Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
1982. január 10., vasárnap o FOTEX Cserebere — haszonnal A történetet hallgatva Heller A 22-es csapdája című könyvéből készült film jutott eszembe. Az az epizód, amikor Miló, az üzletember ide-oda szállítja a tojásokat, hogy az üzletsorozat végén mindenki jól járjon. Látszólag csak egy trükkről van szó, aminek eredményeként — mondjuk — minden 12. tojás nem kerül semmibe. Legalábbis ahhoz képest nem, amibe trükkök nélkül kerülne a tucat. Mielőtt messzire kalandoznánk, térjünk vissza a történetre. A Pamuttextilművek békéscsabai gyárában fonógépeket helyeztek üzembe, melyeket a PATEX budapesti gyárából telepítettek le. Ezzel egy időben a békéscsabai gyárból a PATEX kever- mesi üzemébe cérnázógépe- ket helyeztek át, hogy legyen hely a fonógépeknek. * * * A budapesti gyárban a fonógépeket munkaerőhiány miatt nem tudták maximálisan kihasználni. Napjaink gazdasági jellemzői közismertek, nem erről ábrándoznak a gazdasági egységek vezetői. Megoldást keresve az elmúlt év elején tárgyalásokat kezdtek a békéscsabai gyár vezetőivel. Megszületett a döntés: a fonógépek békéscsabai telepítésének tárgyi és személyi feltételed meg kell teremteni, a lehető legrövidebb idő alatt. Ügy, hogy a termeléskiesés minimális legyen. A csabaiak az összválla- lati érdeken túl saját érdekeiket is szem előtt tartották, amikor belefogtak a munkába. Megyénkben az elsők között tértek át az ötnapos munkahétre július 1-től. A váltás termelési feltételeit biztosítani kellett. Az éves (1,7 százalékos munkaidőalap- kiesést ' csak a termelékenység növelésével lehet ellensúlyozni. A békéscsabai gyárnak Ke- vermesen 1975 óta cérnázó- üzeme működik, ezért a megyeszékhelyi cérnázóüzem- rész gépei odatelepíthetők. így felszabadul egy üzemrész, ami alkalmas a fonógépek fogadására. A megvalósítás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Májusban elkezdődtek a szerelési és építési munkák. * * * Dukát Zoltánná műszaki osztályvezetőt arra kértem, foglalja össze a kevermesi bővített cérnázóüzem beindításáig elvégzett feladatokat. — A kevermesi üzem bővítését kellett elsősorban megoldani — mondja. — Másfél millió forintos beruházással 300 négyzetméteres csarnokot építettünk könnyűszerkezetű födémmel, beépített világítótestekkel. melegvizes fűtéssel. A helyi tanács lehetőséget adott az üzem területének bővítésére, és minden tekintetben készséges partnernek bizonyult. De csak jót mondhatok el a DÉMÁSZ illetékeseiről is. Soron kívül csinálták meg a transzformátor bővítését és a földkábelek fektetését. (Arn:- nek földmunkáiban az üzem dolgozói jelentős társadalmi munkát teljesítettek.) Az összefogásnak köszönhető, hogy 1981. szeptember 1-én a cérnázógépeket üzembe helyezhették. A fejlesztés azonban nem ért véget, hiszen napjainkban folyamatban van egy 300 négyzetméter alapterületű fonálraktár re. Mivel a megyében a fonásnak nincsenek hagyományai, ezért Budapesten sajátították el a szakma alapjait. S a második félévben, ha szakaszosan is, termelni kezdtek a fonógépek. 1981. december végére 10 működött folyamatosan, és az idén további ötöt állítanak munkába. A cserebere lezárult. * * * A műszaki osztály' vezetője napjainkban már az akció eredményességéről tájékoztathat. — Gyárunk a rö- videbb munkaidő ellenére teljesítette éves tervét — mondja Dukát Zoltánná. Vállalati szinten sem mellékes, hogy mi hatékonyabban építése, a tereprendezés, ezenkívül a megnövekedett létszámhoz igazodva bővítik a szociális létesítményeket is. * * * Ahhoz, hogy a megyeszékhelyen fonógépek dolgozzanak, nem volt elég csupán egy üzemrész szabaddá tétele. A fonás technológiai előírásai igen szigorúak. Az 1912-ben átadott épületre 2 millió forintot költöttek. Klímaberendezéssel látták el, hogy a levegő megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű legyen. Üj födémszerkezetet építettek, korszerűsítették a világítást, és az oldalfalakat színes alumínium lemezzel burkolták. A legnagyobb gondot mégsem az átállás technikai oldala jelentette. A dolgozók betanítására mindössze három hónap állt rendelkezéstudjuk kihasználni a fonógépeket. Ráadásul Békéscsabán zárt technológia alakult ki a letelepítéssel. Termelésünk cérnaigényét ezentúl jórészt magunk állítjuk elő. Nem kell Budapestről, Kaposvárról, Miskolcról, Győrből beszerezni az alapanyagokat. Esetlegesen bérmunkát is vállalhatunk. Nőtt a termelésünk, és — bár konkrét számok még nem állnak rendelkezésünkre, de nagyon valószínű, hogy nőtt az éves nyereségünk is. Az elmondottakhoz nehéz bármit is hozzátenni. A „trükkök” Békéscsabán és Kevermesen beváltak. S hogy hányadik tojás van ingyen, az csak hosszabb idő után derül ki. De az biztos, hogy bármilyen kicsi is a haszon, haszon. Lovász Sándor Vésztőn jelenleg három MHSZ-klub működik: honvédelmi, rádiós és modellező, A honvédelmi klubon belül két szakosztály, a lövész- és a tartalékos dolgozik. A lövészszakosztály a legnagyobb taglétszámú. Míg 1980-ban csupán harmincán vettek részt munkájában, az elmúlt évben már több. mint 100 volt a tagok száma. Ez is bizonyítja, hogy a legaktívabb, legnépszerűbb klub ez. Lehetőség nyílik itt a tömeg- és versenysportra, a fiatalok honvédelmi nevelésére.. A rádiósklub az amatőröknek ad módot a rádiótechnika elsajátítására és a versenyszerű rádiózásra. A klub tagjai készítenek rádióadó- és -vevőkészülékeket, s klub- helyiségükben levő bérén-' dezésen elsajátíthatják a rádiózási ismereteket. A klub nagyjából állandó taglétszámmal rendelkezik. Most 15-en járnak rendszeresen a foglalkozásokra. Gondot okoz, hogy kevés a fiatal, hiszen a 8 általános elvégzése után általában máshol tanulnak tovább, s a klubból is kilépnek a fiatalok. A modellezőklub tagjai repülőgépmodelleket készítenek, jórészt előre gyártott elemekből, de kisebb alkatrészeket maguk is előállítanak. Az átépített modelleket helyi, járási, illetve megyei versenyeken szerepeltetik. A 12 tagú klub székhelye az ifjúsági ház. A honvédelmi klub tartalékos szakosztályában folyik a honvédelmi utóképzés. A szakosztály taglétszáma az utóbbi években 30-ra nőtt. Az évente megtartott oktatáson, lövészeten, versenyen feleleveníthetik elméleti és gyakorlati ismereteiket. A klubok rendszeresen részt vesznek különféle versenyeken. A honvédelmi klub például évente 4-féle háziversenyt bonyolít le, s ezeken kívül alkalomszerűen is szervez versenyeket. A rádiós- és modellezőklub tagjai az ágazati versenyeken mérik össze tudásukat, ügyességüket. G. K. Agrometeorológiai előrejelzés Az elmúlt héten enyhe, nedves léghullámok alakították ki a Kárpát-medence időjárását. A magasabb hegyek kivételével mindenhol elolvadt a hótakaró. A bő esőzések és a hóolvadás következtében erősen megnövekedett a talaj vizszintje, és néhány megyében belvízveszély lépett fel. Több gazdaságban bevezették a szükséges óvintézkedéseket, a földekről elvezették a vizet. A gyors időjárásváltozással jelenleg tovább folytatódik a lehűlés. Időnként felszakadozik a felhőzet, és néhány órára kisüt a nap. A hajnali órákban —15. sőt. néhány derült helyen —20 fokig süllyed a hőmérő higanyszála, a nappali legmagasabb hőmérséklet pedig nem emelkedik —8. —10 fok fölé. A jövő hét elején viszonylag enyhébb léghullámok határozzák meg időjárásunkat. Az előző naphoz viszonyítva 3—5 fokkal magasabb lesz a hőmérséklet, vagyis a minimális hőmérséklet —5 és —10 fok között alakul, napközben pedig 0. —5 fokig emelkedik a hőmérséklet. Sok helyen erős párásság, köd keletkezhet. Változóan felhős lesz az ég. legfeljebb szórványos hózáporok várhatók. Tartós, összefüggő hótakaró kialakulása csak keleten és északkeleten várható. Kétsopr Aki először tér le a keskeny, nem is túl sima útra a 44-es főútról, s a balra mutató. községjelző táblán feltüntetett nevet ízlelgeti, olyasfélét gondolhat, hogy nagy múltú település bukkan fel majd előtte. Az út mentén karcsún álldogáló, magasra nőtt nyárfák csak megerősíthetik hitében, hiszen ilyen szép fasorral általában csak a régi falvak, városok dicsekedhetnek. Ahogy azonban megpillantja a falu határában kimért takaros kis kerteket a fiatal gyümölcsfákkal. apróbb-nagyobb faházakkal. már kétségek ébredhetnek az utazóban. S amint a faluszéli házsor feltűnik előtte, már tudja: egészen fiatal településre érkezett. Harmincéves falu — Éppen harminc éve, 1952. január 1-én alakult a község — mondja Petrovszki Mihály, a kedélyes, régi, falusi bírákra emlékeztető férfi. aki kettős tisztével igazán ritkaságszámba megy. Ö ugyanis a tsz és a tanács elnöke egy személyben. — A községben összefonódik a tsz és a tanács — magyarázza. — 1952 óta vagyok tagja ennek a tsz-nek. 23 éve elnöke, két éve pedig a tanács élére is megválasztottak, amikor az előző elnök nyugdíjba ment. — Hogy merte vállalni ezt a két felelősségteljes beosztást együtt? — És ezenkívül még menynyi funkcióm van! — legyint. — A vadásztársaságban. a kondorosi keverőüzemben, hosszú ideig a takarékszövetkezet elnöke is én voltam... Tudja, én még az edzett korosztályhoz tartozom! Meg aztán — teszi hozzá — nagyon jó a tanácsi apparátusunk. A kis kitérő után visszakanyarodunk a község dolgaira. Az elnök pontról pontra ismeri a történetét, nem kell sokat gondolkodnia. — Szántó volt itt valamikor. A belterületi részen mindössze a két tanyai iskola. a bolt és a templom állt. Békéscsaba, Kondoros és Kardos külterületéből „kihasítottak" úgy kilencezer holdat; így kezdődött. Persze, nem úgy ment minden. mint a karikacsapás. Először csak néhány szolgálati lakás épült, aztán pár magánház (1960-ig mindösz- sze 6). A tsz-ek egyesülése után indult nagyobb fejlődésnek a falu. Most 260 ház van a belterületen, évente úgy 15 épül. Nagyjából sikerült megvalósítani a kommunális programot is. A lakosság segítségével felépült a törpe vízmű, elkészült a járda és a villanyhálózat ... — Kik élnek ebben a községben? — szólok közbe, mert ez a kérdés már a beszélgetés kezdete óta izgat. Vozár István 26 hízót tart otthon onyi képek Szántó volt itt valamikor — mondja a tanács és a tsz elnöke — Főleg a környékbeli tanyákról települtek be. 1958- ig csökkent a lakosság, aztán stagnált. 1970 után megint megindult a betelepülés. Az elvándorlás egyik oka a talajvíz volt, a másik meg az a régi paraszti szokás. hogy öregségükre városba költöztek az emberek. Most 1683-an élünk itt, és kevesen kívánkoznak el. Mozi, könyvtár, tornaterem Hogy mi ennek az oka, az kiderül a tsz-iroda falán látható négy bekeretezett oklevélből. A Rákóczi ugyanis négyszeres kiváló termelőszövetkezet. Az elnök jónak mondja az egy lakosra jutó évi keresetet, s még hozzáteszi. hogy a hatezer háztáji hízó mellett sokan tehenet, galambot tartanak. gyümölcsfákkal, rózsával és még sok egyébbel foglalkoznak. Estefelé az utca képén is látszik, hogy megkezdődött a „második műszak”. Vozár Isti'án kerékpárján két óriási zsák takarmánnyal igyekszik hazafelé. Otthon hu- szonegynéhány hízó várja a betevő falatot. — Szükségünk van a pénzre — mondja a fiatalember —. nemrég építkeztünk. Még van költenlvaló az új házra. Kétszobás. 110 négyzetméteres. Ügy félmillióba került — nem dicsekedve mondja, inkább fáradtan. Talán butaság ezek után megkérdezni, marad-e idejük szórakozásra, kikapcsolódásra. A választ könnyű kitalálni: — Nemigen. A feleségem is, én is a tsz-ben dolgozunk, aztán jön az otthoni, a ház körüli munka. Bizony estig kifáradunk, örülünk, ha nem alszunk el a tv-mű- sor alatt. Régen? Akkor más volt. Még a környékbeli helyekre is eljártam legénykoromban. Most még a moziba sem nagyon jutunk el . . . — int a szemközti művelődési ház felé, aztán óvatosan megindul a két nehéz zsákkal. A művelődési házat csak kívülről tudjuk ' szemügyre venni, mert ma zárva van. A kitűzött cédulákról azonban megtudjuk, hogy a mozi hetente kétszer, a könyvtár háromszor „üzemel”. Az épület még ifjú, mindössze 18 éves. Ügy mondják, megteszi a községi igényeknek, amelyek mércéje nincs túl magasra szabva. Ezért szűntek meg például a színházi előadások. Néhány ifjúsági és felnőtt szakkör virágzik csupán, de azért nem mondhatni. hogy az épület kihasználatlan. Itt tartják ugyanis az iskolai testnevelési órákat, a községi és tsz- ünnepségeket. gyűléseket. Első: a munka Szórakozás? Arra máshol van mód: a megyeszerte népszerű Rákóczi étteremben. Az elhelyezés szimbolikus: a tsz-központ. jobb oldalán épült a kultúrház, bal oldalán pedig az étterem. Mindkettő „édes gyermeke", de azért némi versengési szellem mégis van közöttük. Az étterem előtt most is kerékpárok sorakoznak, s az üvegablak mögött munkaruhás alakok tűnnek fel. Jó páran „beugrottak" ide munka után. Azért akad olyan is, aki ezt nem teheti meg. Ancsin Ádámné például egyetlen pillantást sem vet a csillogó ablakok felé. Hazafelé igyekszik: otthon két kisgyermek várja. — Sőt, útban van a harmadik — mondja nevetve a még vékony fiatalasszony. — Így aztán egy ideig biztos nem megyünk szórakozni. Mikor is voltunk moziban? — töri a fejét. — Nem tudnám megmondani. Az étterembe eljöttünk akkoriban, amikor megnyílt. Nótaestet rendeztek, nagyon jól éreztük magunkat. Most — legyint — a gyerekeken kívül ott a ház. a kert. a jószág. Ltban van a harmadik — mondja nevetve Ancsin Ádámné Fotó: Fazekas László Néha még a rokonsággal összejövünk, és marad a tv szórakozásnak — nevet fel újból jókedvűen. Az elnök szavai járnak az eszemben: „Dolgos, szorgalmas emberek laknak itt." A gombaként szaporodó házakon, a kapukban, garázsokban álló autókon, a gondosan rendbe tartott kerteken lehet a legjobban lemérni, hogy itt mindenkinek az első, sőt a második és a harmadik helyen is a munka áll. Nem nehéz kitalálni, hogy hátrébb kullog a sorban sok más egyéb, ami még tartalmat, szépséget adhat az életnek: a tudás öröme, az új tájak, emberek megismerése. a zene, a versek gyönyörűsége. S elgondolkodtató: vajon mennyit veszít, aki ezek mellett — dolgai után futva — közömbösen elmegy? Kétsopronyban lassan besötétedik. Az utcán, a házakban felgyulladnak a fények. Elcsendesedik a falu. Csak a kutyák ugatnak, és néhány ólban röfögnek elégedetten a hízók. Gubucz Katalin Pillanatkép a gyárból Fotó: Veress Erzsi MHSZ-klubok Vésztőn
