Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
1982. január 31., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dombegyházán B három községben — Dombegyházán, Kisdombegyhá- zán és Magyardombegyházán — négyezer-százegyné- hányan élnek. A legutóbbi felmérés szerint a munkaképes korúak száma eléri a 2 ezer 100-at, közülük mindössze száznegyvenen vannak azok, akik házi munkával töltik napjaikat. Ez idő szerint csupán kétszáznegyvenen járnak el a társult községekből munkára. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat rendszeres buszjárattal viszi-hozza dombegyházi dolgozóit, ezenkívül a mezőkovácsházi ÉVIG, a bat- tonyai MOM, meg az asztalosipari szövetkezet a legfőbb fogadó. Alig negyven ingázó lépi csak át időről időre a megyehatárt a nagyobb darab kenyérért. Talán mondani sem kell, hogy helyben a legtöbb embert a Petőfi Termelőszövetkezet foglalkoztatja. Kampánymunkák idején eléri itt a nyolcszázat is a keresők száma, s ugyancsak a termelőszövetkezet bővítette a munkaalkalmat azzal, hogy az EVIG-gel szövetkezve tekercselőüzemet hozott létre Dombegyházán. Az ÁFÉSZ, a takarékszövetkezet, az egészségház, az iskola, meg az óvoda mellett a munkaerőmérleg szempontjából a ‘íöngyölegellátó vállalat helyi ládagyára érdemel még említést, amely — a termelőszövetkezettől bérelt telepén — ntegy harminc embert foglalkoztat. A termt \ »vetkezet megerősödésével, az életkörülmények javulásává, jelentősen lelassult az elvándorlás folyamata, amit tükröz az is, hogy az elmúlt két esztendőben harminchat új lakás épült Dombegyházán, ebből tizenkettő azon a lakótelepen, ahol a másik tizenkettő már korábban megépült. (Ezen a lakótelepen találtak otthonra a Petőfi Tsz-ben dolgozó fiatal szakemberek is.) Lesz sóder — csak gáz is legyen A Petőfi Tsz nemcsak azzal határozza meg első helyen a három község sorsának alakulását, hogy a település legfőbb munkaadója. Saját szerepének, feladatainak felismerésével egyéb módokon is részt vállal az egész közösséget érintő teendők megoldásából. Ebben az évben szeretnék átadni rendeltetésének a hatszáz adagos üzemi konyhát, amely nemcsak az üzemi étkeztetés megoldása, hanem a szövetkezet nagyszámú nyugdíjasán is segít. Az üzemi konyhát építő brigád a szövetkezeti beruházások kivitelezése mellett besegít a községi építésekbe is. Ez utóbbit szeretné a Petőfi Tsz azzal támogatni, hogy tavasszal sóder- és -homokbányát nyit, a bányagép készítését már meg is kezdték a dombegyházi gépműhelyben. A terjedő építkezések anyagi fedezetét a dombegyháziak általában a háztáji gazdaságban teremtik elő. A szövetkezet közreműködésével a három községben ma már 9 ezer sertést hizlalnak meg egy év alatt, s egy új kezdeményezés alapján már meghaladja a százat a portákra bérhizlalásba kiadott szarvasmarhák száma. A háztáji baromfitenyésztés hasonló rend szerinti szervezését pedig most kezdte meg a közös gazdaság. Van tehát alapanyag bőven a házi disznótorokhoz. A hangulatot legfeljebb az keserítette, hogy a palackos- gáz-ellátást az illetékeseknek nem sikerült zökkenő- mentesen megszervezni. Mindenesetre a disznóvágások nem teszik szükségtelenné a húsellátás javítását. Ezért a termelőszövetkezet most húsboltok fenntartására is vállalkozik, zöldségboltját pedig szeretné élelmiszer-kereskedéssel párosítani. Ebben a boltban nemsokára megjelenik a dombegyházi alma, szilva és kajszibarack, mert, ha sikerül, a korábban telepített 100 hektárnyi gyümölcsös az idén fordul termőre. II fiatalok kérdezik: Miért nem épül tovább a lakótelep? Éppen tíz évvel ezelőtt, a Petőfi Tsz akkor megválasztott új vezetése merész vállalkozásba kezdett. A szakembergárda kiépítését új alapokra helyezte: nem egyenként próbálta a pályakezdő fiatalokat magának megnyerni, hanem, ha kellett, egy egész „kollégiumi szobát” telepített egyszerre a községbe. Közösségeket sikerült így átültetniük egyik helyről a másikra, s ma már arról számolhatnak be, hogy összesen huszonkét diplomás fiatal dolgozik a közös gazdaságban. Dús Béla, növénytermesztési főágazatvezető mondja: —■ Én helybeli vagyok, 1975-ben kerültem vissza gyakornokként, majd gépesítési ágazatvezető lettem, négy évvel ezelőtt pedig kineveztek főágazat-vezetőnek. De ugyanezt az utat járták be társaim is, akiknek nagy többsége vagy a megye más vidékéről, vagy éppen az ország másik sarkából került ide. Margó, Sándor Lajosné például, a főállattenyésztő mezőberényi. A kertészmérnökünk Heves megyéből jött. Meg is lepődött azon, hogy itt rögtön mekkora önállóságot kapott. Szerintem az a lényeg, hogy a megbecsülés és segítség mellett jelentős, felelősségteljes feladatokat is kapunk. Azt már a termelőszövetkezet párttitkára teszi hozzá, hogy nemcsak a szövetkezet vezetésében van szavuk a fiataloknak, a három község, sorsának alakításába is beleszólnak. Dr. Illyés Károly állatorvos például tanácselnök-helyettes, Dús Béla tagja a községi párt vb-nek és így tovább. De mindennél többet mond talán az, hogy az ifjúsági parlamenten kétszázhatvanhárom harminc éven aluli tsz-tag jelent meg, s felszólalásaikból az tűnt ki, hogy ők itt, Dombegyházán, Kisdomegyházán, • Ma- gyardombegyhzán szeretnének élni, boldogulni. Ezért kérték, hogy a termelőszövetkezet kapcsolódjon be jobban a szolgáltatások megszervezésébe, többek között egy gépkocsiszerviz kialakításába. Kérték azt is, hogy az eredeti tervek szerint épüljön tovább a dombegyházi lakótelep, aminek ugyan jelenleg pénzügyi akadályai vannak. Dagad vagy apad a pénztárca? Beszédes számok titka A tsz a múlt héten tartotta zárszámadását — elsőként a megyében. Itt tudhatta meg a nagyközönség, hogy a közös gazdaság megelőző évi 30 millió forintos nyereségét 14 millióval szárnyalta túl 1981-ben. Történt pedig ez úgy, hogy árbevételeinek több mint 17 százalékos növekedését a költségeknek alig háromszázalékos emelkedésével érte el. E szép számok mellé érdemes hozzátenni még néhány adatot: az 1400 hektáron vetett búza hektáronként 5940 kilogrammot termett, a kukorica közel ezer hektáron több mint 9100-at, a cukorrépa pedig csaknem 41 és fél tonnát hozott területegységenként. Az elnök, Fülöp Sándor előbb azt mondja szerényen: „Hát jó idő járt ránk tavaly”, azután részletesen ismerteti az anyagi ösztönzésnek azt a termelőszövetkezetben kialakított rendszerét, amely szerinte az elmúlt esztendőben hozta meg gyümölcsét. A dombegyházi Petőfi Tsz- ben év elején minden főágazat megkapja, hogy abban az esztendőben mekkora termelési értéket, mekkora nyereséggel, milyen költség mellett kell elérnie. Ehhez a főágazatvezető kap megfelelő összeget arra is, hogy saját belátása szerint javadalmazza beosztottait az általa kiadott feladatok megfelelő végrehajtásáért. Ha a főágazat az előírt költséget nem lépi túl tervteljesítés közben, az irányító szakember alapfizetése 40 százalékát kaphatja meg prémiumként. Ha egy százalék- kaT túllépi — ahogy mondani szokták —, ugrott a prémium 25 százaléka. Ha a költségek két százalékkal nőnek indokolatlanul, a prémium fele marad, három százalékért 75, négy százalékért 1Ö0 százalékos prémiummegvonás jár. Természetesen ugyanez a rendszer érvényesül a termelés minden lépcsőfokán. A termelőszövetkezet számviteli információs rendszere pedig minden hónap végére pontos adatokkal szolgál az ágazati tervek időarányos teljesítéséről, így traktorostól a főágazat-vezetőig, hónapról hónapra mindenki maga mérheti fel: dagad vagy apad-e a pénztárcája? A tsz számvitele naprakész A benzinért nem kell sort állni — csak a fűtőolajért néha- nap... Tervek és tények Egv-egy mondatban — A múlt év decemberében kapott anyagi támogatás lehetővé teszi, hogy hamarosan elkezdődjön a 300 négyzetméter alap- területű könyvtár korszerűsítése. * * * — Mintegy 2—2,5 millió forint költséggel összesen 4 pedagógus szolgálati lakást újítanak fel az idén és jövőre. * * * — Miután sikerült létrehozni a vízbázist, ez év novemberében megalakítják a vízműtársulást is a településen. Az új glóbusznak pedig december 31-én már állnia kell. * * * — Rövidesen két új ipari melléküzemágat indít a P.etőfi Tsz: az egyiket vasas szakmában férfiak foglalkoztatására, a másikat 60—70 kézimunkázó lány és asszony bevonásával'., * * * — Saját beruházással és kivitelezéssel nagyarányú fejlesztésbe fogott a három község közös gazdasága: a meglevő telep korszerűsítésével és bővítésével az első lépcsőben megkétszerezi, a másodikban csaknem megnégyszerezi a sertéshústermelést, s ennek eredményeként, az ötödik ötéves terv végén már több, mint 30 ezer hízóval járulnak hozzá a társult települések a népgazdasági tervek teljesítéséhez. Javulnak az oktatás feltételei Közös igazgatással? Óvoda és bölcsödé Néhány apróság csetlik-botlik a jégen és a kőkeményre fagyott sárrögök között. A többiek vidáman, gondtalanul játszanak, szaladgálnak a tágas udvaron. A 61 gyermekkel most két óvónő és két gondozónő foglalkozik, ugyanis ketten még gyesen vannak. Az intézmény vezetője, Kiss Tiborné mutatja be a Béke út 39. szám alatt álló épületet, amelybe az általános iskola felső tagozatosai jártak az elmúlt tanévben. Szeptembertől vagyunk itt, és nagyon örülünk annak, hogy most már kényelmesen elférünk. Az is jó, hogy 1973. óta egyetlen felvételi kérelmet se kell elutasítanunk. Az átalakítással járó festést és az egyéb munkálatokat a tsz szocialista brigádjai társadalmi munkában vállalták magukra. — Elég magasak a falak. — Igen, ezért is kerül olyan sokba az olajfűtés, különösen most, hogy már hetek óta tartja magát a kemény hideg . .. Van, aki azt próbálja bizonyítani, hogy az álmennyezet felerősítése után lényegesen olcsóbban és gyorsabban lehetne fel- fűteni a helyiségeket. Egyébként az óvoda melletti házban még az idén 40 személyes bölcsődét alakítanak ki, és tervbe vették a központi fűtés bevezetését mindkét épületben. A tanács több pozitívumot remél attól a változástól, mely szerint közös igazgatás alá vonják majd e két gyermekintézményt, s Azáltal tehermentesíteni lehet az általános iskolát. Az oldalát írták és fotózták: Bukovinszky István, Kőváry E. Péter, Veress Erzsi. A dombegyházi általános iskola 431 diákja közül 125- en a két társközségből (Kis- dombegyház és Magyar- dombegyház) járnak be naponta tanulni. A buszközlekedéssel nincs különösebb probléma, kivéve az úgynevezett hosszú hét szombatját. Ugyanis, ha a 2 óra 10-es csabai járat túlságosan zsúfolt, akkor már nem veszik fel a gyermekeket. Az viszont fölöttébb örvendetes, hogy a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát dombegyházi kerülete esetenként segít a tanulók utaztatásában is. * * * Az 1926-ban épült iskolában annak idején az iroda, a szolgálati lakás és a három tanterem kapott helyet. Főként a körzetesítés kö-" vetkeztében megnövekedett létszám és a nagyobb igények, követelmények indokolták a bővítést. — Mikor épültek újabb tantermek? — Az elmúlt néhány évben — mondja Novák Ernő igazgató, aki Csizmadia János tanácselnökkel együtt készségesen kalauzol végig bennünket az iskolában.— A tantermek mellett — folytatja —■ több szertárat és mosdóhelyiséget is kialakítottunk az új szárnyépületben. — Hol tartják a testnevelési órákat? — Sajnos, tornatermünk még nincs, s így kénytelenek vagyunk a kultúrházat igénybe venni erre a célra. Jelentősen könnyebb lesz a helyzet, ha a bitumenes sportpálya is elkészül ebben az évben. • — Milyen a szakos ellátás? — Ezzel nincs különösebb" gondunk. A 28 nevelő közül tízen pedagógus szolgálati lakásban laknak, és egy kollegánk bejáró. Miközben Sellei Pálné a 6. a osztályban orosz órát tart, férje a fizika-kémia tanteremben a 8. osztályosokkal foglalkozik, s az 5. b-ben Kuzma József földrajzot tanít. Az , iskolával szemközti épületben található a konyha, az ebédlő és a politechnikai műhely. Ez utóbbiban Zsóri Józseffel találkozunk, aki immár 12. éve megyei tanácstag. Most az ő irányításával készítenek műszaki rajzokat a 7-esek. —^Mi-szeretnél lenni? — fordulunk az egyik fiúhoz. — Pék — feleli magabiztosan —, és a sütödében akarok majd dolgozni. — És te? — Én a csabai szlovák gimnáziumba jelentkeztem. A másik két megkérdezett fiatal a battonyai szakközépiskolában kívánja folytatni " tanulmányait. Végül bepillantunk még a terem mellett levő raktárhelyiségbe is, ahol katonás rendben sorakoznak a különböző gépelemek és szemléltető eszközök... Oroszóra a 4. a osztályban
