Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
1982. január 27., szerda Koszorúzás Szeghalmon Simon Ferenc cipészmun- kás, a munkásmozgalom mártírja 1907. január 26-án Szeghalmon született, és 1945-ben a dachaui haláltá- borban esett áldozatul a fasiszta terrornak. Simon Ferenc az 1920-as évek második felében részt vett a bőrösszakszervezet munkájában, s a baloldali csoport egyik vezetője volt. 1920-ban •felvették a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1938 végétől volt a Bőripari Munkások Szakszervezetének elnöke, s a szakszervezeti ellenzéki mozgalom ismert élharcosa. 1941-ben a párt utasítására illegalitásba vanult. 1942 májusában került rendőrkézre, hét évi fegyházbüntetésre ítélték, és 1944 végén elhurcolták Németországba. Simon Ferenc születésének 75. évfordulóján Szeghalmon megkoszorúzták a szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A megyei partbizottság nevében Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, a Hazafias Népfront képviseletében pedig dr. Horváth Éva, a HNF Békés megyei elnöke koszorúzott, s elhelyezték az emlékezés virágait a szeghalmi járás ‘és Szeghalom párt-, állami, társadalmi szervezeteinek képviselői is. Fotó: Martin Gábor Gépkocsinyeremények, gazdátlanul Aki gépkocsinyeremén.y-betét- könyvben helyezi el megtakarított forintjait, nyilván nyerni szeretne. Am a sorsolásokat nem mindegyikük kíséri figyelemmel. Az OTP Béjíés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint ugyanis jó néhányan nem jelentkeznek nyereményükért. Akad. aki egy régebbi húzáson bizonyult szerencsésnek, de az is előfordult, hogy az augusztusban beköszöntött nagy szerencse után a novemberi húzási jegyzéket már valószínűleg át- sem nézték — holott betétkönyvükkel ismét nyertek egy Skodát. A következő számú gépkocsi- nyeremény-betétkönyvek tulajdonosai nem jelentkeztek eddig megyénkben a nyereményükért: »3—036 035 03—043 633 03—047 077 03—048 459 03—614 183 03—650 241 03—053 706 03—059 525 03—534 526 03—659 700 03—637 201 03—569 856 03—571 064 03—678 717 03—583 965 03—643 648 Megyénkben eddig összesen ezernégyszázan nyertek személy- gépkocsit betétkönyvükkel. Legközelebb májusban lesz sorsolás, amelyen a7 1982. január 31-ig váltott, és április 30-án még érvényes betétkönyvek vesznek részt. fl közalkalmazottak Szakmunkások egyetemi felvétele üdültetéséről Kedden ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöksége, és áttekintette a hivatali, intézményi üdülőhálózat helyzetét, valamint az idei szak- szervezeti üdültetés irányelveire és módszereire előterjesztett javaslatot. Az elnökség jóváhagyta az üdülőjegyek új elosztási módját — a szakszervezet IX. kongresz- szusán hozott határozatának megfelelően —, amely szerint nagyobb arányban biztosít SZOT-beutalókat a saját hivatali üdülővel nem rendelkező intézményeinek. A közszolgálati intézmények' üdülőinek tényleges helyeiről készült felmérés alapján osztották már el az idei SZOT-üdülőjegyeket is a megyei bizottságok, valamint December elején szervezett a Békés megyei Egészségügyi Gyermekotthon vöröskeresztes alapszervezetének titkára. Bárány Józsefné elsősegélynyújtó tanfolyamot az otthon varrodai dolgozóinak és takarítónőinek. A munkahely sajátosságaiból adódóan bármikor szükség lehet a nem egészségügyi dolgozók gyors elsősegélynyújtó segítségére is. Ezért indították a a budapesti bizottság részére. Megállapította az elnökség: a SZOT által tavaly bevezetett új, decentralizált elosztási rendszer, valamint az idén életbe lépett, módosított üdülési szabályzat nagyobb felelősséget és több feladatot ró valamennyi szakszervezeti testületre, tisztségviselőre, az elosztás igazságosabb, az igényeket és szükségleteket jobban megközelítő végrehajtásában. Ezt követően az elnökség megtárgyalta és elfogadta a szakszervezet 1982, évi költségvetését, valamint a vezető testületek munkatervét. A szakszervezet elnökségi ülésén részt vett és felszólalt dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. tanfolyamot, amelynek vizsgáját tegnap, január 26- áp rendezték. Eredményesnek bizonyultak az egészség- ügyi felvilágosító előadások és bemutatók, amelyeket dr. Túrák Mária tartott. A vöröskeresztes alapszervezet sikeres tevékenységének köszönhető, „ hogy a tanfolyamzáró vizsgán 1-5-en szépen szerepeltek. (b. zs.) Az Agrár-felsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága az állami gazdaságokban, a termelő- szövetkezetekben, az erdészetben és az élelmiszeriparban, illetve a mezőgazdaság más területein, továbbá a mezőgépiparban dolgozó tehetséges szakmunkások számára egyetemi, főiskolai felvételre előkészítő tanfolyamot (SZÉT) indít. Az 1982 szeptemberében kezdődő, tízhónapos, intenzív tanfolyamunkra jelentkezhetnek mindazok a középiskolák nappali, esti vagy levelező tagozatán érettségi bizonyítványt szerzett, továbbá azok az érettségivel nem rendelkező szakmunkások, akik rátermettségüknél és felkészültségüknél fogva erőt és kitartást éreznek magukban a felső fokú tanulmányokkal kapcsolatos magas követelményeknek teljesítésére. A felső korhatár 30. év. Ha férfiak a jelentkezők. feltétel, hogy katonai szolgálatukat letöltötték vagy arra alkalmatlanok, továbbá szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkeznek. Ezt legalább egy évvel a jelentkezés előtt szerezték meg, s legkevesebb 3 éve fizikai munkakörben dolgoznák. Munkahelyük a MÉM-hez. illetve az ipari tárcán belül a mezőgép- és az élelmiszeriparhoz tartozik. A tanfolyam 26 hetes bentlakásos és 12 hetes otthoni tanulással egybekötött szakaszból áll. Ennek eredményes elvégzése és sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsga letétele után a résztvevők a mezőgazdasági, mezőgazdasági-műszaki, élelmiszeripari, fagazdasági, műszaki, közgazdasági és jogi felsőoktatási intézmények nappali, esti vagy levelező tagozatán — üzemi ösztöndíjasként — tanulhatnak tovább és szerezhetnek egyetemi vagy főiskolai diplomát. , A tanfolyamra történő jelentkezés egyik alapvető feltétele a munkahely (üzem. vállalat, tsz stb.) egyetértő ajánlása, míg a többi feltétel a 10 1978. (VIII. 29.) OM—MüM számú együttes rendelet (Magyar Közlöny 1978 57. szám) 4 §-ában található meg. Ugyancsak e rendelet intézkedik a tanfolyamra felvettek anyagi és szociális juttatásairól. Termelőszövetkezeti tagok szociális és egyéb kedvezményeiről a 18 1980. (VIII. 4.) MÉM sz. rendelet 1. és 2. §-ai adnak tájékoztatást. Kérjük az érdeklődő munkahelyeket és szakmunkásokat, hogy továbbtanulási (ta- níttatási) szándékukat a munkahelyi cím, a továblí- tanulásra kiválasztott felső- oktatási intézmény megjelölésével levélben, legkésőbb március 10-re az alábbi címen jelentsék be: Agrár-felsőoktatási Intéz- i mények Felvételi Előkészítő Bizottsága Szakmunkcfstan- folyama, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem, 2103. Az érdeklődők részére a tanfolyam részletes felvételi tájékoztatóját megküldjük Az Agrár-felsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága Elsősegélynyújtó tanfolyam a gyermekotthonban Négyszáz lakás Békésen Gépkocsiátvételi sorszámok: A Békési Építőipari Szövetkezet az elmúlt tervidőszakban 270 lakást adott át és a termelési érték elérte a 264 millió forintot, a nyereség pedig alig haladta meg a 4 milliót. A fejlődés üteme időközben megtört, amelynek elsősorban a technológiai váltás volt az oka. A VI. ötéves tervben a megnövekedett feladatokat kevesebb emberrel kell megoldani. Ebben az időszakban a termelési érték csaknem 400 millió forintra rúg, ez 20 miLliós nyereséget garantál. Előreláthatólag mintegy 430 többszintes. lakást építenek, ennek zöme Békésen készül el. A földrengés sújtotta 3. számú általános iskolát is felújítják, óvodát. bölcsődét, rendelőintézetet bővítenék és felépítik a 200 személyes szociális otthont. Az építőipar jellegéből adódóan a szociális ellátás csak a központi telepen elfogadható. Az Ady-lakótelepen és az előregyártó üzemben most próbálkoznak ilyen létesítmények kialakításával. A többi munkahelyen főleg fürdésre, zuhanyozásra nincs lehetőség. Nagy előrelépés, hogy 1981-ben, a szövetkezet életében először, 100 ezer forint lakásépítési alapot képeztek. Két esztendeje üzemorvos vigyáz a dolgozók egészségére és helyben tartják az időszakos orvosi vizsgálatokat is. (s. s.) 1982. JANUÁR 25-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 11 879 Trabant Lim. (Budapest) 6951 Trabant Lim. (Győr) 5630 Trabant Lim. (Debrecen) 3563 Trab. Lim. Spec. (Bp.) 684» Trab. Lim. Spec. (Győr) 620» Trab. Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trabant Combi (Budapest) 3135 Trabant Combi (Győr) 2970 Wartburg Lim. (Budapest) 6637 Warbturg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 7335 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartb. de Luxe tolt. (Bp.) 1214 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 966 Wartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 4995 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3921 Skoda 120 (Budapest) 6417 Skoda 120 (Győr) 4510 Skoda i20 (Debrecen) 3661 Lada 1200 (Budapest) 14 524 Lada 1200 (Debrecen) 9441 I-ada 1200 (Győr) 1584 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1252 Lada 1500 Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapes)t 2603 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 296 Polski Fiat 126 (Budapest) 11 487 Polski Fiat 126 (Győr) 402» Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2581 Dácia (Budapest) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zaporozsec (Budapesti 33 03» Megdolgozunk a bérért? K özéleti magánbeszélgetéseink agyonkoptatott közhelye: „aki A(r)-t mond, mondjon B(ér)-t is!” Az efféle jópo- fáskodásra jó ideje már csak legyinteni szokás, legfeljebb csak egy jelentőségteljes sóhajjal jelezzük: „ugyan kérem, hol vagyunk mi már az árak és a bérek kívánatos összhangjától!” Ez az ár-bér párhuzam persze kiegészíthető (s ily módon esetleg közéleti magánbeszélgetéseink is élén- kíthetők), például a bér és teljesítmény párhuzammal. Sőt: az egész összefüggés- rendszer kiterjeszthető az árakra is, hiszen összességében mégis csak' a munkateljesítmények határozzák meg a különböző árakat. Ennek taglalására azonban magán- társaságokban ritkábban vállalkoznak, vagy éppen sohasem. Talán azért, mert kinek-kinek' inkább vannak információi az árakról és a bérekről, s mert mindenki azt hiszi magáról, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb teljesítményt nyújtja a munkahelyén. A kommentátor ezt nem is’ kétli, , ám azért hadd adjon némi ténybeli adalékot kizárólag a bérek és teljesítmények összefüggéseinek értékeléséhez. Statisztikai közhely, hogy tavaly a lakosság jövedelme a tervezettnél nagyobb volt. A bérnövekedés évi átlaga is meghaladta a tervezett négy százalékot, jóllehet a gazdaság növekedési üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt. Válasszunk ki-egyetlen időszakot az esztendőből, mondjuk a munkateljesítmények szempontjából legkedvezőtlenebbnek tűnő első negyedévet, amikor még lényegében csak lendületbe hoztuk magunkat. Nos, a statisztikai adatok szerint 1979 első három hónapjában 35, 1980 azonos időszakában 35,9, tavaly pedig január és április között 37,5 milliárd forintot fizettek' ki bruttó munkabérként a vállalatok és a szövetkezetek. A tavalyi első negyedévre jellemző bér- növekedési ütem nemcsak az egy évvel korábbi 2,3 százaléknál, de az egész 1981-és esztendőre tervezett 4 százaléknál is gyorsabb volt. Mindez persze nem volna különösebb baj, ám hadd idézzem újra az iménti fél mondatot: „a gazdasági növekedés üteme a számítottnál is mérsékeltebb volt”. Azonnal adódik a kérdés, hogy miből és hogyan fedezték a vállalatok a tervezettnél nagyobb .arányú bér- növekményt? Miből és hogyan fedezték, amikor bizonyítható, hogy az átlagbérek és az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése közötti arány — az első negyedévben különösen — kedvezőtlenül alakult. Az átlagbér 1981 első negyedében, íz előző év azonos időszakának százalékában, 106,4 szándék; az egy foglalkozta- nittra jutó brutto termelési érték pedig — ugyanilyen viszonyításban — 104,2 százalék volt. Továbbá: bizonyítható az is, hogy a munkabérek és a munkateljesítmények közötti kapcsolat változatlanul laza. A népgazdasági terv az elmúlt évben a szocialista ipar egészére majdnem azonos ütemű (3—4 százalék közötti) bérnövekményt, illetve teljesítménynövekményt vett számításba. A bérek növekedése, már az első negyedévben is, 2,3 százalékkal volt magasabb, mint a termelés növekedése. Szakemberek esetleg vitatják az ilyesfajta összehasonlításokat, mondván, hogy például a termelés növekedése, mint mennyiségi mutató. nem hasonlítható ösz- sze a bérek növekedési ütemével. Való igaz: a kevesebb termelés is. lehet nyereségesebb termelés, következésképpen magasabb béreket indokló termelés. De mert a minőségi munka egyelőre nem általánosítható jellemzője a hazai vállalatoknak, fogadjuk el, hogy a termelési érték mégiscsak kifejezője a munkateljesítmények alakulásának. De kanyarodjunk vissza az eredeti kérdéshez: honnan van az iménti számokkal jelzett bérnövekmény? Egyszerű a válasz: a bértartalékökból. E tartalékok többnyire — 3 milliárd 745 millió forint értékben — a bértömeggazdálkodás szabályai szerint gazdálkodó vállalatoknál képződtek', Nem annyira a megfontolt és racionális létszám- gazdálkodás, még kevésbé a bérkeret-spórolgatás révén, hanem inkább az 1980. évi termelői árváltozások, s az ezekhez kapcsolódó bérfejlesztési mutatómódosítások, nem pedig a növekvő munkateljesítmények által meghatározott nagyobb gazdálkodási eredmények hatására. A tartalékokat gyorsan és ötletszerűen használták fel a gazdálkodó egységek? Gyorsan és ötletszerűen. Amíg 1979-ben inkább csak az év második felében szánták el magukat a bérfejlesztésekre — amikor nagyjából sejthették az év végi eredményeket —, tavaly már az első három hónapban gyorsan kifizettek minden kifizethető pénzt. E zek a tények. És semmi értelme vitába bonyolódni e tények által jelzett vállalati magatartás — vagyis a teljesítményfedezet nélküli bérfejlesztés- — megítéléséről. A bérszabályozás olyan, amilyen. S a kínálkozó lehetőségeket miért ne használnák ki a vállalatok? Különösen akkor, amikor a legmagasabb átlagbér .— a szállításnál és a hírközlésben — 4181 forint, s a legalacsonyabb — a belkereskedelemben — 3408 forint. De azért ne feledjük: az árak és a bérek egybevetése mellett időnként "nem ártana a bér- és munkateljesítmény növekedését is összevetni. Vertes Csaba Jogi tanács fl fizetési meghagyásos eljárás Ha valakinek 5 ezer forintnál kisebb összeggel tartoznak, azt nem peres úton, hanem csak úgynevezett fizetési meghagyással követelheti vissza. Éz az eljárás a bírósági ügyintézés egyszerűsítését, s egyben gyorsítását szolgálja. Az ehhez szükséges űrlapot a bírósági irodán ingyen bocsátják az ügyfelek rendelkezésére. Az űrlap kitöltése és az illeték- bélyeg kifizetése után a fizetési meghagyás iránti kérelmet az adós lakhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani 3 példányban. A bíróság elküldi a fizetési meghagyást az adósnak, aki 15 napon belül ellentmondással élhet, és ezzel az ügy perré alakul át. Ha ilyen ellentmondás nem érkezik, úgy a fizetési meghagyás a 15 nap elteltével jogerőssé válik, s ugyanúgy végrehajtható, mint a jogerős ítélet. Ezzel az eljárással tehát esetleg elkerülhető ártárgyalásokon való megjelenés, s akinek tartoznak', gyorsabban hozzájuthat követeléséhez.
