Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNÖCS LAPJA 1982. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM BÉKÉS MEGYEI fl tanácsok és a KISZ együttműködése Szeptembertől ötnapos tanítási hét az oktatási intézményekben Az idén szeptember 1-től az ország oktatási intézményeiben is áttérnek az ötnapos tanítási, illetve munkahétre. Az új munkarend bevezetésének feladatairól, az ezzel kapcsolatos tervekről Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat tegnap a minisztériumban. A fiatalokat megfelelő képviselethez kell juttatni a tanácsok különböző választott testületéiben; az ifjú tanácstagok munkájára kiemelt figyelmet kell fordítani; jobban kell tájékoztatni a fiatalokat az őket érintő településfejlesztési, szociális kérdésekről — ezeket a feladatokat fogalmazza meg, a tanácsok és a KISZ együttműködésének új irányelveit rögzítő okmány, amelyet tegnap a KISZ KB székházában Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és Fejti György, a KISZ KB első titkára írt alá. A tanácsok és a KISZ- szervezetek együttműködése az elmúlt években — az 1968-ban kiadott közös irányelvek alapján — kedvezően alakult. Az új irányelvek az 1968-ban megfogalmazottakhoz képest pontosabban és szélesebb körben határozzák meg az együttműködés főbb területeit, formáit és módszereit. Az irányelvek értelmében bővíteni kell a tanácsok hatáskörébe tartozó döntéseknél a KISZ-bizottságok érdekképviseleti és érdekvédelmi munkáját. El kell érni, hogy a fiataloknak, a KISZ- bizottságoknak nagyobb beleszólásuk legyen lakóhelyük fejlesztésének minden olyan kérdésében, amely élet- és munkakörülményeiket, művelődésük lehetőségeit meghatározza. Alapvető feladat: támogatni a fiatalokat saját otthonuk megteremtésében. Közös feladat a gyermek- és ifjúságvédelmi munka javítása is. Miként hangsúlyozta: a tennivalók meghatározásakor fontos alapelvnek tekintették, hogy a heti öt napra csökkenő tanítási időszak csupán a lehetőség szerinti legcsekélyebb mértékben növelje a diákok szellemi-fizikai terhelését. Ugyanakkor azonban a jelenlegi oktatási-nevelési tervekben előírt tudásanyag elsajátítása, készségek, képességek kialakítása változatlanul feladata marad valamennyi iskolának, tehát a pedagógiai munka színvonalából nem engedhetnek, sőt a tanulók megfelelő felkészítéséhez az oktatómunka tartalmának, módszereinek további javítása szükséges. Annál is inkább, mivel a rendelkezésre álló idő ösz- szességében kevesebb lesz, a kieső szombati tanítási napokat csak részben ellensúlyozza, hogy a tanév néhány nappal meghosszabbodik, valamelyest rövidül a téli és a tavaszi szünet időtartama, s ugyancsak csekély mértékben gyarapodik a hétközi tanórák száma. így az általános iskolákban ötnaponként, a gimnáziumokban háromnaponként, a szak- középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben pedig kétnaponként egy többletóra kerül majd a munkarendbe. Jelentős tartalékok aknázhatók ki azzal, hogy a korábbi-, nál ritkábban tartanak majd egy-egy napos tanítási szüneteket, s a tantestületek jobban szervezik meg munkájukat. Ehhez a minisztériumtól és a tanácsoktól is segítséget kapnak: folyamatosan vizsgálják a fölösleges, időt rabló adminisztrációs és más feladatok csökkentésének lehetőségeit, az ésszerűsítés módjait. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy az idei esztendőt átmeneti időszaknak tekintik, hiszen az ötnapos tanítási hét bevezetésétől függetlenül jelenleg is tart a tantervek tartalmi megújításának, korszerűsítésének folyamata, s az ezzel kapcsolatos változásokat össze kell hangolni az áttérés követelményeivel. Ezért az új munkarend bevezetésének tapasztalatait folyamatosan figyelemmel kísérik, s csak ezeknek birtokában, a későbbiekben döntenek majd — ha szükséges — jelentősebb tantervi, . illetve óraszám-módosításokról. Csekély mértékben azonban már szeptembertől csökken az egyes iskolatípusokban a tantárgyak óraszáma. Ezzel összefügg az áttérés egy másik fontos követelménye: mindenütt őrizzék meg a pedagógusok eddig elért jövedelmi színvonalát. Várhatóan kevesebb túlórára lesz ugyanis szükség, s ez sokak keresetében éreztetné hatását, ezért a tanítók, tanárok kötelező óraszámát Zárszámadók „Zárszámadás: Valamely gazdasági, üzleti műveletet vagy időszakot lezáró, annak eredményét összefoglaló végső számadás; elszámolás.” Az idézet a magyar nyelv értelmező szótárából származik. Ahogy mondani szokás: a hír igaz, a megállapítás helytálló. Van azonban még egy, a lexikonokra jellemző tulajdonsága, szürke és száraz. Mert teljessége és pontossága ellenére nem mutatja — nem is feladata — azt a szerteágazó munkát, amelyet a mezőgazdaság éves zárszámadása jelent. Hiszen a zárszámadás nemcsak egy-egy téesz éves munkájára tesz pontot, az üzemszervező, számviteli csoportok nagy akciójaként is felfogható. Érdekes. végiggondolni, mennyi számbavétel, könyvelés előzte meg a ma kezdődő zárszámadó időszakot, milyen gondok izgatták év elején és végén a megyénk mező- gazdaságában dolgozó 104 termelőszövetkezet, szövetkezeti közös vállalat, szakcsoport és együttműködés dolgozóit. A múlt év elején a 40 napos tavaszi aszály miatt kapkodták sokan a fejüket: mi lesz a szépen kikelt búzával, hogyan lehet a szárazságban vetni, bízhatnak-e a tavaszi vetésűek kelésében? Most már tudjuk, rontott a búza hozamán a szárazság, csökkentette a termést és a reményeket. Szerencsésebben alakult a nyár: száraz meleg klímája lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt és kis veszteséggel takarítsák be a szövetkezetek a kenyérnekvalót. És nagy lökést adott a fejlődő kukoricának, amely bizonyos fokig feledtette a kieső búzahozamot. Mindez sejteti, hogy nem volt gond a múlt évben az állatállomány takarmánnyal való ellátása. Ennek egyik következménye, hogy hús, és tejtermelésünk szépen fejlődött — ez utóbbi elérte a tehenenként 4100 literes évi átlaghozamot. Az év krónikájához tartozik, hogy végre megfordult a két éve még kedvezőtlen folyamat; termelőszövetkezeteink ismét megtalálták a módját, hogy több pénzt fordíthassanak műtrágya- vásárlásra. S hogy mennyire igazuk volt, ezt leginkább a megtermelt értékek, hozamok jelzik. Hogy milyenek ezek a hozamok és értékek, ma még nem tudni pontosan. Tény, hogy a megyei mezőgazdaság össztermelése két százalékkal nőtt a múlt évben, ez azonban csak egy átlag. S mint minden átlag, magában foglalja — elfedi — a kiemelkedően jó és rossz téeszeket, vállalatokat. Csak előrejelzésnek tekinthető, hogy tíz alatt lesz azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek valamilyen pénzügyi nehézséggel küzdenek. Mondhatná erre bárki, ebben nyoma sincs a fejlődésnek, hiszen számuk évről évre hasonló . .. önmagában ez igaz, de egy másik felmérés szerint az együttes veszteség és mérleghiány nagysága végre csökkenni látszik — s ez sem lebecsülendő tény. Termelőszövetkezeti tagságunk bérszínvonala a múlt évben öt százalékkal nőtt. Jobban, mint más ágazatok munkásaié, ezt örömmel veszik tudomásul azok, akik vastag borítékot visznek haza a napokban, s érzik, hogy munkájuk eredménye családjuk boldogulását szolgálja. Megjelennek a falvakban a városok, ünneplőbe öltözik a tagság, vezetőségük számot ad a múlt esztendőről. Évente ismétlődő aktusok ezek. Különbözőek és hasonlóak, közös tulajdonságuk, hogy zárnak és nyitnak egy évet. Hogy milyen a leköszönő év, azon már nem lehet változtatni. De a jövőn sokat formálhatnak a szövetkezeti tagok és vezetők, a jól előkészített éves termelési és pénzügyi tervek. A természet kegyessége és mosto- hasága mellett és ellenére. Hiszen nem először küzdenek a nehézségekkel, és nem először számolnak el azzal, mit sikerült kivédeni a rossz időből, és mit sikerült ebből a maga javára fordítania szövetkezeti tagságunknak. M. Szabó Zsuzsa csökkentik. így a pedagógusok terhelése is arányosabbá válik, több idő jut a foglalkozásokra való felkészülésre is. Az oktatásügy dolgozóinak életszínvonalát megőrizni azért is indokolt — mutatott rá Hanga Mária —, mert éppen az áttérés irányelveiből következően továbbra sem lesz kevesebb tennivalójuk a fiatalok nevelésében, mint eddig. Az ötnapos tanítási hét bevezetésének legfontosabb célja, hogy a diákok hétvégeken több időt tölthessenek családjuk körében, s az érdeklődési körüknek megfelelő, tartalmas szabadidő-programokon vehessenek részt. Ehhez azonban az iskolának szövetségesekre van szüksége — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón. Elsősorban az otthoni környezetre, á családra, amely nem háríthatja át az oktatásra semmivel sem pótolható szerepét a gyermekek személyiségének formálásában, harmonikus fejlődésük feltételeinek megteremtésében. Emellett a közművelődési intézményeknek, a sport- létesítményeknek is fel kell készülniük arra, hogy erősítve együttműködésüket az iskolákkal, sokszínű, vonzó elfoglaltságot kínáljanak a fiataloknak. Arra törekednek, hogy az iskolákban csak akkor szervezzenek szombati rendezvényeket, ha másutt erre nincs lehetőséé, s ha ez alkalmakkor igénybe veszik a pedagógusok munkáját, az ehelyett járó szabadnapot lehetőleg a pihenőnaphoz kapcsolódva vehessék ki. Mint ismeretes, már ebben a tanévben 270 alsó— és középfokú intézmény kísérletképpen áttért az ötnapos tanítási ciklusra, s az eddigi tapasztalatok szerint mindenütt örömmel fogadták, hasznosnak tartják a megnövekedett szabad időt, oktatók és diákok egyaránt. Ez persze nem’ jelenti, azt, hogy a bevezetés során nehézségek, problémák nem merültek föl, így számos bonyolult feladattal kell megbirkózniuk majd az új munkarendre csak most készülő intézményeknek is. A minisztérium álláspontja szerint azonban a gondok jó részét csak fölerősíti, előtérbe állítja az áttérés, de nem oka annak. Hiszen a tanulók és a pedagógusok terhelése, munkaintenzitása, kétségkívül, jelenleg is számos intézményben nagyobb a kívánatosnál, emellett sok helyütt zsúfoltsággal, szűkös tárgyi feltételekkel küzdenek az iskolák, s nehezen megoldható a hátrányos helyzetű gyerekek felügyelete, iskolán kívüli nevelése is. Megoldásuk lehetőségét folyamatosan keresi az iskola, ám csak a társadalom egészével, az ifjúsági és úttörőszervezetekkel együtt teheti ezt. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az óvodákban — a szülők nagy többségének munkarendjéhez alkalmazkodva — már januártól bevezethették az ötnapos munkahetet. Miként a Művelődési Minisztériumnak nemrégiben közzétett, az oktatási ágazat áttérésével kapcsolatos irányelvei tartalmazzák: ahol tíznél több szülő kéri, ott szombatonként is fogadják az óvodák a kicsiket, s mivel előreláthatólag mind kevesebb ilyen igény lesz, célszerű egy-egy területen ügyeletes óvodákat kijelölni. Rendkívül sok gondot okoz a vezetékekre fagyott nagy mennyiségű hó és a jég a Békés megyei Távközlési Üzem dolgozóinak. A vékony vezetékek roskadoznak a hó alatt, és gyakran pattan a kábel. Képünk Nagygyanté határában készült, ahol a sarkadi üzemmérnökség dolgozója, Tadanai János szerelő cseréli az elpattant vezetéket Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa ' 1982-es terveik megvalósításához a vártnál eredményesebb esztendő zárása után kezdhettek hozzá az ipari szövetkezetek. Tegnap, az OKISZ székházában ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, s egyebek közt megállapította: az ipari szövetkezetek 1981-ben a tervezettnél nagyobb termelési értéket állítottak elő. A szocialista országokba az előző évinél 3-4 százalékkal többet, a nem rubelelszámolású piacokra pedig a tervezettnél kevesebb árut szállítottak. A belföldi ellátás javításához viszont jelentősen hozzájárultak, bővült szolgáltatásaik köre, és emelkedett a színvonala is. Az eszközökkel és a rendelkezésre álló munkaerővel való jobb gazdálkodás is elősegítette, hogy nyereségük 22- 23 százalékkal nőtt. Az idén 7-8 százalékos tér- > melésnövekedést terveztek a szövetkezeti iparban, az építőipar fejlődése 3-5 százalékos lesz. A népgazdasági tervnek az iparra vonatkozó előirányzatait meghaladó ütemű termelésfejlesztéshez azonban szükséges a szövetkezeti adottságok még' jobb kihasználása, a műszaki fejlesztési lehetőségek gyorsabb megvalósítása, a rugalmasabb alkalmazkodás a piaci igényekhez. Az ipari szövetkezetek mintegy 150 ezer féle terméket állítanak elő, jelentős részét a lakosság és a hazai ipar igényeinek kielégítésére. A könnyűipari szövetkezetek számára elsősorban a választék javítása a feladat, amit a ruházati termékek előállítói például a kis sorozatú, divatos cikkek körének szélesítésével teljesítenek. A szövetkezeti építőipar folytatja tevékenységének szerkezeti átalakítását — az igényekhez igazodva a lakáskarbantartásra, az épületfenntartási munkákra összpontosítja erőit, a már meglevő korszerű termelőberendezések jobb kihasználásával, a vállalkozási és együttműködési készség fokozásával, a munka- és üzemszervezés javításával. A lakossági szolgáltatásokat a szövetkezetek a múlt évihez hasonlóan, 5-7 százalékkal fejlesztik. Számítanak az igények további differenciálódására is. Beruházásaikat — amelyek a múlt évinél szerényebbek — elsősorban a gazdaságos export, a szolgáltatások és a lakossági árualapok bővítésének* szolgálatába állítják. Exportcéljaikban a szocialista országokba irányuló kivitel 3-5 százalékos növelését, a nem rubelelszámolású piacokon az értékesítés 8- 10 százalékos emelését jelölték meg. Az ipari szövetkezetek, a szövetkezeti demokrácia további szélesítésével az idén is segítik a gazdasági célok megvalósítását. Az országos tanács elé terjesztett 1982-es tervekhez Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, amelyben egyebek közt a szövetkezeti mozgalom újszerű vonásaira, valamint a megváltozott gazdasági követelményekre hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt hangsúlyozta az anyag, és energiatakarékos gazdálkodás szükségességét. A szövetkezetek évi anyagfelhasználásából egyetlen százaléknyi megtakarítás 330 millió forintot jelent, s 10 átlagos nagyságú szövetkezet éves anyagigényével egyenlő. A takarékos gazdálkoodás újabb lehetőségeinek felkutatása, a jó módszerek alkalmazása minden szövetkezet érdeke és feladata. Szükséges a más gazdálkodó egységekkel való együttműködés javítása is. Ezt eredményesen segíthetik a szövetkezetek számára a különböző szolgáltatásokat — anyagbeszerzés, közös értékesítés, licencvásárlás, piackutatás, stb. — nyújtó társulások. A szövetkezeti iparban is megkezdődött a korszerű, de egyben egyszerűbb szervezeti feltételek kialakítása. Március végéig várhatóan 70 kisszövetkezet, csaknem 40 ipari szolgáltató szakcsoport és 300 új átalányelszámolásos részleg alakul. — Az eddigi tapasztalatok alapján a korszerű szervezeti formák további bővülésére lehet számítani — mondotta. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa jóváhagyta az 1982-es tervben meghatározott feladatokat. Az országos tanács Lendvai Istvánt megválasztotta az OKISZ elnökhelyettesének.
