Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 12., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Pártkiildöttség utazott Magyar—olasz tudományos-műszaki együttműködési megállapodás Moszkvába Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály ve­zetője az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn néhány napos hivata­los baráti látogatásra a Szov­jetunióba utazott. Négy éve, 1978-ban 8 észak-békési termelőszövet­kezet kötött egymással együttműködési szerződést. A tsz-párok kialakításának célja az volt, hogy az erős szövetkezetek gazdasági, szakmai segítséget nyújtsa­nak gyengébb társuknak. A Békés megyei kezdeményezés azóta országos hírű és példát adó mozgalommá vált. A tsz-párok száma jelenleg a megyében 18, s mint az ala­kulás óta eltelt évek bizo­nyítják: nem csupán az erős képes segíteni a gyen­gébbet, a kevésbé kedvező helyzetű gazdaságnál is van­nak közösen kihasználható lehetőségek. Tegnap Békéscsabán a tsz-szövetség székházában gyűltek össze a tsz-párokat képviselő szakemberek, hogy értékeljék az előző év, 1981 munkáját, Győrfi Károly, a Moszkvába érkezésükkor a fogadásukra megjelent Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára és a Központi Bizottság több más felelős képviselője. Jelen volt Szű­rös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. TESZÖV titkárának köszön­tője után Csukás Gyula is­mertette a szövetség értéke­lő jelentését. Mint mondotta, tovább erősödött a múlt év­ben a termelőszövetkezetek együttes munkája. A kedve­ző nyári és őszi időjárás mi­att kevesebb gépcserére, kö­zös talajmunkára volt szük­ség, mint a korábbi években, de erősödtek a más irányú együttműködési formák. A tsz-szövetség elnöksége jó­nak ítéli a tsz-párok tevé­kenységét, javasolja újabb párok létrehozását, ebben minden segítséget megad a szövetkezeteknek. A meg­jelent szakemberek hasonló véleményen voltak, és az ál­taluk felsorolt példák is azt bizonyították, hogy mind több tartalommal telnek meg az együttműködési szerződé­sek. m. sz. zs. Szekér Gyula az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke és Pietro Sette, az Olasz Ipari Újjáépítési Inté­zet (I. R. I.) hazánkban tar­tózkodó elnöke hétfőn, az OMFB székházában öt évre szóló keretmegállapodást írt alá, amely az acélipar, , a fémfeldolgozás, távközlés, in­formációtechnika és infra­struktúra területén lehetővé teszi a magyar és olasz álla­mi vállalatok közvetlen kap­csolatát, hatékony együtt­működését. A megállapodás értelmé­ben az érdekelt vállalatok, intézmények szakemberei kö­zös kutatási programokat alakítanak ki, megszervezik a kutatási eredmények, do­kumentációk, továbbá a szak­értők és ösztöndíjasok cseré­jét, közös konferenciákat, szimpozionokat rendeznek. Az egyezmény aláírását megelőző tárgyaláson egye­bek közt szó esett arról, hogy a jól előkészített és megszer­vezett műszaki-tudományos együttműködés a későbbiek­ben javulást eredményezhet a két ország közötti gazda­sági kapcsolatokban, s előse­gítheti a mindkét fél számá­ra kedvező árucsere-forga­lom növekedését. Megállapodtak abban, hogy a közös munkát elsőként a hírközlés, számítástechnika, kohászat és energetika terén kezdik el, mindkét részről munkacsoportokat alakíta­nak, amelyek éves terv alap­ján végzik a kijelölt felada­tokat, s évenként egy alka­lommal közösen értékelik az elért eredményeket, megha­tározzák a további teendő­ket. A tárgyaláson jelen volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagy­követe is. Ugyancsak az olasz nagy­követ nyitotta meg hétfő es­te a Duna Intercontinental szállóban az olasz műszaki napokat, amelyeket az I. R. I. a Magyar Kereskedelmi Kamarával és az MTESZ- szel közösen szervezett. A megnyitón jelen volt az OMFB és az I. R. I. elnöke, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium és a Kereske­delmi Kamara képviselője is. A kedden kezdődő négy­napos rendezvénysorozat ke­retében az ipari újjáépítési intézetbe tömörült vállalatok szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket a távközlésben, az élelmiszeriparban, az ener­getikában, a kohászatban, az infrastruktúrában, az infor­mációs rendszerek kialakítá­sában és a hajógyártásban elért legújabb eredményeik­ről. A megyei tsz-szövetségben Értékelték a tsz-párokat Politikatudomány — politológia A hetvenes évek olykor késhegyig menő vitái eredményesnek bizonyultak: a poli­tikatudomány létjogosultsága és szüksé­gessége mellett kardoskodók a nyolcvanas évek elejére a piros lámpák tiltó fényei ellenére is kiböjtölték a lehetőségek sár­gáját: a politikatudomány akadémiailag szentesített diszciplína lett, kinyilvánított marxista művelhetősége; következésképp megkezdődhetett a lemaradás intézményes számbavétele. Kétségtelen, hogy a szóban forgó tu­dományterület elismerése körüli huzavo­na okait leegyszerűsítés lenne csupán szubjektív feltételekben keresni. Az ipar- szerűen megszervezett társadalomkutatói tevékenység a társadalom termelési-fo­gyasztási szerkezetének olyan fokú diffe­renciálódását tételezi fel, mely szerkezet csak a legutóbbi évtizedekben kezdett ki­alakulni az európai szocialista országok­ban. Ennyiben a politikatudomány mellő­zése objektív tényezők hiányára való hi­vatkozással is magyarázható. A teljes képhez azonban hozzátartozik a szubjektív feltételek vizsgálata is. A hely­zet általános tudománypolitikai hátterére leginkább az a szellemes, Kovács Gézától származó gondolatmenet világít rá, mely szerint az új tudományokról alkotott vé­lekedésünk gyakran a tudomány—nem tu­domány szembeállítás eltúlzására össz­pontosul, nem pedig a tárgyalt terület mélyreható, árnyalt vizsgálatára. Könnyű belátni viszont, hogy nem tudományként elutasítani olyasvalamit, amit nem vagy csak kevéssé alaposan ismerünk, meglehe­tősen furcsa tett, és nem is magyarázható egyébbel, mint tudományon kívüli szem­pontokkal. Ennek megfelelően, és azért is, mivel a kiátkozott tudomány rendszerint a kiközösítés ellenére is létezik, sőt, olykor még „részeredményeket” is felmutat. Ebbe a mechanizmusba minden erőszak­tétel nélkül alighanem beleilleszthető szá­mos, viszonylag új keletű társadalomtudo­mány hazai meggyökeresedésének folya­mata. Elegendő például a szociológia tu­dományként való elismerésének történeté­re gondolni. E mechanizmus működését a politikatudomány befogadásának folyama­tára a következő kép rajzolódik ki. A politikatudomány elismerésével, de ezen túlmenően még inkább a tudomá­nyos gyakorlattal szembeni érvek alapve­tően két csoportba sorolhatók. A kétfajta érvelés között nem nehéz felfedezni az összefüggést, annál is inkább nem, mivel a valóságban sokszor összefonódva, egy­mást erősítve jelentkeztek. Az első típusba tartozó érv’elések azzal az önmagukban igaz gondolattal utasítot­ták el a politikatudomány szükségességét, hogy a marxizmust lényegében politikai tudománynak tekintették. Tehát — han­goztatták az effajta állásfoglalások képvi­selői — politikatudomány már eddig is létezett, csak nem elkülönült tudományág­ként. A dolog lényegét tekintve meggyőző választ adott az ilyen típusú vélekedések­re Gombár Csaba álláspontja, amely sze­rint igaz ugyan, hogy a politikaközpontú­ság a marxizmus lényegéből fakad, hisz a világ megváltoztatása mint marxista célkitűzés csakis a politika tárgyalásával lehetséges, de az általános igény és a fel­ismerés még nem azonos a megvalósulás­sal. Tényként kell elfogadni pedig, hogy a politikatudomány mint elkülönült disz­ciplína a legfejlettebb tőkés országokban, elsősorban az USA-ban, már a második világháború után kialakult, és az azóta el­telt idő alatt, minden alapvető korláto­zottsága mellett is, elért néhány nehezen nélkülözhető gyakorlati, módszertani és elméleti eredményt. A vélemények és ellenvélemények ere­dőjeként a szocialista szakirodalomban vé­gül is túlsúlyra jutott az az álláspont, mely önálló, elkülönült kutatási területtel ren­delkező tudománynak tekintette a politi­katudományt. Galló Béla Fejér megye az SZKTH-ban A barátság útján címmel hétfőtől Fejér megye mutat­kozik be a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában: A ház két hétre kölcsönadta ki­állítási helyiségeit a dunán­túli megyének, hogy az do­kumentumfelvételek, tárgyi emlékek segítségével képet adjon a Szovjetunió népeivel kialakított barátságról, vala­mint ipari és mezőgazdasági üzemeinek életéről, eredmé­nyeiről. A Fejér megye és a voro- silovgrádi terület baráti kap­csolatai címmel látható fotó- kiállítás történeti áttekintést nyújt a két megyében élők között kialakult barátságról. Fejér megye múltját és je­lenét régiségek — ásatások során előkerült agyagedé­nyek, festmények és grafi­kák segítségével mutatják be. A tágas előtérben kaptak he­lyet a megye vállalatainak, mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinek termékei, vala­mint az ipari üzemekben — többek között az Ikarusban — előállított gyártmányok makettjei. Gazdag rendezvénysorozat­ra hívja vendégeit a követ­kező napokban a ház. Itt ad­nak egymásnak találkozót a dunántúli megye általános iskolásainak képviselői, MSZBT-tagcsoportjainak ak­tivistái, szocialista brigádve­zetői. A rendezvénysorozatot Ta­kács Imre a Fejér megyei pártbizottság első titkára nyi­totta meg hétfőn. Férfi, női és gyermek kötött felsőruházati cikkeket készíte­nek Békéssámsonban, a HÓDIKOT helybeli telepén. Képün­kön a méretre kötött darabokkal összedolgozzák a szegő­pántokat Fotó: Veress Erzsi Ülésezett az írószövetség Békés megyei tagozata Tegnap délután Békéscsa­bán, az Űj Aurora szerkesz­tőségében ülésezett a Magyar írók Szövetsége Kelet-ma­gyarországi Csoportjának Bé­kés megyei tagozata. A meg­jelentek előtt Filadelfi Mi­hály, a tagozat titkára, az Üj Aurora főszerkesztője tartott tájékoztatót az író­szövetség közgyűléséről. Is­mertette a közgyűlés írásos beszámolójának főbb részle­teit, melyek felmérik az el­múlt öt év irodalmi termé­sét, megvonják az irodalmi közélet mérlegét. Szólt a vi­tában elhangzott kérdések­ről, a magyar líra, a próza, a kritika, a memoárirodalom, a szociográfia és a dráma- irodalom helyzetéről, ered­ményeiről. A tanácskozáson többen kifejtették véleményüket az elhangzottakkal kapcsolat­ban, majd a költészet nap­ja, az ünnepi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek író­olvasó találkozóinak problé­máiról beszéltek, nevezete­sen arról, hogy az ilyen ün­nepi alkalmakon az itt élő költők és írók érdemük alatt kapnak- szót. Általános he­lyeslés fogadta azt a tervet, hogy az ünnepi könyvhéten megrendezik az e tájon élő írók estiét. Az év másik jelentős eseménye lesz, hogy Jugoszláviából magyar író­vendégek érkeznek Békés­csabára, akikkel a tagozat tagsága is találkozik. Az ülés résztvevői elhatá­rozták, hogy a jövőben két­havonta jönnek össze, bővít­ve a tagozat műhelymunká­ját. Végül az anyagi lehető­ségeket figyelembe véve az 1982. évi kiadványtervet is megbeszélték. <-n) Apadnak a folyók — erősödő jegesedés A kemény hideg lefagyasz­totta, megállította az olva­dást, visszafogta a korábban megáradt folyók vízutánpót­lását. A Duna budapesti sza­kaszán hétfőn megkezdődött' az apadás, így a vasárnapi 594 centiméteres tetőzés óta 24 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. Az előre jel­zések szerint a továbbiakban csak lassú apadás várható, hiszen a Duna szigetközi sza­kaszán az utóbbi négy nap alatt is csak mérsékelten, alig 70 centiméterrel apadt a folyó, s ezért egyelőre még fenntartják az elsőfokú ár- vízvédelmi készültségben végzett megerősített figyelő- szolgálatot. A Tiszán egy hónappal ez­előtt kezdődtek az áradások, de most mór Csongrádig, te­hát a felső és a középső sza­kasz nagy részén apad a fo­lyó. A Tokaj fölötti folyó­szakaszon megszüntették a készültséget, s a Tisza többi szakaszán főként elsőfokú, Tiszafüred és Csongrád kö­zött pedig még másodfokú ár- vízvédelmi készültség vi­gyázza a folyót. A mellékfo­lyók közül a Hortobágy-Be- rettyó felső szakaszát őrzi másodfokú készültség, s mi­után az áradó Tisza víztöme­ge visszaduzzasztja a Maros, a Körösök, a Berettyó, a Bod­rog és a Takta torkolati sza­kaszát — ezeket is elsőfokú készültség tartja szemmel, megerősített figyelőszolgálat­tal. Az országban jelenleg összesen 1600 kilométer hosz- szú árvédelmi vonalon tar­tanak készültséget, ebből 500 kilométeren másodfokú erők­kel. Most már valamennyi mel­lékfolyó apad, hiszen a hi­deg visszafogta a vízutánpót­lást. Ám ugyanakkor a Du­na kivételével valamennyi folyónkon megjelent a jég, megindult a zajlás. A Bala­tont változatos, 5—13 centi­méter vastag jégpáncél fed­te le, a Velencei-tavat pedig 11 centi méteres jégréteg bo­rítja. A Duna vizének hő­mérséklete Budapestnél 0,6 fokos, tehát csak jó néhány napi kemény hideg után je­lenhetnek meg hullámain a jégtáblák. A hideg, a belvízzel borí­tott területekre is jégpáncélt fagyasztott. Az Alföldön a nyíregyházi, a debreceni, a szolnoki, a szegedi és a gyu­lai vízügyi igazgatóságok el­sőfokú belvízvédelmi ké­szültségben, ahol csak lehet, a jég alól is szivattyúzzák a vizet: másodpercenként 220 köbméter vízzel apasztják a belvízcsatornákat. így az újabb olvadás idejére szin­te kiürített mederrel fogad­ják majd a 12 ezer hektár vetést és a 22 ezer hektár ré­tet és legelőt borító belvizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom