Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 íorint XXXVII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Uj szolgáltatások a szarvasi kempingben Pálinkás László tájékoztatóját tartja Fotó: Szekeres András Ifjú Gárda parancsnoki értekezlet Az Ifjú Gárda Békés me­gyei parancsnoksága tegnap, szerdán délután parancsnoki értekezletet tartott Békés­csabán, a Gyopár klubban. Elsőként megemlékeztek február 23-ról, a szovjet fegyveres erők megalakulá­sának 64. évfordulójáról. Ezután Szabó János rendőr főhadnagy tartott tájékozta­tót a Belügyminisztérium és az Ifjú Gárda Országos Pa­rancsnokságának január 29-i tanácskozásáról, melyen töb­bek között szó esett a jobb együttműködés megszerve­zéséről, az ifjúgárdisták fo­kozottabb bevonásáról a közbiztonsági és az ifjúság- védelmi feladatokba. A tá­jékoztatót követően Pintér József ismertette a megyei parancsnokság komplex el­lenőrzési tervét. A hosszabb távú, szervezett ellenőrzés célja, hogy áttekintse, segít­se a járási-városi parancs­nokságok tevékenységét. Vizsgálják többek között az Ifjú Gárda és a KISZ kap­csolatát az utánpótlás-neve­lés és a -továbbképzés té­makörét, a propagandatevé­kenység és a létszám ala­kulását, továbbá a szerve­zettséget. A tervről az érte­kezlet résztvevői elmondot­ták véleményüket, s hasznos javaslatokat tettek. A program következő ré­szében megbeszélték az Ifjú Gárda megyei történetének, dokumentumainak, tárgyi emlékeinek gyűjtésével kap­csolatos teendőket. Végeze­tül Bálint Tibor megyei pa­rancsnok ismertette az ün­nepi állománygyűlés prog­ramtervét. Új szolgáltatásokkal, fel- készülten várja az idegen- forgalmi idényt és a vendé­geket a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat nem­zetközi kempingje Szarvason — hangsúlyozta szerdai saj­tótájékoztatóján Pálinkás László üzletigazgató. Az 1980. augusztusában megnyi­tott létesítmény 3 csillagos motelszobákkal, faházakkal, ezer sátorhellyel, lakókocsik­kal van felszerelve. Az el­múlt év őszén adták át az Tegnap a KISZ KB bu­dapesti székházában ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Ta­nácsa. Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára terjesztette elő. a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa állásfogla­lását az ötnapos tanítási hét bevezetésével összefüggő feladatokra. 1982. szeptemberétől az eszpresszót, a kártya- és té­vétermet, cserjékkel, virá­gokkal szépítették a környe­zetet. Áprilisban elkészül a régen óhajtott strandfürdő. Lesz itt zárt gyermekmeden­ce, kölcsönzőbolt és büfé, va­lamint 600 négyzetméteres füves napozó, 20 méter hosz- szú horgászstég. A vízi sport­tot kedvelők bérelhetnek 2— 6 személyes csónakot, vízibi­ciklit, elektromos meghajtású motorcsónakot. A terveknek megfelelően május 1-től általános iskolákban is beve­zetik az ötnapos munkaren­det, s ennek következtében az úttörőcsapatok szervezeti élete, működési rendje is módosul. A gyerekek és a felnőttek több szabad idő­höz jutnak, s mindez szük- ségesssé teszi, hogy a fiata­lok iskolai, mozgalmi és csa­ládi programjainak szerve­zésében az úttörőcsapatok is feladatokat vállaljanak. újabb szórakozási, sportolási programokat kínálnak. A mi­nigolfpálya mellett felépül a két tenisz-, a tollaslabda-, a kosár- és a röplabdapálya, a szomszédos stadionban pedig kertmozit nyitnak. Megnyerték az 1982. évi idegenforgalmi pályázatot lo­vastelep létesítésére. Ezek szerint lehetőség lesz sétalo­vaglásra és kocsikázásra, a gyerekeknek pónilovas fogat is rendelkezésükre áll. Az idei programokat már lekö­tötték, amely 27 ezer vendé­get jelent. Ez 50 százalékkal több az egy évvel korábbi­nál, a forgalom pedig más- félszerese a tavalyinak. A belföldi turistákon kívül jön­nek többek között csehszlo­vákok, NSZK- és NDK-beli- ek, osztrákok, olaszok és svájciak. Augusztus 18—22-ig itt rendezik meg 2 ezer rész­vevővel az országos kem­pingtalálkozót. Ugyanakkor kihasználják a téli _holtsze­z ont is. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt, az Állami If­júsági Bizottság és a vállalat segítségével április 4-ig nagy- családos gyerekek, majd moz­gássérült fiatalok és felnőt­tek üdülnek a kempingben. S. S. Ülés! tartott az A magyar békemozga­lom tevékenységéről és idei munkaprogramjáról tárgyalt az OBT szerdán a Par­lament Vadásztermében. A tanácskozást Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese nyi­totta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta: a nemzetközi helyzet megváltozása, a vi­lág és a kontinensünk bé­kéjét fenyegető politikai tö­rekvések felerősödése meg­felelő választ követel a nemzetközi, s benne a hazai békemozgalomtól is. E vál­tozáshoz munkájának meg­újhodásával kell alkalmaz­kodnia, érzékelve, s felhasz­nálva az abban rejlő lehető­ségeket, hogy minél nagyobb a háború veszélye, a lelkek­ben érzett aggodalom, annál nagyobb tér kínálkozik a békeszerető emberek ösz- szefogására, hangjuk halla- tására, a cselekvésre. Ezt követően Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke számolt be a magyar békemozgalom IX. kongresszusa óta eltelt há­rom esztendő munkájáról, s terjesztette elő az 1982-es feladattervet. Elöljáróban szólt az utób­bi években az enyhülési po­litikát ért súlyos támadások­ról, az erőegyensúly megbon­tására irányuló imperialista kísérletekről. — Békemozgalmunk az el­múlt három évben segítette, hogy társadalmunk legszéle­sebb rétegeiben tudatosul­janak szocialista bél­és külpolitikánk törek­vései — mondotta a továb­biakban. — Az Országos Béketanács valamennyi tár­sadalmi és tömegszervezettel szoros együttműködésben, a Hazafias Népfront politikai keretében fejti ki tevékeny­ségét. Az OBT-t szoros szá­lak fűzik a Béke-világta- nácshoz, támogatjuk törek­véseit, kezdeményezéseit. A BVT és mozgalmunk gyen­geségeinek feltárásához, a nemzetközi békemozgalom feladataihoz igazodó új/ program összeállításához is segítséget nyújtott az OBT. G. K. Testvéri együttműködés alapokmánya Harmincnégy éve annak, hogy Moszkvá­ban aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést. Az okmány hazánk első, valóban egyenrangú nemzetközi kapcsola­tokat rögzítő megállapodása volt. A szer­ződés középpontjában már akkor az inter­nacionalizmus, a két nép megbonthatatlan testvéri barátsága állt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kapcsolatot létesített az új Magyar- országgal, még a békeszerződés aláírása előtt lehetőséget adott a diplomáciai kép­viselők cseréjére, kereskedelmi egyezményt kötött országunkkal, segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből. A kibontako­zó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a népi demok­ratikus hatalom megszilárdításához. A szerződést országaink 1967. szeptember 7- én újabb húsz évre megerősítették1: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi vál­tozásait is rögzítette, két olyan ország együttműködését szabályozta, amelyeknek immár közösek a politikai céljaik, azonos a társadalmi gazdasági berendezkedésük'. A magyar—szovjet kapcsolatok több mint három évtizedes története a gyümölcsöző együttműködés krónikája. Különösen jól fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági partnere ma a Szovjetunió, ta­valyi kereskedelmi forgalmunk' összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahordo­zó- és villamosenergia-behozatalunknak több mint háromnegyede, nyers- és alap­anyagimportunknak harmada a Szovjet­unióból származik. A szovjet gazdasággal és tudománnyal való együttműködés ered­ményességét számos magyarországi ipari létesítmény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbányák, a Paksi Atomerőmű, a Dunaújvárosi Kokszolómű és a budapesti metró. Nagy jelentősége van számunkra a most megújított timföld— alumínium egyezménynek, az agrokémiai és a villamosenergia-ipari kapcsolatoknak. Fejlődik a magyar és a szovjet vállalatok közötti kooperáció is. Magyarország ma a Szovjetunió keres­kedelmi partnerei között a hatodik helyen van — iparunk, mezőgazdaságunk számos terméke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasználják a hatalmas országban a ma­gyar mezőgazdaság termelési tapasztala­tait is. A gazdasági együttműködés fej­lesztésének még számos lehetősége van. Ehhez hozzájárulnak a magas szintű ta­lálkozók is, mint amilyen Nyikolaj Tyi- honov szovjet miniszterelnök tavaly de­cemberi magyarországi látogatása volt. A magyar—szovjet kapcsolatok termé­szetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példáját lehetne hoz­ni a kulturális csere eredményeinek, az immár több évtizedes ösztöndíjascserének. Mind a két országban fontosnak tartják az egyes intézmények, kollektívák közvetlen kapcsolatainak fejlődését, hogy a magyar és a szovjet emberek között is mind több személyes barátság szövődjön. Magyarország és a Szovjetunió közös célja a szocialista közösség egységének, in­ternacionalista összeforrottságának erősí­tése. Hazánk nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, leszerelési kezdeményezéseit, magunkénak valljuk az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott bé­keprogramot. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai, a ma­gyar—szovjet együttműködés megannyi eredménye bizonyítja az 1948-ban aláírt okmány jelentőségét. A szerződés a valódi testvéri együttműködés dokumentuma lett. állásfoglalás az ötnapos tanítási hétről Földgáz a kara-kumi homok alatt A türkméniai Kara-Kum végeláthatatlan homoktenge­rében új földgázlelőhely fel­tárását kezdték meg. A dau- letabad—donmezoszki föld­gáz szállításához épülő gáz­vezeték csatlakozik majd a már üzemelő Közép-Ázsia— Központ gázvezetékhez. A XI. ötéves terv harmadik évében és azt követően az új lelő­helynek évi hét és fél milli­árd köbméter földgázt kell adnia. A gázipar a türkmén nép­gazdaság gyorsan fejlődő ágazata. A Kara-Kum föld­gáztartalékai sok milliárd köbméterre rúgnak. A gáz­ipar fejlődésének első évei­ben más köztársaságokból ta­pasztalt szakemberek érkez­tek Türkméniába. Segítsé­gükkel a helyiek sikerrel sa­játították el a számukra új szakmát. Türkménia felfedezett föld­gázlelőhelyei tartalékaik te­kintetében a második helyet foglalják el az országban, csak a szibériai Tyumeny előzi meg őket. A köztársa­ság földgáztermelését a je­lenlegi ötéves tervben 81— 83 milliárd köbméterre nö­velik. (Fotó: TASZSZ—KS) Országos Béketanács — Hazai munkánkban ar­ra törekszünk, hogy a ma­gyar békemozgalom kezde­ményezései egész közvéle­ményünk érdeklődését fel­keltsék. Ezért kérjük, várjuk az írók, a tudósok, az értel­miség nagyobb részvételét, cselekvő közreműködését te­vékenységünk formáinak és mondanivalójának alakításá­ban — hangoztatta Sebes­tyén Nándorné. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István,. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. A szocialista országok kor­mányait, a bék'eszerető em­beriséget ért imperialista ki­hívásról szólva hangsúlyoz­ta: a bármily durva támadá­sokra sem válaszolhatunk meggondolatlanul, megfonto­latlanul. A megoldást keres­ve azt mondjuk, tárgyalni és megegyezni kell. Az emberi cselekvésnek, akaratnak, a békevágynak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy el­kerüljük a háborút. De csak meggyőzéssel, csak szóval nem lehet lefogni a fegyvert emelők kezét. Ehhez a má­sik félnek is rendelkeznie kell megfelelő eszközökkel, még akkor is, ha támadásra soha, csupán védekezésre kí­vánja használni. E két té­nyező együtt jelentheti csak a megoldást, hiszen az erőnk tudata is szerepet játszik ab­ban, miként tárgyalunk part­nereinkkel. — Az a tény, hogy Ma­gyarország területén nincse­nek atomfegyverek, nem je­lentheti azt. hogy a béke és a háború kérdésében semle­gesek vagyunk — mondotta. Sarlós István a magyar bé­kemozgalom megújulásának szándékát üdvözölve arra fi­gyelmeztetett, hogy a közvé­leményt formálni csak az ál­lampolgárok* gondolatait, vé­leményét valóban ismerve lehet. — Milliók hangját kell meghallani, s csak ennek is­meretében beszélhetünk mil­liók nevében. Az Országos Béketanács­nak az a feladata, hogy az eseményekről gyorsan rea­gálva, azokról széleskörűen tájékoztatva ösztönözze az állampolgárokat állásfogla­lásra, közös cselekvésre. A vitában felszólalók a magyar békemozgalom tevé­kenységének fejlesztésével, meggyőző, mozgósító erejé­nek növelésével összefüggő tennivalókkal foglalkoztak. Az ülésen szervezeti és sze­mélyi kérdésekről is hatá­roztak. A békemozgalom megnövékedett feladatainak eredményes teljesítése érde­kében önállóbb, a társadal­mi vezetésre jobban támasz­kodó munka kereteit terem­tették meg. így az Országos Béketanács — a Hazafias Népfront politikai keretei kö­zött — a jövőben önálló szer- vezetként tevékenykedik. Az ülés határozata alapján az OBT 48 új taggal bővült, ki­bővítették az Országos Bé­ketanács elnökségét, és lét­rehozták operatív vezető tes­tületét, az ügyvezető elnök­séget.. Az Országos Béketa­nács főtitkárává Sarkadi Nagy Barnát választották. Sebestyén Nándorné — nyugállományba vonulása mellett — változatlanul be­tölti az Országos Béketanács elnöki tisztét. Az OBT ülése Boldizsár Iván zárszavával fejeződött be. * * * Az Elnöki Tanács eredmé­nyes munkássága elismerése­ként nyugállományba vonu­lása alkalmából Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést a Központi Bizottság székházában Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője és Boldizsár Iván, az OBT elnökhelyettese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom