Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
1982. január 14., csütörtök Mégis ködmön a ködmön Felújításra vár a szerb iskola Battonyán Mindössze hét hónap telt el azóta, hogy a megyei tanács nemzetiségi albizottsága ülést tartott Tótkomlóson a művelődési házban. Ezen a nemzetiségi politika megvalósításának helyi és battonyai tapasztalatait vitatta meg a testület. A két tanácselnök az általuk előterjesztett anyagban rövid történelmi visszatekintés után részletesen beszámolt arról, hogyan érvényesülnek a nemzetiségek törvényes jogai a gyakorlatban, milyen eredményeket értek el a haladó hagyományok megőrzésében, ápolásában; valamint a közművelődés és az oktatás fel- tételeinek javításában. A számos pozitívumon kívül sürgető feladatokról is szó esett a tanácskozáson. Itt a tél, fázunk. S hogy testünket ne csípjék egészen lilára a mínusz egynéhány fokok, meleg ruhákat öltünk magunkra. Aki teheti — mármint akinek eléggé vastag a pénztárcája —, szőrmékkel, bőrből szabott ujjasokkal ölelteti körül magát, s míg ezek melegét élvezi, dehogyis gondol arra, hogy ugyan hány száz (netán ezer) esztendeje visel hasonló öltözéket az emberiség. Pedig egyik-másik ruhafélénk története, mint mondani szokás, kész regény. Itt van például a ködmön, ez az irhából szabott, varrt alkalmatosság, amely — Györffy István néprajzkutató szavaival mondva — „a lóháton járó ember téli öltözete”. Igen ám. de mely vidékek lovasai védték így magukat a fagytól, széltől? Nos, lévén a ködmön szó ótörök eredetű, s lévén amúgy ismeretes Eurázsiának szinte minden szögletében, elmondhatjuk, hogy mindazok a népek beburkolóztak az efféle irhákba. amelyek kapcsolatban állottak a régi törökökkel. Koptatták tehát a távoli Amurtól egészen a Kárpát-medencéig. Szabását mindenfelé ugyanazok a regulák szabályozzák. Tehát elöl nyitott, szorosan a testhez simul, és csak derékig gombolódik; attól lefelé egyenletesen bővül, alja rendszerint fodros. A külseje pedig... . Hát a külseje az aztán a cifránál is cifrább. Készítői, a szűcsök — hogy ne feledjük, maga a szűcs szó is ótörök eredetű — már régesrégen kötelességüknek tartják a ködmönök különleges felei - comázását. Ismereteink szerint előbb bőrből szabott rátétekkel tették szebbé ezt az ősi ruhadarabot; egy ma már kihalt szakkifejezéssel mondva: kiszironyozták. Ezek a rátétek korábban irhából készültek. majd a török hódoltság idején a finomabb. időpontnál tovább tekinthetik meg az érdeklődök a MAFILM, a KISZ Központi Bizottsága, a Filmtudományi Intézet, valamint a FÖMO kiállítását, amely a magyar hangosfilm fél évszázados történetét mutatja be. Erről tájékoztatták az újságírókat szerdán a kiállítás színhelyén: a kőbányai vásárváros B épületében. x Miként elhangzott: a december 6-án nyílt bemutatónak eddig csaknem ötezer látogatója volt. a rendezők ennél azonban többre számítottak. 'A vártnál szerényebb érdeklődés oka valószínűleg az. hogy kevesen veszik a fáradságot, hogy felkeressék a városközponttól meglehetősen távol eső BNV-terü letet. s a téli időszak sein kedvezett a látogatottságnak. Egyelőre azt tervezik, hogy az eredetileg január 3t-én esedékes zárás helyeit február végéig foelegánsabb szattyánból. (Ezt rendszerint pirosra festették, és így szabtak belőle virágos mintákat.) Amikor pedig vége lett a török világnak, és a nyugati országok divatja kelet felé is tovaterjedt, akkor a rátéteket a hímzés váltotta fel. Mégpedig a selyemmel, később pedig a gyapjúfonállal való hímzés, amelynek során gyönyörűbbnél gyönyörűbb mintázatok kerültek a ködmönök hátára, szegélyére, aljára. Kresz Mária néprajzkutató egyik tanulmányából tudjuk. bogy milyen híresek voltak a ködmönkészítéssel is foglalkozó magyar szűcsök. Nemcsak a hazai igényeket elégítették ki, de — mai szóval mondva — importálták is portékáikat. Leginkább Erdélybe, ahol mind a románok, mind a szászok magyar ujjasokban jártak. Egy egészen pontos adatunk is van: az Erdélyi érchegység bányászai számára szintén ..ideáti" mesterek szabták, varrták e testre feszülő ruhadarabokat. Érdekes, hogy a közgyűjteményekbe került ködmönök eléggé furcsa területi elosztást mutatnak. Míg a tolnai, somogyi, baranyai tájakon sok ilyen holmi őrződött meg. az Alföldön szinte alig egy- kettőt lehetett begyűjteni. Csupán a békési táj a kivétel, ahol mind a magyar, mind a szlovák lakosság sokáig kedvelte ezt a viseletét. Hogy mily nagy érték volt egy-egy ilyen rátétes — szi- ronyozott vagy hímzett — ködmön, arról nemcsak legendák szólnak, de szépirodalmi művek is. A palóc lá- nyok vonzódását e „veddfel- kékhez” Mikszáth írta meg, inig Móra a maga édes-bús gyermekkori élményei alapján vetette papírra A kincskereső kisködmön históriáját. Ez a történet ma már joggal és méltán kötelező olvasmáde/.ök' már most keresik annak lehetőségét, hogy az anyagot vagy annak javgt a fővárosban másutt is kiállíthassák majd. A pavilon alsó szintjén disz- letvárost építettek fel. ahol a 30-as évek elejéről, s a későbbi évtizedekből származó rekvizitu- mok láthatók. Számos egykori filmplakátot, szcenikai tervet is őriznek a tárlók. A filmgyártás emlékezetes produkcióit, a művekben felcsendült slágereket diaképek, a video-szoba képernyői és a hangterem berendezései idézik fel. A pavilonban létrehozott moziteremben továbbra is rendszeresen — naponta két alkalommal — tartanak vetítéseket, csütörtökön és pénteken délelőtt például Rad- ványi Géza egy-egy filmje szerepei a programban, szombaton délután pedig Szöts István Emberek a havason című müve látható. Csípős, hideg időben érkezünk Battonyára. A szokásostól eltérően ezen a délelőtt most feltűnően kevés emberi lehet látni az utcákon. Vagy a hideg, vagy valami más oka lehet énnek? Végül Nagy József tanácselnök világosít fel bennünket, hogy az előző nap jól sikerült szerb bált rendeztek a Nemzeti vendéglő földszinti Az 1896-ban létesített battonyai termeiben, ahol szép számmal vettek részt magyarok és román nemzetiségek is. — Mi a helyzet a szerb gyermekintézményekben? — A szerb iskola elavult, vizes épületében levő óvodát szeretnénk kitelepíteni, de ehhez egy új létesítmény kellene. Maga a szerb iskola felújításra szorul mielőbb. és a szülők többnyire ezért sem íratják be ide szívesen gyermekeiket. Valamivel jobb adottságú a román óvoda, viszont á volt magánlakásban működő iskola lebontására is már régóta megértek a feltételek. — Van-e reális lehetőség az elhelyezésre? — Igen. A román óvodát a MOM helyi gyáregységének kultúrházába kívánjuk áttelepíteni, de előbb még azt is fel kell újítani. Azután, ha a Malinovszkij utcai óvodát sikerül korszerűsíteni, akkor már 90 gyermek részére lesz hely a jövőben. A feladatok elvégzésére társadalmi munkákat szervezünk . . . A tanácselhök olyan gyorsan sorolja a községi művelődési ház épületével kapcsolatos hiányosságokat és a renováláshoz szükséges kiadásokat, hogy alig bírjuk feljegyezni valamennyit. A nemzetiségi, klubok vezetőinek, a különböző foglalkozások, szakkörök lelkes szervezőinek és résztvevőinek becsületére legyen mondva: még ilyen rossz adottságok szerb iskola épülete nyesen dolgozni. Például decemberben a battonyaiak a kolozsvári színház több művészét is vendégül látták, akik a magyaron kívül román és szerb nyelvű énekszámokkal. valamint népi tánccal léptek fel telt ház előtt. Nos. nézzünk körül a Hunyadi út 54. szám alatt, ahol a szerb iskola és óvoda van. Az épület fényképezése közben ismerkedünk meg Lukács György csapatvezetővel, matematika—fizika szakos tanárral, aki immár 29 éve tanít egy helyen. A románnal közös igazgatású intézményben összesen 10 pedagógus tevékenykedik. Vége az órának, és egymás után érkeznek a nevelők a tanári szobába. Az egyik asztalon a Narodne Novine című horvát-szerb és szlovén nyelvű újság egyik példánya. Jól kivehető, hogy a tetőn átfolyt esővíz, már ki- sebb-nagyobb „térképeket rajzolt” a mennyezetre ... — Milyen régi ez az épület? — Ez 1896-ban épült — mondja Mamuzsity Zénó iskolaigazgató —, és akkor két tanterem meg egy szolgálati lakás volt benne. Természetesen azelőtt is .folyt már szerb oktatás Battonyán. — Hány tanulójuk van? — Jelenleg 35 diák jár ide. akik részben osztott osztályokban tanulnak. Az alsó tagozatban mindent szerb nyelven, illetve a második osztálytól már magyarul is, míg a felső tagozatban a történelmet, földrajzot és az osztályfőnöki órát tartjuk szerb-horvát nyelven. Akadnak kétnyelvű tantárgyak is. amelyek esetében a legszükségesebb szakkifejezéseket igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A tanári szobában elég nagy a zsúfoltság, jó néhány szemléltetőeszköz, írásvetítő látható a szekrényekben. Szertáruk csak akkor lesz. ha az óvodát kiköltöztetik az épületből. A szakos ellátás és a pedagógusok elhelyezése nem jelent gondot, de az oktató-nevelő munka eredményesebb folytatása céljából minél előbb javítani kell a tárgyi feltételeket, és nem halasztható tovább az épület felújítása sem. HANGSZÓRÓ Miska bácsi levelesládája Ki tudja Padisák Mihály mikor kezdett el levelezni a gyerekekkel ? Első levelező- partnerei jócskán felnőttek már, s legfeljebb nosztalgiából hallgatják meg vasárnap délelőtt ezt a kimondottan gyerekeknek szánt, gyerekekről szóló műsort. Az ötlet annak idején egyszerű volt, a maga módján mégis korszakalkotó. És sok minden belefért. A virágjában levő úttörőmozgalom eseményei mellett foglalkozott személyes problémákkal, a gyermeki lélek apró-cseprő eseményeivel, felhasználva az e korban jelentkező természetes kíváncsiságot. így — bár spontán műsornak hatott —, jócskán bírt céltudatos pedagógiai tartalommal: „Miska bácsin” egy-két nemzedék bizonyára jobbá, erkölcsösebbé, közösségibbé nevelkedett. És milyen ez a műsor ma? Bizony nyomott hagyott rajta az idő vasfoga. Bár teltek az évek, a cél maradt a régi. Ami nem is lenne baj, ha nem csontosodtak volna meg a formák. Pedig nemcsak az idő haladt előre, hanem a gyerekek is nagyon sokat változtak. Kevésbé romantikusak, sokkal inkább gyakorlatiasak, gyanakvóbbak. Ezt leginkább a feltett kérdésekből lehet lemérni. Érdekes: amellett, hogy általában reális gondolkodásról adnak számot, mögöttük ugyanakkor nincs semmiféle félelem. Erről tanúskodnak például a pálya- választással kapcsolatos kérdések. Olyan pályák iránt is érdeklődnek, amelyekre — köztudottan — igen rögös út vezet. No, Miska bácsi aztán nem biztatja őket, sőt! Igyekszik minden eszközzel elvenni kedvüket, pedig tudhatná: ebben a korban még rendkívül sokat változnak az ilyesfajta elképzelések. Aki pedig komolyan gondolta, amit gondolt, ráér csalódni később is. Nem arról van szó, hogy rózsaszín képet fessen a műsor, de legalább villantsa fel a lehetőségeket. Aztán a hangnem: sokkal felnőttebbek már a mai iskolások, semhogy ilyen száj- barágóan kelljen velük beszélni. És miért nem ejt több szót a műsor a „kényes kérdésekről" is? Nem hinném, hogy ilyen levelek nem érkeznek. inkább a szerkesztőt szelektálás az oka annak, hogy ilyesmi kimarad. Pedig őszintébbé válna így ez a félóra, és sokkal inkább megfelelne a kor igényeinek. A Miska bácsi levelesládája kezd Ibsen-féle babaszobává válni, amelynek rózsaszín falait csak elvétve éri a kinti fény vagy árnyék. Kár érte. — gubuez — Bukovinszky István Készben osztott osztályokba járnak a szerb nemzetiségű szülök gyermekei Fotó: Martin Gábor nya a kisdiákoknak . .. A. L. 0 magyar hangosfilm ötven éve A tervek, szerint az eredeti gadják az érdeklődőket, s a renmelloll is képesek ered meMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Tüzeljen szénporral! 10.50: Kiss Gyula zongorázik. 11.29: Filmtükör. 11.44: Glemba. 12.35: Zenemúzeum. 14.18: Az elbeszélés klasszikusai. 14.48: Filmzene. 15.05: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 15.28: Csiribiri. ltí.05: Palotai Boris: A másik. 16.15: A trubadúr. 17.07: Olvastam valahol. 17.27: Az NDK népi rendőrségének fúvószenekara játszik. 17.40: Délutáni Rádiószínház. Jogsértés egyébként nem történt. 19.15: Mozart: D-dúr divertimento. 20.04: Közéleti közelképek. 20.34: Népdalkörök pódiuma. 20.59: Várkonyi krónika. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Onczay Csaba gordonkázik. 23.30: Nóták. 0.10: Gallai Péter táncdalaiból a Piramis együttes játszik. I’KTÖFI RÁDIÓ 8.05: Szatirikus dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55: A kő mint kincs. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35.: Dalok a télről. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. Gogol. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot. 22.00: Popmühely. 22.45: Molnár Júlia nótákat énekel. 23.20: Maya. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.36: Népek zenéjéből. 11.05: Meyerbeeor: A hugenották. Közben: 12.50: Versek. 13.07: Az operaközvetítés folytatása. 15.06: Olasz kamaramuzsika — magyar előadóművészek tolmácsolásában. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikáló fiatalok. 17.02: Popzene sztereóban. 18.08: Üj lemezeinkből. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: de Falla: Pedro mester' bábszínháza. 20.01: Kilátó. 20.46: Kari Böhm vezényli a Berlini ' filharmonikus zenekart. 21.48: J. S. Bach életműve a mai kutatás tükrében. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Georg Benson gitározik. 17.15: Hajtóerő. Kardos Ernő műsora. 17.30: A békéscsabai munkásdalkör énekel. 17.40: A ló másik oldala. Dalo- csa István jegyzete. 17.45: A 100 folk Celsius együttes ' negyedórája. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv. (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. afsó tagozat.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 5—8. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) 11.35: Kamera. (í.-f.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.30: iskolatévé. Rajz. (ism.) 14.45: Osztályfőnöki óra. (ism.) 15.00: Fizika, (ism.. f.-f.) 15.25: Világnézet, (ism.. f.-f.) 16.05: Mindenki iskolája. Biológia. (ism.. f.-f.) 16/40: Hírek, (f.-f.) 16.45: Melyiket az ötezerből? (ism.,. f.-f.) 17.00: Utazz velünk! 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: Postafiók 250. 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. 18.30: Recept nincs — az ipar- politikai osztály műsora, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kék fény... (f.-f.) 21.00: Nemzetközi diszkó. 21.35: ízlések és pofonok. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.40: Iskolatévé. Angol nyelv. 17.55: Oroszul beszélünk. 18.15: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 18.40: Sorstársak, (ism.. f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kolozsvári Grandpierre Emil: A burok. (ism.. f.-f.) 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.50: Szemle — társadalomtudo- ‘ mányi figyelő, (f.-f.) IíUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Sport és egészség. 17.30: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. .19.45: Fiatalok klubja. 20.30: Az ember származása. (Tudományos sorozat.) 21.20: Folklórműsor. 21.45.: Tv-híradó. 22.05: Dalok. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Lj. Kozomara: Sziámiak. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Boldog család. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982. január 14-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJATÉKA 6ii-es SZMKI e. a. 1982. január 14-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA Déryné-bérlet 1982. január 14-én. csütörtökön 19 órakor Kondoroson: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT 1982. január 15-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: BARANGHOK KISZ-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Elektromos eszkimó, 6 és 8 órakor: Solo Sunny. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Szabadság: de 10 órakor: Mackó Misi és a csodabörönd. 4 és 6 órakor: A macska rejtélyes halála. 8 órakor: Moulin Rouge. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Korai dar- vak, fél 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Gyulai Erkel: Üzenet az űrből. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Seriff az égből. 5 és 7 órakor: A zsarnok szíve. Cros- házi Béke: Majmok bolygója. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: A kék laguna, fel 8 órakor: Halálos tavasz. Szarvasi* Táncsics: I. mint Ikarusz*.
