Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÖCS LAPJA 1982. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM BÉKÉS MEGYEI fl tanácsok és a KISZ együttműködése Szeptembertől ötnapos tanítási hét az oktatási intézményekben Az idén szeptember 1-től az ország oktatási intézmé­nyeiben is áttérnek az ötnapos tanítási, illetve munka­hétre. Az új munkarend bevezetésének feladatairól, az ezzel kapcsolatos tervekről Hanga Mária művelődési mi­niszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat tegnap a mi­nisztériumban. A fiatalokat megfelelő kép­viselethez kell juttatni a ta­nácsok különböző választott testületéiben; az ifjú tanács­tagok munkájára kiemelt fi­gyelmet kell fordítani; job­ban kell tájékoztatni a fia­talokat az őket érintő tele­pülésfejlesztési, szociális kérdésekről — ezeket a fel­adatokat fogalmazza meg, a tanácsok és a KISZ együtt­működésének új irányelveit rögzítő okmány, amelyet teg­nap a KISZ KB székházában Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke és Fejti György, a KISZ KB első tit­kára írt alá. A tanácsok és a KISZ- szervezetek együttműködése az elmúlt években — az 1968-ban kiadott közös irány­elvek alapján — kedvezően alakult. Az új irányelvek az 1968-ban megfogalmazottak­hoz képest pontosabban és szélesebb körben határozzák meg az együttműködés főbb területeit, formáit és mód­szereit. Az irányelvek értelmében bővíteni kell a tanácsok ha­táskörébe tartozó döntések­nél a KISZ-bizottságok ér­dekképviseleti és érdekvé­delmi munkáját. El kell érni, hogy a fiataloknak, a KISZ- bizottságoknak nagyobb be­leszólásuk legyen lakóhelyük fejlesztésének minden olyan kérdésében, amely élet- és munkakörülményeiket, mű­velődésük lehetőségeit meg­határozza. Alapvető feladat: támogatni a fiatalokat saját otthonuk megteremtésében. Közös feladat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka ja­vítása is. Miként hangsúlyozta: a tennivalók meghatározásakor fontos alapelvnek tekintették, hogy a heti öt napra csök­kenő tanítási időszak csupán a lehetőség szerinti legcseké­lyebb mértékben növelje a diákok szellemi-fizikai terhe­lését. Ugyanakkor azonban a jelenlegi oktatási-nevelési tervekben előírt tudásanyag elsajátítása, készségek, ké­pességek kialakítása válto­zatlanul feladata marad va­lamennyi iskolának, tehát a pedagógiai munka színvona­lából nem engedhetnek, sőt a tanulók megfelelő felkészí­téséhez az oktatómunka tar­talmának, módszereinek to­vábbi javítása szükséges. Annál is inkább, mivel a rendelkezésre álló idő ösz- szességében kevesebb lesz, a kieső szombati tanítási na­pokat csak részben ellensú­lyozza, hogy a tanév néhány nappal meghosszabbodik, va­lamelyest rövidül a téli és a tavaszi szünet időtartama, s ugyancsak csekély mér­tékben gyarapodik a hét­közi tanórák száma. így az általános iskolákban öt­naponként, a gimnáziumok­ban háromnaponként, a szak- középiskolákban és szakmun­kásképző intézetekben pedig kétnaponként egy többletóra kerül majd a munkarendbe. Jelentős tartalékok aknázha­tók ki azzal, hogy a korábbi-, nál ritkábban tartanak majd egy-egy napos tanítási szü­neteket, s a tantestületek job­ban szervezik meg munkáju­kat. Ehhez a minisztériumtól és a tanácsoktól is segítséget kapnak: folyamatosan vizs­gálják a fölösleges, időt rab­ló adminisztrációs és más feladatok csökkentésének le­hetőségeit, az ésszerűsítés módjait. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy az idei esz­tendőt átmeneti időszaknak tekintik, hiszen az ötnapos tanítási hét bevezetésétől füg­getlenül jelenleg is tart a tantervek tartalmi megújítá­sának, korszerűsítésének fo­lyamata, s az ezzel kapcso­latos változásokat össze kell hangolni az áttérés követel­ményeivel. Ezért az új mun­karend bevezetésének ta­pasztalatait folyamatosan fi­gyelemmel kísérik, s csak ezeknek birtokában, a későb­biekben döntenek majd — ha szükséges — jelentősebb tan­tervi, . illetve óraszám-módo­sításokról. Csekély mérték­ben azonban már szeptem­bertől csökken az egyes is­kolatípusokban a tantárgyak óraszáma. Ezzel összefügg az áttérés egy másik fontos kö­vetelménye: mindenütt őriz­zék meg a pedagógusok ed­dig elért jövedelmi színvona­lát. Várhatóan kevesebb túl­órára lesz ugyanis szükség, s ez sokak keresetében érez­tetné hatását, ezért a tanítók, tanárok kötelező óraszámát Zárszámadók „Zárszámadás: Valamely gazdasági, üzleti műveletet vagy időszakot lezáró, annak eredményét összefoglaló végső számadás; el­számolás.” Az idézet a magyar nyelv ér­telmező szótárából származik. Ahogy mon­dani szokás: a hír igaz, a megállapítás helyt­álló. Van azonban még egy, a lexikonokra jellemző tulajdonsága, szürke és száraz. Mert teljessége és pontossága ellenére nem mutatja — nem is feladata — azt a szerte­ágazó munkát, amelyet a mezőgazdaság éves zárszámadása jelent. Hiszen a zár­számadás nemcsak egy-egy téesz éves mun­kájára tesz pontot, az üzemszervező, szám­viteli csoportok nagy akciójaként is felfog­ható. Érdekes. végiggondolni, mennyi számba­vétel, könyvelés előzte meg a ma kezdődő zárszámadó időszakot, milyen gondok iz­gatták év elején és végén a megyénk mező- gazdaságában dolgozó 104 termelőszövetke­zet, szövetkezeti közös vállalat, szakcsoport és együttműködés dolgozóit. A múlt év ele­jén a 40 napos tavaszi aszály miatt kapkod­ták sokan a fejüket: mi lesz a szépen kikelt búzával, hogyan lehet a szárazságban vetni, bízhatnak-e a tavaszi vetésűek kelésében? Most már tudjuk, rontott a búza hozamán a szárazság, csökkentette a termést és a reményeket. Szerencsésebben alakult a nyár: száraz meleg klímája lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt és kis vesz­teséggel takarítsák be a szövetkezetek a kenyérnekvalót. És nagy lökést adott a fej­lődő kukoricának, amely bizonyos fokig fe­ledtette a kieső búzahozamot. Mindez sejteti, hogy nem volt gond a múlt évben az állatállomány takarmánnyal való ellátása. Ennek egyik következménye, hogy hús, és tejtermelésünk szépen fejlő­dött — ez utóbbi elérte a tehenenként 4100 literes évi átlaghozamot. Az év krónikájá­hoz tartozik, hogy végre megfordult a két éve még kedvezőtlen folyamat; termelőszö­vetkezeteink ismét megtalálták a módját, hogy több pénzt fordíthassanak műtrágya- vásárlásra. S hogy mennyire igazuk volt, ezt leginkább a megtermelt értékek, hoza­mok jelzik. Hogy milyenek ezek a hozamok és érté­kek, ma még nem tudni pontosan. Tény, hogy a megyei mezőgazdaság össztermelése két százalékkal nőtt a múlt évben, ez azon­ban csak egy átlag. S mint minden átlag, magában foglalja — elfedi — a kiemelke­dően jó és rossz téeszeket, vállalatokat. Csak előrejelzésnek tekinthető, hogy tíz alatt lesz azoknak a szövetkezeteknek a száma, ame­lyek valamilyen pénzügyi nehézséggel küz­denek. Mondhatná erre bárki, ebben nyoma sincs a fejlődésnek, hiszen számuk évről évre hasonló . .. önmagában ez igaz, de egy másik felmérés szerint az együttes veszteség és mérleghiány nagysága végre csökkenni látszik — s ez sem lebecsülendő tény. Termelőszövetkezeti tagságunk bérszínvo­nala a múlt évben öt százalékkal nőtt. Job­ban, mint más ágazatok munkásaié, ezt örömmel veszik tudomásul azok, akik vas­tag borítékot visznek haza a napokban, s érzik, hogy munkájuk eredménye családjuk boldogulását szolgálja. Megjelennek a fal­vakban a városok, ünneplőbe öltözik a tag­ság, vezetőségük számot ad a múlt eszten­dőről. Évente ismétlődő aktusok ezek. Különbö­zőek és hasonlóak, közös tulajdonságuk, hogy zárnak és nyitnak egy évet. Hogy milyen a leköszönő év, azon már nem le­het változtatni. De a jövőn sokat formál­hatnak a szövetkezeti tagok és vezetők, a jól előkészített éves termelési és pénzügyi tervek. A természet kegyessége és mosto- hasága mellett és ellenére. Hiszen nem elő­ször küzdenek a nehézségekkel, és nem elő­ször számolnak el azzal, mit sikerült kivé­deni a rossz időből, és mit sikerült ebből a maga javára fordítania szövetkezeti tagsá­gunknak. M. Szabó Zsuzsa csökkentik. így a pedagógu­sok terhelése is arányosabbá válik, több idő jut a foglal­kozásokra való felkészülésre is. Az oktatásügy dolgozói­nak életszínvonalát megőriz­ni azért is indokolt — mu­tatott rá Hanga Mária —, mert éppen az áttérés irány­elveiből következően tovább­ra sem lesz kevesebb tenni­valójuk a fiatalok nevelésé­ben, mint eddig. Az ötnapos tanítási hét be­vezetésének legfontosabb cél­ja, hogy a diákok hétvégeken több időt tölthessenek csa­ládjuk körében, s az érdek­lődési körüknek megfelelő, tartalmas szabadidő-progra­mokon vehessenek részt. Eh­hez azonban az iskolának szövetségesekre van szüksége — hangsúlyozták a sajtótájé­koztatón. Elsősorban az ott­honi környezetre, á családra, amely nem háríthatja át az oktatásra semmivel sem pó­tolható szerepét a gyermekek személyiségének formálásá­ban, harmonikus fejlődésük feltételeinek megteremtésé­ben. Emellett a közművelő­dési intézményeknek, a sport- létesítményeknek is fel kell készülniük arra, hogy erősít­ve együttműködésüket az is­kolákkal, sokszínű, vonzó el­foglaltságot kínáljanak a fia­taloknak. Arra törekednek, hogy az iskolákban csak ak­kor szervezzenek szombati rendezvényeket, ha másutt erre nincs lehetőséé, s ha ez alkalmakkor igénybe veszik a pedagógusok munkáját, az ehelyett járó szabadnapot le­hetőleg a pihenőnaphoz kap­csolódva vehessék ki. Mint ismeretes, már ebben a tanévben 270 alsó— és kö­zépfokú intézmény kísérlet­képpen áttért az ötnapos ta­nítási ciklusra, s az eddigi tapasztalatok szerint minde­nütt örömmel fogadták, hasz­nosnak tartják a megnöveke­dett szabad időt, oktatók és diákok egyaránt. Ez persze nem’ jelenti, azt, hogy a be­vezetés során nehézségek, problémák nem merültek föl, így számos bonyolult feladat­tal kell megbirkózniuk majd az új munkarendre csak most készülő intézményeknek is. A minisztérium álláspontja szerint azonban a gondok jó részét csak fölerősíti, előtér­be állítja az áttérés, de nem oka annak. Hiszen a tanulók és a pedagógusok terhelése, munkaintenzitása, kétségkí­vül, jelenleg is számos intéz­ményben nagyobb a kívána­tosnál, emellett sok helyütt zsúfoltsággal, szűkös tárgyi feltételekkel küzdenek az is­kolák, s nehezen megoldható a hátrányos helyzetű gyere­kek felügyelete, iskolán kí­vüli nevelése is. Megoldásuk lehetőségét folyamatosan ke­resi az iskola, ám csak a tár­sadalom egészével, az ifjúsá­gi és úttörőszervezetekkel együtt teheti ezt. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az óvo­dákban — a szülők nagy többségének munkarendjéhez alkalmazkodva — már janu­ártól bevezethették az ötna­pos munkahetet. Miként a Művelődési Minisztériumnak nemrégiben közzétett, az ok­tatási ágazat áttérésével kap­csolatos irányelvei tartalmaz­zák: ahol tíznél több szülő kéri, ott szombatonként is fogadják az óvodák a kicsi­ket, s mivel előreláthatólag mind kevesebb ilyen igény lesz, célszerű egy-egy terüle­ten ügyeletes óvodákat kije­lölni. Rendkívül sok gondot okoz a vezetékekre fagyott nagy mennyiségű hó és a jég a Békés megyei Távközlési Üzem dolgozóinak. A vékony vezetékek roskadoznak a hó alatt, és gyakran pattan a kábel. Képünk Nagygyanté határában ké­szült, ahol a sarkadi üzemmérnökség dolgozója, Tadanai Já­nos szerelő cseréli az elpattant vezetéket Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ' 1982-es terveik megvalósí­tásához a vártnál eredmé­nyesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Tegnap, az OKISZ székházában ülést tartott az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsa, s egye­bek közt megállapította: az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb ter­melési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az előző évinél 3-4 százalékkal többet, a nem rubelelszámo­lású piacokra pedig a ter­vezettnél kevesebb árut szál­lítottak. A belföldi ellátás javításához viszont jelentő­sen hozzájárultak, bővült szolgáltatásaik köre, és emel­kedett a színvonala is. Az eszközökkel és a rendelke­zésre álló munkaerővel való jobb gazdálkodás is elősegí­tette, hogy nyereségük 22- 23 százalékkal nőtt. Az idén 7-8 százalékos tér- > melésnövekedést terveztek a szövetkezeti iparban, az épí­tőipar fejlődése 3-5 százalé­kos lesz. A népgazdasági tervnek az iparra vonatkozó előirányzatait meghaladó ütemű termelésfejlesztéshez azonban szükséges a szövet­kezeti adottságok még' jobb kihasználása, a műszaki fej­lesztési lehetőségek gyorsabb megvalósítása, a rugalma­sabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. Az ipari szövetkezetek mintegy 150 ezer féle termé­ket állítanak elő, jelentős ré­szét a lakosság és a hazai ipar igényeinek kielégítésé­re. A könnyűipari szövetke­zetek számára elsősorban a választék javítása a fel­adat, amit a ruházati termé­kek előállítói például a kis sorozatú, divatos cikkek kö­rének szélesítésével teljesíte­nek. A szövetkezeti építőipar folytatja tevékenységének szerkezeti átalakítását — az igényekhez igazodva a lakás­karbantartásra, az épület­fenntartási munkákra össz­pontosítja erőit, a már meg­levő korszerű termelőberen­dezések jobb kihasználásá­val, a vállalkozási és együtt­működési készség fokozásá­val, a munka- és üzemszer­vezés javításával. A lakos­sági szolgáltatásokat a szö­vetkezetek a múlt évihez ha­sonlóan, 5-7 százalékkal fej­lesztik. Számítanak az igé­nyek további differenciáló­dására is. Beruházásaikat — amelyek a múlt évinél sze­rényebbek — elsősorban a gazdaságos export, a szol­gáltatások és a lakossági árualapok bővítésének* szol­gálatába állítják. Exportcéljaikban a szocia­lista országokba irányuló ki­vitel 3-5 százalékos növelé­sét, a nem rubelelszámolású piacokon az értékesítés 8- 10 százalékos emelését jelöl­ték meg. Az ipari szövetkezetek, a szövetkezeti demokrácia to­vábbi szélesítésével az idén is segítik a gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanács elé ter­jesztett 1982-es tervekhez Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben egyebek közt a szövetkezeti mozgalom új­szerű vonásaira, valamint a megváltozott gazdasági kö­vetelményekre hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt hangsúlyozta az anyag, és energiatakarékos gazdálko­dás szükségességét. A szö­vetkezetek évi anyagfelhasz­nálásából egyetlen százalék­nyi megtakarítás 330 millió forintot jelent, s 10 átlagos nagyságú szövetkezet éves anyagigényével egyenlő. A takarékos gazdálkoodás újabb lehetőségeinek felku­tatása, a jó módszerek al­kalmazása minden szövetke­zet érdeke és feladata. Szük­séges a más gazdálkodó egy­ségekkel való együttműködés javítása is. Ezt eredménye­sen segíthetik a szövetkeze­tek számára a különböző szolgáltatásokat — anyagbe­szerzés, közös értékesítés, licencvásárlás, piackutatás, stb. — nyújtó társulások. A szövetkezeti iparban is megkezdődött a korszerű, de egyben egyszerűbb szerveze­ti feltételek kialakítása. Március végéig várhatóan 70 kisszövetkezet, csaknem 40 ipari szolgáltató szakcsoport és 300 új átalányelszámolá­sos részleg alakul. — Az ed­digi tapasztalatok alapján a korszerű szervezeti formák további bővülésére lehet számítani — mondotta. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa jóváhagyta az 1982-es tervben meghatá­rozott feladatokat. Az orszá­gos tanács Lendvai Istvánt megválasztotta az OKISZ el­nökhelyettesének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom