Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

1982. január 6., szerda e Beszélgetés Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével nát látja. Azok a törekvé­sek kapnak elsőbbséget, amelyek növelik az energia­felhasználás hatékonyságát, elősegítik a technológiák kor­szerűsítését, az automatizá­lást, gyorsítják a korszerű li- cencek és termelési eljárá­sok átvételét, segítik az ex­port fokozását, az import csökkentését. Évente átlago­san 200—250 kutatás-fejlesz­tési szerződést kötünk. Nap­jainkban már azzal a kikö­téssel, hogy a sikeres fejlesz­tésből adódó többletered­ményből a vállalatok vissza­fizetik az OMFB-nek a nyúj­tott támogatás egy részét. — Milyen á tániogatásban ré- szesülő budapesti és vidéki vál­lalatok aránya? — A budapesti és vidéki vállalatok közötti megkülön­böztetés nem jellemző. A pénzeszközök odaítélésének alapelve ugyanis elsősorban az, hogy a kutatásfejlesztés mennyiben szolgálja gazda­ságpolitikánk megvalósítását. 1981-ben a megkötött kuta­tási-fejlesztési szerződések­ből eddig 81 vidéken tevé­kenykedő vállalatokhoz, in­tézményekhez kötődik. — Befejezésül árrá kérem: körvonalazza a műszaki kutatás­fejlesztőmunka, illetve az OMFB további feladatait. — Ügy gondolom, hogy napjainkban minden koráb­binál nagyobb a műszaki fej­lesztés jelentősége, felelős­sége, mivel a külgazdasági egyensúly megteremtése ér­dekében mérsékelni kell a gazdasági növekedés ütemét. A mérsékelt gazdasági nö­vekedés ugyanakkor kikény­szeríti a műszaki fejlesztés gyorsítását, mert kisebb tár­sadalmi ráfordítással kell műszakilag értékesebb ter­méket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, ter­melékenyebb technológiával elégíthető ki. Mindebből kö­vetkezik, hogy több figyel­met, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatás­ra, fejlesztésre fordítani. Az OMFB munkájában a tanul­mányok, prognózisok, kon­cepciók kidolgozásában a műszaki, gazdasági összefüg­gések , vizsgálata mellett mindinkább elengedhetetlen- 1 né válik az emberi tényezők szerepének megismerése, az érdekkonfliktusok • feltárása, az érdekegyeztetések lehető­ségeinek kialakítása is. — Mit ért ezen? — Gazdaságunk teljesítő- képességének fejlődése nem képzelhető el úgy, hogy a termelőeszközök és a terme­lő eljárások tudatos fejlesz­tése mellett nem foglalko­zunk a termelő embernek az új termelőeszközökhöz való viszonyával, annak a terme­lő emberre való hatásával. Éppen ezért az OMFB töb­bek között elkezdte „A mű­szaki fejlesztés emberi té­nyezői” című új, nagy jelen­tőségű témakör kidolgozását. A gazdaságirányítási ^rend­szer fejlődésével és a gazda­sági környezet változásával az OMFB munkájának ugyanakkor centrumába ke­rült a gazdasági és műszaki produktumok megújulási fo­lyamatának, más szóval az innovációnak vizsgálata. Ele­mezzük a műszaki fejlesztő vállalatok feladatait is, ame­lyek segítik az innovációs láncban a tudományos ered­mények gyakorlati előfelté­teleinek megteremtését, a gyakorlatba történő „ülteté­sét”. S végül, de nem utol­sósorban a korábbinál job­ban kell segítenünk a szel­lemi termékek nemzetközi forgalmát, a nemzetközi mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztésével, a li- cencek hazai honosításával. Ma már nem engedhető meg, hogy a külföldről, ésszerű feltételek mellett megvásá­rolható ismereteket nagy költséggel és energiaráfordí­tással magunk fedezzük fel... Andrássy Antal törekedtünk objektív megfo­galmazásukra. Később foko­zatosan áttértünk a népgaz­dasági szintű átfogó tanul­mányok és koncepciók ki­dolgozására is. Ezeknek cél­ja volt, s napjainkban is az, hogy előkészítsük a külön­böző szintű gazdaságpolitikai döntéseket. — Kik vettek részt a tanulmá­nyok és koncepciók összeállítá­sában? — Az elmúlt két évtized­ben több tízezer szakember részvételével a műszaki és közgazdasági értelmiség leg­jobbjainak bevonásával, mintegy 4000 tanulmány és koncepció született az OMFB kezdeményezésére, közremű­ködésével. Ezek a bányászat­tól az űrhajózásig gazdasági életünk szinte valamennyi területével foglalkoznak. Az ily módon kialakított és megvalósított kollektív mun­ka lehetővé’ tette, hogy a műszaki értelmiség és a köz­gazdászok legképzettebb ré­tegei közvetlen munkakörü­kön túlmenően is részt vál­laljanak az állami, műszaki, gazdasági irányító munká­ban. — Az OMFB, a tanulmányok és koncepciók elkészítésével mi­lyen kiemelkedő műszaki fej­lesztési akciók kibontakoztatá­sát segítette elő? — Az elmúlt időszakban, véleményem szerint jelentős munkát végeztünk a gazda­sági irányítás rendszerválto­zásának előkészítésében, ál­landó korszerűsítésében, a tudományos technikai forra­dalom jellemzőinek feltárá­sában, a fejlődési prognózi­sok kidolgozásában. Vizsgá­lataink főleg a legdinamiku­sabban fejlődő ágazatokra terjedtek ki, mint az energe­tika, a petrolkémia, az auto­matizálás, a számítástechni­ka, valamint a nyersanyag- és energiaforrások feltárása és hasznosítása, a fehérjeku­tatás, az anyagmozgatás és csomagolás, a közlekedés és vízgazdálkodás távlati mű­szaki fejlesztése. Egyes or­szágos jelentőségű műszaki fejlesztési akciók kibontako­zását, önálló szervezeti egy­ségek létrehozásával is segít­jük. Ilyen a Fehérje Prog­ram Iroda, a Számítástechni­kai Központi Fejlesztési Program Tárcaközi Bizottsá­gának Titkársága, a Számí­tástechnikai Kutatási Cél­program Iroda, a Rendszer- elemzési Iroda, .a Korrózió- védelmi Iroda, valamint az Ipari Formatervezési Tanács Titkársága. Ezek a különbö­ző témákhoz kapcsolódó ku­tatási, fejlesztési tevékeny­ségek központosított és ha­tékony összefogására hiva­tottak. v. , — A kutató-fejlesztő tevékeny- «I ség koordinációjának, ha nem is egyetlen, de fontos eszköze azok támogatása, finanszírozása. Mi­lyen lehetőségekkel rendelkezik e területen az OMFB? — Hazánkban a kutatás- fejlesztésre a nemzeti jöve­delemnek mintegy 3 százalé­kát fordítjuk, amely a VI. ötéves tervben csaknem 100 milliárd forintot jelent. Az összeg nagyságára jellemző, hogy ugyanennyi jut a terv­időszakban az állami lakás­építésekre és az egészségügyi beruházásokra. Rendkívül fontos tehát, hogy a kutatás­I ban-fejlesztésben megfelelő­en összpontosítsunk, ésszerű­en válogassunk a fejlesztési feladatok között. Ezt az OMFB bizonyos mértékig ké­pes befolyásolni, a központo­sított műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összeggel. Az V. ötéves terv­ben ez az összeg 7 milliárd forint volt, a jelen időszak­ban várhatóan 9 milliárd lesz. A nálunk centralizált műszaki fejlesztési alap egy részéhez biztosított a konver­tibilis devizafedezet is. Pénz­eszközeink odaítélésénél alapelv, hogy olyan témákat támogatunk, amelynek több népgazdasági ágazat is hasz­korlatban? Tíz év alatt a cserearány­romlásból származó veszte­ség elvitte nemzeti jövedel­münk egy tizedét. Ahhoz, hogy a jövőben ezt az arányt csökkenteni tudjuk, s élet- színvonalunkat megőrizzük, az eddigieknél fokozottabban kell hasznosítani a tudomány és a technika eredményeit. Mindehhez összehangolt mű­szaki fejlesztésre van szük­ség, amelynek kialakításá­ban nagy szerepe van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. Erről beszél­gettünk az OMFB elnökével, Szekér Gyulával. A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet húsz hektáron kertészkedik. Saját termékeiket — a bogyiszlói paprika, cékla, uborka — és a háztáji gazdaságok kertészeti termékeit saját savanyító üzemükben konzerválják. A vitamindús savanyúságot a nagykereskedelmi háló­zatba és a ZÖLDÉRT-nek szállítják (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele - KS) — Hazánkban az Országos Mű- északi Fejlesztési Bizottság 7 a Minisztertanács véleményező, ta­nácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a miniszté­riumokkal, az országos hatáskö­rű szervekkel együtt vesz részt az országos kutatási és fejlesz­tési tervek kidolgozásában, ösz- szehangolásában és végrehajtá­sában. Mint ilyen állami szerv egyedülálló-e a nemzetközi gya­Szolgáltató termelőszövetkezetek A GERENDÁSI MUNKÁCSY TERMELŐSZÖVETKEZET építőipari ágazata (kőműves, asztalos, bognár, kovács, bá­dogos, festő) évente 497 ezer forint értékű munkát vállal a lakosságnak. Zöldségbolt­jának — amely a községben egyetlen — évi forgalma 704 ezer forint. Jelentős forgal­mat bonyolít le a tejbolt, amely 193 ezer forintot for­galmazott. A felvásárlás pe­dig egymillió 168 ezer fo­rintot tett ki. A termelőszövetkezet szál­lítójárművei mindenkor a lakosság rendelkezésére áll­nak. Segítik a háztáji gaz­dálkodást is. Tápeladó helyet létesítettek, amelynek évi forgalma 4,2 millió forint, ugyanitt a lakossági ter­ménydarálást is megoldják. Az állattenyésztést 25 hek­táros lucernaterülettel segí­tik. Búzából és árpából 75, kukoricából 83 vagon került az állattartók udvarába. Se­gíti az állattenyésztést a fel­vásárlás és értékesítés gond­jainak magára vállalásával. Ennek évi forgalma több mint 25 millió forint. a battonyai május i. ÉS PETŐFI TSZ lakossági szolgáltatásának, többsége a háztáji é.s a ki­segítő gazdaságokhoz, első­sorban a háztáji állattartás­hoz kapcsolódik. A termelő- szövetkezetek 1981-ben csaknem 11 ezer sertést és több mint 200 szarvasmar­hát vásároltak fel a lakos­ságtól, mintegy 50 millió forint értékben. Az értékesí­tésen kívül takarmány és szalma eladásával, lucerna­föld kimérésével, darálással és terményszárítással segí­tik a háztáji- gazdaságokat. Tavaly a szövetkezetek ta­karmányboltjaiban hatmillió forint értékű tápot, takar­mánybúzát, kukoricát és árpát adtak ej a kisterme­lőknek, a többi felsorolt szolgáltatás értéke pedig megközelítette a 300 ezer forintot. Ugyanennyire tehe­tő a termelőszövetkezet által teljesített fuvarozás értéke is. Az utóbbi években jelen­tősen bővült a termelőszö­vetkezet kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékeny­sége. A Petőfi Tsz háztartá­si tüzelőolaj eladásával , is foglalkozik, és melléküzem- ágként működő vasipari üzeme is a lakosság rendel­kezésére áll. A MAGYARBÁNHEGYESI EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZET a háztáji gazdálkodás adta lehetőségeket jól kihasznál­ja, ezáltal tagjait jelentős jövedelemkiegészítéshez jut­tatja. Árbevételének mint­egy negyede a háztáji áru- forgalmazás árbevétele, melynek értéke évente mintegy 40 millió forint. A háztáji gazdálkodás megha­tározója a szövetkezet által nyújtott segítség. A háztáji gazdálkodásból tavaly 53 vágómarha került piacra, ez 43 százaléka a közös gazdaság által értéke­sített mennyiségnek. A közös gazdaság kétezer 313 hízót értékesített, a háztáji gaz­daságból ennek a dupláját. Az állattartási kedvet a szö­vetkezet tápbolt működteté­sével, á tagoknak termény és alomszalma juttatásával, az értékesítés megszervezé­sével segíti. Tavaly a ház­táji csirkehizlalást a szö­vetkezet új formában támo­gatta. Mintegy 40.—50 ezer forint előleget adott napos­csibére, takarmányra, gyógy­szerre. Nem lebecsülendőek a szállítások és az építőipari szolgáltatások. Évente ezek értéke 440 ezer forint. A termelőszövetkezet vezetői a szolgáltatások minőségének javítását, a háztáji áruter­melés további emelését tűz­ték ki célul: szeretnék to­vább szélesíteni a háztáji baromfitenyésztők táborát. Tervezik a kocakihelyezést, amellyel a sertéstenyésztés­hez nyújtanának még továb­bi segítséget. A NAGYSZÉNÁSI OKTÓBER 6. TSZ-BEN hagyományai vannak a ház­táji gazdálkodásnak. Az Október 6. Tsz folyamatosan segíti a termelés szervezett­ségének, színvonalának ja­vítását. A háztájiban a sertéshiz­lalás a legjelentősebb. Az előállított termékek értéké­nek 85—90 százalékát teszi ki. A kisgazdaságokból szár­mazó áruk árbevétele 1980- ban 15 százaléka volt a szö­vetkezet összes árbevételé­nek. A termelők is érdekel­tek abban, hogy a közösön keresztül adják el termékei­ket, mert részükre így biz­tonságosabb az áru értéke­sítése. A termelőszövetkezet megosztja a termelővel a felárat is — 700 ezer forin­tot —, ami fokozza az ér­dekeltséget. A termelés zavartalansá­gát szemes terménnyel, táp­pal, szénával, takarmánnyal, egyéb termékekkel és szol­gáltatásokkal segíti a közös gazdaság. A CSANÁDAPÁCAI SZÉCHENYI TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN a háztáji gazdálkodást foly­tató tagok és alkalmazottak az idén csak gabonafélékből 3 ezer 300 tonna körülit vá­sároltak a szövetkezet ter­ményboltjából, de nagyon sok fogyott a különböző tápféleségekből is. Az ÁFÉSZ két boltja szintén nagy forgalmat bonyolított le. A Mezőhegyesi Cukor­gyárból kedvezményesen ha­zaszállított 1500 tonna répa- szelet és a csaknem 1100 tonna háztájiba kiadott bá­lázott alömszalma is a tag­ság jó ellátásának bizonyí­téka. Az építőbrigád betonkeve­rő, szállítószalag, zsalu- és állványanyagok kölcsönzésé­vel könnyít az építkezők gondjain. Szólni kell még a szállításról is: valamennyi tag és alkalmazott 20 szá­zalékos fuvarkedvezményre jogosult, ezen felül a 30 éven aluji építkezőket 23 százalék kedvezmény is megilleti. Az összeállítást készítette: Petruzs György Győri Margit Kittiinger János Szabó Árpád Fedor Gábor — Szó sincs róla. A tudo­mány és a technika gyorsuló fejlődése, termelőerővé válá­sa a világ minden ipari or­szágában előtérbe helyezte a .műszaki fejlesztést, jellemző, hogy a kutatás és a fejlesz­tés befolyásolására, jövőjé­nek felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakulnak az elmúlt két év­tizedben az OMFB-hez ha­sonló intézmények, közpon­tok, természetesen más-más néven és státusszal. — A műszaki fejlesztési te- endőkhöz kapcsolódó kutató, fejlesztő munka hazai koordiná­ló szerve éppen két évtizede alakult. Eddigi tevékenységének mi volt a fő jellemzője? — Az OMFB megalakulá­sától kezdve a mindenkori gazdaságpolitikai célokhoz alkalmazkodott, illetve elem­zéseivel hozzájárult az új gazdaságpolitikai célok kitű­zéséhez. A megalakulását kö­vető első időszakban többé- kevésbé szűkebb ágazati, vagy ágazaton belüli műsza­ki fejlesztési problémák megoldására készített tanul­mányokat és koncepciókat. Az első cél a szakmai, mű­szaki ismereteknek a szak­emberek fejéből való előcsa- logatása volt. Az OMFB ab­ból indult ki, hogy a techni­ka és az ipar fejlesztését érintő számos döntésben meghatározó szerepet játsza­nak a döntést hozó szemé­lyek tudatában kialakult gaz­daságpolitikai és iparpoliti­kai nézetek. Ezeknek helyes­ségét és érvényességi körét meg kellett vizsgálni, és amennyire lehetséges volt, Sok látogatója van Mezőkövesden, a régi mezőgazdasági gé­pek kiállításának. Az utóbbi időben ismét gyarapodott a gépmatuzsálemeket bemutató múzeum. A működő lokomo- bilok főként az iskolás korú gyermekek körében arattak nagy sikert. A képen: a működő lokomobilok (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) Előtérben: az ember

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom