Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Találkozás a 75 éves Ferencsik Jánossal

1982, január 19., kedd

___________________________

F

erencsik János a magyar zenei élet utóbbi fél évszázadában meghatározó szerepet tölt be. A zenerajongók tudják, hogy mily avatott kézzel, mennyire elmélyülten, s milyen hűséggel dirigálja a zeneirodalom nagyjainak müveit, köztük egymástól annyira távol állókét is, mint Bartók és Mozart, Verdi és Wagner vagy éppen Johann Strauss.

Ferencsik január 18-án töltötte be hetvenötödik életévét. Egyéb kerek vagy impozáns jubileumokhoz is elérkezett ugyanez időben: 55 éve, 1927-től tagja az Operaháznak, ahol negyedszázada főzeneigazgató; alapításától kezdve, azaz 1952-től vezető- karnagya, majd főzeneigazgatója a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak. Ennek is kerek harminc esztendeje. Alig húszéves, amikor, friss diplomával, szerződteti az Operaház, s még nem éri el a harmincat, amikor Európa mind több nagyvárosában, s csakhamar meg távolabbi tájakon is elismert, és gyakorta meghívott vendégkarmester. Moszkva,

London, Prága, Helsinki, Hollywood, San Francisco, Los Angeles, Távol-Kelet — íel- sorolhatatlanul sok helyütt szerzett dicsőséget a magyar zenei életnek.

Pályájának állomásait, sikereinek változatos színhelyeit. s az utóbbi ötven év különböző előjelű történelmi változásait átgondolva, egy meghatározó jelző jut eszembe: a hűség. Ezért ez az első kérdésem, amikor fölkeresem.

— Korunk a sokrétű hűtlenkedéseké. Sokan könnyedén váltogatják hazájukat, szakmájukat, meggyőződésüket. ön mindig hű Volt hazájához, hivatásához, választott műfajához, ideáljaihoz, önmagának kiszabott, szigorú mértékeihez. Minek tulajdonítható ez a már-már divatjamúlt. konzekvens magatartás?

Ferencsik éppoly komolyan veszi, és éppoly átgondoltan válaszolja meg az újságírói kérdéseket, mint ahogyan vezényel.

— Kísértés volt, természetesen. Amint mondja, alkalom is bőven kínálkozott. De én, magyar létemre, szívesebben vagyok itthon- Ezért is vagyok mindig szívesen látott vendég külföjdön. Aki ödakint telepedik le. az esetleg mást tapasztal. E praktikus körülménytől teljesen függetlenül: én'itt érzem magam a legjobban. Ez az otthonom. Itt a házam — ez a hazám.

— Más pálya sem csábította?

— Sosem gondoltam arra, hogy mást csinálnék. Igaz, viszonylag Későn határoztam el. hogy a karmesterséget választom, s látja, ennek a kedvéért hűtlen is lettem — két hangszerhez; hegedűvel kezdtem, orgonával folytattam, mégis dirigens lettem.

— Nemrég olyasmit~olvastam. hogy egv nemzetközi

orvostársaság kutatása szerint a művészek közül a karmesterek a legegészségesebb, a leghosszabb életűek, mert tevékenységük egyesíti a fizikai és a szellemi koncentrációt.

— Igaz, hogy a karmesterek bírják a legtovább; Toscanini például késő öregségére is kitűnő kondícióban volt, de az idős karmesterek fizikai megterhelése viszonylag csekély. Már nagyon takarékos mozdulatokkal is kitűnő eredményeket érnek el. Zenei tekintélyükkel, s a zenekarokkal kialakított kapcsolatuk révén legapróbb rezdüléseiket is ismerik.

— Mi a véleménye a ko- dályi óhajról, hogy a zene legyen mindenkié?

— Nem találok szavakat annak kifejezésére, hogy mennyire szeretem és tisztelem Kodályt. Ezt a mondá^. sát mégis erősen megkérdőjelezem. Mert amint a színvaknak nem jelenthet sokat a festészet, a botfülű sem profitálhat a zenéből. És akinek csak arra kell a zene, hogy aláfestést nyújtson, mialatt ézzel-azzal foglalatoskodik — azok számára sem az a zene, amit annak nevezünk. Aki igazán szereti, az tiszteli is a zenét.

— Mivel magyarázza a mai ember szüntelen zeneéhségét?

— Inkább arról van szó — ez a hivatalos igyekezet is —. hogy minden művészet tartozzon hozzá minél többek mindennapjaihoz. "Már nem főképp anyagi kérdés, hogy valaki opera- vagy koncertbérletet vegyen. Ma nem lehet elég koncertet adni. Ez: jó!

— Pihenésként hallgat-e másféle muzsikát, mintamilyen a repertoárjához tartozik?

— Engem csakis és kizárólag a komoly zené érdekel. Ez a szó a kvalitást jelzi, vagyis idesorolom Johann Strausst is. Semmi közöm a pillanatnak adresszált, s a pillanattal elmúló szórakoztató zenéhez: a jó könnyűzenét — Lehárt, Offenbachot — szeretem.

— Ha fáradt, megnyugtatja a zenehallgatás?— Nem, nem, nem'! Mondom, hogy a zene nem ala- csonyítható le zümmögő háttérré, nem lehet nyugtató segédeszköz vagy gyógyszer. A zenéhez teljes ember kell.

— Mit olvas?

— Szeretem a jó krimit. De azt csak a. tévében. Olvasni — csak értéket! Sajnos, sosem annyit, annyifélét, amennyit szeretnék. Hobbim a latin, az ógörög; hetvenen felül ismét jártam ógörög órákra. A görögök teli vannak szebbnél szebb versekkel . . . Hogy jobban ked- ve)em-e a régmúlt költészetét. mint a későbbi, vagy mai nagyokat? Rangsorolás nincs, nem lehet. Ha kihagynék, integetne: ki ne felejts!

— Hogyan tölti egy napiát ?

NÉPÚJSÁG

Tanácsok a közművelődés irányításában

A hetvenes években országszerte, így megyénkben is, a helyi közművelődési feladatok megoldásában irányító szerepet kaptak a tanácsok. Az azóta eltelt néhány év . tapasztalatai lehetővé teszik az új helyzet vizsgálatát, az esetleges hiányosságok feltárását. Ezt tette a közelmúltban a Békés megyei Tanács »művelődésügyi osztálya.

A megyei irányítás közvetlenül, vagy a járási, vá- rosi művelődésügyi osztályokon keresztül * történik. Emellett az iskolákban köztudottan megyei szakfelügyelet van, a közművelődésben pedig a megyei módszertani feladatokat ellátó intézmények biztosítanak egységes szemléletet. Az alsóbb szintű tanácsi szervek munkájának szakmai segítése is a megyei tanács feladata. A járási hivatalok — bár nem intézményfenntartók — jelentős szerepet vállalnak a megyei érdekek helyi képviseletében.' Néhány esetben

— helytelenül — á hivatalok szorosabb kapcsolatot tartanak fenn az intézményekkel, mint a helyi tanácsokkal. A városi tanácsoknál jó hagyományai alakultak ki az intézményirányításnak. Némi gondot jelentett a középfokú iskolák gazdasági _ és munkaügyi irányításának átvétele, és a város környéki településeken folyó közművelődési munka befolyásolása. A nagyközségi, községi tanácsok általában a fenntartásra, működtetésre helyezik a fő hangsúlyt. A tartalmi irányításhoz kevés a szakmai ismeretük, ez is indokolja, hogy még szorosabb kapcsolatot tartsanak a felsőbb tanácsi szervekkel.

Hogyan történik a gyakoroltban az irányítás? A tanácsi testületek rendszeresen napirendre tűzik az oktatás. művelődés kérdéseit. Kicsit többet foglalkoznak a' tervekkel, mint az eredményekkel. s előfordul, hogy

— elsősorban anyagiakra hivatkozva — érdemi döntést nem hoznak. Pedig nagy szükség lenne a szakmai munka döntésekkel történő orientálására! Esetenként beszámoltatják az intézményvezetőket, kihelyezett testületi üléseket tartanak, s ideiglenes bizottságokat hoznak létre az ellenőrzési feladatok ellátására.

A szakigazgatási szervek.

vagyis a járási, városi művelődésügyi osztályok szak- apparátusa megfelel az igényeknek. A, szakképzettség mellett jelentős gyakorlattal is rendelkeznek a munkatársak. A községekben azonban nem ilyen jó a helyzet. Gyakran nincs hozzáértő gazdája a művelődésügynek. A hosszú, középtávú és éves tervek — amelyek a központi, illetve megyei elvek alapján készülnek — viszont igen eredményesen szolgálják az egységes köz- művelődés ügyét. Fontos a tanácsok intézmények közötti koordináló, kapcsolatteremtő szerepe is. Jelentős eredményeket felmutató terület még a társadalmi ösz- szefogás tanácsi ösztönzése. Az ötödik ötéves terv időszakában elsősorban az óvodák bőintésében és a könyvtárak korszerűsítésében nyilvánultak meg társadalmi akciók megyénkben.

A tanácsoknak kapcsolatot kell tartaniuk a párt-, társadalmi szervekkel és a tömegszervezetekkel. Együtt kell működniük a gazdasági szervekkel is, támogatásukkal ugyanis könnyebben léphetnek előre. Jó példa erre a békéscsabai közművelődési bizottságoknak

nyújtott munkahelyi segítség.

A művelődési feltételek biztosítása a tanácsi munka legfontosabb területe. Megyénk csaknem minden településén igen sokat foglalkoznak ezekkel. A fejlesztési elképzelések a legtöbb esetben indokoltak, csak a korlátozott megyei lehetőségek miatt marad, vagy húzódik el időnként a megvalósítás. A saját erőből végrehajtott fejlesztéseknél nem mindig számolnak viszont a működtetési gondokkal. Az intézmények összevonásakor általábon körültekintően járnak el a tanácsok, de előfordul, hogy a települési körülményeket nem veszik figyelembe, és indokolatlanul egyesítenek.

A munka további javítására, s a jó gyakorlat megszilárdítására elsősorban a tanácsi szervek még szorosabb együttműködését kell megvalósítani. A működési feltételek biztosításán kívül az eddiginél nagyobb figyelemmel kell kísérni a tartalmi munkát, egységes tervezéssel, határozottabb döntésekkel segítve azt.

G. K.

KÉPERNYŐ

Vendéglátás

Ferencsik vezényel

(MTI-fotó — KS)

— Olykor hosszú-hosszú időn át minden percemet elfoglalja a hivatásom; az, hogy muzsikálok, hogy felkészülök rá. És játszom magamnak is: zongorázom.Kedvelem az autóvezetést is; látja, ez megnyugtat, és — bár idegenkedem a gépektől — a vezetésben sem a mechanikus rész érdekel, hanem az. hogy kellemesen, szabadon kocsikázom. Fotografálni is szeretek. Ehhez két masinám van, az egyik automatikus gép, a másik érzékeny, új típusú japán készüléket viszem utazásra. Olyankor szakíthatok időt arra, hogy ilyesmire koncentráljak.

— ön híres a szigorú zenei precizitásáról, a művet és szerzőt maximálisan tiszteletben tartó tolmácsolói hűségéről. Mi a véleménye arról a divatról, amely a klasz- szikusokat — írókat, színpadi szerzőket, festőket, zenészeket — „értelmezi”, azaz módosítja?

— Akiknek az a jelszava, hogy a remekműveket „közel kell hozni” — azok nem tudják, mi a remekmű. Az előadónak, az interpretátor- nak, megjelenítőnek — és az ő segítségével a befogadónak — kell fölemelkednie a remekműhöz, nem pedig azt lecibálni szellemi magaslatáról. A remekmű az emberről az embernek a legmagasabb rendűt a legmélyebben mondja el. Tisztelettel kell közeledni hozzá, nem avatatlan kézzel megbolygatni.

— 1952-ben készítette el Fe- renczy Béni remek Feren- csik-mellszobrát. Akkor a mester 62, ön 45 éves volt. Kialakult-e akkor valamiféle fiúi-atyai kapcsolat?

— Ferenczy Béni saját bevallása szerint rekordidő alatt készült el a portrémmal. Akárcsak a mester, én is rendkívül elfoglalt voltam akkoriban is. De az együtt töltött idő rendkívül tartalmas, baráti, emlékezetes volt. Ferenczy Béni csodálatos jelenség volt, érdekes. sokszínű, sokoldalú és mélységesen kulturált — nagy művész, kiváló ember. A szobor pedig az azóta eltelt harminc esztendő folyamán szép mélybarnára érett. A szívemhez nőtt ez az alkotás.

Elgondolkodva fűzi hozzá.

— Az élet rövid. Talán nem kellene ennyire sokirányban érdeklődni. Vagy egyszerűen bele kell törődni abba, hogy az emberélet — akármeddig él is valaki — torzó marad.

Pereli Gabriella

Kálmán Imre-est Kálmán Imre születésének 100. évfordulójáról közös műsorral emlékezik meg a Magyar Televízió/ az NSZK-beli ZDF és az osztrák ORF tv-állomás. A képernyőn január utolsó napján jelentkező programot a ludwig- shafeni Friedrich Ebert-Hallé- böl közvetíti mindhárom televízió.

A komponista ismert műveit megszólaltató jubileumi esten olyan világhírű művészek lépnek fel, mint Nicolai Gedda, Anneliese Rothenberger. Günther Frank. Érdekességként fiatal művészek Kálmán Imre müveiből ö^zen Tiltott nevvcleeet

koprodukcióban

adnak elő angolul, spanyolul, perzsa, maláj, japán, és román nyelven. Az est magyar résztvevői Pitti Katalin. Leblanc Győző. Németh Sándor, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara és népi zenekara — a napokban utaznak Ludwig- shafenbe, az adást megelőző próbákra.

A közös munkában mindhárom televízióállomás munkatársai kiveszik részüket: a Magyar Televíziót Lengyelfi Miklós szerkesztő képviseli. Az adás rendezője az NSZK-beli Hartmut Schoit lop.

Aki az elmúlt hónapokban tévét nézett, rádiót hallgatott, újságot, könyvet olvasott, azt óhatatlanul megérintette az ötvenes évek légköre. Megérintette ez a titokzatos kor, mely sokunknak történelem, de vannak nem is kevesen, akik életük részének tarthatják. Hallhattunk az eseményekről — kommentárral vagy anélkül —, de nem sokat tudtunk meg a hétköznapokról.

Nos, ezt a hiányt pótolta egy szerda esti tévéfilm, mely neves írónk, Déry Tibor novellájából készült a nem kevésbé neves rendező, Makk Károly filmre" vitelével. Bár maga az író nem tartotta említésre érdemesnek ezt a szatirikus hangvételű, írást, a filmkészítők joggal láttak benne — az időszerűség mellett is — fantáziát. Egyszerű, ám mégis hihetetlen történet ez: külföldi (nyugati) barát látogatja meg az egyik szűkösen élő pesti családot. A „felsőbb szervek” tudomást szereznek erről, s azonnal hozzákezdenek a lakás átrendezéséhez. Új bútor, szőnyeg kerül a lakásba, sőt még hűtőszekrény is a konyhába. Igaz, villany az egész házban nincs, de hát kicsire nem nézünk az újjáépítés időszakában. Csak ámuljon az a kapitalista! A látogatás megejtetett, s a gyanútlan család otthonába ismét visszakerülnek a régi, kopott bútorok, hogy azűjak egy újabb helyen hirdessék, milyen jól is élünk mi.

Nevetségesen szomorkás történet, s ugyanilyen a film is. Makk Károly rendezői egyéniségéhez oly jól illő ez a kopottas, szegényes miliő. A hangulati elemek azonban most nsm dominánsak, inkább az iróniának, a társa- dalomfricskázásnak ad elsőbbséget a rendezés. Emellett részletes, de nem aprólékos a környezet, és az emberek bensejében rejlő szorongás, bizonytalanság, néha düh. vagy vak akarat rajza.

Bár a film mindössze ötven percig tartott, érdekes alakításokra nyílt módjuk a színészeknek. Garas Dezső a lángolóan, de ostobán hivő kommunista. Pécsi Ildikó az elszánt, gépies elvtársnő, Törőcsik Mari a kifacsart, de a csodákban még mindig bízó háziasszony. Jozef Kroner a Kossuth-díjjal gép mellett dolgozó, pesszimistává vált munkás szerepében nem is lehetett volna hihetőbb, emberibb, hétközi napibb.

Nem állítom, hogy Déry Tibor legjobb novellája került a képernyőre, azt sem, hogy nem láthattuk már Makk Károly korszakalkotóbb rendezését. A Vendéglátás azonban kétségkívül érdekes, elgondolkodtató produkcióvá sikeredett, s így előkelő helyet foglal el a tartalmas mondanivalóval bizony ner.i túl gyakran rendelkező, valódi érdeklődést kielégítő tv-filmek sorában.

—gubuez—

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: A lőporsziget lakói.

8.57: Dzsamile.

9.44: Rímek és ritmusok.

10.05: MR 10—14.

10.35: Magyari Imre népi zenekara játszik. Palócz László nótákat énekel.

11.05: Telemann: A-dúr szvit.

11.40: A csúnya hercegnő'.

12.35: Törvénykönyv.

12.50: A Pécsi filharmonikus zenekar játszik.

13.50: Népdalok, néptáncok.

14.40: Élő világirodalom.

15.05: Mátyás Mária operaáriákat énekel.

15.28: Nyitnikék.

16.05: Bemutatjuk a Magyar

Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét.

17.07: A műgyűjtő falu.

17.32: A Schubert fúvósnégyes két Corelli-müvet játszik.

17.45: A Szabó család.

19.15: Artüró Toscanini felvéte- _ lei.

20.05: Külpolitikai klub.

20.35: Pataky Kálmán operafelvételeiből.

21.06: Tini-tonik.

21.35: Nem zavarok?

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Baranyi Kálmán népi zenekara játszik.

22.50: Késő este.

23.00: Régi érték, új áron.

0.10: Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor táncdalaiból.

PETŐFI RÄDIÖ

8.05: Népdalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Ifjúsági könyvespolc.

12.33: Melódiakoktél.

13.23: Szinajom, szinajom . . . 14.00: Kettőtől hatig . . .

18.00: Tip-top parádé. ^

18.33: Népzenekedvelőknek.

19.03: Sass Sylvia és Kelen Péter operettfelvételeiből. 19.23: Mit olvashatunk a Péké és Szocializmus című folyóiratban?

19.33: Csak fiataloknak!

20.33: A Rádió Dalszínháza. Kemény Egon: Hatvani diákjai.

23.20: A mai dzsessz.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: Vokális muzsika.

11.05: Ravi Shankar szitáron ját11.22: Catalani: La Wally.

13.38: Márssal társalkodó Murányi Vénus. avagy annak emlékezete: miképpen, az gróf Wesselényi Ferenc csudálatosképpen megvette a híres Murányi várát.

14.04.: A Berlini Rádió dzsessz- fesztiváljának műsorából.

14.32: Csajkovszkij kamaramüvek.

15.35: Zenekari muzsika.

16.51: Labirintus.

17.06: Sztravinszkij: A katona

története.

17.30: Harminc perc alatt a Föld körül.

18.00: Ella Péter csembalózik. a Budapest kamarakórus

énekel.

19.05: Iskolarádió.

19.40: Nicolae Herlea Verdi-áriá- kat énekel.

20.06: Alul-járók.

21.06: Kritikus füllel.

21.41: Brahms: A-dúr zongora- négyes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé: Kémia. (ált.

isk. 7. oszt.).

8.35: Magyar nyelv (ált. isk, 3. oszt.).

9.05: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.).

9.30: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.)

9.50: Bélyegvilág, (ism.)

10.00: Csak gyerekeknek! (f.-f.)

14.10: Iskolatévé: Környezetismeret. (ism.)

14.30: Magyar nyelv, (ism.)

14.45: Orosz nyelv, (ism.) (f.-f.) 14.55: Kémia, (ism.)

15.20: Napköziseknek, szakköröknek. (f.-f.)

16.25: Hírek, (f.-f.)

16.30: Kertünk-udvarunk. (f.-f.) 16.50: Gólyavári esték.

17.25: Sportmúzeum, (f.-f.)

17.50: Reklám, (f.-f.)

17.55: Emlékszel még?

18.25: A ..teknyőkaparó". (ism.) (f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Nem kell mindig kaviár. 20.55: Stúdió '82.

21.55: Glen Compbell műsora. 22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.01: Filmgyártás, vagy filmművészet. (f.-f.)

20.40: Periszkóp.

21.10: Tv-híradó 2.

21.30: Krimiben tudós — keresd a tettest! (f.-f.)

BELGRAD, I. MŰSOR

13.25: Adelbaden: Síelő Világkupa.

17.10: Tv-napló.

17.40: Hírek.

17.45: A kaland.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Műkedvelők.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Gyújtópontban.

20.45: Reklám. "

20.50: Valentino.

22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

•18.00: Társadalmi témák.

18.30: Tv-napló.

18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Rockzene.

19.27: Ma éste.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Népi muzsika.

20.45: Dokumentumsorozat.

21.30: Reklám.

21.35: Zágrábi körkép.

21.50: Források.

BUKAREST

16.05: Iskola-tv.

16.35: Fiatalok klubja.

17.25: Pakisztáni képek.

17.45: A falu életéből.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Gazdasági figyelő.

19.50: Népzene.

20.15: Tv-ankét.

20.45: Balettest. A temesvári Román Opera előadása. 21.45: Tv-híradó.

SZÍNHÁZ

1982. január 19-én. kedden,

15 órakor, Békéscsabán:

A BRÉMAI MUZSIKUSOK. Hamupipőke-bérlet.

19 órakor, Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Bérletszünet.

1982. január 20-án. szerdán.

15 órakor. Békéscsabán:

A BRÉMAI MUZSIKUSOK.

IV.—VIII. sz. ált. isk. e. a.

19 órakor, Békéscsabán:

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

,,J” bérlet. (Klubszínház).

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Mackó Misi és a csodabőrönd. 6 órakor: A fáraó. I.. II. rész. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A fekete kutya. 4 és 6 órakor: A macska rejtélyes halála. 8 órakor: Moulin Rouge. Békéscsabai Terv: A fekete kard románca. Gyulai Erkel: Majmok bolygója. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Seriff az égből. 5 órakor: Don Juan. I.. II. rész. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Sivatagi show. Fél 8 órakor: Bonnie és Clyde.