Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
T 1981. december 9., szerda A népművészeti babakészítés nagy mestere Sipőez Györgyné, kapuvári nyugdíjas. Több mint tíz éve hódol kedvenc hobbijának. Babái hűen őrzik a kapuvári népviselet hagyományt (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) Deszkán áll még a Deszka-színpad? Orosházán az idén tavasz- szal röppent fel a Deszkaszínpad híre, melynek szervezője, rendezője, életrehí- vója Pleskonics András, a Darvas József kollégium tanára. Akkor kollégiumi diákszínpadként indult, az EDÜm sikert aratott, Kiss Anna A vár című ' vásári komédiájával. Az orosházi közönség előtt júniusban mutatták be a darabot, amely tulajdonképpen ősbemutatónak -számított, hiszen ez az amatőr társulat vitte színre először. Az előadás szellemes megoldásaival, igazi játékosságával, az ötletes kellékek felmutatásával siker volt. Az ősbemutatón a szerző, Kiss Anna költőnő is jelen volt, s őszinte örömére szolgált, hogy viszontláthatta művét a színpadon. Egy hosszabb szünet szétszórhat egy társaságot. így széledtek szét a hajdani szereplők is, hiszen diákok voltak, akik többsége érettségi után elkerült Orosházáról. Mások iskolát változtattak, s kérdésessé vált, hogy lesz-e még „Deszka”. Egyedül Pleskonics András hitt a folytatásban. S lett újból „Deszka”, most már az orosházi Petőfi Művelődési Központ védnökségével Az új társulat hamar összeverődött, mert a jó hír csábító volt. Diákok és munkásfiatalok jelentkeztek, s a „deszkások” már hallattak is magukról. November végén két esemény kötődik nevükhöz. Részt vettek a megyei színjátszónapokon, ahol bronz minősítést kaptak. Már Orosházán is látták az új produkciót, Eörsi István: Bohóc a hídon című bölcseleti tréfáját. A Deszka-színpad — hűen önmagához —, a színpad elé helyezett deszkákon játszotta el a darabot. A jelképes hídon mutatták be a középkori francia franceo-k szellemét idéző bohózatot. A szereplők: Kecskeméti István, Nagy Gábor, Fekete Gyula, Jelűnek Olga, Rozs- nyai Ildikó, Bartucz László, Tímár György, Csaprda Pál, Rideg László örömmel játszottak, s egy amatőr társulat szellemét, eredményét, sikerét ez alapvetően meghatározza. Persze a bohózat maga olyan műfaj, amely csábító lehetőségeket tartalmaz. De az ízléses mérték- tartás követelmény itt is, tehát meghatározó kell, hogy legyen. A farced bohóckodás rutinja hiányzott talán, mert néha úgy tűnt, mintha a játék öncélúvá válna. így aztán, nem is vált elég világossá, hogy a bölcseleti rész miként kap hangsúlyt, egyáltalán kellő mélységben tudták-e értelmezni a szereplők a darab ilyetén oldalát. A közönség reagálását figyelve az tűnt ki, hogy éppen a bohózati túlzások kötötték le a figyelmüket. Ez aratott nagy tetszést, s a tartalmi rész, a tanulság nem • lett egyértelműen nyilvánvalóvá. Ebben a darabban a játék nem csupán azt a célt szolgálja, hogy a lélek fel- szabadulásának forrása legyen. A szöveg és az apró mozgásgagek egymásra épültsége igen lényeges. Együttesen adja a csattanót, s bizony ebben még akad tennivaló. A Bohóc . kettős figurája, az istenné való át- szellemülés és a maga földi valóságának ellentéte adja a mű filozófiai mélységét. Ennek jobb kimunkálása még feladata a szereplőnek (Kecskeméti István) és a rendezőnek is. Jó megoldás ellenben a fényeffektus (fénytechnikus Brovinszki Ferenc), de a tárgyi valóság (itt a megjelenített bohóc) és a tükrözés ellentétét nem éreztem eléggé. Mindkettőt növelte a fény, pedig csak a torzó az igazán nagy, a többi kicsinyes, prózai és nevetséges. A zenei aláfestések hangulatosak, kiemelőek — különösen a" dobszóló érdemel figyelmet (Pleskonics András) —, az elcsúszások azonban zavarnak ^hangtechnika Orbán József). A két csavargó, a nő, a bohócné alakításaiból a co- media deli’ arte rögtönzései ötletesnek tűntek, de jobb kimunkálására időt kell még szakítani, akárcsak valamennyi szereplő szöveg- mondására. Néha kifulladnak, néha galuskásan beszélnek, időnként hadarnak, de a legtöbb baj a tiszta, artikulált hangképzéssel van. A darabban különös, kettős szerepet töltenek be a hídfők, illetve a katonák, akik valójában váltogatják szerepüket. A katonák feszültségteremtő jelenlétét még fokozni kellene, ennek igen erős funkciója van a végső mondanivaló kibontásában. Az újabb bemutatkozás ígéretes. Ennek a társulatnak most működési tér kell, s erre a megyei klubok kiválóan alkalmasak. (Az orosházi klubok minden bizonnyal gyorsan fognak élni ezzel a lehetőséggel.) A „deszkásokat” mindenképpen érdemes megnézni. Fiiliip Béla A Valcsev- vonósnégyes hangversenye Gyulán A gyulai közönség mindig szívesen fogadja és hallgatja a bolgár vonós zeneművészeket, mert élmény volt számukra kiváló hangszertudásuk és stílusos muzsikálásuk. Ez a rokonszenv akkor kezdődött, amikor egy bolgár vonós kamarazenekar még a tanácsháza dísztermében előadta António Vivaldi : A négy évszak című híres versenyművét. Az elmúlt évadban pedig forró sikert aratott Dóra Ivanova hegedűművésznő, a szófiai zene- akadémia tanára, aki Mozart, Csajkovszkij, Sztravinszkij és Pável Vladigeroy műveit muzsikálta. A Valcsev-vonósnégyes tagjai: Vaszil Valcsev I. hegedű, Nikolai Gegov II. hegedű, Georgi Sztojanov brácsa és Vészeli n ‘ Emanuilov gordonka. Ez a bolgár vonósnégyes 1973 óta működik, és kiválóan képviseli a már méltatott bolgár zenekultúrát. Színes, minden szólamban kiegyensúlyozott, technikailag tökéletes muzsikálás jellemzi játékukat. Megérdemelten kaptak a Budapesten megrendezett - nemzetközi Weiner-vonósnégyes versenyen előkelő helyezést. Műsoruk sokoldalúságuk bizonyítéka. Haydn: C-dúr vonósnégyese volt a hangverseny nyitó száma. Ez a négytételes XVIII. századi remekműnek a lassú, II. tétele a kedvelt, mert a koráltéma felett virtuóz hegedűszólót hallunk; megjelenik a Menuetto a harmadik tételben és a negyedik tételben lassú részek veszik körül a gyors témát, amit Bartók is szívesen alkalmazott. Merész ellentét volt a hangverseny második számaként előadott Dimitrij Sosztakovics: VIII. c-moll vonósnégyese, amelynek öt tételében igazi XX. századi témák csendültek feli Itt három lassú tétel fogta körül a két gyors részt. Inkább a gordonkán felcsendülő széles szláv dallamok miatt kaptak sok tapsot. Legsikerültebb volt a hangverseny záró száma: Franz Schubert híres vonósnégyese, „A halál és a leányka” című dalának a II. tételben történt felidézésével. E romantikus műben feszülő drámai erő varázsos muzsikával magával ragadta a gyulai közönséget, mely lelkesen ünepelte a kitűnő bolgár muzsikusokat. A Schubert- vonósnégyes zárótételének csodálatos témaanyaga biztosan emlékezetes zenei élmény volt. Az énekkari versenyek zsűrijéből jól ismert Turcsányi Emil konferálása jelentős segítség volt az elhangzott művek megértéséhez. Dr. Márai György Egy hír továbbgondolása A pályaválasztási felelősökből, igazgatóhelyettesekből álló Békéscsaba és környéke pályaválasztási munkaközösség az elmúlt héten Oroszlányban járt. A 34 pedagógust az Oroszlányi Szénbányák Vállalat hívta meg azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a bányászok életével, munkájával. A Békés megyei csoportot fogadta az oroszlányi pártbizottság titkára, Fejes István, a vállalat munkaügyi osztályának két képviselője, Csányi Attila és Görgényi István. Ez utóbbiak szívvel- lélekkel tájékoztatták- a 234 méter mélyre alászálló pedagóguscsoportot a korszerű, fejlesztés alatt álló 22-es aknáról. A látogatás után nehezen tudtak ocsúdni az alföldi pedagógusok. Olyan hivatással ismerkedtek meg ugyanis, amely csodálatra, elismerésre, s korábbi elképzeléseik átértékelésére késztette valamennyiüket. A hírhez még hozzátartozik, hogy erre a tanulmányi kirándulásra úgy került sor, hogy .a munkaközösség vezetője, Bozó Dezső, Bencédi János szakfelügyelő, s a munkaközösség pat- ronálója, Bőke Gyula új- utakat keresve e kis közösség tevékenységét élményszerűbbé, klubjellegűvé kívánják alakítani. Ez az út és a belőle levonható tapasztalatok bizonyítják elgondolásuk helyességét. * * * Kissé bőven fogalmazva ennyi a hír. Ami önmagában talán nem bír semmiféle különlegességgel. Hogy mégis szóra érdemes, azt egyrészt a fogadók, az Oroszlányi Szénbányák Vállalat magatartása, pályaválasztási tevékenysége, s a Békés megyei gyakorlat néhány megkérdőjelezhető vonása indokolja. Már az is mond valamit, hogy az oroszlányi vállalattal megyénknek régebbi hagyományokra visszanyúló kapcsolata van. Pedig a vállalat nem ringatja magát illúziókba, hogy éppen egy alföldi megye fogja munkaerőutánpótlását biztosítani. De nem sajnálja azért az évi néhány jelentkezőért sem ezt a tartalmas, pályabemutatókból, meghívásokból álló kapcsolatot fenntartani. (Hamarosan egy diákokból, szülőkből álló Békés megyei csoportot fogadnak.) No, és a módja a kapcsolattartásnak! Az üzemben nem lélektelen „ez meg ez történik” formában vezetik végig az érdeklődőket. Hogy úgy mondjam: megadják a módját. Látszik, a város párt-, állami vezetői is magukénak érzik a vállalat — s természetesen, bányáról lévén szó, az ország — gondját. Nem erőszakoskodnak, nincs rákérdezés, hogy „ha már strapáljuk magunkat, akkor hány tanulót is várhatunk Békés megyéből?”, hanem úgy csinálják az üzemlátogatást, hogy mindent beleadva, a’ látottakon keresztül fogják meg az érdeklődőket. (Munkaközösségünk tagjainál ez várakozáson felül sikerült.) A hír alapján felvetődő másik tanulság éppen a pályaválasztással foglalkozó pedagógusokhoz kapcsolódik. Mindnyájan tudjuk — a jobb törekvések, eredmények ellenére is —, hogy az általános iskolákban folytatott pályaválasztási tevékenység még gyerekcipőben jár. De hogy is lehetne ez másként? Hiszen igazán jó eredménynyel — a csak szűk szavú prospektusok alapján — senki nem tudhat meggyőzően pályát, hivatást ajánlani. Illetve ajánlani még csak-csak, de Hatást is gyakorolni? Azt már aligha. Ehhez biztos pályaismeret, bensőből jövő, érzelmeken alapuló meggyőződés kell. Amire például e kirándulás alapján szert tehettek a békéscsabai munkaközösség tagjai. Az élmény, amiben részük volt, olyan elemi erővel hatott, hogy ha pusztán ezt adják át, már nyert ügyük van. Valószínű, tudták ezt az oroszlányiak is. És ezzel el is jutottunk harmadik tanulságunkhoz. Magam is részt vettem néhány Békés megyei vállalatnál pályaválasztással kapcsolatos üzemlátogatáson. Megérkeztek a gyerekek, s egy éppen soros szabad ember szinte végighajtotta őket az előre kijelölt gyártósoron. A gyerekek egymás között beszélgették meg a dolgokat, sokan oda sem figyeltek. Valahol tehát a módszerben van a hiba. Ha maga az üzem dolgozója nem lelkesedik, akkor — az őszinte érdeklődéssel az ismeretlen iránt — odaérkező kisdiákok mitől vonzódnának a látottakhoz? Különösen, ha nem túl népszerű szakmáról van szó. S . az oroszlányiaktól még egy ügyes fogást érdemes lenne eltanulni. Először a pedagógust nyerik meg — aki már forrásává válhat és válik is — a diákok érdeklődésének. S csak aztán, az így kialakult igények alapján hívják meg a pályaválasztás előtt álló kisdiákokat szüleikkel együtt. Nem nézve a statisztikát, hogy most és azonnal mi térülhet meg ebből a gondoskodásból. Hosszú távon bizonyára megéri nekik. S úgy hiszem, néhány megyebeli vállalatnak hasonlóan megérné. Mert elsősorban azért nekik szurkolunk. B. Sajti Emese MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.05: Kamaramuzsika. 9.14: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenekari muzsika. Közben: 11.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 11.25: A zenekari "muzsika folytatása. 12.35: Környezetvédelem a Német Szövetségi Köztársaságban. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: Kagylózene — Hódmezővásárhelyen. 15.10: Coppelia. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma* 16.20: Korondy György operettfelvételeiből. 16.40: Játék a végtelennel. 17.07: Mi olcsó, mi drága? 17.32: Népdalcsokor. 20.25: Török Erzsébet és Tekeres Sándor népdalfelvételeiből. 20.55: Haydn: D-dúr, ,,Öra”szimfónia. 21.23: Yehudi Menuhin hegedül. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A párizsi Polifon együttes Jahnequin-madrigálo- kat énekel. 22.50: Szakértelem. 23.00: Operarészletek. 0.10: Magyar Csaba táncdalaí- ból az Expressz együttes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tinódi Lakatos Sebestyén históriás énekeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szábó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 14.35: Slágermúz^um. 15.39: Barátom Bunbury. 16.00: Mindenki iskolája. 16.40:' Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Nóták. 19.15: Zenei tükör. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.23: A Rádió Dalszínháza. 22.48: A Magyar Rádió rézfúvósötöse Pezel-intrádákat játszik. 23.20: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. . 9.30: Dzsesszfelvételekből. 9.49: Sosztakovics: Katyerina Iz- majlova. 10.40 :A Dunánál. 11.05: Az operaközvetítés folytatása. 13.07: Zsebrádiószínház. 13.46: A Berlini Filharmonikus Zenekar játszik. 15.10: Reneszánsz kórusmuzsika. 15.38: A kamarazene kedvelőinek. 16.49: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelőadásai Bartók Béláról. 18.09: Orfeo. 19.05: Híres előadóművészek Brahms-felvételeiből. 20.35: Rolling Stones-nagyleme-1 zek. 21.35:..........eljuthatunk a derűig. . .” SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Máté Péter felvételeiből. 17.15: Patika. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Üj felvételeinkből. -A Ti- sza-parti gimnázium kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán.-A tartalomból: Aszfaltmozaik — Ügyelet a KPM-nél — Programok télen. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: fizika, (ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.05: Földrajz, (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv. (ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Stop! 10.00: Delta. (ism.) 10.25: Oidipusz király, (ism.) 12.00: A fény hegyei, (ism.) 12.30: Lehet egy kérdéssel több? (ism.) (f.-f.) 13.25: Fizika, (ism.) (f.-f.) 13.55: Szülők iskolája. 14.25: Fekete Péter, (f.-f.) 15.55: Mindenki iskolája: fizika, (f.-f.) (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: A szovjet televízió estje: bevezető, (f.-f.) 16.50: Kisfilmek a Szovjetunióból: ,,A címem mindig Tula”. 17.00: Tbiliszi. 17.25: Krasznojarszk. 17.45: A természet hangjai. 18.00: Gyógyszer helyett szauna. 18.15: Katyuzsáni anyák. 18.35: Legenda. 18.50: Az utolsó padban. 19.00: Idomított vonat. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Mi újság a szovjet televízió háza táján? 20.35: Az együtt élés viszontagságai. 22.05: A Kirov balett műsora. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Ganz-MÁVAG—Sebastiani Rieti (olasz) férfi kosárlabda-mérkőzés. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Elmúló mesterségek, (f.-f.) 20.20: A kispadon. (f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.20: Mestersége: színész. Bán- hidi László, (f.-f.) 22.25: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé.. 17.15: Zenei figyelő. 18.05: Az egészséges életmód. 18.25: Népdalok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Nőkről nőknek. 20.20: Hamlet. Angol film. (2. rész.) 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-napló. 17.45: örökzöld. 18.15: A zászló alatt. 18.15: Tv-naptár (Zg.). 18.45: Műkedvelők: Látogatóban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Műsor, a hadsereg napja alkalmából. 19.15: Kis szórakoztató zenei koncert. 19.30: Tv-napló. 19.55: Ma este. 20.00: Ivó Vojnovic: Dubrovniki trilógia. 20.50: Huszonnégy óra. 21.10: Anno Domini 1573. SZÍNHÁZ 1981. december 9-én, szerdán délután 15 órakor Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Ludas M.-bérlet. Este. 19 órakor Dombegyházán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT. 1981. december 10-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELENBEN TALÁLKOZNAK Szentpéteri-bérlet. 1981. december 10-én, csütörtökön 15 órakor Orosházán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Csatár a pácban. 8 órakor: Miért lett R. úr ámokfutó? Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Néhány interjú magánügyben. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A fekete város I., II. rész. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész. Gyulai Petőfi: Manhattan. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A szőke indián. 'Fél 6 és fél 8 órakor: Szabadlábon Velencében. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A kígyótojás. 8 órakor: Főiskolás filmklub.
