Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
1982. február 18-, csütörtök o Továbbképzés a családi életre nevelésről A megyei tanács egészség- ügyi osztálya és a megyei Vöröskereszt február 17.én, szerdán továbbképzést rendezett a védőnőknek és a járási-városi családvédelmi és ifjúsági felelősöknek Békéscsabán, a megyei tanács székházában. A rendszeresen tartott továbbképzés szerdai programjának témája a családi életre nevelés volt. Elsőként dr. Jakubecz Sándor szülész-nőgyógyász főorvos, aki egyúttal tagja a Vöröskereszt megyei vezetőségének, rövid bevezetőben vázolta fel a téma aktualitását. Elmondotta, hogy a társadalom alapvető érdeke a család stabilitása. E program olyan gyakorlati felvilágosító munkára serkenti az egészségügyben dolgozókat, amelynek nyomán csökkenhet a terhességmegszakítások, spontán vetélések, koraszülések és magzati szövődmények hazánkban igen magas száma. Szólt az ifjúság szexuális felvilágosításának fontosságáról, az új, háromgyermekes családeszmény elfogadásának szükségességéről, s az olyan intézményhálózatokról, mint az elsőként Békés megyében megszervezett család- és nővédelmi tanácsadó, vagy az ifjúsági egészségvédelmi központ. Ezt követően hat ismeret- terjesztő jellegű egészségnevelési filmet vetítettek a hallgatóságnak, melyek a születésszabályozás, család- tervezés, gyermekvárás, felnőtté érés kérdéseivel foglalkoztak. Ezek a filmek — amelyek kölcsönözhetők a A továbbképzés résztvevőinek Békés megyei KÖJÁL-tól — jól hasznosíthatók a felvilágosító munkában. A filmvetítés után a mintegy 150 részvevő további új ismeretekre tehetett szert a családi életre nevelés témaegy csoportja Fotó: Martin Gábor körében. A következő továbbképzésen, áprilisban a csecsemőgontiozásról hallhatnak a védőnők, illetve a család- és ifjúságvédelmi felelősök. G. K. Új lakások Békéscsabán Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, a városi tanácsnál együttes ülést tartott a városfejlesztési ellátási bizottság és a számvizsgáló bizottság. Az ülés részvevői megvitatták és elfogadták a városközpont „B” területének részletes rendezési tervét. Ennek egyik része a Szarvasi út, Garai utca, Kossuth tér, Luther utca és az Illésházi utca közötti terület átépítése. Ezen a részen avult az épületállomány, jelentős a védett épületek, műemlékek száma. Itt lassú, fokozatos átépítéssel kívánják megváltoztatni a városképet; a magántulajdonban levő telkeken létesülnek társasházak. Növelik a laksűrűséget, a meglevő területen több lakást építenek majd. A terv a jelenlegihez hasonló telkes, többlakásos lakóházak építését javasolja. Háromféle beépítésű területet különböztetnek meg, ezek között legjelentősebb a minimálisan négylakásos, kétszintes társasház építése. A Szarvasi úton kétemeletes, zártsorú, többlakásos, földszinti üzletekkel ellátott házakat építenek majd. A kisebb telkeken — mint például a Szigetvári úton — kétszintes, kétlakásos házak építésére nyújt lehetőséget a terv. Gyorsabb ütemben — 1985-ig építik majd meg a Millennium utca környékén az ötszáz lakásos lakótelepet. A tervet délután a város- fejlesztési tervbíráló munka- bizottság vitatta meg. L. J. Napirenden a KISZ információs munkája TIT-szervezet alakult Mezőhegyesen Tegnap délelőtt tartotta hagyományos évi ülését a KISZ Békés megyei bizottsága mellett működő információs munkabizottság Kozák Ferencnek, a megyei KISZ-bizottság titkárának elnökletével. A testület először értékelte az elmúlt évi tevékenységét, különös tekintettel a járási-városi bizottságok információs munkájára. A résztvevők külön hangsúllyal elemezték a legjobban és a gyengén tevékenykedő helyi információs bizottságok munkáját. Ezt követően elfogadták a megyei tanácsadói testület ez- éves programját. A megyei KISZ-bizottság az egyik tavaszi ülésén majd részleteiben is értékeli az információs tevékenység helyzetét és személyi kérdésekben is dönt. N. L. Békés megye bemutatkozik a Nimródban „Békés megyének gazdag a vadászati múltja, és egyre izgalmasabban alakul jelene ...” — így indítja útra idei februári számát a Magyar Vadászok Országos, Szövetségének lapja, a Nimród. A szerkesztőség ezt a számot ugyanis Békés megye vadgazdálkodásának, vadászati eredményeinek, vadásztársaságainak, vadásztörténetének bemutatására szenteli. Szót kap a februári Nimródban Szenes István megyei fővadász, a megyei intéző bizottság vadászmestere. Sín- ka Pál, hogy a vadgazdálkodásért felelősséget érzők gondjairól, örömeiről beszámolhassanak, Kárpáti József a megyei vadgazdálkodás kezdeteiről közöl érdekes dokumentumokat, ezenkívül a békési fácánosokról, a Körösök menti vadkacsatenyész- tésről, a megyei nyúlállomány alakulásáról, Békés nagyvadjáról, az őzről, a dú- vadapasztás sikereiről olvashatunk elemző írásokat. Színes riportot közöl a lap a körösladányi vendégvadásztatásról, a dévaványai túzokrezervátumról, természetvédelmi értékeinkről, s mindemellett helyet kap még többek között néhány vadászportré, a szabadkígyósi természetvédelmi terület vezetőjének, Pálinkás Lajosnak vadász tárgyú novellája, a megyei vadászati felügyelő, Nagy Sándor aktuális jegyzete, s egy érdekes interjú a női vadászok egyenjogúságáról. Ismertetőnkben természetesen csak néhány jellemző dolgot ragadtunk ki a Békés megyét bemutató vadászújságból, amit minden érdeklődőnek érdemes átlapoznia. KÉP Sünipapucs Bonyhádról Elkészült az első sünipapucs szállítmány, a Bonyhádi Ruházati Ipari Szövetkezet majosi részlegében. A Tolna megyei kisüzem újdonságát elsősorban álló" munkát végzőknek ajánlják. Az új termék abban különbözik a hagyományos fapapucsoktól, hogy a talpak belső oldalát is gumival borítják, amelyből több tucat gumitüske áll ki. Ezeken állva kevésbé fárad el a láb. A sünipapucsok a KERMI- nél és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ortopédiai klinikáján is sikerrel vizsgáztak. A jó szakvélemények után idén megkezdték a sorozatgyártást. (Tudósítónktól) A nagyközségi tanács, a nagyközségi pártbizottság és a művelődési ház összefogásával, február 12-én megalakították a TIT helyi szervezetét Mezőhegyesen. A pártbizottság nagytermében megrendezett alakuló közgyűlésen először dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács vb-titkára, a TIT megyei szervezetének elnöke tartott előadást „A TIT és az értelmiség a közművelődésben” címmel. Ezt követően Hollós László, a művelődési ház igazgatója adott átfogó értékelést az elmúlt öt év ismeretterjesztő tevékenységéről. Beszámolt arról, hogy az utóbbi években az ismeret- terjesztés két nagy bázisa, a Mezőgazdasági Kombinát kultúrbizottsága, valamint a művelődési ház egyre jobban épített a TIT különböző szintű rendezvényeire és előadóira. Míg 1976-ban csupán 5 helyi előadás volt, ma már 34-en vesznek. részt a különböző szakosztályok ismeretterjesztő munkájában. A nagyközségben évente 100 előadást szerveztek TIT-elő- adókkal, melyeken átlagosan 4 ezer hallgató vett részt egy év alatt. Az előadások 60 százaléka társadalomtudományi, 40 százaléka természettudományi jellegű volt. Az egyéb ismeretterjesztést szolgáló tanfolyamok, felnőtt oktatást segítő foglalkozások száma is jelentősen emelkedett a beszámolási időszakban. A résztvevők száma itt összesen 17 ezer volt. Jogos igényként vetődött fel a TIT helyi szervezetének megalakítása, mely koordinálja a nagyközségben az ismeretterjesztő munkát. Feladatként többek között megfogalmazták, hogy erősíteni kell a szervezeti életet, fejleszteni kell az értelmiség és a szervezet kapcsolatát. Igény esetén módszertani továbl képzést kell szervezni az előadói tevékenységet vállalók számára. Végül megválasztották az ötfős vezetőséget, melynek elnöke Spániel József, titkára Hollós László lett. Szabó Magdolna Nyári egyetem a talajjavításról Szarvason A talajjavítás és a vízrendezés szerepe a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében címmel rendezik meg Szarva- sson a negyedik Tessedik Sámuel nyári egyetemet. A TIT békési szervezete, a szarvasi főiskola és a város által közösen rendezi a július 18. és 24-e között sorra kerülő előadássorozatot, melyre máris várják a szakemberek jelentkezését. A hallgatók a szarvasi nyári egyetemen egyebek közt a térségi talajjavítás sajátosságairól, a meliorációs társaságok működéséről, valamint a légi felvételek fölhasználásáról hallhatnak majd értekezést, s előadás hangzik el Tessedik Sámuelnek a talajjavítás és a talajerő-utánpótlásra vonatkozó úttörő nézeteiről, s próbálkozásairól. Több gyakorlati bemutató szemlélteti a korszerű talajjavítási módszereket. A szarvasiak vendégei az előadások, s egyéb szakmai programok szüneteiben körösi motorcsónak-kiránduláson, Pepi-kerti sétán, orgona- hangversenyen vehetnek részt, s megismerhetik a Körös-parti város múzeumait, képzőművészeti gyűjteményeit is. Kinek a pénzét kockáztatják? O z ember néha elképed egy-egy árcédula láttán. Az igazi meglepetés nem is akkor éri, ha valami megdrágul — az árak emelkedéséhez már-már hozzászoktunk —, hanem akkor, ha hirtelen olcsóbban adnak valamit. Az is megesik, hogy féláron, méghozzá minden látható ok nélkül. Persze, aki éppen akkor, éppen azt akarja megvenni, ami olcsóbb lett, annak felhőtlen az öröme, ám érthető a bosszúsága annak, aki előző nap vásárolt „kétszeres” áron. De gondoljuk végig a dolgot. Nincs ebben pazarlás? Nem adták-e túl drágán eredetileg, és ha nem, akkor most ki fizeti meg a különbözeiét? Elvégre abban az áruban ugyanannyi anyag és munka testesül meg, mint korábban. Miért lett olcsóbb? Talán lejárt a szavatossági ideje, romlott a minősége, vagy egyenesen hibás, rossz a konstrukció? Ez is előfordul, de most maradjunk csupán azoknál az árleszállításoknál, amelyek a kifogástalan minőségű, hibátlan termékeket érintik. Az ilyen árleszállításokat általában az teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi vállalat rendelkezik egy olyan pénzösszeggel, amelyet csak erre a célra fordíthat. Ezt az összeget kockázati alapnak nevezik, s ennek képzése kötelező a nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok számára. A kérdés most már az: szükséges-e ez, nem csábít-e felesleges pazarlásra? A kereskedelem köztudottan kockázatos tevékenység. Gondoljunk a legmindennapibb példára, a kenyérre. A fogyasztó elvárja, hogy mindig, minden boltban friss kenyeret vehessen. Ám ha esténként mindenütt van friss kenyér, akkor reggelenként mindenütt kell lennie száraznak is, hiszen lehetetlen kiszámítani, pontosan mennyit vesznek meg a sütés napján. Amikor tehát a boltos eldönti: mennyi kenyeret rendel — kockáztat. Vagy annak a következményeit vállalja, hogy estére elfogy a kenyér, és nem tudja a vevőket kiszolgálni, vagy a veszteséget, azt, hogy a maradék a nyakán marad. Mondhatná persze az olvasó: az iparcikkek nem rom- landóak, mint az élelmiszerek, ha nem ma, hát holnap elkelnek. Csakhogy ez sem biztos. Télikabátból — például — több fogy, ha kemény és hosszú a tél, s kevesebb, ha enyhe és rövid. Mire készüljön fel a kereskedő? Menynyit rendeljen nyáron, mivel az ipar akkor kéri a rendelést? Felkészül mondjuk közepes, átlagos télre. Kockázata hasonló, mint a kenyér esetében: vagy sok lesz a kabát vagy kevés. Persze, lehetne éppen any- nyi is, amennyi kell — legalábbis elméletben. A gyakorlatban aligha. Mert a vevőnek nem mindegy, hogy piros vagy fekete, kék vagy zöld kabát van az üzletben, amint az sem mindegy, hogy milyen fazonút, milyen méretűt kínál a bolt. Ha a tél végére egyetlen kabát sem maradna raktáron, akkor biztosak lehetnénk benne: sokan nem kaptak ízlésüknek, pénztárcájuknak, testalkatuknak megfelelő kabátot. Ezt a veszélyt minden kereskedelmi vállalat el akarja kerülni, aminek egyenes következménye, hogy a tél végén eladatlan kabátok lógnak a raktárakban. El lehetne tenni ezt az árut a következő szezonig, csak hogy a raktározás pénzbe kerül, a készletek értéke után a vállalatoknak kamatot kell fizetniük. Ráadásul számolni kell a divat változásaival is; jövőre esetleg divatjamúlt lesz az idei kabát. A legkézenfekvőbb megoldás az egész ruházati kereskedelemben általánossá vált szezon végi vásár, amikor engedményes áron kiárusítják a megmaradt készleteket. Az árengedményekhez a kockázati alap nyújt pénzügyi fedezetet. Amint a kockázati alap terhére szállítják le esetenként más iparcikkek árát is. Mert felgyűlhetnek eladhatatlan készletek minden termékből, nemcsak romlandó élelmiszerekből vagy szezonális divatcikkekből. Hogy mennyi és milyen hűtőgépet, televíziót, bútort, órát vesz meg a lakosság, az is számos, előre alig látható tényezőtől függ. Például a jövedelmi viszonyok alakulásától, az egyéb kiadások változásától, a kapható áruk választékától. Ha egy új típusú televízió jelenik meg. akkor a régi nehezebben, esetleg csak árengedménnyel adható el. Ha a turisták sok kvarcórát hoznak be, a bolti esetleg nem kel el. Ha drágul a cigaretta, a szeszes ital, kevesebb jut egyéb áruk vásárlására és így tovább. Ha mindehhez még hozzászámítjuk, hogy a kereskedők is tévedhetnek, és olyan árukat is rendelnek, amelyek a vevőknek nem tetszenek, vagy pontatlanul mérik fel a keresletet, akkor vitathatatlan, hogy időszakos árcsökkentésekre, ehhez pedig pénzre, kockázati alapra szükség van. Ám ha azt is megtudjuk, hogy a kockázati alapot a vállalatok úgy képezik, hogy eleve egy árnyalattal magasabban szabják meg a fogyasztói árat, akkor már felszisszenünk: az árengedményt végső sörön nem a kereskedelem, hanem a fogyasztó fizeti meg. ízért érdemes eltöprengeni azon, vajon I jó-e az, ha központilag szabják meg a vállalatoknak, hogy mekkora kockázati alapot képezzenek? így ugyanis — mivel ezt a pénzt időnként kötelesek a fogyasztóknak visszajuttatni — esetleg néha kénytelenek olyan árut is olcsóbban adni, amely eredeti árán is elkelne. Más szavakkal: engedményes vásárokat rendeznek kurrens termékekből. Gál Zsuzsa Újabb vezetőképzés kezdődik A megyei klubtanács és a Megyei Művelődési Központ játékmesterképző tanfolyamának befejezéseként sikeresen vizsgáztak a résztvevők. Ezt követően a békéscsabai Fazekas Borbála, az orosházi Bacsúr László és Fehérné Tóth Erika, valamint a gyulai Lup Mihály megyénk valamennyi klubjában vezethet játékos foglalkozásokat. További négy fiatal városi-járási hatókörű működési engedélyt kapott. S alighogy befejeződött ez a képzési ciklus, most újat hirdetnek. Hagyományosan az ifjúsági klubok vezetőinek, játékmestereinek és technikusainak. A tanfolyamra február 22-ig lehet jelentkezni a Megyei Művelődési Központnál. A képzés február 26-án kezdődik azzal a háromnapos bentlakásos tanfolyammal, amelyet a KISZ békéscsabai vezetőképző iskolájában tartanak. Ezt követően áprilisban ismét lesz egy háromnapos intenzív képzési szakasz, amelyet az augusztus első felére tervezett egyhetes, ugyancsak bentlakásos rész zár. Ezt követően vizsgáznak majd a most jelentkező fiatalok. N. L.
