Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

1982. február 18., csütörtök FMS az ifiházban Az elmúlt pénteki est vendégei. Jobb szélen Sólyom András, mellette Horváth Péter. A házigazda Gyuricza Péter volt Fotó: Fazekas László Hz egységes középiskola az orosházi Táncsicsban „Törzsközönségünk alakult ki” — mondja bevezetőül Gyuricza Péter, a békéscsa­bai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttöröház munkatársa. Pedig az MTV—FMS so­rozata enyhén fogalmazva nehezen indult. Aki áldoz néhány órát hetenként a te­levíziónak, annak nem kell megmagyarázni e hat betű jelentését. A Magyar Tele­vízió Fiatal Művészek Stú­dióját jelöli. A csabai „tájo­lásuk” az évad elején, tehát 1981 őszén kezdődött. A be­mutatásra kerülő alkotások­ból állt össze a sorozat. Ha példával akarunk élni, ak­kor alighanem a filmes Ba­lázs Béla Stúdióhoz lehetne hasonlítani az FMS-t. Első­sorban fiatal, elsőfilmes, pá­lyakezdő rendezők, tévések kapnak itt lehetőséget a bi­zonyításra, arra a bizonyos oroszlánköröm-mutogatásra. A majdhogynem érdekte­lenségbe fulladt első est ok­tóberben volt, amikor is a Portré Szirtes Ádámról és az Akik a szereposztásból ki­maradtak című dokumen- tum-riportfilmeket mutatták be az ifiházban. Természete­sen akkor is, mint azóta minden alkalommal, ott volt az alkotó, Radó Gyula ren­dező. Novemberben Moldova Agnes és Gém György igen nagy feltűnést keltett műve, a Börtönben az uram ke­rült sorra, majd december 11-én Erdős Pál Jolánka né­ni című dokumentumjátéka, amelynek az volt a külön bé­kési aktualitása, hogy a cím­szereplő egyik fia békéscsa­bai. Januárban Jászi Dezső Szamuráj című rendhagyó portréját vetítették, szinte a tévébeli bemutatóval egy idő­ben, természetesen a rendező jelenlétében. A legutóbb’, az ötödik est programja Sólyom András Nagyvárosi kanyarok című tévéjátéka volt. Itt szintén egv helyi vonatkozás: a csa­bai származású Horváth Pé­ter is megjelent, aki a film forgatókönyvét írta. E rövid beszámolónak ter­mészetesen nem lehet felada­ta, hogy a meglehetősen el­lentmondásos, érdekesen fu­ra játékfilmet elemezze. A közeljövőben — a tervek sze­rint — a televízió úgyis be­mutatja. És kevesen (?) is látták ezen a pénteki estén az ifiházi vetítésen. A záró­jelbe tett kérdőjel azonban szándékos. Hiszen mint nyil­vános klubprogram, me­gyénkben arányokat véve alapul, szép számú érdeklő­dőt vonzott. Diákokat, fiatal értelmiségieket, nyugdíjaso­kat egyaránt. Ez a döcce- nőkkel induló sorozat sikere is bizonyítja, hogy nincs és nem lehet igazuk a kétke­dőknek, akik feltehetően pil­lanatnyi kudarcuk élményé­nek súlya alatt a közműve­lődés eredendő sikertelensé­géről, a kilátástalanságról, a közönség közönyéről beszél­nek, vélekednek. Hiszen nem kellene azért eljönni havon­ta péntekenként este, hogy tévéműsort lássunk. Csak ott­hon bekapcsolni az „ezersze­mű” készüléket. S hogy nem kevesen mégis veszik a fá­radságot és eljönnek. Ez ta­lán leginkább annak köszön­hető, hogy itt találkozhatnak, szót és véleményt válthat­nak. elvet cserélhetnek az alkotóval is. A tévé személy­telensége erre az egy—há­rom órára feloldódik. De hasznosak ezek az alkalmak a másik fél, a pályakezdő té­vések részére is. Ügymond kapásból kapják a nem min­dig csomagolt, néha nyers, de biztosan őszinte vélemé­nyeket. S az is tény, hogy nem mond igazat az a mű­vész, az az alkotó, aki ta­gadja a közönséggel feltart­ható közvetlen és élő kap-- csolat szükségességét. Az FMS tagjait valahogy még nem fertőzte meg a sokszor nem alaposan indokolt