Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. FEBRUÁR 2., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A melléküzemág nem mellékes Mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége A mezőgazdasági nagyüze­mek ipari melléktevékenysé­ge igen sokrétű. Egy részük hiánycikkeket állít elő, má­sok jelentős részt vállalnak a vállalatok, ipari szövetke­zetek munkájából, azokkal kooperációs kapcsolatban dol­goznak. Mindemellett a tsz- ekben szerepet kapnak a melléküzemágak a foglalkoz­tatásban is. Természetesen az előállított érték sem elha­nyagolható, éppúgy, mint ezeknek a kis üzemeknek a nyeresége. A mezőgazdasági nagyüze­mek melléktevékenységéről készítettünk összeállítást tu­dósítóink segítségével. A NAGYSZÉNÁSI OKTÓBER 6. TSZ gazdálkodásában az alapte­vékenység — a magas szint­re fejlesztett nagyüzemi, zártrendszerű növényter­mesztés és állattenyésztés — mellett figyelemre méltó az ipari melléktevékenység is. Két kooperációs üzemében száz dolgozót foglalkoztat a termelőszövetkezet. Munká­hoz jutnak így csökkent mun­kaképességű nők, kismamák, mintegy hatvanan — ők dol­goznak a lámpatestkészítő üzemben. A másik a lakatos­üzem, itt negyvenen keresik a kenyerüket A lámpatestkészítő üzem a Szarvasi Vas-, Fémipari Szö­vetkezet kooperációs részle­ge, de kapcsolatban állnak a Mezőtúri Fémfeldolgozó Ipa­ri Szövetkezettel is. Az üzem­ben lámpatest-alaplapokat ál­lítanak elő, több • mint száz­ezres nagyságrendben, vala­mint dugaljvillákat, duga­szolóaljzatokat, szoffitákat tízezerszám. E termékek a kooperációs partneren ke­resztül több mint hatvan szá­zalékban tőkés exportra ke­rülnek. A lakatosüzem több cég­gel, így a MEZŐGÉP Válla­lat orosházi gyárával, a KA- ÉV mezőtúri gyárával, az Orosházi KAZÉP-pel, a csa- nádapácai Széchenyi Tsz-szel áll kapcsolatban. Az üzem .két legjelentősebb terméke a guruló forgószékekhez szék­láb — ebből tavaly 50 ezret készítettek —, valamint az FKA-csőtörő adapterburkolat több soros gépegységekhez. Ez utóbbiból évente 2—2,5 ezer készül, mintegy ötmillió fo­rint termelési értékben. A két üzem Sz. elmúlt gaz­dasági évben 11 millió forin­tos termelési értéket állított elő. A közös gazdaság az idén hasonló szinten kívánja foly­tatni ipari melléktevékenysé­gét. A lakatosüzem talál­mányhasznosítással is foglal­kozik: egy univerzális sző­nyeg- és padlótisztító gép so­rozatgyártását tervezik az idei évre. A KÖRÖSLADÁNYI MAGYAR—VIETNAMI BARÁTSÁG TSZ ipari melléktevékenysége négy területet érint. A tésztaüzemben évente mintegy 800 tonna száraz- tésztát készítenek, 30 millió forint értékben. Az üzem 140 dolgozójának többsége nő. Termékeikkel találkozhatunk az ország minden pontján. A kereslet nagy, emiatt nem mindig sikerült kielégíteni a piac igényeit. A fűrészüzem elsődleges feladata a fafeldolgozás. Kü­lönféle tároló- és csomagoló­anyagokat gyártanak. Leg­nagyobb partnerük az Oros­házi Üveggyár. A 40 dolgo­zót foglalkoztató üzem 1981- ben 13 millió forint értékű terméket állított elő. Magánautósoknak és vál­lalatoknak végeznek gumikö­peny-futózást a gumijavító­ban. Termelése tavaly csök­kent, alig érte el a 2 millió forintot. A 7—11 embert fog­lalkoztató kisüzemet a nagy kapacitású, modern gépekkel felszerelt futózóegységek visszaszorították. A bőrüzemben az Üjpesti Bőrgyárnak bérmunkában közbenső bőrmegmunkálás folyik. A 80 dolgozót foglal­koztató üzem tavaly 11 mil­lió forint értékű terméket ál­lított elő. Terveik között sze­repel, hogy fejlesztés után végterméket készítsenek. A termelőszövetkezetnél je­lentős szerepe van az ipari melléktevékenységnek. A tsz termelési értékének 22 száza­lékát ezek állítják elő. Mind a négy üzem nyereséges, át­lagos nyereséghányaduk 8— 15 százalék között alakul. A foglalkoztatottak létszá­ma a közös gazdaság összlét- számának 30 százaléka. Mi­vel az ipari melléküzemágak­ban dolgozók zöme nő, ez kedvezően érinti a családok életszínvonalának emelkedé­sét is. GYOMAENDRÖDI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK Gyomaendrőd öt terme­lőszövetkezete és egy állami gazdasága alaptevékenységén túl kisebb-nagyobb mérték­ben kiegészítő tevékenységet is folytatnak, ami minden termelőegységben sajátos mó­don formálódik. (Folytatás az 5. oldalon) Mezőgazdasági beruházások — együttműködési szerződéssel Budapesten tegnap aláírták az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügye­lőség, illetve az AGROBER együttműködési megállapo­dását. A szerződés szerint a két fél a jövőben a korábbi­nál szorosabban együttműkö­dik tenyésztési, takarmányo­zási és tartástechnológiai rendszerek megalapozásában és széleskörűen egyezteti a mezőgazdasági beruházások üzemeltetési, illetve a gazda­ságossági tapasztalatait. Az AGROBER az elmúlt időszakban a korábbinál 30 — 40 százaléknál olcsóbban megvalósítható típusterveket alakított ki a mezőgazdaság költségigényes ágazatai, egye­bek között a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés számá­ra. A viszonylag kisebb költ­séggel megvalósítható létesít­ményeket az OTÁF szakem­berei ezentúl a szerződés alapján már a beruházás megalapozásának időszaká­ban szakvéleménnyel látják el, s így gyorsított eljárással készülhet el az új létesít­mény. Az AGROBER, amely mind nagyobb munkákat vál­lal külföldön — mindenek­előtt a fejlődő országokban — egyre több komplett tele­pet is exportál. Az OTÁF rendelkezik a külföldi tele­pek berendezésére. Az OTÁF rendelkezik a külföldi kuta­tás és gyakorlat, egyebek kö­zött biológiai vonatkozású új­donságaival, továbbá számon tartja a hazai állattenyésztés legújabb eredményeit is. A szerződés alapján ezekről rendszeresen tájékoztatják a tervező-beruházó vállalatot. A már meglevő mezőgazda- sági létesítmények üzemelte­tésének gazdaságosságáról, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati számításokról vi­szont az AGROBER ad a jö­vőben rendszeresen informá­ciót az OTÁF-nak. Magas kitüntetést kapott az orosházi munkásoregység Púja Frigyes felszólalása A jubileumi állománygyűlés elnöksége Fotó: Veress Erzsi „Szabad Nép” jubileum Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának ille­gálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát folytatja — immár negyed század óta — a Népszabad­ság, az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkal­mából a Népszabadság szer­kesztősége tegnap ünnepsé­get rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet, majd lelep­lezte a Szabad Nép megje­lenésének és első főszerkesz­tőjének, Rózsa Ferencnek emléket állító domborművet a Népszabadság-ház előcsar­nokában. A Szabad Nép egykori szerkesztőinek, munkatár­sainak, a mai magyar sajtó vezető képviselőinek jelen­létében Övári Miklós felidéz­te Rózsa Ferenc kommunis­ta újságíró alakját, munkás­ságát, s társainak hősies helytállását, amely akkor, a háború rendkívül nehéz vi­szonyai között lehetővé tette a lap megjelenését és ter­jesztését. A Szabad Nép — mondta — hitet tett amellett és bizonyította, hogy Ma­gyarországon is vannak olyan erők, amelyek készek fel­venni a harcot a fasizmus barbársága ellen. S nem­csak megírta, hanem szer­vezte is a harcot a függet­len, demokratikus Magyaror­szágért. Az évfordulón nem­csak a négy évtized alatt megtett útra emlékezünk, hanem fel kell idéznünk a harc közben elkerülhetetlen és elkerülhető nehézségeket és a tanulságokat is. A párt és a nép ma azt várja az MSZMP központi lapjától, kommunista sajtónktól, hogy közös felelősségünk tudatá­ban segítse a mai kor fel­adatainak minél színvonala­sabb megoldását. A lap szü­letésnapján — hangsúlyozta a Központi Bizottság titká­ra — a múltra emlékezve, figyelmünket a jelen felada­taira összpontosítva kell a jövőbé tekintenünk, teljesí­tenünk a pártsajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Ró­zsa Ferenc portréjával éke­sített domborművet —• Kal­már János alkotását — meg­koszorúzták az MSZMP Központi Bizottsága, a Nép- szabadság szerkesztősége és pártalapszervezete, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének képviselői. Megkezdődött a téli vásár Tegnap, február elsején országszerte megkezdődött a téli vásár. A kirakatok árcé­dulái szinte hívogatják a vásárlókat, hiszen a termé­kek jelentős részének ára 30—40 százalékkal csökkent. S mivel a hideg tovább tart, szükségünk lesz még a me­leg pulóverre, télikabátra. Az engedményes vásár el­ső napján az üzletek egy ré­sze korábban nyitott a szo­kásosnál. A békéscsabai Centrum Áruház előtt vára­kozók már nyolc órakor megtekinthették az üzlet kí­nálatát, amely lényegesen nagyobb az elővő évinél. A kéthetes vásár ideje alatt mintegy ötmillió forint érté­kű áruval várják a vásárló­kat, ez több mint hatvan százalékkal haladja meg a tavalyi vásár készletét. Ha az engedményes áruk mind vevőre találnak, akkor a la­kosság másfél millió forin­tot takarít meg. A leggazda­gabb választékkal a konfek­cióosztály várja a vevőket. Kabátok, szoknyák, női-férfi divatáruk és sorolhatnánk tovább, milyen cikkek sze­rezhetők be most olcsóbban. Csupán a téli alsóruházati cikkekből van kevés, de ez érthető is, mivel egész évben hiánycikk volt. Az áruház­ban már az első két órában rendkívül nagy volt a forga­lom. Aki csak tehette, igye­kezett még az első napon megvenni a neki legjobban tetsző árut, noha a nagy tö­megben bizony nem olyan kellemes a vásárlás. A Békés megyei Univer- zál Kiskereskedelmi Válla­lat békéscsabai (képünkön: a csabai áruházban) és vidéki üzletei a téli vásár ideje alatt csaknem 22 millió forintos árukészlettel várják a vá­sárlókat. Ez húsz százalék­kal haladja meg a tavalyi kínálatot. A szaküzletek nem kizárólag szezonjellegű ter­mékeket kínálnak most ol­csóbban, hanem ágynemű­garnitúrákat, lakástextil áru­kat, férfiingeket is. Nagy a választék méterárukból, téli- kabátokból, gyermekcipők­ből, kisebb viszont a kínálat férficipőkből. Az áruház szaküzleteiben tegnap a reg­geli órákban a méteráru- és a konfekcióosztályokon volt a legnagyobb a forgalom. A békéscsabai Ifjúsági Áruházban sem csupán sze­zonjellegű termékekkel vár­ják a vásárlókat. A csizmák, pulóverek, télikabátok mel­lett harminc-negyven száza­lékkal olcsóbban kínálják a tavaszi kesztyűket, női tás­kákat, ágyneműket is. Az áruház másfél milliós áru­készlettel rendelkezik. A szeghalmi Delta Áruház­ban minden engedményes terméket negyven százalék­kal olcsóbban árusítanak a vásár ideje alatt. Az áru­ház 800 ezer forintos áru­készlettel várja vásárlóit. Fe­hérneműkből kisebb a kész­let, mint az elmúlt esztendő­ben volt, ugyanakkor divat­árukból nagyobb a kínálat. Az orosházi Csillag Áru­házban a vásár első napján, különösen a délelőtti órák­ban — rendkívül sokan for­dultak meg. A legtöbben azonban egyelőre csak körül­néztek, de jó néhányan már vásároltak is. Az áruház két és fél milliós árukészletében többek között télikabátok, csizmák, méteráruk szere­pelnek. A készlet félmülió forinttal nagyobb az előző évinél. L. J. Fotó: Fazekas László Január 31-én, vasárnap, Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban rendezték a „Jambrik József’ városi-járási zászló­alj jubileumi állománygyűlését. A mun­kásőrség fennállásának'25. évfordulója al­kalmából tartott rendezvény a csapatzászló behozatalával kezdődött, majd a Himnusz és szavalat következett. Ezután Barna Pál, a járási pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket és megnyitotta az egységgyűlést. Az ünnepség elnökségében — a megyei, járási és városi párt-, állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek; gazdasági egy­ségek és intézmények; továbbá a társ fegyveres erők képviselői mellett — fog­laltak helyet: Púja Frigyes külügyminisz­ter, országgyűlési képviselő; Nagy Sán­dor, a munkásőrség országos parancsnok­ságának párttitkára; valamint. Jambrik Józsefné, az orosházi városi-járási zász­lóalj névadójának özvegye is. (Folytatás a- 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom