Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Eredményes volt a megyei ismeretterjesztés öt éve Magyar tájak, magyar ízek Békés megye bemutatkozik a Gellért Szállóban A Magyar tájak, magyar ízek rendezvénysorozat első eseményeként Békés megyei napok kezdődtek pénteken a Gellért Szállóban. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat által rendezett gasztronómiai napok során elsőként Békés megyei receptekkel, ételkülönlegességekkel és a tájegység jellegzetes népművészetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A vállalat szállodáiban nyolc év óta rendszeresen bemutatkoznak a különböző magyar tájak és vidékek — jó alkalmat nyújtva a vendégkör bővítésére, a hazai népművészet megismertetésére. A tegnap este megnyitott Békés megyei napokat Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke nyitotta meg: — Ahogyan mifelénk, a téli disznóvágások idején még ma is kijár a jó barátnak, ismerősnek, az a kóstoló. Mindenből küldenek egy keveset. Így állítottuk össze szíves kínálásra termékeinket és értékeinket. Bemutatkozásunk célja, hogy mutassuk meg múltunkat, e múlt értékének ápolását, to- vábbélesztését, a békési táj termékeinek ízét, színét, zamatét, és magát a környezetet, ahol a békési ember dolgozik. A megye történelmi múltja ismert. Békés megye már a múltban is rendelkezett idegenforgalommal, gyógyító hévizei messze földön híresek. A megye gazdag mezőgazdasági múltú, amit a békési föld megtermett, azt dolgozzák föl, a szó szoros értelmében tartósítják az ízeket, a zamatokat ősi receptek szerint. Könnyűiparunk is fontos, a múlt formakincsét felhasználják, a népművészet legszebb hagyományai ma is élnek. Békés megye szellemi múltja gazdag, a szép könyvek megyéjének is nevezik. E tájhoz kötődik Tessedik, Erkel, Munkácsy, a Körösök vidékén több száz népdalt gyűjtött Bartók Béla. Az irodalom legprogresszívebb szárnyának képviselői éltek itt, így Féja Géza, Darvas József és Szabó Pál. A XX. század magyar festészetének nagy alakja, Kohán György Gyulán dolgozott, több száz munkáját őrzi a róla elnevezett múzeum. A gyulai várjátékok, a békéscsabai bábfesztivál és az alkalmazott grafika messze földön híres. Igazából egyszerűen és összefoglalva a békési emberekre vagyunk büszkék, akik mindezeket az értékeket létrehozták. Együtt valljuk azt azokkal, akik Békésben születtek, de az ország más tájaira vetődtek — nagyon sokan élnek itt Budapesten is —, akik közül legnagyobb örömünkre egyre többen fedezik fel újra a régi, a szű- kebb hazát. A TIT Békés megyei Szervezete az elmúlt öt évben az MSZMP XI. és XII. kongresszusa, a megyei pártbizottság, valamint a TIT VII. küldöttgyűlése határozatai alapján látta el feladatát — állapította meg a TIT Békés megyei elnöksége tegnapi ülésén, amelyen az elmúlt öt év ismeretterjesztő munkáját értékelték. A mennyiségi fejlődés mellett a tárgyalt időszak jellemzője a tartalom körültekintőbb megválasztása, az intenzívebb munka, egy szóval a minőség térhódítása. A társadalompolitikai ismeretterjesztés részaránya megyénkben nagyobb, mint az országos átlag. Megnőtt a kül- és belpolitikai ' témák iránti érdeklődés, népszerűbbek lettek — különösen a fizikai dolgozók körében — a világnézeti témájú rendezvények. A történelmi rendezvények hullámzó száma viszont azt mutatja, hogy a helyes történelmi tudat kialakítására a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani. Mint a beszámoló megálla pította, fejlődtek az ismeret- terjesztő módszerek is. KorÉvek óta visszatérő pa- nasz: gyakran van zsúfoltság, sorban állás a postahivatalokban, esetenként lassan érkeznek a küldemények, késve hozzák az újságokat. A Magyar Posta ezért az idén anyagi forrásainak jó részét arra fordítja, hogy javuljon a postai szolgáltatások színvonala, gyorsabb, zökkenőmentesebb, kulturáltabb legyen a közönség kiszerűbb lett az előadások szerkezete, fejlődést mutat a szabadegyetemi hálózat. Országosan is kiemelkedőek az országjárások, a tanulmányi séták és a távcsöves bemutatók. Az országos és tájkonferenciák egyre nagyobb visszhangot keltenek. Kiugró teljesítményt ért el a megye a közhasznú tanfolyamok terén: míg 1966-ban mindössze 7 ilyen jellegű tanfolyam működött, számuk az elmúlt évben már 72-re • nőtt. A résztvevőket tekintve a fizikai dolgozók aránya a legnagyobb, de nőtt az» értelmiségi, alkalmazotti réteg részvétele is. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy az eltelt öt évben több mint 500-'zal nőtt a TIT-ta- gok száma, s javult a kapcsolat a közművelődési intézményekkel. A beszámoló megvitatása után a helyi szervezetek, csoportok közgyűléseiről hallhattak beszámolót az elnökség tagjai. Dr. Krupa András megyei titkár elmondotta, hogy a január 15. és február 15. között lezajlott 60 közgyűlés jól szervezett volt, s a tagság aktivitásáról tanúskodott. G. K. szolgálása. 1982-ben 80 új postahivatalt építenek az országban — ebből öt nagyméretű lesz —, igen sok hivatalt ^felújítanak, illetve korszerűsítenek. A hírlapterjesztésben is kedvező változások várhatók: pl. az olvasók érdekeinek figyelembevételével egyes állami és szövetkezeti üzletekben, illetve vendéglátóhelyeken is lehet majd újságot vásárolni. Országos díjkiosztó a konzervgyárban Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a konzervgyárban értékelték az iparági megelőző tűzvédelmi versenyt, amelyet az elmúlt év-., ben hirdettek meg az ország valamennyi konzervgyára ré- sszére. Az értekezleten 16 konzervgyár képviselői vettek részt. Elsőként Botyánszki Mihály főmérnök köszöntötte a résztvevőket, majd a MÉM főelőadója, Katona József adott tájékoztatást a sikeresnek mondható versenyről. Ennek eredményeként valamennyi konzervgyárban sokat javult a tűzvédelmi munka, szervezettebbé vált a megelőzés. Az értékelés után Szakács Gyula MÉM-osztályvezető- helyettes adta át a legjobbaknak a jutalmat. A versenyben első helyezést ért el, és 10 ezer forintot kapott a Békéscsabai Konzervgyár. Második lett a szegedi, a harmadik a Nyíregyházi Konzervgyár. A kollektívákon kívül a tűzoltóság országos parancsnokságának képviselője két egyéni dicsérő oklevelet adott át, öten igazgatói dicséretben részesültek. A községpolitika új segítői A helyi politikának két különösen meghatározó szerepe van. Az egyik a településfejlesztés, a másik az ott lakók gondolkodásmódja, magatartása. A településfejlesztés elsősorban az anyagi lehetőségek'- hez kapcsolódik. Egyszerű lenne úgy a számvetés, hogy a helyi tanácsnak ennyi és ennyi pénze van, és ebből ezt és ezt lehet felépíteni..., ha van hozzá kapacitás. Mert manapság a pénz is kevés ahhoz, hogy valami felépüljön. Ennek ellenére tapasztalhatjuk, hogy olyan létesítmények jönnek létre, amelyekhez előzetes számítás szerint sem ez, sem az nem volt. Hogyan? A lakosság, az üzemek összefogásával. Ma már milliós nagyságrendben mérhetjük' a helyi vállalkozások, a társadalmi megvalósítások értékét. És mindezzel együtt, szinte észrevétlenül valami egyéb is épül városainkban, falvainkban, és talán tartósabban is, mint a legjobban megalapozott épület. Ez a közreműködő emberek gondolkodása, magatartása, a közösségért érzett felelőssége, amelyben — és ezt nem kell szégyelleni — egyéni érdekük is kifejezésre jut kitapintható vagy közvetett módon. E munkához most új segítőtárs lépett a porondra: a szakmaközi bizottságok. Ugyanis az ágazati szakszervezetek tevékenységi köre az üzem falain belül van, fő tevékenységük a termeléshez, a termelésben részt vevő ember érdekeinek érvényesítéséhez kapcsolódik elsősorban. Pedig a szervezett dolgozó nemcsak az üzemben él. A munka leteltével az adott település lakója, akit éppen úgy érdekel, mint bárki mást, hogy lesz-e óvoda, bővül-e az iskola, meddig kell még taposni az utcán a sarat, mikor vezetik már be a vizet a lakásba és így tovább. Volt képviseletük' eddig is: a tanácstagjuk. Az üzemük sem volt közömbös a településfejlesztésben. A közösségben megsokszorozódó erejük mégis csak szétforgácsolt volt. A szakmaközi bizottságok feladata, hogy ezt kiküszöböljék. Nem új találmány ez: történelmi múltjuk van. Nagy szerepet játszottak a hatalom megszerzésében. Szerepüket (viszont már nem találták az ágazati szakszervezetek létrejöttével. Tevékenységük elszürkült. Az elmúlt évi újjá- választásuk óta — még tovább lépve az előző ciklus állapotához is — szerepük most igen jelentőssé vált. Elsősorban a településpolitikában való részvételükkel. A munkások érdekeinek tolmácsolói, a szak- szervezeti dolgozók egységes képviselői az adott településen. De nemcsak képvisel, hanem meggyőz, szervez, mozgósít a település, a lakóhely fejlesztéséért. Mert nemcsak a fizetés a fontos, amit a munkahelyén kap az ember, hanem az a közérzet is, amelyet a lakóhely teremt köröttünk. Joga van e testületnek javasolni, véleményezni, hogy mit, milyen sorrendben valósítson meg a tanács, s ha az a bizonyos kard rövid, akkor a szervezett dolgozók mozgósításával, közreműködésével hogyan hosszabbítható meg az eddiginél is jobban. Üj szervezett erő jelent meg a szakmaközi bizottságok' új jogosítványával településeinken — megyénkben tizenhat helyen — a településfejlesztési politika kialakításában, megvalósításában. Szocialista demokratizmusunk újabb formája, lehetősége ez, amely hatékony tényező lehet mindenütt, ahol a helyi politika új segítőinek, új erőinek tekintik mind a szakmai szak- szervezetek, mind a tanácsok és tömegszervezetek, de elsősorban a szakmaközi bizottságok önmaguk önmagukat. Enyedi G. Sándor lavuló postai szolgáltatások Újfajta diabetikus italcsalád palackozását kezdtek meg Balfon. A különféle üdítő italokat ásványvíz felhasználásával készítik, és így a diabetikus hatás mellett a gyomorbetegek is fogyaszthatják (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Negyedszázados helytállás a munkásőrségnél Az eltelt másfél hónap alatt a szokásosnál több írás jelent meg lapunk hasábjain a munkásőrségről. A politikai és társadalmi életben, valamint a hírközlésben tapasztalt széles körű érdeklődésnek, mint ismeretes, az volt az oka, hogy 1982. január 16. és február 13. között országszerte, így Békés megyében is méltóképpen emlékeztek meg e fegyveres testület fennállásának 25. évfordulójáról. A jubileumi egységgyüléseken értékelték az előző év eredményeit, és meghatározták a következő időszak feladatait. A hosszabb ideje szolgálatot teljesítő, s példásan helytálló munkásőrök egyéni és kollektív kitüntetésén, az „újoncok” eskütételén — a párt- és állami szervek, a bázisüzemek képviselői mellett — ott voltak a hozzátartozók is. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Érdekeltség a kutatásban A kutatási eredmények önmagukban egyre kevésbé számíthatnak elismerésre. A jövő az olyan kutatási tevékenységé, amely széles körű kapcsolatot igyekszik teremteni a gyakorlattal. Nem véletlen, hogy a szarvasi Öntözési Kutató Intézetet már most is hasonló törekvések jellemzik. Igaz, a kapcsolatok keresése a mezőgazda- sági üzemekkel, rendszerekkel nem újkeletű, de az utóbbi időben minőségi változás figyelhető meg. (Az intézet tevékenységéről szól írásunk az 5. oldalon.) A feltétel: őszinte, megbecsülésen alapuló légkör A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága nemrég számoltatta be Békés város Pedagógus Szak- szervezetének vezetőit arról, hogy milyen eredményeket ért el a másfél esztendős bizalmi testület s a taggyűlések a munkahelyi demokrácia fejlesztésében. A beszámolóból egyértelműen kiderült: a demokratikus jogokkal csak azok élhetnek akiket minden érdekel, ami az iskolában történik, illetve, ahol az állami vezető, az igazgató olyan őszinte légkört tud teremteni, hogy az emberek bátran kinyilváníthatják véleményüket. Lapunk 6. oldalán e beszámoló néhány egyéb tanulságaival, következtetéseivel ismerkedhet meg az olvasó. Hagyományos iparág - új keletű gondokkal Kérdés: Ha már a megye egyik nagy bázisa a ruha- és textiliparnak, miért nem kaphat itt helyet a közép-, vagy akár a felsőfokú szakképzés is? Válasz: Ha van a megyében lehetőség a középfokú képzés megszervezésére, akkor ezt kezdeményezze a megye, mi támogatni fogjuk. A ruhaipari szakszervezet főtitkárnöjével készült interjút a 7. oldalon közöljük. Minikörkép Vajon milyenek egy KlSZszervezet hétköznapjai, mi a gondja a KISZ-titkárnak, milyen sikereket ért el a közösség. és hogyan lehetne még gazdagabb, fiatalosabb a mozgalmi élet? Erről folytattunk beszélgetést a gyoma- endrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet KISZ-titkárával. Írásunk a 11. oldalon, a Minimagazinban olvasható. Ugyanitt közöljük a „Stop! Közlekedj okosan!” rejtvénysorozatunk második fordulóját, amely ezúttal az általános iskolásoknak szól. Szintén folytatódik „Le a kalappal!” című sorozatunk, amelyben most a zsebpénzről esik szó. B. O.