pie- desztálra emeltetés, ök tel­jesítik a meghívást, jönnek Békéscsabára is. És ingyen. Ez sem utolsó szempont! (Nemesi) Az ország 9 középiskolájá­ban 1979 óta folyik a szege­di József Attila Tudomány- egyetem pedagógiai tanszé­kének irányításával, az egy­séges középiskolai osztályok — tartalmat, struktúrát újí­tó — kísérlete, amelybe az 1982 83-as tanévben, tizedik­ként az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szak- középiskola 6 első osztállyal lép be. A beiskolázás már fo­lyik az egész megyére kiter­jedően. S mert meglehetősen ke­vés publikációt kapott okta­tási kísérletről van szó, a felkészülést segítendő a na­pokban dr. Ágoston György tanszékvezető egyetemi pro­fesszor, a kísérlet irányító­jának vezetésével tájékozta­tást tartottak Békés megye városi-járási művelődésügyi osztályvezetőinek. Dr. Ágoston György beve­zetőjében felvázolta a kísér­let kidolgozását megelőző szempontokat. Nevezetesen azt, hogy elsősorban tanul­mányozták a nemzetközi ta­pasztalatokat, a magyar köz­oktatás tervezetét, s hogy őszinte beszélgetéseket foly­tattak a szakképzés szakem­bereivel, valamint több vál­lalat és üzem vezetőivel. Mint mondotta, a középfokú szakemberképzés kísérleté­nek feltétlenül a szükségle­tekből kell kiindulnia. A megkérdezett üzemi, vállala­ti szakemberek pedig egybe­hangzóan a magasabb szín­vonalú általános műveltséget kérték számon a jelenlegi középfokú szakképzésen. A kísérlet másik kiinduló­pontja, amelyen változtatni kíván az egységes középisko­lai oktatási rendszer, az a korai, 14 éves korban törté­nő pályaválasztás. Az egy­séges középiskolai oktatást a kísérlet kidolgozói a jelenle­gi általános iskolai oktatásra épülve tervezték, folytatásá­Hatodik éve folyik me­gyénkben a munkásbrigádok közművelődési mozgalma, melynek nemes célja a „Szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni” jelszó jegyében segítséget adni a munkásbri­gádok tervszerű, folyamatos művelődéséhez. Az elmúlt év őszén az előző három évhez hasonló létszámú, mintegy 800 brigád nevezett be a mozgalomba. Jelenleg a ver­seny folyamatos művelődési szakasza folyik, melyben a résztvevők az előre megadott témakörök alapján készülnek a munkahelyi elődöntőkre. A politikai, a szépirodalmi és a világunk témakörhöz ja­vasolt újságcikkeket, köny­veket kell elolvasniuk, s a felkészüléshez tartozik az „Ismerjük meg hazánkat” jelszó jegyében megszerve­zett kirándulások lebonyolí­tása is. ban a szakközépiskolákra, gimnáziumokra alapozva. Ügynevezett 8+2-(-2-es rend­szerben. Így az általános képzés időszaka a középisko­lában újabb 2 esztendővel hosszabbodna meg, s csak ez­után következne el a 2 éves szakképzés. A legradikáli­sabb változás éppen a szak­képzés szakaszában követ­kezne el, növelve e képzés elméleti, gyakorlati színvo­nalát. Ez utóbbi gondolatot erő­sítette meg Murányi Pál, a Fővárosi Pedagógiai Intézet szakképzési csoportvezetője is felszólalásában, aki hang­súlyozta, hogy a jövő szak­munkásainak, mérnökeinek, technikusainak elsősorban általános műveltséggel, tech­nikai-műszaki szempontból pedig széles körű alapmű­veltséggel kell rendelkeznie. A kísérleti, egységes közép­iskola erre az új általános műveltségre építi a szakmait. A kísérlet kidolgozásakor az váltotta ki a legnagyobb vitát, hogy vajon két esz­tendő alatt hogyan lehet a jelenleginél is jobb szakem­bereket képezni. A kísérlet kidolgozói végül is úgy fog­laltak állást, hogy nem az óraszám, hanem az ismeret­nyújtás hatékonysága szabja meg a képzés minőségét. A diákok a középiskola első 2 osztályában általános műsza­ki műveltséget kapnak'. Erre épül majd fel a magasabb szintű szakmai gyakorlati képzés. Orosházán gépszere­lő-géplakatos képzés folyik majd a kísérlet folyamán, hiszen ehhez van meg a meg­felelő gyakorlati háttér. Végezetül érdemes felvá­zolni, hogyan is néz ki az egységes középiskolai osztá­lyokba iratkozó gyermekek képzése és továbbtanulási le­hetőségei. Az első és máso­dik osztály úgynevezett ál­talánosan művelő szakasz. A brigádok folyamatos művelődéséhez — az előző évektől eltérően — nem köz­vetlenül a Megyei Művelő­dési Központ, hanem a helyi, illetve a körzeti művelődési házak nyújtanak segítséget. Egy-egy körzeti művelődési ház esetenként 100—150 bri­gáddal tartja a kapcsolatot, míg az MMK a megyeszék­hely, illetve a városkörnyé­ki községek 230 brigádjának felkészülését irányítja köz­vetlenül. A megyében 13 kör­zeti művelődési ház látja el — többek között — ezt a fel­adatot is. ök szervezik a feb­ruár végi, illetve március eleji kirándulásokat, melyek alkalmával Pécs vagy Deb­recen nevezetességeivel, mű­emlékeivel ismerkedhetnek meg a brigádtagok. Az előzetes felmérések sze­rint a versenyzők komolyan veszik feladatukat, s így elő­reláthatólag a mozgalom kísérlete Ebben az időszakban világo­san kiderül, merre érdemes a gyereknek irányulnia. A második osztály befejezését követően vizsgáznak is a diákok. (Ez a kísérlet során mind a diákok, mind a pe­dagógusok körében nagy tet­szést, elismerést váltott ki.) Innen aztán a humán érdek­lődésűek vagy a természet- tudományok elméletei iránt érdeklődők gimnáziumi osz­tályokban folytathatják ta­nulmányaikat. Mások a szak­képzési ágazatban, az álta­lános gépész tagozatra irat­kozhatnak, ahol az érettségi mellett szakmunkás-bizonyít­ványt is szerezhetnek. Végül a második osztály után lehe­tőség van egy úgynevezett egyéves rövidített szakmun­kásképzést nyújtó osztályba is beiratkozni. S hogy mik a továbbtanu­lási lehetőségek? A szakkö­zépiskolai osztályokban vég­zők — a középiskolához szer­vesen kapcsolódó — egyéves technikusi tanfolyamra irat­kozhatnak be, amelynek vé­geztével technikusi oklevelet kapnak. Ugyancsak ebből a tagozatból lehet jelentkezni a műszaki főiskolákra és a mérnökképző egyetemekre. A gimnáziumi osztályokból a főiskolákra és egyetemekre lehet jelentkezni. Akik az egyéves szakmunkásképzés­ben vettek részt, azok mun­ka mellett megszerezhetik az érettségi bizonyítványt. Az egységes középiskola terve — mint a fentiekből is kiderül — figyelembe veszi a fennálló iskolarendszert, és arra építve mintegy 2 esz­tendővel kitolja a gyerekek pályaválasztási döntését. Az elképzelés hasznosnak ígér­kezik. De a kísérlet helyes­ségét, az ebben a képzésben részt vevő első végzős diá­kok sikere avagy kudarca bizonyíthatja majd. színvonala nem marad el az előző évektől. A folyamatos művelődési szakasz után, amely március 1-én zárul, megkezdődnek a munkahelyi döntők. Azok a brigádok, amelyek összetett elődöntőn vesznek részt (egy elődöntőn több munkahely brigádjai is szerepelnek), központilag ké­szült feladatlapokat kapnak, melyeken mind az öt téma­kör kérdései szerepelnek. A feladatlapokat még ezen a héten megkapják a brigá­dok. Az elődöntőkön — ame­lyeket április 4-ig bonyolíta­nak le a munkahelyeken — játékosabb vetélkedési for­mát szeretnének bevezetni az eddiginél. A 92 elődöntőn legjobban szereplő brigádok vesznek részt az április 25-i szakági döntőn, s a legtöbbet tudók jutnak majd tovább a május 16-án megrendezendő megyei döntőre. G. K. HANGSZÓRÓ Volt egyszer egy háború Volt bizony, és irtózatos volt... Millió és millió em­ber pusztult el, millió és millió özvegy, árva siratta a soha vissza nem térőket. A világ megszabadult a ná­ci pokoltól, de iszonyú em­lékeket őriz erről a harcról._ Mondják, hogy a háború­ról beszélni nem könnyű. Hogy a háborúról újat mon­dani sem könnyű, és sokan — akikben még nagyon ele­venen élnek a szörnyű em­lékek, átélt borzalmak —, nem is akarnak beszélni ró­la. „Nem szeretünk emlékez­ni és nem tanulunk” — mondta valaki Szabó Éva vasárnap délelőtt sugárzott dokumentum-műsorában, a Kossuth rádióban. Címét John Steinbecktől kölcsö­nözte, nem véletlenül: „Volt egyszer egy háború.” Igen, már a cím is jelezte, hogy Szabó Éva műsora csevegni, mesélni akart a háborúról. Megkérdezni a szemtanúkat, a felrobbantott Margit-híd- ról, megkérdezni gyerekeket, sokszor nem is arról, hogy mi volt, hogyan volt, mit tudnak és mit nem; sokszor egészen kis, személyes dol­gokat összegezni, hogy el­jusson egy-egy váratlan kér­déssel a második világhá­ború döbbenetes mélységei­hez. Sokat vártam ettől a mű­sortól, és sokat is kaptam. Bizonyára több tízezer hall­gatótársam is azt mondja, amit én: a „Volt egyszeregy háború” a műfaj legjele­sebb mostani alkotásai közé közé sorolható. Élő, eleven, lüktető rajz, torokszorító gyász, és tanulságosztó ra­cionalizmus. Hiszen ahogy az amerikai rádiós felidézte Hirosimát, „a napfényben fürdő gyönyörű várost”, má­sodpercekkel, az atomhalál előtt, az maga volt a meg­másíthatatlan kétségbeesés; vagy ahogyan egy tizenéves kisfiú megjegyezte: „A fel­nőttek sokszor mondják, hogy bezzeg, a háborúban ... Szerintem igazuk van.” — az ifjúi bölcsesség szép példája. ^ Jól szerkesztett, jól ve­zetett műsor volt ez a va­sárnapi. Oldott, könnyed, ilyen súlyos, megrázó témá­ról. Fel tudják még idézni, kedves hallgatótársak, mi­lyen fájdalmasan mondta Ruttkai Éva, hogy „felejthe­tetlen volt, amikor kitört a béke”? A béke... Miközben telnek az évtizedek, és úgy szólhatunk a szörnyű évek­ről, hogy „volt egyszer egy háború”. És a rádióműsor után belelapozhatunk a „Világtörténet képekben” cí­mű albumba, és térdelő fog­lyokat kivégző náci tiszteket látunk, meg tengerbe vesző százezreket, szétroncsolódó milliókat. Igen, volt egyszer egy há­ború, és emlékezni kell rá. Mert aki nem ismeri a ve­szélyt. az elpusztul. (sass e.) B. Sajti Emese Nyolcszáz brigád a közművelődési mozgalomban Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mendelssohn-művek. 8.49: Örökzöld dallamok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Talabér Erzsébet és Szalay László nótákat énekel. ll.oo: Operarészletek. 11.39: A csúnya hercegnő. 12.33: Balogh Edgár: Hét próba: Szolgálatban. 12.45: Zenemúzeum. 13.38: Cherubini: a-moll vonós­négyes. 14.06: Ház a pataksoron. 15.05: Bemutatjuk új felvételein­ket. 15.32: A Downside iskola ének­kara Britten-műveket éne­kel. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Kovács Apollónia nótákat énekel. 19.15: Kilátó. 20.00: A Rádió Dalszínháza. Ma- rica grófnő. 21.29: Népzenekedvelőknek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Rádió lemezalbuma. 23.52: Jannesquin-madrigálok. 0.10: Rézfúvósmuzsika. PETŐFI RADIO 8.05: Üj dzsesszfelvételeinkből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Jégcsap. Barangolás a téli Balatonnál. 13.30: Balázs Árpád gyermekze- néjéből. 14.00: Barátság slágerexpressz. 14.35: Richard Tauber Lehár operettieiből énekel. 15.00: Diákfélóra. 15.30: Válogatott felvételek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Rébusszal Kvízlandba. 22.00: Bágya András szerzemé­nyeiből. 22.30: Nóták. 23.20: A madarász. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bach: h-moll szvit. 9.57: Kamaramuzsika. 11.05: Szimfonikus zene. 12.30: Dzsesszfelvételekből. 13.07: Néptáncmuzsika. 13.18: Dvorzsák: Ruszalka. 16.00: Zenei lexikon. 16.20: ..Bűvös égi szikra.” 16.50: Popzene sztereóban. 17.57: Külpolitikai Klub. 18.27: Magyar zeneszerzők. 19.05: Szimfonikus könnyűzene. 19.35: Csokonai Vitéz Mihály ver­sei. 19.40: Évszázadok társas muzsi­kája. Közben: kb. 20.15: Mai bolgár költők versei Kiss Benedek fordításában. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.15: Operakettősök 22.01: Zenei panoráma. SZOLNOKISTÜDIO 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.30: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.05: Történelem. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 11.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.45: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 12.10: Világnézet (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.15: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 14.30: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 14.50: Környezetismeret, (ism.) 15.05: Orosz nyelv, (ism.) 15.30: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: A Britisch Múzeum kin­cse. (ism.) 16.50: Segítsünk vak embertársa­inknak. (f.-f.) 17.05: Melyiket a7 ötezerből? 17.20: Perpetuum mobile, (ism.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.10: Telesport. (f.-f.) 18.35: A békétlen sziget. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híFadó. 20.00: Jogi esetek, (f.-f.) 20.40: Lehet így is . . . 20.55: Riporter kerestetik. Kb 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.40: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (Alt. isk. 3. oszt.) 17.55: Angol nyelv. 18.10: Oroszul beszélnek. 18.30: Pedagógusok fóruma. (ism., f.-f.) 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Tudósklub. (f.-f.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Vercors: Az utolsó ítélet. Tv-film. (ism., f.-f.) BUKAREST 16.00: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.10: Tudományos kaleidoszkóp. 21.50: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Az első virágok. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Novellák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Négy keréken. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Az élet tömegjelenség. 22.30: Hírek. SZÍNHÁZ 1982. február 18-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: VIZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Szakmai bemutató 1982. február 19-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: VlZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya: Robotokkal a Saturnus körül, 6 és 8 órakor: Hurrikán. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Üzenet a7 űrből. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Tótágas, 4 és 7 órakor: Szamurájok és banditák L. II. rész. Békéscsabai Terv: Ideigle­nes paradicsom. Gyulai Erkel: Kettévált mennyezet. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: A cárlány és a hét dalia, 5 és 7 órakor: A macs­ka rejtélyes halála. Orosházi Bé­ke.: Police Python 357. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A Csen­des-óceán kalózai, fél 6 és fél 8 órakor: A bíró és a hóhér. Szarvasi Táncsics: A 3. számú űrbázis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom