Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
n fogyasztó képviseletében 1982. január 7., csütörtök ________ M indannyiunk érdekét védi: a FŐT Az ember böngészi az újságokat, és nem hisz a szemének. Pedig ott áll, feketén, fehéren, hogy „A karácsonykor vásárolt tévékészülékemet 10 hónap alatt kilencszer kellett javíttatni. A bolt mégsem hajlandó kicserélni, mert a műszerész csak két jótállási jegyet használt el :— kilenc helyett. A készülékem továbbra is hibás, de már nincs bizalmam a GELKA-szervizben. Kérem szíves segítségüket, tisztelettel X. Y. nyugdíjas.” Az ember hallgatja, mit üzen a 'rádió, és nem hisz a fülének. Szociális gondozásra szoruló, egyedülálló idős emberek panaszolják el a különböző kereskedelmi egységekben, szolgáltató vállalatoknál elszenvedett sérelmeiket. Gyesen levő kismamák kérdezik, miért a lakosságnak kell alkalmazkodni a Patyolat-fiókok szeszélyesen váltakozó — és megjegyezhetetlen — nyitva tartási rendjéhez, miért nem a Patyolat fut a rendelői után? Kihez forduljon a vendég, ha a pincér — akinek’ vastagon fogott a ceruzája — nem hajlandó “kiküldeni az üzletvezetőt? Mi a teendő az olyan vásárlók könyvével, amelynek lapjait hónapokig nem forgatják a vállalati belső ellenőrök? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések ösztönözték arra a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, hogy valamiképp gondoskodjék a fogyasztók kollektív érdekvédelméről. Gazdasági erőfölényben Arról van szó, hogy az erőviszonyok nem egyenlő- ek. A különböző gazdálkodó szervezetek — amelyekkel a fogyasztó naponta kapcsolatba kerül — sokkal nagyobb gazdasági erővel, alaposabb szakismerettel és kiterjedt apparátussal rendelkeznek, vagyis a kereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás gazdasági erőfölényben van a vásárlóval, a vendéggel szemben. S ezzel olykor visszaél. A fogyasztói érdekvédelem ezt az erőfölényt hivatott ellensúlyozni, kompenzálni. Igaz: a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény mint alapelvet mondja ki, hogy védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását — ki ne tudná mégis, hogy a törvénynek olykor csak éles konfliktusok árán lehet érvényt szerezni ?! Miniszter- tanácsi rendelet intézkedik a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről is, s vajon akad-e mutatóba közöttünk, akinek még nem gyűlt meg a baja ilyen-olyan szakiparosokkal, szolgáltatóipari mesteremberekkel? Meggyűlt bizony, annak ellenére, hogy a jogszabályok megtartását, a belkereskedelmi törvény, az alkatrész-ellátási kötelezettségről szóló MT-rendelet stb. gyakorlati érvényesülését számos állami és társadalmi szervezet ellenőrzi. Gondoljunk csak a Népi Ellenőrzési Bizottságok, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a szakszervezetek mellett működő társadalmi ellenőr- hálózat, a kereskedelmi felügyelőségek, s a különböző szintű tanácsok társadalmi ellenőreinek tevékenységére. És a szolgáltatás ellenőrzése? Ha jobban megnézzük kiderül, hogy a legtöbb hálózat, bizottság, intézet a belkereskedelem ellenőrzésével foglalkozik. Csakhogy a fogyasztói érdekvédelem nem szűkíthető le a belkereskedelem tevékenységére! A különböző szolgáltatások a lakosságnak legalább olyan széles körét érintik, márpedig itt mind a rendszeres ellenőrzés, mind a fogyasztói jogok kérdése kevésbé rendezett. Erre a területre sem a termelőágazatban működő, hatósági jellegű minőségellenőrző szervezetek, sem a KERMI és a kereskedelmi felügyelőségek jogköre nem terjed ki. A szolgáltatások terén tehát a többinél nagyobb szükség van a fogyasztók kollektív jogvédelmére. Olyan fórumra, amely a gazdálkodó szervektől elkülönülten, azoktól függetlenül fejti ki ' tevékenységét. Ilyen fórum lehet — és lesz is — majd a Fogyasztók Országos Tanácsa, amelynek létrehozásáról 1981. november 27-i ülésén határozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A FŐT a gazdasági bizottság határozatának alapján működő, társadalmi jellegű országos szervezet lesz, amelynek elnökét és tagjait a Hazafias Népfrdnt Országos Tanácsa választja. Tagjai között helyet kapnak az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a KNEEj, a SZOT, az MNOT, a KISZ jKB, az illetékes minisztérjumok, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Magyar j Kereskedelmi Kamara, a| Magyar Szabványügyi . Hivatal, a SZÖVOSZ, a KI$OSZ, a KERMI, az Országos Kereskedelmi Felügyelőség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. A területi munka végzésére olyan társadalmi aktívahálózatot hoznak létre, amely a megyei és a nagyobb városi népfrontbizottságok mellett megalakítandó fogyasztók tanácsa irányításával működik. Oz egész országra kiterjed A FŐT és a megyei, illetve városi fogyasztói tanácsok figyelemmel kísérik a fogyasztók érdekvédelmének alakulását az egyes ágazatokban a termelés, a forgalmazás és a fogyasztási szolgáltatások terén; a fogyasztói jogok megsértése esetén vizsgálatot, intézkedést kezdeményeznek az érdekelt szerveknél; elősegítik a fogyasztók tájékoztatását az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról, s a fogyasztói jogokról. A FŐT ajánlásaival segíti az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek fogyasztókat is érintő tevékenységét; véleményezi a fogyasztók széles körét érintő terveket, javaslatokat, jogszabályokat; a fogyasztói érdekek sérelme esetén gazdasági bírság kiszabását vagy egyéb szankciók alkalmazását t— például szabálysértési eljárás megindítását — kezdeményezheti; együttműködik a fogyasztási cikkeket és fogyasztási szolgáltatásokat vizsgáló intézményekkel és a Kiváló Áruk Fórumának titkárságával; a fogyasztói jogvédelem szempontjából vizsgálja és véleményezi a jogi személyeknek a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeit, és az indokolatlan, egyoldalú . előnyt tartalmazó szerződési feltételeket a bíróság előtt megtámadhatja; egyedi fogyasztói panaszokkal kapcsolatban tájékoztatást ad, s ha az közérdekű, ellátja a fogyasztók képviseletét a gazdálkodó szervezetek, az államigazgatási hatóságok vagy a bíróságok előtt. Nyíri Éva Békéscsabai szobrok A görög származású Makrisz Agamemnon, Kossuth- és Mur káesy-díjas kiváló, érdemes művész 1950 óta él Magyarországon. A munkáslány című, egész alakos szobra az 54. számú ház előtt áll a Tanácsköztársaság útján Fotó: Váradi Zoltán Uj rendelkezések az egyesületekről Magyarországon minden negyedik lakos, összesen _ 2 millió 700 ezer állampolgár tagja valamilyen egyesületnek. Az Elnöki Tanács — legutóbbi ülésén — módosítót* ta az egyesületekről szóló törvényerejű rendeletet. Ezt a jogszabályt eredetileg 1970-ben alkották meg, s a most elfogadott új rendelkezések — a tvr. egységes szövegbe foglalt paragrafusai — 1982. július 1-től lépnek hatályba. A jogszabály-módosítás okairól és céljáról az Igazságügyi Minisztériumban tájékoztatást kért Tóth Ferenc, az MTI tudósítója. Mindenekelőtt arra utaltak a törvényelőkészítő jogászok, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az alkotmány biztosítja az állampolgárok számára az egyesülési jogot. A szóban forgó törvényerejű rendelet módosítása alapvetően azért vált szükségessé, mert egyfelől tízéves fejlődése folytán az egyesületi mozgalom növekvő társadalmi jelentőségre tett szert hazánkban, másfelől az egyesületek működésének igazgatási .szabályait összhangba kellett hozni az utóbbi időszakban megalkotott más magas szintű jogszabályokkal. Így az 1977- ben módosított polgári törvénykönyvvel, az államigazgatási eljárás új törvényei rendelkezéseivel, nemkülöp- ben a testnevelés és a sport irányításáról szóló törvényerejű rendelettel. Az egyesületek egyaránt lehetnek országos vagy helyi szervezésűek. Jelenleg 7419 egyesület működik az országban, elsősorban tanácsi felügyelettel. Közöttük mintegy 4000 sportegyesület, 1200 tűzoltóegylet, a többi zömmel tudományos, kulturális jellegű, s a közismertebbek közé tartoznak még a vadásztársaságok és a horgászegyesületek. E körképből is kitűnik, hogy az egyesületek tevékenysége szerteágazó, változatos. Többek között a megnövekedett szabad időnek egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos és kulturált eltöltését szolgálják. Az egyesületi mozgalom elősegíti a lakosság kötődését a lakóhelyéhez — például a városszépítő, az üdülőhelyi vagy a kulturális értékek védelmét szolgáló egyesületekben —, -feltételeket teremt a fizikai és a szellemi megújuláshoz, a kikapcsolódáshoz. Az egyesületek hozzájárulnak a szakmai érdeklődés kielégítéséhez, és az átlalános műveltség magasabb szintre emeléséhez is. A jogszabály-módosítás tartalmát illetően mindenekelőtt megváltoznak az egyesületek tagságára vonatkozó szabályok. Az új tvr. — alapszabályi előírás szerint — rendezi a külföldi állampolgárok egyesületi tagságát is, valamint az egyesület vezető szerveiben való részvételüket, továbbá lehetővé teszi a pártoló és a tiszteletbeli tagságot. Az egyesületek szervezésére, alakítására vonatkozó módosított szabályok pedig azt segítik elő, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével összhangban álló egyesületek jöjjenek létre, amelyek az alapszabályukban megállapított működési körben és célnak megfelelően tevékenykednek. Az egyesületnek jogi személy' is tagja lehet. A jogi személy pártoló tag is lehet, amely például anyagilag is támogatja az egyesület munkáját. Tiszteletbeli tag csak olyan személy lehet, aki munkásságával, szakmai, erkölcsi támogatásával elősegíti az egyesület céljának megvalósítását. A jogi személy, a pártoló és a tiszteletbeli tag jogait és kötelezettségeit tagsága jellegének megfelelően tekintettel kell az alapszabályban meghatározni. Jogi személy tagsága esetén is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, tehát a tagok sorában az állampolgárok nem kerülhetnek hátrányba a jogi személyekkel szemben. Az egyesület ügyintéző és képviselőszerveinek eddig csak magyar állampolgár lehetett tagja. A módosított jogszabály lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgár is tagja lehessen az egyesület ügyintéző és képviselőszervének, ha az alapszabály megengedi. A korszerűsített tvr. arról is rendelkezik, hogy az egyesületek felügyeletét ellátó állami szervek egyes felügyeleti jogosítványaikat — az egyesület engedélyezése és feloszlatása jogának kivételével — átengedhetik az egyesületek szövetségének, illetve az országos egyesületnek. Kár, Kár Szélvédő nélkül, megrokkant, összetört karosszériával búslakodik egy Zsiguli az AFIT-szervizben, a biztosító békéscsabai gépjármű- kár-felvételi kirendeltsége előtt. Mögötte Robur, a bal elején sérüléssel. Odébb öreg Trabant lógatja az orrát, pontosabban az elülső lökhárítóját. Az irodában éppen kárbejelentőlapokkal foglalkozik Kovács János gépjár- műkár-szakértő. — Az ünnepek után az idén kevesebb kárt jelentettek, legalábbis eddig, mint amennyire számítottunk — mondja a fiatalember —, vasárnap alig volt ügyfelünk, hétfőn, ha jól emlékszem, kilenc balesetet szenvedett gépkocsit hoztak be, kedden a negyediknél tartunk. Az átlagos napi forgalom egyébként 14—15 kárbejelentés. — A Zsigulival mi történt? — kíváncsiskodunk. — Megcsúszott, keresztbe fordult az úton, s egy épp arra haladó másik személy- gépkocsi beleszaladt. Ügy látom, súlyosan megsérült a karosszériája, de szerencsére a bennülőknek nem esett baja. — Mi a leggyakoribb oka a baleseteknek? — Ilyenkor, a téli időszakban gyakran előfordul, hogy egymásnak csúsznak, összekoccannak, illetve megcsúsznak, és fának ütköznek, vagy árokba csúsznak a járművek. Ez többnyire visszavezethető arra, hogy a féktávolságot nem tartják meg, gyakorlatlanul vezetnek. Sajnos, nem ritka, hogy az alsóbb rendű útról felhajtó jármű vezetője nem adja meg az elsőbbséget. Persze akad furcsa eset is. Történt például, hogy nyitott ablaknál vezetett az illető, berepült a kocsiba egy fácán, és amíg azzal foglalatoskodott, nekihajtott egy kilométerkőnek. ‘ — Végül egy személyes kérdés: hogyan lesz valaki gépjárműkár-szakértő ? — Győrben, a közlekedési, távközlési főiskolán végeztem. Már ott foglalkoztam balesetelemzéssél, és úgy terveztem, hogy a rendőrségen, vagy a biztosítónál próbálok elhelyezkedni. Hát, sikerült, és nem bántam meg. * * * A biztosító megyei kárrendezési fiókjának vezetője Nemes Gyula. Tőle tudjuk meg, hogy 1981-ben a megyében 5200 gépjárműkár-be- jelentés történt, s ebből 520 decemberben. Az év utolsó hónapján 3 millió 945 ezer forint gépjárműkár-térítést fizettek ki. Decemberben sok, és sajnos, több súlyos sérüléssel, nagyobb kárral járó baleset történt, mint az év többi hónapjában általában. Mindez az időjárással, az útviszonyokkal függ ösz- sze. A megyében egyébként négy gépjármű-szakértő dolgozik. Békéscsabán, az AFIT- szerviznél működő kirendeltségen minden nap fogadják az ügyfeleket, a gyulai szerviznél hétfőn és pénteken, az orosházi Univerzál Sző“- vetkezet szervizében szerdán, a békéscsabai Generál Szövetkezetnél pedig kedden van gépjárműkár-becslés. A mozgásképtelen járműveket a baleset helyszínén nézi meg a szakértő. Kívánjuk, hogy a négy szakembernek minél kevesebb dolga legyen az idén. T. I. Munka közben Kovács János kárszakértő (jobbról) Fotó: Veress Erzsi
