Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
1982, január 5., kedd o Orosháza és Vidéke ÓFÉSZ Tizenhat szakcsoportban 55 millió forintnyi termék Szolgáltató termelőszövetkezetek „A szövetkezet 1981-ben 16 szakcsoport 1126 tagjával és több mint háromezer kis- árutermelővel állt szerződéses viszonyban ...” Ezzel a mondattal indította Barát István főqsztályve- zető azt a csaknem tízoldalas számvetést, amelyet az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága a közelmúltban külön napirendként vitatott meg. Figyelmet érdemlő eredményként vehette tudomásul az igazgatóság, hogy 1981-ben a szakcsoportok több mint hárommillió árutojást, 366 ezer te- nyésztojást, több mint 50 tonna tyúkot, csaknem 460 tonna húscsirkét, megközelítően 270 tonna májra hizlalt libát, mintegy 160 tonna nyulat, több mint 37 tonna húsgalambot, csaknem 45 tonna mézet, 18 tonna burgonyát és zöldséget adtak le a szövetkezet felvásárló egységeinek. E tetemes mennyiségű mezőgazdasági termék önmagáért beszél. Ugyanakkor megállapíthatta az igazgatóság, hogy a tervszerű termeltetés, a szerződéses fegyelem, s a mindenkori piaci igényekhez való alkalmazkodás javult, ennek következtében a termelési kedv fokozódott. Így 1980-hoz viszonyítva 1981-ben különösen fellendült a májliba, a húsliba, a húscsirke, a nyúl és a toll termelése. Zöldségfélék esetében — a méretes uborkán túl — az alma alakú tölteni való, továbbá a cseresznyepaprika, a cékla, a paszternák termesztése iránt nyilvánult' meg fokozottabb termelési kedv. Mindez — és persze még sok más is — elősegítette, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ 16 szakcsoportja 1981-ben a tervezett 44 millió 84 ezer 600 forinttal szemben 55 millió forint értékű mező- gazdasági terméket adjon le továbbértékesítésre az ÁFÉSZ-nak. A termelési kedv növeléséhez a múlt évben is jelentősen hozzájárult a szakcsoportok tagjainak és a kisárutermelőknek előlegként folyósított 30 millió forint. Továbbá az árutojástermelő szakcsoport tagjai részére termelési előlegként meghitelezte az ÁFÉSZ a 21 ezer 600 tojótyúk beszerzését, a húscsirkenevelőknek pedig 434 ezer 300 naposcsibét és’ csibénként három kilogramm takarmányt adott a szövetkezet. A májlibate- nyésztőket tömőalapanyaggal, és libánként 20 kilogramm kukoricával segítette az ÁFÉSZ. A nyúl- és galambtenyésztés ösztönzéséhez az igényeknek megfelelően tenyészállatot helyezett ki a szövetkezet. A zöldségtermelőket a vetőmagvak beszérzésén túl 40 százalékos árkedvezménnyel támogatta, továbbá mintegy 20 tonna fóliát biztosított részükre a szövetkezet. A méhészszakcsoportokat 450 ezer forint termelési előleggel, kedvezményes méhetető cukorral és 250 mézeskanna beszerzésével, a tollterme- lést libánként 25 forinttal, illetve ennek megfelelő értékű takarmánnyal, a hús- és májlibatenyésztőket mintegy 146 ezer naposlibával segítette, termelési előleg címén. Továbbá a lakossági igények fokozottabb kielégítését szem előtt tartva csaknem 298 ezer sárga és mintegy 122 ezer darab fehér naposcsibét, valamint 42 ezer naposkacsát, illetve 9 ezer naposgyöngyöst értékesített az ÁFÉSZ a kistermelők körében. Ugyanakkor 1981-ben az állattartáshoz szükséges szemes takarmányt, tápot és kiegészítő premixeket a tenyésztők minden esetben beszerezhették. Különösen sok szó esett ezen az igazgatósági ülésen a mezőgazdasági géphasznosítási szakcsoportról, melynek megalakulását a múlt év márciusában megtartott küldöttgyűlés fogadta el. Ma már a szakcsoportnak 25 tagja van, akik 18 erőgépet, 15 pótkocsit és mintegy 70 egyéb munkagépet üzemeltetnek. Alapvető feladatuk segíteni a szakcsoportokat, a kisárutermelőket a talajmunkák elvégzésében, a különböző szállítási teendők ellátásában. E szakcsoport szolgáltatásait különösen a kistermelők igénylik. Jórészt ebből származott tavaly az 550 ezer forintos bevétel. Az eredmények számbavétele mellett azonban a meglevő fogyatékosságokat sem hallgatta el az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. Többek között, hogy a szerződést megszegő termelők esetében következetesebben kell érvényesíteni a kötbért, illetve a kártérítést. Nem szabad eltűrni, hogy némelyek évekig tartozzanak a szövetkezetnek. Ebből következik a határozat másik kitétele, mely hangsúlyozza: nagy összegű előlegek folyósítása előtt végezzen körültekintőbb környezetfelmérést a felvásárlási osztály. Figyelmet érdemel a határozat azon pontja is, mely szorgalmazza, hogy végezzenek a szakcsoportok minden eddiginél szélesebb körű szolgáltatást, továbbá, hogy alakuljanak újabb szakcsoportok. Fejlődik a szarvasmarhatenyésztés A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram nyomán az utóbbi 8 évben olyan páratlanul gyors ütemű változás következett be az állomány összetételében, ami a korábbi időszakban, az állat- tenyésztés extenzív fejlődésének szakaszában elképzelhetetlen volt. A kutatók és a tenyésztők 1972 óta új fajták tömeges elterjesztésén dolgoznak, s — a kormányprogram előirányzata szerint — széles körű szakosítást hajtanak végre. Az állomány ..kettéválasztása”, azaz a tej-, illetve a hústermelésre specializált fajták kialakítása jó ütemben halad — ezt bizonyítja az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzése. A tejtermelésre szakosított állatállományt a világhírű Holstein Friz-íajtára alapozzák. A nagyüzemi telepeken tartott állatokat folyamatosan ezzel a fajtával keresztezik, és így néhány generáció alatt kialakul a fajtatiszta, nagy hozamú tejtermelő állomány. A felügyelőség adatai szerint az ország tehén- állományának mintegy 6 százaléka már fajtiszta ,.Holsteinnek” tekinthető. További 41 százalék sorolható a keresztezett állatok közé, ezek különböző arányban tartalmazzák a külföldi eredetű friz-fajta vérét. Teljesítményük máris jóval nagyobb, mint az eredeti állományé volt. Egy generáció alatt nem ritka az 1000 literes hozamnövekedés sem. Az állomány további része, egyelőre még öbb, mint a fele, a hazánkban honos magyartarkához tartozik. Ezek is további fajtaátalakító keresztezésen esnek majd át, de természetesen nem mindenütt, hiszen a magyartarka közismerten kettős hasznosítású állat, tehát tej- és hústermelésre egyaránt hasznosítható. Számos nagyüzem továbbra is ezt a fajtát részesíti előnyben, tekintettel a helyi körülményekre, adottságokra. A hústípusú tehénállomány mintegy kétharmadát a magyar- tarka-fajta adja, egyharmadát — az összesítés szerint — a szintén külföldről behozott, és szaporítás alatt levő Hereford Limousin és Charolais-fajták képezik. A gazdag választékot az eltérő üzemi adottságok indokolják. Az állami gazdaságok és a tsz-ek ezekkel a fajtákkal esetenként szintén keresztezéseket hajtanak végre, és így alakítják ki a helyi hústermelésre legjobban alkalmas állományt. A háztáji termelők állományában is megjelennek a nagy teljesítményű külföldi fajták. Zömmel azonban még mindig a magyar tarka a legkedveltebb a háztáji portákon. Az állattenyésztés összes költségének mintegy 60 százalékát a takarmányozási költségek teszik ki. Ahhoz, hogy ezt mérsékelni tudjuk, nagyon jó lehetőséget ad az ipari melléktermékek felhasználásé. Ezzel csökkenthető a tákarmánynövények vetésterülete, ami lehetővé teszi azt, is, hogy a felszabaduló szántóterületen nagyobb jövedelmet* adó kultúrákat termeljenek, növekedjen az üzemi gazdálkodás jövedelmezősége, hatékonysága. Répaszelet - háztájiban is A megyénkben legjelentősebb mennyiségben rendelkezésre álló ipari melléktermékek: a nedves répaszelet, a melasz és a savó. Á mező- hegyesi és Sarkadi Cukorgyár évente 200 ezer tonna nedves répaszeletet állít elő, aminek 70 százalékét megyénkben használják fel. Ezt az igen olcsó takarmányt legnagyobb tömegben kukoricaszárral silózva, valamint egymagában tartósítószerrel, vagy anélkül tárolják. Ebben a munkában évek óta példamutatóak az újkí- gyósi Aranykalász, a füzesgyarmati Vörös Csillag és a sarkadi Lenin Tsz-ek. 1981- ben igen jó cukorrépa termést takarítottak be gazdaságaink, ennek következtében nagy tömegű cukoripari melléktermék áll rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a gyengébb adottságú üzemekben is az olcsóbb tömegta- karmánybázis • megteremtését. Meg kell említeni, hogy örvendetes módon terjed a háztáji gazdaságokban is a nedves répaszelet néhány Mindennapi közérzetünket is befolyásolja, hogy időben, megfelelő minőségben és elfogadható áron javítják e meg háztartási készülékeinket, lábbelinket, találunk-e fuvarost a megvásárolt áru hazaszállításához. Hazánkban állami vállalatok, szövetkezetek magánkisiparosok foglalkoznak szolgáltatással. Jól , vagy rosszul. Rengeteg a fehér folt. Tehát mindenképpen indokolt a bővítés. Tudósítóink ma és holnap arról számolnak be: milyen szolgáltatásokkal segítik a megye északi és déli részén gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a lakosságot. A SZEGHALMI SÁRRÉTI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN évente növekszik a lakosságnak nyújtott szolgáltatás. Erről Hajdú Zsigmond, a termelőszövetkezet elnökhelyettese adott tájékoztatást. A lakossági szolgáltatásokat a termelőszövetkezet a községben működő más gazdálkodó szervekkel egyezteti és összehangolja. A zöldségellátás folyamatosságát és a megfelelő választékot négy üzlet oldja meg, amelyek forgalma 1981-ben 1,2 millió forint volt. A családiház-építőket gépkocsikkal mintegy 1,1 millió forint értékben segítik. Ehhez kapcsolódik a szövetkezet jelentős szolgáltatása. Az építtetőknek saját homokbányájából a folyami homokot házhoz szállítja. Ez a szolgáltatása ez évben mintegy 10 ezer köbméter folyami homok eladását és egymillió forint árbevételt eredményezett. A termelőszövetkezet szocialista brigádja kezdeményezésére a település tanuló- ifjúságának a szövetkezet saját autóbuszát önköltségi áron odaadja a különböző tanulmányi kirándulásokhoz. hónapra történő tárolása és felhasználása. Tiz millió liter savó Lényeges szerepet tölt be a sertéságazat takarmányozási költségeinek csökkentésében, a megyénk tejüzemeiben képződő savó fel- használása is. Vizsgálataink szerint 1977—78-ban a képződött savó mennyiségének mintegy 40—50 százaléka veszendőbe — csatornába — került. Jó példával járt elől viszont a Sárréti Tej Közös Vállalat, amely 1977- ben 3 millió 800 ezer liter, 1980-ban 8 millió 300 ezer liter, 1981-ben pedig 10 millió liter savót értékesített. Jó szervezéssel a nagyüzem és a háztáji ellátását egyaránt megoldották. Az üzemelés során elhasználódott selejttartályokat a községekbe kihelyezték, ahová meghatározott időben szállítják a savót az erre a célra beállított saját járművel. Folyamatosan látnak el 10 nagyüzemet és öt községet. Az értékesített melléktermékből származó árbevételük megközelítőleg fedezi az üzemi feldolgozásra beszállított tej fuvarköltségét. Egyetlen gond, hogy a vállalkozás felvásárlási körzetében a tehéntej termelése télen nagy mértékben csökken, a nyári csúcsidőszakhoz viszonyítva, esetenként 40 százalékos csökkenés is bekövetkezik. Így nagyon változó savómennyiség keletkezik, és nem biztosítható, a mindenkori igény. A vállalat természetesen igyekszik minimálisra csökkenteni az ellátási hiányosságokat. Megyénkben az Orosháza, Gyopárhalmi Tejüzem, a Talán legjelentősebb a háztáji és kisegítő gazdaságok szervezése, a sertéstenyésztés, a hízómarha- és a juhtenyésztés elősegítése. Eddig 60 vagon takarmánytápot, 100 vagon szemes abrakot, 40 vagon lucernalisztet értékesített a két szeghalmi és a két csökmői bolt. Ezzel összhangban szervezi, irányítja és felvásárolja a kisgazdaságokból az értékesítésre szánt állatokat. _ Ez évben sertésből 10 ezer, hízómarhából 170, juhból 3 ezer, gyapjúból 150 mázsát vásároltak fel, mintegy 45 millió forint értékben. Ez 1980. évhez képest 15 százalékos emelkedést jelent. AZ ÜJKÍGYÓSI ARANYKALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET sokféle szolgáltatással áll a lakosság rendelkezésére Újkígyós és Szabadkígyós községben. Ma már csaknem kétezer kistermelővel áll kapcsolatban, szervezi a háztáji és kisgazdaságok termeltetését és felvásárlását. E tevékenységét 12 év óta folytatja. Ez alatt 700 millió forintos forgalmat bonyolított le. Az első évben, 1970-ben nem érte el a hétmilliót a háztáji gazdaságokból felvásárolt termékek értéke. 1981-ben már várhatóan meghaladja a 130 millió forintot. Ebben az évben 810 ezer liter tejet, 620 hízó marhát 23 ezer hízó sertést, 36 ezer májlibát, 186 tonna zöldségfélét termeltetett és .vásárolt fel a kistermelőktől. E nagy mennyiségű tej- és hústermelést takarmánnyal segíti. A két községben öt takarmányboltot tart fenn. Ezek 1981. évi forgalma 7 ezer 200 tonna szemes terményt tesz ki. A bolti forgalmon kívül — közvetlen eladással — 10 millió forint értékben 2 ezer 240 tonna szemes terményt, 630 tonna gyepszénát, 1280 tonna alomszalmát, 570 tonna takarGyulai Tejporgyár, a nagy- bánhegyesi Zalka Máté Tsz tejüzeme, és a békéscsabai tejüzem 1981-ben lehetőségeikhez képest, felhasználó körzetükben biztosították, és biztosítják az állattartóknak ipari üzemeik mellék- termékeit. Nagyüzemeink közül a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz savófelhasználá- s.a igen jelentős. A szeghalmi tejüzemtől folyamatosan kapják a savót és 5 ezer 500 hízósertés takarmányozásánál alkalmazzák. Napi felhasználásuk 6—8 ezer liter, melyből fölözött tej 2—3. ezer liter. így kevesebb abrak kell Az olcsóbb takarmányozás megvalósítását tűzte ki célul többek között a gyulai SERKÖV is. 1980-ban a húskombinátban melléktermékként keletkezett „alfarost” etetését vezették be, takarmánykomponensként. Ennek is köszönhető, hogy az 1980- ban értékesített 11 ezer 455 hízósertés fajlagos abrakfelhasználása egy kilogramm értékesített súlyra 3 kilogramm 16 dekagramm volt, és ez a megyében elért legjobb eredmény. 1981-ben baromfiipari melléktermékek — csirkevér, fej láb — szárítás után történő etetését vezették be új módszerként. Néhány példából is látható, hogy gazdaságaink vezetői keresik a jobb, gazdaságosabb megoldásokat, adottságaiknak megfelelően új takarmányozási módszereket vezetnek be, ennek ellenére azonban nagyon sok még ezen a téren a tennivaló. Lantos Lajos—Ürmössi Attila Békés megyei takarmányozási felügyelők mányrépát és 1250 parcella lucernaföldet bocsátott a vele kapcsolatban álló kistermelők rendelkezésére.- A nagyüzem segíti a kistermelők tenyészanyag-ellátását. Ebben az évben 550 vemhes kocát adott ki a háztájiba, hárommillió forint értékben. A szövetkezet vágóhídján évi 800—900 sertést vágnak le, amelyet a saját húsboltban értékesítenek. Segítséget nyújt a szövetkezet a tagság és a lakosság építkezéséhez is. A BÉLMEGYERI ÜJ BARÁZDA TSZ kiemelten foglalkozik a háztáji kisegítő tevékenységgel. Ebben az évben tovább bővítette a háztáji ágazatot, mely széles körben foglalkozik a lakosság ilyen ügyeivel. A tsz a községben évek óta mintegy 300 emberrel áll szerződéses kapcsolatban. A kistermelők többsége sertéshizlalással foglalkozik. Ez évben 1700 hízó sertés leadása várható. Ez kevesebb_ az elmúlt éveknél, amely összefüggésben van a tavalyi árvízzel. A közös állományból 1981-ben 55 hízó marhát és 47 vemhes üszőt adtak a háztáji gazdaságoknak. A kistermelés feltételeinek javítására a szövetkezet terménydarálót és terményboltot tart fenn, melynek ez évi várható forgalma egymillió 300 ezer forint. A terményboltban egyrészt a tsz által termelt termény, illetve vásárolt termények, tápok kaphatók, másrészt a GMV által bizományos terményboltként működik, így kaphatók a malomipari termékek is. Ezenkívül lehetőség van széna, szemes kukorica, tavaszi árpa vásárlására is termelői áron. Ugyancsak kedvezményes áron, és folyamatosan minden átadott 100 kilogramm hízó sertés után 120 kilogramm szemes kukoricát adnak. A fuvareszközöket eddig 250-en vették igénybe, mintegy 306 ezer forint értékben. A termelőszövetkezet tagjainak lakásépítéséhez kedvezményes fuvarral járulnak hozzá, amelyet évente 10—15-en igényelnek. .A MEZÖBERÉNYI ARANYKALÁSZ ÉS PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET a háztáji és kisegítő gazdaság takarmány- és tápellátása, kereskedelmi tevékenysége jelentős. Az Aranykalász Tsz takarmányboltjának ez évi forgalma négymillió forint, a piaci csarnokban levő húsbolt havi átlagforgalma 220 ezer forint. A termelőszövetkezet lakossági szolgáltatásként szekérfuvarozást is lebonyolít, és a TÜZÉP-telepek áruinak kiszállításán kívül egyéb munkákat is vállal. Ennek bevétele 750 ezer forint. A községben a szövetkezeti darálók ebben az évben a lakosságnak mintegy 208 ezer mázsa terményt dolgoztak fel, egyéb szolgáltatótevékenységének (bérfuvarozás, fenntartó üzem szolgáltatása) értéke pedig 489 ezer forint. A Petőfi Termelőszövetkezet Mezőberény és Csárda- szállás lakosainak takar-^ mánnyal és táppal való ellátásában jelentős részt vállal. A községek területén üzemeltetett elárusítóhelyek által ez évben forgalmazott takarmányok értéke 13 millió 909 ezer forint. Az összeállítást készítette: Baji Ferenc Kiss Pál Bereczki Sándor Barna Mihály Balkus Imre A Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorcz Bányaüzeme 6 nappal év vége előtt teljesítette éves tervét. A hétmillió- százötvenezer tonnához 1981. december 30-ig még napi hu- szonkétezer tonna lignitet bányásztak ki. A képen: hatalmas marótárcsás gép a külszíni bányában (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) Ipari melléktermékek a takarmányozásban
