Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

t NÉPÚJSÁG 1982, január 10., vasárnap Pályázati felhívás A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja tel az általános iskolák nyolcadik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya és tiszti hivatás iránt, és szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) egye­temben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén, a középiskola eredményes befeje­zése után tanulmányaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — . szülői (gyámhatósági) egyetértés és a szerződés megkö­tése után — a magyar néphadsereg középiskolai katonai kollégiumainak növendéki állományába kerülnek, ami egyúttal középiskolai felvételt is jelent. A középiskolai katonai kollégiumok Eger, Nyíregy­háza és Tata városokban működnek. A növendékek e városok gimnáziumaiban, Egerben azonkívül a gép- és műszeripari, valamint a közgazdasági szakközépiskolá­ban is tanulhatnak. A kollégiumi hallgatók teljes és in­gyenes ellátásban részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, ka­tonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból — magyar, történelem, számtan, fizika és orosz nyelv — legalább jó (4) tanulmányi eredmény, a szerződésben rögzített feltételek vállalása. A kollégiumi felvételre való jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. Az érdeklődők jelent­kezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhetnek be. A pályázók áprilisban felvételi vizsgán vesznek részt. A pályázati határidő február 20. A csípősebb hideg sem rontja el a kunágotai óvodások ked­vét a szabadban eltöltött néhány perc alatt Fotó: Fazekas László v Külpolitikai tájékoztató Orosházán (Tudósítónktól) A napokban külpolitikai tájékoztatót tartott Oroshá­zán a városi pártbizottság nagytermében P. Szabó Jó­zsef, a Magyar Televízió külpolitikai kommentátora, aki csaknem tíz évig dolgo­zott Kínában tudósítóként. Az eseményen, amelyen a Távol-Kelet országainak kül- és belpolitikai helyzetéről volt szó, a párt- és tömeg­szervezetek aktívái vettek részt. A térség országai kö­zül legtöbbet Kínáról beszélt az előadó. Az élménybeszá­moló után a jelenlevők kér­déseket tettek fel P. Szabó Józsefnek; érdekes, kötetlen hangú párbeszéd alakult ki a hallgatósággal. Kiss Horváth Sándorné Filmklub Mezőhegyesen (Tudósítónktól) A mezőhegyesi művelődési ház szervezésében ismét új sorozattal jelentkezik a film­klub, január 12-én este 7 * órakor. Tavaly ősszel a har­mincas évek sikerfilmjeiből láthattak hat alkotást a mo­zikedvelők a filmklub kere­tében. Most januárban szin­tén hat hétig tarló sorozat­tal, a hetvenes évek nag) sikerű alkotásaiból, illetve mai filmsikerekből álló ösz- szeállítást nézhetnek meg az érdeklődök. Az első alkotás a Nézd a bohócot című olasz film lesz; a továbbiakat min­den kedden 6 órától láthat­ják a klubtagok. Levetítik A vágy titokzatos tárgya című francia, a Manhattan című amerikai filmet, Bergman: A kígyótojás című művét, a Hamburgi betegség című nyugatnémet filmet és Vis­conti: A meghitt családi kör című művét. Szabó Magdolna Lassú folyóink apadása A hideg nyomán a Körö­sök hegyvidéki vízgyűjtőjé­ben megszűnt a hó olvadása, s megkezdődött a folyók las­sú apadása. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a Fehér- és a Fekete-Körösön meg­szüntette az árvízvédelmi ké­szültséget, viszont továbora is érvényben van az első fo­kú árvízvédelmi készültség a Sebes-, a Kettős- és a Hár­mas-Körös téljes hosszán. Ugyancsak első fokú készült­ség van a Berettyón és a Hortobágy—Berettyó csator­nán. A folyókon a levonuló árhullám apad, de ez az apa­dás igen lassú. A Hármas- Körös vízállása szombaton délben Szarvasnál 696 centi­méter volt, ami csaknem egy méterrel haladja meg a ké­szültségi szintet. Szombaton a gátakon 420-an teljesítettek szolgálatot. A belvízzel borított terület sajnos nem csökkent: Békés megyében továbbra is 5900 hektárt borít víz, ami a ke­mény hidegben lefagyott. A hidrometeorológiai előrejel­zés sem kedvező: az elmúlt két hónapban háromszor annyi csapadék hullott a me­gyében, mint a korábbi esz­tendőkben, nagy a talaj te­lítettsége, a talajvíz is egy méterrel magasabb a szoká­sosnál. A lefagyott belvíz miatt a szivattyúk is csak szakaszosan üzemelnek. To­vábbra is első fokú belvízvé­delmi készültség van érvény­ben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság teljes területén, Békésen, Köröstarcsán, Do­bozon és Vésztőn folyik bel­területi vízkárelhárítás. A belvízmentesítésen tegnap, szombaton is több mint 200- an dolgoztak. _ S2 _ l ú hangulatú ifjúsági parlament a BÉKÖT-nél Pergő, jó hangulatú ta­nácskozás — röviden így jel­lemezhető az a vállalati if­júsági parlament, amelyet tegnap, január 9-én tartottak a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban. A vállalat hat, öt­ven kilométeres vonzáskörze­tében dolgozó telepét, vala­mint a konfekció1- és kelme­gyártó részleget és a bedol­gozókat 170 fiatal képviselte a megbeszélésen. A fiatalok írásban kapták meg Szajbély Mihály igazga­tó beszámolóját az ifjúsági törvény, valamint az előző parlamenten hozott határoza­tok végrehajtásáról. Érdemes ebből néhány tényt kiemelni. A BEKÖT dolgozóinak 44 százaléka 30 év alatti fiatal, így munkájuk a vállalat gaz­dálkodásában meghatározó és szinte kötelező a velük való fokozott törődés. Erre több bizonyíték olvasható a be­számolóban: Sok fiatal kap lakásvásárlási kölcsönt, tö­rekszenek a vállalat vezetői, hogy a 8 osztályt minél töb­ben végezzék el, mind töb­ben jussanak be középisko­lákba, felsőfokú intézetekbe. Nincs gond a vállalatnál az óvodai, bölcsődei helyek biz­tosításában. A helyzetet to­vább javítja, hogy egy vá­rosi óvoda építéséhez hozzá­járulnak, így még több dol­gozó gyerekét tudják elhe­lyezni. A szakmunkásképzés gondjain enyhít a szeptem­berre elkészülő új tanműhely. S hogy miről is beszéltek a fiatalok? Valamennyi fel­szólaló elégedett volt az igazgatói beszámolóval, de felhívták néhány gondra is a figyelmet: a technológia- fejlesztési osztály alacsony bérszintjére, arra, hogy kevés az ifjúsági brigád. Mások köszönetét mondtak a kapott segítségért, többen említet­ték a festöde rossz klímabe­rendezéseit; a sportolási le­hetőségek szűkösségét a bé­kési telepen. Sok érdekes és megszívlelendő javaslat hangzott el a huszonhat rö­vid és lényegre törő felszó­lalásban. Igazat kell adni Szajbély Mihálynak, aki zárszavában jónak ítélte a fiatalok vita­készségét. A parlamenten megjelent és felszólalt Sasala János, Békéscsaba tanácsel­nöke is. m. Sz. Zs. Orvosi tanácsok Gyakran mondjuk, hogy a tévé ablakot nyit a világra: lakásunkba hozza a távoli földrészek eseményeit. Sok­színű műsoraival informál, nevel, és nem utolsósorban: szórakoztat. Egyre gyakrab­ban hallhatunk azonban ar­ról is, hogy a tévénézésnek is lehetnek az egészségre ká­ros következményei. Az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet szakemberei szerint ezek a következők: Előfordul, hogy a napi fe­szültség tévénézés közben fokozódik, különösen az ide­gileg érzékenyebb alkatúak­nái. Valószínűleg sokan ta­pasztalták már azt is, hogy műsornézés közben szinte észrevétlenül fogy az apró­sütemény -vagy egyéb nya7 lánkság. Ez előbb-utóbb el­hízáshoz vezethet. Ha vala­ki ilyenkor nagyon éhes, egyen inkább gyümölcsöt vagy igyon tejet. Nem kö­zömbös a készülék előtti el- ' helyezkedés módja sem. Nem ajánlatos két—két és fél méternél közelebb ülni a képernyőhöz. A képernyő szemmagasságban, vagy in­kább valamivel lejjebb le­gyen. A tévénézők gyakori pana­sza a fejfájás, a szem elfá­radása. Ezek oka általában a rossz megvilágítás. A té­vé hátterének derítésére a készülék mögött vagy köz­vetlen közelében elhelyezett 25 wattos izzó a legalkal­masabb. Érzékenyebb sze­műek napszemüvegben is / nézhetik az adást. Kertbarátok figyelmébe A növényvédő szereken, műtrágyákon látható útmu­tató nem dísz vagy netán fö­lösleges dekoráció. Ezek a többnyire szerény köntösben megjelenő kis cédulák hosszú kísérleti kutatási évek sum­mázott eredményeit tartal­mazzák. Egyszóval mindent, amit a készítménnyel kap­csolatosan a felhasználónak tudnia kell. Tartalmazza a gyártó-forgalmazó vállalat nevét, a méreg kémiai össze­tételét, s hogy milyen káro­sító vagy kártevőcsoportok ellen használható eredmény­nyel. Ugyancsak fel van tüntetve a pontos alkalma­zástechnológia és a baleset esetén alkalmazható óvó­rendszabály is. Ezért java­solja a MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központ­ja, hogy minden — de főleg az új, még ismeretlen — nö­vényvédő szer felhasználása esetén a kiskerttulajdonosok először figyelmesen olvassák el az utasítást — ha • kell, többször is —, s ha valamit nem értenek, magyaráztas­sák el maguknak, mert ez a siker kulcsa és a baleset el­hárításának feltétele is. Vállalkozni kell! K özismert és nagy ha­gyományú mondása megannyi tengerész­nemzetnek — például bri­teknek, norvégoknak —, hogy hajózni kell, élni nem feltétlenül. Ez a roppant ke­mény követelmény első hangzásra még embertelen is. Továbbgondolva, s hoz­záadva korábbi századok megélhetési viszonyainak a történelemből ismert kérlel- hetetlenségét, s természete­sen nem utolsósorban gá­lyák és vitorlások törékeny­ségét á világtengerek hul­lámverésében, viszont mégis­csak bölcs intelem. Mert az emberiség felhalmozott ta­pasztalatai nyomán • régesrég ösztönünkké Vált, hogy el­sorvadni, a lét határán tá­molyogva várni a pusztu­lást sokkal kevésbbé kívá­natos, mint — netán — ál­dozatául esni bármilyen küz­delemnek. Maga, a mondás azért jut manapság az ember eszébe, tengerész hagyományokkal csak roppant csekély mér­tékben rendelkező hazánk gazdasági valóságát vizsgál- gatva, mert fejlődésünknek olyan szakaszába érkeztünk, amikor minden túlzás nél­kül kimondhatjuk, hogy vál­lalkoznunk kell. Vállalkoz­ni, mert ellenkező esetben nem éljük túl maradandó károsodás nélkül azokat a ma tapasztalható. részben heveny, részben krónikus gazdasági bántalmainkat, melyek nyomán fejlődésünk máris drasztikusan lelassult. A vállalkozás szó — ta­pasztalataim szerint — az emberek túlnyomó többsé­gének csakis egyéni, legfel­jebb csoportos kezdeménye­zéssel összefüggésben jut az eszébe. Majdnem odáig men­nék személyes élményeim alapján, hogy sokan a szo­cialista gazdálkodás lénye­gétől idegen megközelítési módnak tartják a vállalko­zói magatartást. mondván: mi tervezünk. nem pedig kockáztatunk. Senkinek sem illik senkit sem pellengérre állítani mi- nálunk ennek a teljesen ha­mis felfogásnak a hangozta­tásáért, mert hosszú évtize­deken át komolyan vett, meggyőződéssel hirdetett, egyedül lehetségesnek vélt tantétele és gyakorlati poli­tikája volt ez mindannyi­unknak. Jártuk az objektíve nem létező utat, amelyen a gazdálkodás olyan szabályo­zókkal folyt, amelyek nem­hogy az árutermelés és a piaci értékesítés közgazdasá­gi alaptörvényeire épültek volna, hanem a legfőbb tö­rekvés éppen e kategóriák kiiktatása volt a szemléle­tünkből. Nálunk, Magyarországon — nem kis szerencsére — gondolkodásunkat és maga­tartásunkat a példa erejé­vel befolyásoló tényező, me­zőgazdaságunk. Melyben ugyan nem mindennap hasz­náltuk (1960. a kollektív gazdálkodás győzelme óta sem), a vállalkozás és a koc­kázat Jdfejezést, de valójá­ban termelőszövetkezeteink és a háztájit művelő gaz­dáink egyaránt, esztendőről esztendőre nagyobb mérték­ben —, s nem kevés kocká­zatot vállalva — orientálód­tak és készítették terveiket a piac igényeire figyelve. A közelmúltban a magyar országgyűlés költségvetési vi­tájában az egvik illetékes miniszterelnök-helyettes. Marjai József, korábban nem énoen magától értetődő ke­ménységgel mondta ki. hogy a gazdaságunkban tapasztal­ható baiok nagvobbik fele a vezetői kultúra hiányának kö­vetkezménye. A legnagyobb szorgalommal és áldozattal gyártott korszerűtlen termék sem értékesíthető, mert mi és külföldi vásárlóink a pia­con nem iószándékot aka­runk venni, hanem haszná­lati értékkel bíró terméke­ket. A vezetői kultúra termé­szetesen nagyon sok mindent ielent. De talán aligha téve­dünk. ha azt áltítiuk. hne;y itt és most mindenek előtt a vállalkozó "szellem felülke- rekedése ielenthetné a ve­zetői kultúra eredményekben mérhető elmélyülését, * A magyar népgazdaságnak er­re, a legnagyobb mértékben, e pillanatban az állami ipar­ban van szüksége. S ismét világosan ki kell mondani, hogy nem elsősorban azért, mert az állami iparban tö­mörültek volna a legkevésbé tehetséges vezetők, hanem azért, mert gazdaságunknak ebben a szektorában éltek és élnek részben még min­dig a legszívósabban a me­rev tervmutatós irányítási és vezetési módszerek. Nem egy ilyen rövid cikk hivatott annak elemzésére, hogy az emberi tényezőn kívül még mi minden szorította és szo­rítja az állami iparvállala­tokat a nem vállalkozói jel­legű mentalitásba. Az vi­szont idetartozik, hogy össz­társadalmi méretekben egyetértésre jussunk: olyan­kor is vállalkozó módjára kell viselkednünk, amikor ennek a feltételei még ko­rántsem teljes - mértékben adottak. Hadd kockáztassuk meg a jóslatot: már rég a piac lesz a legszigorúbb, a perdöntő minősítője egy-egy vállalatunknak, amikor az még mindig a hiánygazdál­kodás béklyóit cipelve indul a versenypályán. A vállalkozásnak megany- nyi új lehetősége nyílt meg 1982. január elsejével. Re­mélhetőleg legalább két. ha­marosan érzékelhető hatás- sar. Az egyik, a közvetlen, a piacon érzékelhető változás az lesz, hogy bővül jó né­hány olyan termék és szol- gátlatás választéka és kíná­lata. ami gazdasági infra­struktúránkat éppúgy ja­vítja, mint életünk minősé­gét. A közvetett hatásnak abban kell jelentkeznie, amit úgy fejezhetünk ki. hogy kihívás lesz, olykor ta­lán drasztikus nyomás, Mi­lyen módon? y Nos. egy ezer apró cikket sikeresen előállító társulás természetesen a jövőben sem gyakorol konkurrencia- nyomást a termékek piacán, a turbinagyártó óriásra. De a munkaérőpiacon remélhe­tőleg annál inkább: Magya­rán : nem káros, hanem kí­vánatos, hogy a vállalkozók csábító hatást gyakoroljanak a legértékesebb munkavál­lalókra, akiknek érthetően nem kívánatos távozását a szocialista nagyiparból vi­szont nem adminisztratív röghözkötéssel kell megaka­dályozni, hanem energiáik felszabadításával ott, ahol jelenlétük a leginkább szük­séges. Ez viszont csak jöve­delmező vállalkozások révén érhető el. A szocialista nagy­iparban is! S legkésőbb ezen a pon­ton a napi politikai dön­téseket hozó, nem kifeje­zetten gazdasági poszton te­vékenykedő vezetők vállal­kozói magatartásának a ki­alakítása is napirendre ke­rül. Pártbizottságoknak és minisztériumoknak, ipart irányító tanácsi funkcioná­riusoknak és a szakszerveze­teknek egyaránt komolyan kell venniük azt, hogy a gyengék gyámolítását többé nem engedhetjük meg ma­gunknak a sikeresek kezé­nek lefogásával. Konkrétan: nem az szolgálja az össznép- gazdasági érdekeket, aki egy tehetséges embert hatalmi szóval egy sikertelen közös­séghez láncol, hanem az, aki a sikerteleneket rákényszerí­ti arra. hogy nézzenek szem­be kudarcaikkal és azok kö­vetkezményeivel. Ez a szem­besítés egyetlen napot sem késhet. Nem, mert az or­szággyűlés színe előtt tisz­tességes nyíltsággal mondta el a kormány, hogy kudar­cok finanszírozására nem te­lik. V állalkozóvá válni nem sikerült nekünk, ma­gyaroknak sem, né­hány, fájdalmas műtét nél­kül. De nem néhány siker- hajhász kalandor, hanem a történelem szemetszúróan aktuális tanulságai kénysze­rítik ránk az áldozatokat. A viszonylag csekélyeket azért, hogy a nagyokat, a tragiku­sakat nálunk soha meg se ismerjék a ma élő generá­ciók. Hajdú János

Next

/
Oldalképek
Tartalom