogy tovább kell erősíteni az iskolák ön­állóságát, az oktatómunka túlszabályozottságának, a bü­rokratikus teendőknek csök­kentésével tágabb teret nyújt­va a tantestületek pedagógiai elképzeléseik megvalósításá­hoz. A tervezetben foglaltak­kal összhangban sürgették tanárképzési rendszerünk ja­vítását, s a pálya megbecsü­lésének, társadalmi presztí­zsének növelését. A tanács­kozáson szó esett arról is, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett az iskolá­nak továbbra is mind fon­tosabb feladata a hazafiság és internacionalizmus eszmé­jének terjesztése, s a mun­kára nevelés. Mindebben azonban növekvő felelőssége van a társadalom egészének is, hiszen az oktatás csak a többi nevelési tényezővel — a családdal, a munkahellyel, az ifjúsági szervezetekkel, a közművelődéssel — együtt­működve töltheti be szere­pét. A Heves, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megyében dolgozó mezőgazdasági helikopterek téli középja­vításait, valamint a repülőgépek karbantartását és ellenőr­zését január végére befejezték. A MÉM Repülőgépes Szol­gálatának nyíregyházi üzemegységében 1982-ben kétmillió hektárnyi területen folytat agrokémiai szolgáltatást a nyír­egyházi üzemegység harminc brigádja. A képen: AN-kettes repülőgépek javítása (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) n ZÖLDKER idei tervei Az idén megszűnik a ZÖLDKER-központ, s ezzel egyidejűleg megkezdi tevé­kenységét a ZÖLDKER Egye­sülés. A szövetkezeteket, szö­vetkezeti vállalatokat tömö­rítő új szervezet leendő fel­adatairól, célkitűzéseiről, Szamosközi László, a ZÖLD­KER vezérigazgatója tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. Az elmúlt években javult a zöldség-, gyümölcsellátás, a korábbiaknál több termék került az üzletekbe, egész sor fajtának meghosszabodott a szezonja, növekedett az egy főre jutó fogyasztás, ám ez elsősorban a mezőgazda­ság érdeme. A kereskedelem kevésbé tudott lépést tartani a fejlődéssel, a központi be­avatkozás nem ritkán inkább akadályozta, mint segítette az egyenletes elosztást; az áru sokszor többszörös át­vétellel jutott el a vevőkig. A ZÖLDKER-központ fel­számolásával az önállósuló vállalatok rákényszerülnek az ésszerűbb gazdálkodásra. Saját felelősségükre, kocká­zatukra tevékenykednek, és üzletpolitikájukat a tényle­ges igényekkel összhangban alakíthatják ki. Az önálló­sulással érdekeltebbé válnak abban is, hogy mezőgazdasá­gi partnereikkel kölcsönös előnyöket ígérő kapcsolato­kat alakítsanak ki, és még inkább kiaknázzák a terme- lésben-forgalmazásban rejlő együttműködési lehetősége­ket. Ám »a továbbiakban is szükség lesz a megyei ZÖL- DÉRT-vállalatok, s az ellátás­ban részt vevő más szövetke­zeti szervek — elsősorban az ÁFÉSZ-ek — munkájának koordinálására, és a folya­matos piaci információkra. Ilyen jellegű szolgáltatások elvégzésére is hivatott a ZÖLDKER Egyesülés, amely­be részvételi szándékkal má­ris ötvennél több vállalat je­lentkezett. Az egyesülés közreműkö­désével a tagok mezőgazda- sági partnerei a környék adottságának és a kereslet­nek leginkább megfelelő ve­tőmaghoz is hozájuthatnak. Az új eljárások elter­jesztését is segítik, ami hoz­zájárulhat a vállalatok és a mezőgazdasági üzemek kap­csolatának további javításá­hoz, a közös érdekeltség, ki­alakításához, s végső soron a jobb minőségű, a leginkább kelendő termékek körének bővítéséhez. Megkezdődött a Francia Kommunista Párt kongresszusa Az FKP XXIV. kongresz- szusa tegnap megkezdte ta­nácskozását a Párizs melletti Saint-Ouenban. A kong­resszuson kétezer küldött és számos külföldi delegáció vesz részt. Az MSZMP kép­viseletében dr. Korom Mi­hály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára és Berecz Já­nos, a KB tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője van jelen a kongresszuson, az SZKP delegációját Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, a PB tag­ja vezeti. A kongresszus megnyitása után Georges Marchais, az FKP főtitkára terjesztette elő a Központi Bizottság je­lentését. Bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a kongresszus teljesen új politikai helyzet­ben folytatja munkáját, s ebben a helyzetben az FKP- nak teljesen új felelősséget kell vállalnia. A francia kommunisták — mondotta — minden erejükkel hozzájá­rulnak majd a változás meg­valósításához Franciaország­ban. Marchais ezután részlete­sen elemezte az elmúlt év­tizedek harcának tanulságait. Rámutatott: a párton belül széles körű vita folyt arról — s ez a vita a kongresszu­son tovább folytatódik —, hogy mi okozta a legutóbbi választásokon elszenvedett visszaesést. A Központi Bi­zottság értékelése szerint az elmúlt évtizedekben a fran­cia társadalomban mélyre­ható változások mentek vég­be. A tudományos és tech­nikai fejlődés következtében megváltozott a franciák élet­módja, az egész társadalom arculata. A párt azonban csak a XXII. és a XXIII. kongresszusokon, vagyis a ’70-es évek második felében fogott hozzá a szocializ­mushoz Vezető út olyan perspektívájának kidolgozá­sához, amely megfelel a mai Franciaország viszonyainak. A következő szakaszban a párt a közös program alá­írásával nem világította meg kellőképpen a végcélt, ha­nem csak közbeeső szakaszt javasolt, s ráadásul ezzel el­tompította a különbséget az FKP és a Francia Szocialis­ta Párt között, s így a szo­cialista párt felé terelte a népi mozgalom széles rétege­it. Mivel a párt nem ra­gaszkodott eredeti független szerepéhez, meggyengítette helyzetét a jobboldal táma­dásaival, valamint a szocia­lista párttal szemben is. A Központi Bizottság je­lentése ezután részletesen vázolja a Franciaországban megvalósítandó szocializmus fő vonásait. Három ilyen fő vonást nevez meg: 1. egy igazságos társadalom megte­remtése. 2. a társadalmi ter­melés új módon való növe­lése. 3. a demokrácia és a szabadságjogok biztosítása. Az FKP főtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyoztam társadalmi egyenlőtlenségre jellemző, hogy ma a francia nemzeti vagyon hatvan szá­zaléka még mindig a csalá­dok tíz százalékának kezé­ben van, és a francia csalá­doknak fele csak a nemzeti vagyon 5,5 százalékával ren­delkezik. Az igazságos társadalom mindenekelőtt azt jelenti, hogy mindenki számára biz­tosítani kell a munkát, és mindenkinek megfelelő vá­sárlóerővel kell rendelkez­nie. A baloldali erők egységé­ről szólva az FKP főtitkára rámutatott: az FKP lojális és hatékony egységet akar, amelyen belül mind az FKP, mind a szocialista párt meg­őrzi önálló arculatát és te­vékenységét. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom