Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1982. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM A TOT elnöksége tárgyalta A román nemzetiségi szövetség választmányi ülése Tegnap, szerdán délelőtt Gyulán tartotta országos vá­lasztmányi ülését a Magyar- országi Románok Demokrati­kus Szövetsége. Az elnökség­ben ott volt Fodor Péter, az MSZMP KB munkatársa, Si­mon Istvánné, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztályának • főelőadója és Csizmás Attila, a HNF Or­szágos Tanácsának képvise­letében. Az elnök, Márk László köszöntötte a választ­mány tagjait, a meghívott­ként jelen levő három me­gye. Békés, Csangrád, Haj- dú-Bihar párt, állami, társa­dalmi képviselőit. Elsőként Szilágyi Péter fő­titkár fűzött szóbeli kiegészí­tést a már korábban kiadott írásos beszámolóhoz. Elmon­dotta egyebek _ között: az or­szágos választmány az el­múlt három évben is az ötö­dik kongresszustól kapott megbízatások alapján az alapszabálynak megfelelően végezte munkáját. Fő felada­tának tekintette a párt XII. kongresszusának határozatai­ból adódó feladatok végre­hajtását. Megelégedéssel ta­pasztalták, hogy a nehezebb gazdasági körülmények elle­nére a román nemzetiségi lakosság életszínvonala a magyarokéval azonos mér­tékben emelkedett, javultak szociális és kulturális körül­ményeik, bővültek az anya­nyelv és hagyományápolás lehetőségei. . A három megyében műkö­dő nemzetiségi bizottságok egyre eredményesebben kép­viselik a nemzetiségi laT kosság érdekeit, s alakítják ki kapcsolataikat a tanácsi és társadalmi szervezetek­kel. Az értékelt időszakban to­vább javult a szövetségi munka tartalmi színvonala. Hangsúlyt kapott munká­jukban a hagyományok ápo, lása és gyűjtése, amelyhez néprajzi és honismereti tá­borokat szerveztek. Az anya­nyelvoktatás helyzetéről szólva megállapította, hogy a román nemzetiségi és ve­gyes lakosságú községek ál­talános iskoláiban és óvo­dáiban teljes mértékben biz­tosítottak a román nyelv ok­tatásának lehetőségei. Az is­kolák többségében váltás nélkül folyik a tanítás, több helyen — így Méhkeréken, Gyulán, Körösszegapátiban, Pusztaottlakán — az iskolák­ba is bevezették az ötnapos munkahetet. A közművelődési helyzet­ről szólva hangsúlyozta! hogy a megyei, a járási és a he­lyi szervek az elmúlt évben is igyekeztek megfelelő sze­mélyi és tárgyi feltételeket biztosítani a művelődési ott­honoknak nemzetiségi fel­adataik megvalósításához. Néhány helyen azonban — a körösszakáli, a méhkeréki és a pocsai művelődési ottho­noknál — javítani kellene a személyi és tárgyi feltétele­ket. Szó- esett a szövetség je­lentősebb rendezvényeiről, a választott testületek, vala­mint a munkabizottságok te­vékenységéről. A már ko­rábban bevezetett anyanyel­vi rádióadásokhoz várható­an áprilistól a Magyar Te­levízió is kapcsolódik, és havonta egyszer román nem­zetiségi műsort sugároz csü­törtökön, a kettes program­ban, amit szombaton az egyes programban megismé­telnek. A beszámolót élénk vita követte, majd Martyin György .titkár előterjesztésé­ben megvitatták és elfogad­ták az idei munkatervet. Béla Ottó A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán Szabó István el­nökletével megvitatta a ter­melőszövetkezeti tagokat, al­kalmazottakat közvetlenül érintő lakásépítési, -fenn­tartási, -gazdálkodási és -el­osztási kérdéseket. Az elnök­ség javasolta, hogy a lakás­árak, -hitelek és -támogatá­sok kialakításánál a városi és falusi települések között az infrastruktúrában meglé­vő különbségeket jobban vegyék figyelembe. A né­pesedéspolitikai szempontok Tegnap, szerdán délelőtt tartotta igazgatótanács-ülé­sét a Tótkomlósi Sertéshús­termelő Szövetkezeti Közös Vállalat. Az igazgatótanács­ülésen többek között részt vett ifjabb Klaukó Mátyás. a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese és Bar­na Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára. Rózsa Dezső, a vállalat igazgatója az idén is szép eredményekről számolhatott be. Beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt évet több mint 13 ezer 800-as sertés­számmal kezdték. A 896 ko­calétszámú telep 1981-ben mintegy 20 ezer 800 sertést értékesített, melynek csak­nem 60 százalékát exportra szállították. Az előző évhez viszonyítva, tavaly tovább javultak a tótkomlósi SER- KÖV eredményei: 75 millió forintos árbevételt értek el, a tiszta nyereség megközelíti a 12,4 millió forintot, ami 88 százalékkal haladja meg- a tervezettet, és hárommil­lió forinttal több, mint az előzi évi. Hogy mindezt ho­gyan érték el ? A telepen az országos 20 —22 százalékos elhullással szemben alig 13,5 százalékos az elhullás, egy kilogramm is indokolják, hogy vidéken is nagy alapterületű, két­szintes lakások épüljenek, amelyben együtt élhet több nemzedék. Ily módon egy­úttal csökkenek a társada­lom terhei is, az öregek tar­tásával és a gyermekek gon­dozásával kapcsolatban. Ja­vasolta az elnökség azt is, hogy ne csak az új lakások építését, hanem a meglévők megvásárlását, felújítását, városon és falun egyaránt azonos feltételrendszerrel ösztönözzék. hús előállításához telepi szinten nem használtak fel 3,88 kilogramm takarmányt. Tovább javult a tenyésztői munka színvonala. Ezek együttesen eredményezték, hogy mihden egyes értékesí­tett sertés után a tiszta nye­reség 664 forint. A telep eredményei nemcsak megyei, hanem országos szinten is figyelemre méltóak, számot­tevőek. A nagyüzemek —ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek — eredménye­it messze felülmúlják: míg megyei szinten az egy kocá­ra eső húsértékesítés 1,5—1,6 tonna körül mozog, addig Tótkomlóson ez a szám 2,17 tonna. A takarmányhasznosítás­ban is jelentős előrelépés történt. A SERKÖV, vala­mint a gabonaforgalmi és malomipari vállalat több éves szerződéses kapcsolat­ban áll, közös kísérleteket folytatnak a takarmányhasz­nosításban. Erinek a munká­nak az elismeréseként ifjú Klaukó Mátyás átnyújtotta a Békés megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség elismerő oklevelét az igazgatónak, illetve a kol­lektívának. — szekeres — Évek óta az élvonalban A Szeghalmi Építőipari Közös Vállalat a megye meliorációs programja keretében különféle műtárgyakat, tiltókat, átereszeket gyárt. A téli hónapokban az előre gyártás üteme na­gyobb, ezekben a hetekben az üzemszerű gyártásban több mint ötvenen vettek részt. Ké­pünkön a műtárgyak vasalását szerelik Fotó: Szekeres András n vasúti igazolványok cseréje A MÁV Szegedi Igazgató­ságától kapott tájékoztatás szerint a közszolgálati alkal­mazottak féláru menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványai ez év március 31-ig érvényesek. Az igazol­ványok általános cseréjét 1982. február 1., és március 31. között végzik. Az igazolványok kiállítá­sához szükséges nyomtatvány a vasútállomásokon vásárol­ható meg, az átutalási pos­tautalványokkal együtt. A két példányban kiállított kimutatás eredeti példányá­hoz csatolni kell — a feltün­tetett nevek sorrendjében — a 4X4 cm-es fényképeket, valamint a befizetést igazoló átutalási postautalvány fel­adóvevényét. A cseréhez szükséges anya­got a MÁV-igazgatóság üzemviteli osztály menetked- vezményrészlegéhez kell beküldeni. A „visszavonásig érvényes” arcképes igazolvá­nyok továbbra is érvényben maradnak, azokat nem kell kicserélni. Melléktevékenységből 26,5 millió forint (Tudósítónktól) A csanádapácai Széchenyi Tsz 1970-ben hozta létre gépipari és elektromos szol­gáltató üzemét. Az üzem részlegében csaknem 180-an dolgoznak egész éven át fo­lyamatosan. A vasipari rész­leg legnagyobb -munkáit a lakatos- és hegesztőtevékeny­ség jellemzi, valamint a pre­cíziós öntvényekhez viasz­minták készítése. Az üzem 26,5 millió forintos árbevé­teléből 24 millió forintnyi ezekből a tevékenységekből származik. A tsz legnagyobb kooperá­ciós partnerei közé tartozik a makói Medicor a ME­ZŐGÉP kétegyházi, oroshá­zi, mezőberényi, és gyulai gyáregysége, a budapesti Chinoin, és a Danuvia va­lamint a Röntgen és Kórház- technikai. Vállalat. A faipari' részleg évente 2 millió fo­rintnyi félkész terméket gyárt a Budapesti BUBIV- nak. A közelmúltban mun­kához látott a reléüzem is, érintésvédelmi készülékeket készítenek. A melléküzemág jelentős a közös gazdaság életében, ugyanis a termelő- szövetkezet nyereségének mintegy egyötödét adja. Ter­mékeit a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalaton keresztül külföldre is eljutnak. A szö­vetkezetek gyártmányai kap­csán dolgozói révén is érde­kelt külföldön: évente 15— 20 alkalmazottja dolgozik ha­tárainkon túl, így Jemenben, Algériában, Irakban, és Ju­goszláviában. Képünkön a vasipari részlegben kötőele­meket készítenek. Fedor Gábor Fotó: Szekeres András Telekkialakitás, tartós földhasználat Tanácsi vezetők a lakásépítés gyorsításáról Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács a múlt év októberében állásfoglalásban rögzítette a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgaz­dálkodás és -elosztás irány­elveit. Ezt a témát tűzte- na­pirendjére múlt heti ülésén a megyei pártbizottság is. A tennivalók részletes ki-’ dolgozása folyamatban van, és hosszabb időt vesz igény­be, ám így is .akad jó né­hány konkrét feladat, amely­re már most érdemes ráirá­nyítani a figyelmet. Ezt szolgálta a megyei tanácsnál tegnap tartott megbeszélés, amelyen a városi tanácsok, a járási hivatalok elnökei és a megyei tanács osztály- vezetői vettek részt. Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese tá­jékoztatójában elsőként a többszinteslakás-építésről, ezen belül a terület-előkészí­tés, — szanálás, közművesí­tés — gyorsításáról szólt, Hasonlóan gyorsítani szük­séges az egyéb lakásépítés­hez szükséges telkek kiala­kítását. A megyében jelen­leg 1100 telek van, a VI. öt­éves terv hátralevő négy esztendejében viszont 8 ezer családi- és társasházat kell építeni. , A telekkialakítás gyorsításának egyik módja a részleges közművesítés, vagyis az első ütemben a víz, a villany biztosítása, a többi pedig az építés, illetve a beköltözés után lehetsé­ges. A megyei tanács és az OTP együttesen nyújt segít­séget a telek kialakításához. Szó volt még a tartós föld­használat forgalmába tarto­zó, olcsóbb telkek kialakítá­sának lehetőségéről a lakás- struktúra felülvizsgálatáról, a gazdaságosabb üzemelteté­sű megoldásokról, valamint az állami lakások cseréjének meggyorsításáról. Ez utóbbi­hoz a megyei tanács jelen­tős anyagi támogatást biz­tosít. Tavaly 131 állami lakást adtak le a megyében —eny- nyien építettek vagy talál­tak más megoldást — az idén várhatóan 215-öt, ame­lyek újra kioszthatók lesz­nek. Hasonlóan anyagiakkal támogatja — az olcsóbb la­kás érdekében — a megyei tanács az ÁÉV poligonüze- mének rekonstrukcióját, a DÉLÉP-nek pedig kölcsönt nyújt a megyébe irányuló szállítások meggyorsítására. A megyei segítségen túl, a helyi tanácsoknak saját erő­ből is szorgalmazniuk kell mindazokat a megoldásokat, amelyek gyorsítják a telkek kialakítását, az építést, a beköltözést, és olcsóbbá te­szik az üzemeltetést. Mint a tanácskozáson hangsúlyoz­ták, egyik legnagyobb társa­dalompolitikai feladatunk megvalósítása nagyban függ a gyorsaságtól, a rugalmas­ságtól. S. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom