Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TIINACS LAPJA 1982. JANUÁR 29., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Budapestre érkezett Oskar Fischer Az ÉVM és megyénk vezetőinek tervegyeztetöje .Munkában a szabász a BÉKÖT békési telepén. Az üzem dolgozói többségben nyugati exportra készítik termékeiket. Legjelentősebb megrendelőik az NSZK, Norvégia, Anglia és Jugoszlávia. Képünkön: bébiruhákat szabnak Fotó: Veress Erzsi HVBSZ-iilés, szb-titkári értekezlet Békéscsabán Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására csü­törtökön baráti látogatásra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere. A vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Púja Fri­gyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla hazánk berlini, valamint Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A Békés megyei NEB teg­napi tanácskozásán Józsa Béla elnök részletesen tájé­koztatta a testületet a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1981. december 18-i üléséről, amelyen egyébként felszólalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára; s a megyei tanács részéről ■ ott volt dr. Kertész Márton ‘vb- titkár is. A KNEB kiegészítő jelen­tése szerint megyénk népi ellenőrei kellőképpen meg­alapozott munkatervek alap­ján dolgoztak és a helyszíni vizsgálatok alkalmával — néhány kisebb hiányosságot leszámítva — mindig ponto­Dr. Kácz Albert is felszólalt a Szép eredményről számolt be tegnap, január 28-án a nagyszénási Október 6. Tsz elnöke, Hegedűs Béla a zár­számadó közgyűlés résztve­vőinek: a múlt évi gazdál­kodását ötven és fél millió forint nyereséggel zárta a szövetkezet. Beszámolójának további részében az elnök is­mertette, hogy az egyes ága­zatok milyen mértékben já­rultak hozzá az eredmény­hez. A növénytermesztésben a magas búza- és kukorica- hozamok hozták a legtöbb pénzt, de szépen termett á napraforgó és az első alka­lommal vetett szója is. A Bá- bolna-típusú szárító hulla­dékhőjének hasznosítására szolgálati szabadalmat dol­goztak ki a tsz szakemberei, az új szárítási eljárással a Délután a Külügyminisz­tériumban Púja Frigyes és Oskar Fischer megkezdte a tárgyalásokat. A két külügy­miniszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Szalai Béla és Rudolf Ross­meisl is. A tárgyalások ma délelőtt folytatódnak. san, és fokozott körültekin­téssel látták el feladataikat. Szakait József KNEB-elnök akkori felszólalására utalva, Józsa Béla kiemelte egye­bek között a független elnö­kök differenciált segítésének szükségességét, továbbá a büntető feljelentések meg­alapozottságának fontossá­gát. A kiegészítő jelentés és a KNEB-határozat ismertetése után következtek a kérdé­sek és a hozzászólások, ame­lyek egyúttal a második na­pirendi pontban szereplő té­mához, .a megyei NEB 1981. évi munkájáról szóló beszá­molóhoz is kapcsolódtak. A vita lezárása után bejelen­tésekkel ért véget az ülés. —y—n közgyűlésen fűtőolaj 30 százalékát sike­rült megtakarítani. A mostoha körülmények között dolgozó sertéstenyész­tési ágazat szállítási kötele­zettségeinek ugyan eleget tett, de nem érte el a tervezett nyereséget. Megfelelően ala­kult a broyler-pulyka-ágazat jövedelmezősége, jó eredmé­nyeket mondhatnak maguké­nak a szarvasmarha-ágazat dolgozói; a tehenenkénti át­lagos tejhozam elérte a 4600 litert. Szépen fejlődött a műit évben a sokszínű háztáji ága­zat. eredményesen gazdál­kodtak a szolgáltató és ipari ágazatok. Az idei terv is­mertetésekor Hegedűs Béla kiemelte annak fontosságát, hogy a magas hozamokat ál­landósítani kell a növényter­mesztésben. Ezt szolgálják a gépvásárlások, a technológiai Békéscsabán Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál az ÉVM és me­gyénk vezetői egyeztették, te­kintették át a megye építő- és építőanyag-iparának hely­zetét, értékelték az ágazat tavalyi munkáját, meghatá­rozták a soron levő felada­tokat. A tárgyaláson többek között részt vett Jantner An­tal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes, Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Araczki János, a megyei tanács el­nökhelyettese. ' Először Takács János, a megyei tanács ÉKV-osztályá- nak vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a legfontosabb kérdésekben. Elmondta, hogy a kivitelezői kapacitás szű­kös a megyében, annak elle­nére, hogy az elmúlt eszten­dőben csökkentek a beruhá­zási lehetőségek. Igaz, ebben, közrejátszott az is, hogy a megye kivitelezőinek telje­sítőképessége nem a kívánt mértékben és ütemben növe­kedett. A megyei gondokat csak fokozta, hogy az ága­szigorítások. Az állattenyész­tés gondjain segít a saját be­ruházásban épülő sertéstelep. Az elnöki beszámolót el­fogadásra javasolta az ellen­őrző bizottság és a többi fel­szólaló. Részt vett a közgyű­lésen dr. Rácz Albert állam­titkár, az Országos Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője. Hozzászólásában a megjelent politikai és társadalmi szer­vek képviselői nevében üd­vözölte a tsz tagságát, továb­bi sok sikert kívánt munká­jukhoz. Egyúttal válaszolt né­hány szakterületével kapcso­latban felmerült kérdésre. A beszámolót és tervet a köz­gyűlés egyhangúan elfogad­ta. Ezután került sor a szo­cialista brigád címek, jelké­nyek és jutalmak átadására. m. sz. zs. zat megyén kívüli munkák­ban is érdekelt. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy több létesítmény — például a posta, a kórház — csak késéssel került átadásra. A tanácskozáson a megye lakásépítésének helyzete is napirenden szerepelt. A vi­tából kiderült, hogy a ház­gyári lakások ára — átlago­san — a költséges szállítá­sok miatt 37 ezer 600 forint­tal több, mint a megyében más technológiával épülő otthonok ára. A tárgyalás egyik pontját alkotta a szak­munkás és építőipari kö­zépszintű szakemberek kép­zése, a Békés megyei ÁÉV poligonüzemének rekonst­rukciója és bővítése, a tégla­blokkos technológia korsze­rűsített változatának alkal­mazási lehetősége. Délután Jantner Antal mi­niszterhelyettes találkozott a megye építő- és építőanyag­ipari szervezeteinek vezetői­vel, képviselőivel, akikkel aktuális kérdéseket vitatott meg. —sz— Éjszakai munkavédelmi ellenőrzés A SZOT Munkavédelmi Főfelügyelőség, továbbá az ágazati és a megyei szak- szervezeti szervek munka- védelmi felügyelői a csü­törtökre virradó éjszaka elő­zetes bejelentés nélkül fel­kerestek 42 textilipari válla­latot, ahol azt vizsgálták, nem foglalkoztatnak-e éj­szaka 18 évnél fiatalabba­kat. A munka törvényköny­vének rendelkezése értelmé­ben 1982. január 1-e óta már sehol sem szabad éjszaka 18 évnél fiatalabbakat dolgoz­tatni. Az ellenőrök tapasztalatai kedvezőek. Mindössze há­rom fiatalt találtak a mun­kahelyeken, s bár mindhár­man ragaszkodtak az éjsza­kai beosztáshoz, az ellenőrök ezt számukra megtiltották. A legtöbb üzemben rend és tisztaság volt, bár kivé­telt is tapasztaltak, - például a Pamuttextil Művek bé­késcsabai gyárában ’és a Richards Finomposztógyár­ban, ahol a rendcsinálásra felhívták a vezetők figyel­mét. Az Újpesti Cérnagyár­ban három cérnázó gépsort kénytelenek voltak ideigle­nesen leállítani, mert a technológiai • folyamathoz használt faggyú egy része a padozatra került, azt csú­szóssá tette, s így veszélyez­tette az ott dolgozók testi épségét. A reprezentatív ellenőrzés­ről készült gyorsjelentés ösz- szegezésként megállapítja, hogy a textilipar tervszerű­en készült fel az átállásra, fegyelmezetten végrehajtotta a 18 éven aluliak mentesíté­sét az éjszakai műszak alól. Természetesen további el­lenőrzésekre sor kerülhet. A Helyiipari és Városgaz­dálkodási -Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának csütörtöki ülésére Békés­csabára érkezett Juhász Ot­tó, a HVDSZ főtitkára, akit a reggeli órákban fogadott Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára. A 9 órakor kezdődött ülésen elsőként a négy vállalatnál működő szakszervezeti jogsegélyszol­gálat munkáját értékelték. Megállapították, hogy a gaz­dasági vezetők a döntések előkészítésénél, meghozatalá­nál általában kikérik a jogá­szok véleményét, a dolgözók pedig sok időt takarítanak meg azzal, hogy egy helyen kapnak felvilágosítást ügyes­bajos dolgaikra. Egyetértet­tek a megyei bizottság tag­jai abban: a jövőben ki kell szélesíteni a - jogsegélyszol­gálat intézményét úgy, hogy több vállalatnak közös jog­segélyszolgálata legyen. Második napirendi pont­ként Valentinyi Mártonná, a megyei, bizottság titkára szólt az elmúlt év eredményeiről, gondjairól, és meghatározta az 1982-es éy feladatait. El­mondotta: az érdekvédelem mellett munkájuk homlokte­rében a gazdaságpolitika állt. Segítséget adtak a vállala­toknak, költségvetési üze­meknek a VI. ötéves terv, a kollektív szerződés elkészíté­séhez, az ötnapos munkahét kidolgozásához. Az elképze­lések összességében teljesül­tek. A könnyűipar 102 száza­lékra teljesítetté a tervét. Szép eredményeket mondhat magáénak az orosházi faipa­ri, a békéscsabai szőrme- és — SZMT Tegnap, január 28-án dél­előtt a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyára adott otthont annak az együt­tes ülésnek, amelyen a Ru­házatipari Dolgozók Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek titkársága, a Szakszer­vezetek Békés megyei Taná­csának titkársága közösen értékelte a gyári szakszerve­zet termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét. Az együttes ülés résztve­vőit — köztük dr. Czerván Mártonrtét, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, ifjú Klaukó Má­tyást, a megyei partbizottság osztályvezető-helyettesét — Bocskai Mihályné, az SZMT titkára köszöntötte. A bé­késcsabai gyár szakszerveze­ti munkájáról szóló beszámo­lóhoz a vállalat és a gyár gazdasági, politikai és tár­sadalmi életének irányítói fűztek kiegészítést. kézműipari, valamint a me­gyei vegyesipari vállalat. A legtöbb gond a költségvetési üzemeknél és a szolgáltató vállalatoknál van. Gyenge a szociális ellátás, mostohák a munkakörülmények. Juhász Ottó felszólalásában a leg­fontosabb tennivalók között határozta meg a termelés, a gazdálkodás javítását, a. szol­gáltatások, a lakásfenntartás korszerűsítését, az ivóvíz minőségének a javítását. Dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a HVDSZ és a szakigazgatási szerv együttműködését, Me- dovarszki János, az. építési, közlekedési "és vízügyi osz­tály helyettes vezetője a kommunális beruházások le­hetőségeit taglalta. Ezután a megyei . tanács székházában Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke tar­tott megbeszélést a HVDSZ főtitkárával, amelyen ott volt Bocskai Mihályné, az SZMT titkára' is. Délután a HVDSZ-hez tartozó vállala­tok, üzemek szakszervezeti bizottságának titkárai talál­koztak. Valentinyi Mártonná vitaindítójában a szocialista munkaverseny és a brigád­mozgalom tartalmi jegyeinek erősítését szorgalmazta, szólt a bérek és jövedelmek ala­kulásáról, az üzemi demok­rácia fejlesztéséről. Budai László a KISZÖV és a HVDSZ kapcsolatáról. Pikó András a gyulai kertészeti vállalat átszervezéséről, Ko­csis Pál a vegyesipari válla­lat eredményeiről, a szociá­lis ellátás javításáról beszélt. S. S. A kiegészítő hozzászóláso­kat követő vitából kitűnt, hogy, a békéscsabai gyár szakszervezeti bizottsága a munkaverseny szervezésével és irányításával nagyban elő­segítette a termelési felada­tok teljesítését, a szakmai kultúra növelését. Jelenleg a varrónők körében eléri már a 40 százalékot a szakmun­kások aránya. Ugyanakkor látni kell — miként azt a szakszervezet főtitkára is hangsúlyozta —, hogy a piacok megtartásához az eddigieknél jóval többet kell tenni. Az üzemi demok­rácia szélesítésével, a válla­lat és a gyár kapcsolatainak elmélyítésével, a rugalmas­ság fokozásával, a dolgozók­ról való állandó gondosko­dással kell megteremteni a növekvő követelmények tel­jesítéséhez a megfelelő kö­rülményeket, feltételeket és üzemi légkört. Eredményes munka a NEB-nél Túl az ötvenmillión Nagyszénáson Fotó: Veress Erzsi Ruházatipari szakszervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom