Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 12., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Pártkiildöttség utazott Magyar—olasz tudományos-műszaki együttműködési megállapodás Moszkvába Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője az SZKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn néhány napos hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Négy éve, 1978-ban 8 észak-békési termelőszövetkezet kötött egymással együttműködési szerződést. A tsz-párok kialakításának célja az volt, hogy az erős szövetkezetek gazdasági, szakmai segítséget nyújtsanak gyengébb társuknak. A Békés megyei kezdeményezés azóta országos hírű és példát adó mozgalommá vált. A tsz-párok száma jelenleg a megyében 18, s mint az alakulás óta eltelt évek bizonyítják: nem csupán az erős képes segíteni a gyengébbet, a kevésbé kedvező helyzetű gazdaságnál is vannak közösen kihasználható lehetőségek. Tegnap Békéscsabán a tsz-szövetség székházában gyűltek össze a tsz-párokat képviselő szakemberek, hogy értékeljék az előző év, 1981 munkáját, Győrfi Károly, a Moszkvába érkezésükkor a fogadásukra megjelent Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára és a Központi Bizottság több más felelős képviselője. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. TESZÖV titkárának köszöntője után Csukás Gyula ismertette a szövetség értékelő jelentését. Mint mondotta, tovább erősödött a múlt évben a termelőszövetkezetek együttes munkája. A kedvező nyári és őszi időjárás miatt kevesebb gépcserére, közös talajmunkára volt szükség, mint a korábbi években, de erősödtek a más irányú együttműködési formák. A tsz-szövetség elnöksége jónak ítéli a tsz-párok tevékenységét, javasolja újabb párok létrehozását, ebben minden segítséget megad a szövetkezeteknek. A megjelent szakemberek hasonló véleményen voltak, és az általuk felsorolt példák is azt bizonyították, hogy mind több tartalommal telnek meg az együttműködési szerződések. m. sz. zs. Szekér Gyula az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Pietro Sette, az Olasz Ipari Újjáépítési Intézet (I. R. I.) hazánkban tartózkodó elnöke hétfőn, az OMFB székházában öt évre szóló keretmegállapodást írt alá, amely az acélipar, , a fémfeldolgozás, távközlés, információtechnika és infrastruktúra területén lehetővé teszi a magyar és olasz állami vállalatok közvetlen kapcsolatát, hatékony együttműködését. A megállapodás értelmében az érdekelt vállalatok, intézmények szakemberei közös kutatási programokat alakítanak ki, megszervezik a kutatási eredmények, dokumentációk, továbbá a szakértők és ösztöndíjasok cseréjét, közös konferenciákat, szimpozionokat rendeznek. Az egyezmény aláírását megelőző tárgyaláson egyebek közt szó esett arról, hogy a jól előkészített és megszervezett műszaki-tudományos együttműködés a későbbiekben javulást eredményezhet a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban, s elősegítheti a mindkét fél számára kedvező árucsere-forgalom növekedését. Megállapodtak abban, hogy a közös munkát elsőként a hírközlés, számítástechnika, kohászat és energetika terén kezdik el, mindkét részről munkacsoportokat alakítanak, amelyek éves terv alapján végzik a kijelölt feladatokat, s évenként egy alkalommal közösen értékelik az elért eredményeket, meghatározzák a további teendőket. A tárgyaláson jelen volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete is. Ugyancsak az olasz nagykövet nyitotta meg hétfő este a Duna Intercontinental szállóban az olasz műszaki napokat, amelyeket az I. R. I. a Magyar Kereskedelmi Kamarával és az MTESZ- szel közösen szervezett. A megnyitón jelen volt az OMFB és az I. R. I. elnöke, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium és a Kereskedelmi Kamara képviselője is. A kedden kezdődő négynapos rendezvénysorozat keretében az ipari újjáépítési intézetbe tömörült vállalatok szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket a távközlésben, az élelmiszeriparban, az energetikában, a kohászatban, az infrastruktúrában, az információs rendszerek kialakításában és a hajógyártásban elért legújabb eredményeikről. A megyei tsz-szövetségben Értékelték a tsz-párokat Politikatudomány — politológia A hetvenes évek olykor késhegyig menő vitái eredményesnek bizonyultak: a politikatudomány létjogosultsága és szükségessége mellett kardoskodók a nyolcvanas évek elejére a piros lámpák tiltó fényei ellenére is kiböjtölték a lehetőségek sárgáját: a politikatudomány akadémiailag szentesített diszciplína lett, kinyilvánított marxista művelhetősége; következésképp megkezdődhetett a lemaradás intézményes számbavétele. Kétségtelen, hogy a szóban forgó tudományterület elismerése körüli huzavona okait leegyszerűsítés lenne csupán szubjektív feltételekben keresni. Az ipar- szerűen megszervezett társadalomkutatói tevékenység a társadalom termelési-fogyasztási szerkezetének olyan fokú differenciálódását tételezi fel, mely szerkezet csak a legutóbbi évtizedekben kezdett kialakulni az európai szocialista országokban. Ennyiben a politikatudomány mellőzése objektív tényezők hiányára való hivatkozással is magyarázható. A teljes képhez azonban hozzátartozik a szubjektív feltételek vizsgálata is. A helyzet általános tudománypolitikai hátterére leginkább az a szellemes, Kovács Gézától származó gondolatmenet világít rá, mely szerint az új tudományokról alkotott vélekedésünk gyakran a tudomány—nem tudomány szembeállítás eltúlzására összpontosul, nem pedig a tárgyalt terület mélyreható, árnyalt vizsgálatára. Könnyű belátni viszont, hogy nem tudományként elutasítani olyasvalamit, amit nem vagy csak kevéssé alaposan ismerünk, meglehetősen furcsa tett, és nem is magyarázható egyébbel, mint tudományon kívüli szempontokkal. Ennek megfelelően, és azért is, mivel a kiátkozott tudomány rendszerint a kiközösítés ellenére is létezik, sőt, olykor még „részeredményeket” is felmutat. Ebbe a mechanizmusba minden erőszaktétel nélkül alighanem beleilleszthető számos, viszonylag új keletű társadalomtudomány hazai meggyökeresedésének folyamata. Elegendő például a szociológia tudományként való elismerésének történetére gondolni. E mechanizmus működését a politikatudomány befogadásának folyamatára a következő kép rajzolódik ki. A politikatudomány elismerésével, de ezen túlmenően még inkább a tudományos gyakorlattal szembeni érvek alapvetően két csoportba sorolhatók. A kétfajta érvelés között nem nehéz felfedezni az összefüggést, annál is inkább nem, mivel a valóságban sokszor összefonódva, egymást erősítve jelentkeztek. Az első típusba tartozó érv’elések azzal az önmagukban igaz gondolattal utasították el a politikatudomány szükségességét, hogy a marxizmust lényegében politikai tudománynak tekintették. Tehát — hangoztatták az effajta állásfoglalások képviselői — politikatudomány már eddig is létezett, csak nem elkülönült tudományágként. A dolog lényegét tekintve meggyőző választ adott az ilyen típusú vélekedésekre Gombár Csaba álláspontja, amely szerint igaz ugyan, hogy a politikaközpontúság a marxizmus lényegéből fakad, hisz a világ megváltoztatása mint marxista célkitűzés csakis a politika tárgyalásával lehetséges, de az általános igény és a felismerés még nem azonos a megvalósulással. Tényként kell elfogadni pedig, hogy a politikatudomány mint elkülönült diszciplína a legfejlettebb tőkés országokban, elsősorban az USA-ban, már a második világháború után kialakult, és az azóta eltelt idő alatt, minden alapvető korlátozottsága mellett is, elért néhány nehezen nélkülözhető gyakorlati, módszertani és elméleti eredményt. A vélemények és ellenvélemények eredőjeként a szocialista szakirodalomban végül is túlsúlyra jutott az az álláspont, mely önálló, elkülönült kutatási területtel rendelkező tudománynak tekintette a politikatudományt. Galló Béla Fejér megye az SZKTH-ban A barátság útján címmel hétfőtől Fejér megye mutatkozik be a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában: A ház két hétre kölcsönadta kiállítási helyiségeit a dunántúli megyének, hogy az dokumentumfelvételek, tárgyi emlékek segítségével képet adjon a Szovjetunió népeivel kialakított barátságról, valamint ipari és mezőgazdasági üzemeinek életéről, eredményeiről. A Fejér megye és a voro- silovgrádi terület baráti kapcsolatai címmel látható fotó- kiállítás történeti áttekintést nyújt a két megyében élők között kialakult barátságról. Fejér megye múltját és jelenét régiségek — ásatások során előkerült agyagedények, festmények és grafikák segítségével mutatják be. A tágas előtérben kaptak helyet a megye vállalatainak, mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek termékei, valamint az ipari üzemekben — többek között az Ikarusban — előállított gyártmányok makettjei. Gazdag rendezvénysorozatra hívja vendégeit a következő napokban a ház. Itt adnak egymásnak találkozót a dunántúli megye általános iskolásainak képviselői, MSZBT-tagcsoportjainak aktivistái, szocialista brigádvezetői. A rendezvénysorozatot Takács Imre a Fejér megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg hétfőn. Férfi, női és gyermek kötött felsőruházati cikkeket készítenek Békéssámsonban, a HÓDIKOT helybeli telepén. Képünkön a méretre kötött darabokkal összedolgozzák a szegőpántokat Fotó: Veress Erzsi Ülésezett az írószövetség Békés megyei tagozata Tegnap délután Békéscsabán, az Űj Aurora szerkesztőségében ülésezett a Magyar írók Szövetsége Kelet-magyarországi Csoportjának Békés megyei tagozata. A megjelentek előtt Filadelfi Mihály, a tagozat titkára, az Üj Aurora főszerkesztője tartott tájékoztatót az írószövetség közgyűléséről. Ismertette a közgyűlés írásos beszámolójának főbb részleteit, melyek felmérik az elmúlt öt év irodalmi termését, megvonják az irodalmi közélet mérlegét. Szólt a vitában elhangzott kérdésekről, a magyar líra, a próza, a kritika, a memoárirodalom, a szociográfia és a dráma- irodalom helyzetéről, eredményeiről. A tanácskozáson többen kifejtették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban, majd a költészet napja, az ünnepi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek íróolvasó találkozóinak problémáiról beszéltek, nevezetesen arról, hogy az ilyen ünnepi alkalmakon az itt élő költők és írók érdemük alatt kapnak- szót. Általános helyeslés fogadta azt a tervet, hogy az ünnepi könyvhéten megrendezik az e tájon élő írók estiét. Az év másik jelentős eseménye lesz, hogy Jugoszláviából magyar íróvendégek érkeznek Békéscsabára, akikkel a tagozat tagsága is találkozik. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy a jövőben kéthavonta jönnek össze, bővítve a tagozat műhelymunkáját. Végül az anyagi lehetőségeket figyelembe véve az 1982. évi kiadványtervet is megbeszélték. <-n) Apadnak a folyók — erősödő jegesedés A kemény hideg lefagyasztotta, megállította az olvadást, visszafogta a korábban megáradt folyók vízutánpótlását. A Duna budapesti szakaszán hétfőn megkezdődött' az apadás, így a vasárnapi 594 centiméteres tetőzés óta 24 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. Az előre jelzések szerint a továbbiakban csak lassú apadás várható, hiszen a Duna szigetközi szakaszán az utóbbi négy nap alatt is csak mérsékelten, alig 70 centiméterrel apadt a folyó, s ezért egyelőre még fenntartják az elsőfokú ár- vízvédelmi készültségben végzett megerősített figyelő- szolgálatot. A Tiszán egy hónappal ezelőtt kezdődtek az áradások, de most mór Csongrádig, tehát a felső és a középső szakasz nagy részén apad a folyó. A Tokaj fölötti folyószakaszon megszüntették a készültséget, s a Tisza többi szakaszán főként elsőfokú, Tiszafüred és Csongrád között pedig még másodfokú ár- vízvédelmi készültség vigyázza a folyót. A mellékfolyók közül a Hortobágy-Be- rettyó felső szakaszát őrzi másodfokú készültség, s miután az áradó Tisza víztömege visszaduzzasztja a Maros, a Körösök, a Berettyó, a Bodrog és a Takta torkolati szakaszát — ezeket is elsőfokú készültség tartja szemmel, megerősített figyelőszolgálattal. Az országban jelenleg összesen 1600 kilométer hosz- szú árvédelmi vonalon tartanak készültséget, ebből 500 kilométeren másodfokú erőkkel. Most már valamennyi mellékfolyó apad, hiszen a hideg visszafogta a vízutánpótlást. Ám ugyanakkor a Duna kivételével valamennyi folyónkon megjelent a jég, megindult a zajlás. A Balatont változatos, 5—13 centiméter vastag jégpáncél fedte le, a Velencei-tavat pedig 11 centi méteres jégréteg borítja. A Duna vizének hőmérséklete Budapestnél 0,6 fokos, tehát csak jó néhány napi kemény hideg után jelenhetnek meg hullámain a jégtáblák. A hideg, a belvízzel borított területekre is jégpáncélt fagyasztott. Az Alföldön a nyíregyházi, a debreceni, a szolnoki, a szegedi és a gyulai vízügyi igazgatóságok elsőfokú belvízvédelmi készültségben, ahol csak lehet, a jég alól is szivattyúzzák a vizet: másodpercenként 220 köbméter vízzel apasztják a belvízcsatornákat. így az újabb olvadás idejére szinte kiürített mederrel fogadják majd a 12 ezer hektár vetést és a 22 ezer hektár rétet és legelőt borító belvizet.
