Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 27., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Gromiko—Haig találkozó Genfben Hitelpolitika — devizagazdálkodás A Mczöberényi Textilipari Szövetkezet konfekciórészlegébcn az elmúlt év őszétől NSZK bérmunkában gyermeknadrágo­kat varrnak. A 10 ezer darabos megrendelés után ismét sí­ruhákat készítenek a nyugati partner számára. A mezőberé- nyi ipari szövetkezetekről szól írásunk a lap 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — január 26-án, tegnap ülést tartott, a következő napirendekkel: — a felügyeleti vizsgálatok rendje és módszerei; — a vb 1982. évi munkaterve; — bejelentések. Az amerikai—szovjet kap­csolatok történetének egyik legfeszültebb légkörű kül­ügyminiszteri találkozója kezdődött meg kedden dél­előtt 10 órakor Genfben. Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki hétfőn délután különrepülőgépen érkezett a Genfi-tó partján fekvő fes­tői városba, úgy nyilatkozott, hogy „megvitatást igénylő problémákban nincs hiány", s hogy a maga részéről a megállapodások útját fogja egyengetni, „ahol ilyen meg­állapodásokra van esély". Haig ezzel szemben bejelen­tette, hogy a lengyel és az afgán témára kívánja helyez­ni a hangsúlyt, vagyis szu­verén kormányok jogerős döntéseit akarja megkérdő­jelezni. így próbálja elke­rülni, hogy a leszerelésről kelljen beszélni, amit az amerikai katonai-ipari komp­lexum — a jelek szerint — tilos témának jelölt meg az egykori NATO-főparancsnok számára. Andrej Gromiko kedd dél­Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége Pataki Jó­zsef vezetésével január 26- án, tegnap délelőtt Békés­csabán ülést tartott. Ezút­tal a szeghalmi járás kisdo­bosmunkája szerepelt a napirenden. A témáról Fe­kete János szeghalmi járási úttörőelnök számolt be^ a testületnek. A szeghalmi já­rás 15 úttörőcsapatában fo­lyó munkáról a csapatok kölcsönösen tájékozódnak, mégpedig az évek óta mű­ködő úgynevezett „Hangos posta” segítségével. A két- három havonta útra kelő magnószalagon tájékoztatják egymást a csapatok esemé­nyeiről, ötleteikről, mód­szereikről. A kisdobosok körében, életkori sajátosságok miatt is, nagyon meghatározó a rajvezető. A járásban a kis- dobosrajvezetők zöme pon­tos, lelkiismeretes, tervező-, szervező-, irányítómunkát végez. A gyerekek közéleti­előtti találkozója Alexander Haiggel részben négyszem­közt zajlott le. A két és há­romnegyed órás találkozóról semmilyen részletet nem kö­zöltek.. A két külügyminisz­ter délután két órakor a, genfi szovjet diplomáciai képviseletben folytatta a megbeszéléseket, amelyekre a jelek szerint rányomta bé­lyegét Haig egyoldalú és konfrontativ témaválasztása, és az arra adott határozott szovjet válasz. Megfigyelők a négyszem­közti megbeszéléseket alkal­masnak tartják arra, hogy Haig külügyminiszter „ru­galmasan elszakadjon” saját korábbi propagandasztikus nyilatkozataitól, és a meg­beszélések közérdekű nem­zetközi kérdésekre és a szov- iet—amerikai viszony reális értékelésére, tehát ne csak az érdekellentétekre, hanem az érdekközösségek egyes mozzanataira is kiterjedje­nek. A két órásra tervezett dél­utáni találkozó öt órán át tartott. politikai tevékenységre való nevelése, természetesen a megfelelő szinten, már eb­ben a korban megkezdődik. Jól szolgálják ezt a külön­böző akciók és mozgalmak, mint például a Szülőföld expedíció, a „Kisdobosok a lakóhelyért”. Népszerű, de még nem általános az „Egy őrs — egy család” és az „Egy őrs — több család” mozga­lom. Természetesen a kisdobo­sok számára is a tanulás, az ismeretszerzés megalapozása a legfontosabb napi feladat. Hagyományos a járásban a tanulópárok szervezése. A közművelődési intéz­ményekkel való jó kapcsolat eredménye, hogy a kisdobo­sok hetente, havonta, rend­szeresen láthatnak, hallhat­nak a könyvtárakban, műve­lődési házakban mese- és játékdélutánokat, gyermek- műsorokat, gyerekfilmeket. T. I. E témákról ■ tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Devizahelyzetünk 1981-ben — rubelben és dollárban egyaránt — az 1980. évinél és a tervezettnél is kedve­zőbben alakult — mondotta. Lényegében sikerült elérni, hogy a megelőző évinél ki­sebb összegű külföldi for­rást vegyünk igénybe. Pedig a nemzetközi piaci helyzet továbbra is kedvezőtlen volt számunkra, sőt azt tovább nehezítették a tőkés orszá­gok protekcionista intézke­dései. A devizapiacokat na­gyon magas, év közben min­den eddigi rekordot meg­döntő kamatok és jelentős ár­folyammozgások jellemez­ték. Megfelelő devizapoliti­kai intézkedésekkel, például a kamat- és árfolyamalaku­lás tudatos kihasználásá­val mégis sikerült elérnünk, hogy a devizafinanszírozás terhei alig nőttek. Külföl­di hiteleket olyan fejleszté­sekhez vettünk fel, amélyek bővítik a korszerű áruk ter­melését. és a növekvő ex­port révén megteremtik a hitelek törlesztésének lehe­tőségét. Ilyen céllal vettünk fel 150 millió dollárt bah- reini és kuvaiti pénztintéze- tektől és 400 millió dollárt vezető nyugati bankok cso­portjától. Ev közben éltünk a. KGST-bankok hitellehe­tőségével, a Szovjetuniótól pedig hosszú lejáratú hitelt kaptunk. Ugyanakkor vala­mennyi fizetési kötelezettsé­günknek maradéktalanul és időben eleget tettünk. Tímár Mátyás emlékezte­tett arra, hogy a múlt esz­tendőben hazánk felvételét kérte az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe, a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba. Ez a lé­pés — mondotta — beleillik eddigi pénzpiaci, illetve kül­ső finanszírozási politikánk, gazdasági kapcsolataink vo­nalvezetésébe. A konvertibilis valuták egységes árfolyamának ta­pasztalatairól szólva rámu: tatott, hogy a forint érték - mértő funkciója teljesebbé vált, nőtt az árfolyamok orientáló szerepe, egyszerű­södött számos vállalat és intézmény adminisztrációja. A nem kereskedelmi árfo­lyamok emelése a hazánk­ban járó külföldi turistákat több valuta beváltására ösz­tönözte : nem rubelelszámo­lású idegenforgalmi bevéte­leink tavaly elérték a 215 millió dollárt, a megelőző évi 180 "'millió dollárral szemben. # A külgazdasági egyensúly javítása az idén is központi feladat. A terv az áruforga­lom egyenlegének további 1 javulásával számol. A kivi­telt az idén is gyorsabban kell növelni, mint a behoza­talt. Az MNB elnöke elmondta, hogy az exportbővítő beru­házásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeret­ből 1981. végéig 27,5 milliár- dot kötöttek le a vállalatok, az idei lehetőségek szűkösek, hitelt a korábbinál maga­sabb követelmények telje­sítése esetén folyósítanak. Elsősorban olyan fejleszté­seket támogatnak, amelyek még ebben a tervidőszakban tiszta devizabevételt hoznak. A hitelből létrehozott beru­házás kivitelezésének és megtérülésének együttes ide­je a korábbi hat év helyett legfeljebb négy esztendő le­het. Egyébként az exportbő­vítő beruházásokhoz a Ma­gyar Nemzeti Bankon kívül a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) is nyújt hitelt, lényegében az MNB-vel azonos elvek alap­ján. Hitelekkel segíti a Nemzeti Bank az energia­gazdálkodás racionalizálását, a háttéripar fejlesztését, va­lamint a hulladékok és má­sodlagos nyersanyagok hasz­nosításának korszerűsítését is. A bank a rövid lejáratú forgóeszköz-hitelezést is az egyensúly javításának szol­gálatában használja fel, tá­mogatva a gazdaságos válla­lati akciókat. Ugyánakkor kizárja a-hitelezésből a piac hiányában tartósan raktárra termelő vagy az indokoltnál nagyobb készleteket felhal­mozó vállalatokat. Expressz-értekezlet Országos értekezletet tart január 26—27—28-án me­gyénkben, egyszerre két helyszínen, Békéscsabán, a KISZ-vezetőképző iskolán és Szarvason a kempingben az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A megyei ki- rendeltségeken és a köz­pontban a külföldi utakkal foglalkozó ügyintézők, szer­vezők a megyeszékhelyen ta­nácskoznak, a belföldi tú­rákkal, s a hazánkba ér­kező csoportokkal foglalkozó szakemberek pedig Szarva­son. A háromnapos értekez­letet január 26-án, tegnap délután 5 órakor Békéscsa­bán Völgyi István, az Ex­pressz igazgatója, Szarvason pedig Fülep János, az utazá­si iroda igazgatóhelyettese nyitotta meg. A szakmai tanácskozás fő témája az ifjúsági és diák­utazási iroda feladata lesz. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbb 1972-ben szabályozta a fel­ügyeleti vizsgálatok rendjét. Ennek alapján a tanácsi szervezetekben történt el­lenőrzések elősegítették a tanácstörvény- hatékonyabb érvényesülését. A tanácsi munka iránt támasztott kö­vetelmények,' valamint a Mi­nisztertanácsnak' az állami ellenőrzés továbbfejlesztésé- ről_ szóló határozata indokol­ja “ a felügyeleti vizsgálatok rendjének korszerűsítését. Ennek lényege, hogy a fel­ügyeleti vizsgálatok fajtáit differenciáltabban - állapítja meg, a korábbi négy helyett hét vizsgálati típust szabá­lyoz, úgy mint komplex, ágazati, hatósági, téma-, il­letve célvizsgálat, átfogó fel­ügyeleti, a megyei szakigaz­gatási szervek vizsgála­Az Országos Pedagógiai Intézet irányításával, a Bé­kés megyei Pedagógus To­vábbképző Intézet szervezé­sében kétnapos országos to­vábbképzésre hívták össze január 26—27-re Békéscsa­bára 19 megye óvodai to­vábbképzési felügyelőjét. A megnyitó január 26-án, teg­nap délelőtt volt Békéscsa­bán, a Pedagógus Tovább­képző Intézetben. Dr. Hajnal Lajos, a vendéglátó intézet megbízott vezetője mutatta be röviden megyénket, a pedagógus továbbképző in­tézetet, s szólt az itt folyó munkáról. Ezt követően Ottlakán Mária, Békés me­gyei óvodai főelőadó a me­gye óvodai helyzetéről és az I óvodai felügyeletről adott tájékoztatást. Az óvodai to­ta, valamint az utóvizs­gálat. A szabályzat ez év január 1-vel lépett ha­tályba. A helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságai saját el­lenőrzési tervük kialakításá­nál figyelembe veszik a sza­bályzat rendelkezését. 'A me­gyei osztályok és a járási hivatalok január 31-ig a sza­bályzatnak megfelelően át­dolgozzák ellenőrzési tervei­ket és vizsgálati szempont­jaikat. A végrehajtó bizottság idei munkatervének' elkészítésé­hez számos tartalmas javas­lat érkezett a nem tanácsi szervektől. Ezeket figyelem­be véve készült el a vb idei munkaterve. A végrehajtó bizottság az idén is havonta egy alkalommal ülésezik, a megyei tanács pedig ne­gyedévenként tartja ülését. l vábbképzésekről ezek mód­szereiről Institórisz Gyuláné, Békés megyei óvodai to­vábbképzési felelős beszélt. Délután ellátogattak a részt­vevők a békéscsabai Kölcsey és Szigligeti utcai óvodába. Ma, a tapasztalatcsere je­gyében további előadásokkal és vitával folytatódik a to­vábbképzés. Először Békés megyei matematikai és egészségnevelési módszertani munkaközösségek számolnak be tevékenységükről, majd ugyanerről beszél több me­gye továbbképzési felügye­lője. Délután Keresztúri Ferencné, az Országos Peda­gógiai Intézet osztályvezető­helyettese tart előadást, majd a vita után következő zárórendezvénnyel ér véget a kétnapos országos tovább­képzés. Béke a világűrben Kezemben a szerződés szövege, amelyet most 15 esztendeje, 1967. január 27-én egy­idejűleg írtak alá, a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia képvise­lői a világűr békés felhasználásáról. „Szer­ződés a világűr — s ezen belül a Hold és a többi égitest — kutatásában és fel- használásában részt vevő államok tevé­kenységének elveiről” — ez a megállapo­dás teljes elnevezése. A szerződéshez még aznap megkezdődött más államok csatla­kozása is. A Magyar Népköztársaság kép­viselője az elsők között írta alá az egyez­ményt. A szerződés létrejötte a Szovjetunió és a szocialista országok kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhető. Jelentősége nagy, hiszen az 1963-as atomcsendegyez- mény óta ez volt az első alapvető megál­lapodás a legfőbb atomhatalmak között, s a dokumentumot’ előzetesen az ENSZ-köz- gyűlés is egyhangúan jóváhagyta. A szerződés mindenekelőtt az államok közötti egyenlőséget szögezi le, amikor az I. cikkely egyebek közt kifejti: a világűr kutatása és felhasználása valamennyi or­szág javát és érdekeit szolgálja, függetle­nül gazdasági vagy tudományos fejlettsé­gi szintjeiktől... A IV. cikkely kimond­ja: a szerződésben részt vevő államok kö­telezik magukat, hogy nem juttatnak föld körüli pályára atomfegyverrel vagy más tömegpusztító fegyverfajtákkal ellá­tott objektumot, nem helyeznek el ilyen fegyvereket az égitesteken, és nem juttat­nak ilyen fegyvert semmiféle más módon a világűrbe. A Holdat és a többi égitestet. t. kizárólag békés célokra használják fel. Az égitesteken tilos katonai támaszpontok, lé­tesítmények, berendezések és erődítmények építése, tilos bármiféle típusú fegyver ki­próbálása és hadgyakorlatok' végrehajtása. A szerződés humanitását jellemzi az a pont, amely kimondja: a szerződő álla­mok az űrhajósokat az emberiség küldöt­teinek tekintik a világűrben, üzemzavar, szerencsétlenség vagy kényszerleszállás esetén minden segítséget megadnak ne­kik . .. A tizenöt éve megkötött szerződés is bi­zonyítja, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok a mégoly bonyolultnak látszó kérdésekben is megegyezhetnek, ha céljuk a kölcsönös megértés, egymás ér­dekeinek tiszteletben tartása, az emberi­ség békéjének és biztonságának' szolgála­ta. Ha a világűr fegyvermentesítésében si­kerülhetett, miért ne sikerülhetne földi vonatkozásban is a megállapodás napjaink vitás kérdéseiben, mindenekelőtt a fegy­verkezési verseny megfékezésében. (gáti) II kisdoboséletröl s. F. Óvodai felügyelők Békéscsabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom