Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

NÉPÚJSÁG 1981. december 4„ péntek Ülésezett a KISZ megyei bizottsága A KISZ Békés megyei bi­zottsága december 3-án, teg­nap tartotta soron következő ülését Békéscsabán. Pataki István első titkár tájékoz­tatta a résztvevőket a két ülés közötti eseményekről, majd Kozák Ferenc titkár ismertette a KISZ mb 1982. mozgalmi évi munkaprog­ramját, rendezvénytervét a dolgozó fiatalok számára. A tanácskozás második na­pirendi pontjában Szabó Bé­la, a KISZ mb politikai munkatársa a KISZ lakóhe­lyi tevékenységének fel­adattervét terjesztette elő. Ezt követően Tóth Károly a megyei politikai képzési köz­pont működési feladataira tett javaslatot. A résztvevők mindhárom előterjesztést egyhangúlag el­fogadták. A tanácskozás be­jelentésekkel fejeződött be. L. S. n veszélyeztetett gyerekek és fiatalkorúak helyzetéről tanácskoztak Az MSZMP Békés megyei bizottsága december 3-án, tegnap tartotta értekezletéta járási-városi pártbizottságok nőreferenseinek, a megyei tömegszervezetek és -moz­galmak nőbizottsága titká­rainak részvételével. Csaba János, a megyei pártbizottság párt. és tö­megszervezeti osztályának vezetője mondott bevezetőt, majd Varjúi Józsefné, az orosházi járási pártbizottság nőreferense a veszélyeztetett A különféle intézmények által készített felmérések alapján ismert, hogy ha­zánkban a gyártási folyama­tok legelhanyagoltabb része a szerelés. Ezen az állapoton kívánt változtatni a Bakony Művek, amikor megvásárolta az NSZK-beli Bosch cég sze­reléstechnikáját, és az ehhez szükséges eszközöket. E li­cence alapján gyártja 1974 óta a Bakony Művek a több mint harminc elemből álló szereléstechnikai eszközvá­lasztékot. gyermekek es fiatalkorúak helyzetéről tartott beszámo­lót a pártbizottság augusztus 4-i határozata alapján. Az ülés második napirendi pontjában Nagy lmréné, a megyei pb nőreferense ele­mezte népesedési helyzetün­ket. A tanácskozás befejező ré­szében Csaba János idősze­rű kérdésekről tájékoztatott, majd bejelentések hangzot­tak el. L. S. A Bakony Művek, a MU- ÁRT Kereskedelmi Vállalat és a GTE Hajtómű- és Fel­vonógyár üzemi csoportjának rendezésében tegnap, Békés­csabán vándorkiállításon te­kinthették meg az érdeklő­dők a különféle eszközöket, egyedi munkahelyi berende­zéseket. A szélesebb körű tájékoztatást szakmai film­vetítések, valamint műszaki és kereskedelmi tanácsadás tette lehetővé. L. L. A közelmúltban új irodahelyiségbe költözött a Békés megyei Idegenforgalmi Hivatal gyulai kirendeltsége. Bérbe vették a Kossuth Lajos utcában levő, egyházi tulajdonban álló épüle­tet, amelyet nemcsak irodának használnak, hanem a jelenlegi átalakítás után szállodának is. Az öt évre bérbe vett épület, ha nem is teljesen oldja meg a szállodai gondokat, de vala­melyest enyhíti azt, hiszen 45 személy elhelyezésére jut lehetőség az átadás után Fot6; Béla Ottó Fiatalodik Eger Eger fejlesztéséről, történelmi városrészeinek rekonstrukciójá­ról tájékoztatták az újságírókat csütörtökön az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a városi tanács veze­tői. Mint többek között elmond­ták, a folyamatban levő re­konstrukció nem egyes épülete­ket érint, a város egészére, sőt a környékére is kiterjed. és messzemenően érvényesíti a települési szokásokat. Különös gonddal újítják fel a XVIII— XIX. században kialakult törté­nelmi városközpontot. Ennek so­rán egyrészt az építészeti em­lékeket konzerválják, másrészt megoldják az épületek hasznosí­tását is. Egész épülettömböket, házsorokat újítanak fel eg.yidő- ben. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Reklámszövetség megyei szervezete és a Munkácsy Mihály Múzeum együttes rendezésében Békéscsabán nyílt meg teg~ nap, csütörtökön délután a „Hírverés a hazai kereskedelem­ben és vendéglátásban” című kiállítás. A bemutató a XVII. század második felétől mutatja be a hazai kereskedelmi rek­lámokat, előtérbe helyezve a századforduló évtizedét. A ki­állítás január 17-ig várja az érdeklődőket Fotó: Szekeres András antennarendszerek a Szovjetuniónak Tavaly a moszkvai olimpia idején vizsgázott a HTV ál­tal szállított nagyközösségi tévéhálózat, mégpedig nagy sikerrel. így a bemutatko­zást további rendelések kö­vették. Közben a HTV fej­lesztői elkészültek a rend­szer „lelkének”, a főállo­másnak a terveivel és a gyártást a békéscsabai gyár­egységre bízták. Most már az NKR minden részegysége Békéscsabán készül. Az idén négy főállomást szállítanak a Szovjetuniónak, ezekből kettő automatikus működésű lesz. Ez annyit jelent, hogy minden áram­körből kettőt építettek be.^és hiba esetén a tartalék auto­matikusan üzembe lép. ilyen esetben a főállomás hibaje- let ad ki, és riasztja az eset­leg sok kilométerrel arrébb levő karbantartó személyze­tet. A négy főállomáshoz mintegy négyszáz szakasz­erősítőt és házerősítőt is szállít még az idén a HTV, összességében mintegy 6 és fél millió forint értékben. Jövőre már lényegesen több főállomás gyártása sze­repel a programban, ösz- szesen 75 darab, ebből 25 automatikus üzemű. Ezekhez természetesen a vonalháló­zatot is kiépítik. A Híradótechnikai Válla­latnak ez az új terméke rendkívül magas műszaki színvonalú, így minden pia­con értékesíthető. Az ex­portlehetőségekről biztató tárgyalások folynak. Bel­földön egyelőre csekély az érdeklődés, bár a nagyközös­ségi rendszer előnyei vitai- hatatlanok'. Ezt a jövő év­től a békéscsabaiak is ta­pasztalhatják, mert elősző" a Kulich-lakótelepen, majd pe­dig a Lencsési úti lakótele­pen helyeznek üzembe egy- egy rendszert. L. L. Életrajzi és művészettörténeti sorozatok Sajtótájékoztatón mutat­ták be csütörtökön az Aka­démiai Kiadónál a téli könyvvásár frissen elkészült két újdonságát. Az egyik a korábbi kétkötetes magyar életrajzi lexikon kiegészítő kötete, a másik a nyolc kö­tetre tervezett Magyar mű­vészet című, nagyszabású művészettörténeti. sorozat el­ső könyve, amely az 1890. és 1919. közötti magyarországi művészet fejlődéstörténetét foglalja össze. Bővítik a a kéményseprőipar feladatkörét A kéményseprőipar tevé­kenységi körét bővíti az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter új intézkedése, amellyel kiegészítette és mó­dosította az egy évtizeddel ezelőtt kiadott alaprendele- tet. Jogszabály rögzíti és to­vább ösztönzi a kialakuló he­lyes gyakorlatot, amely sze­rint ez a szakma a kémé­nyek gondozásán túl kiterjed a tüzeléstechnikai szolgálta­tásokra is. Elsősorban az energiatakarékosságot és a környezetvédelmet szolgálják ezek az új tevékenységi kö­rök. Ilyen például a tüzelő- berendezések energiagazdál­kodási vizsgálata és beszabá­lyozása, a kisebb teljesítmé­nyű berendezések és kémé­nyek légszennyezés- és zaj­szintmérése. A rendszeres el­lenőrzéssel és a gondos be­szabályozással a tüzelőanyag. illetve az energia 4—5 szá­zalékát lehet megtakarítani. Az új intézkedésekkel mó­dosított alaprendelet elősegí­ti az ésszerű gyakorlati kö­vetelmények teljesítését, és feloldja a felesleges kötött­ségeket. Eddig a konyhai és fürdőszobai kémények évi négyszeri, a csupán fűtési idényben füstölő szobai ké­mények évi kétszeri kötele­ző tisztítását írták elő. Az új intézkedés megszünteti ezt a különbséget, és a féléven­kénti kötelező tisztítást rög­zítette. Hasonlóképpen egy­szerűsítették — az idényjel­legű üzemeltetésnek megfe­lelően — az üdülők és az egyéb, nem folyamatosan használt kéményeinek tisztí­tását, műszaki felülvizsgála­tát is. A módosítás január elsején lép hatályba. Börzére a felesleggel C sereberél az ország. A rádió hullámhosszain, magánvállalkozók köz­vetítésével. Ami nekem fö­lösleges, az még hasznos le­het neked. És hátha tudsz cserébe olyat adni, amire ne­ked már nincs szükséged, én pedig régóta vágyom rá. Hogy kié az ötlet? Nem tud­ni, mindenesetre őseink is csereberéltek — igaz akkor még nem ismerték a pénzt. Persze a civilizált fizetőesz­köz közbeiktatásával is lehet csereberélni. Manapság a gazdálkodó egységeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek és kister­melőknek egyaránt sok gon­dot, terhet jelentenek a fel­halmozott készletek. Hány­szor látunk tévériportokban gyárak udvarán heverő érté­kes alapanyagokat, kötőele­meket, szerszámokat és gé­peket! Az Országos Piacku­tató Intézet korántsem biz­tos, hogy pontos felmérései óvatos becslésre késztetnek: az országban legalább 50 mil­liárd forintnyi érték hever a raktárakban, rozsdásodik, enyészik a gyárudvarokon. S mindez jócskán megterheli a vállalatok költséggazdálko­dását, egyszersmind komoly veszteséget okoz a népgaz­daságnak. Rendeletek, intézkedési ter­vek egész sora próbál rendet teremteni a vállalati készlet- gazdálkodásban — úgy tűnik kevés sikerrel. Az utóbbi években általában nem csök­kentek, igaz nem is növe­kedtek az elfekvő készletek, de ez esetben a stagnálás sem kedvező. A jelenségnek több oka van. Az iparválla­latok többségénél örvendete­sen felgyorsult a profilvál­tás, a termelési szerkezet át­alakítása természetszerűen — növeli a vállalati készlete­ket. Részben azért, mert a korábbi gyártmányok előál­lításához szükséges anyagok­ból, szerszámokból bőven van a raktárakban, az üzemek­nek még nem volt idejük túladni rajtuk. Ugyanakkor az új cikkek termeléséhez vállalataink a szükségesnél több alap- és segédanyagot és más, az új technológiai fo­lyamatba bekerülő alkat­részt, részegységet szereznek be. Az újabb készlethalmo- /.ást gazdasági vezetők és anyagbeszerzők egyaránt az­zal indokolják, hogy nálunk továbbra is hiánygazdálko­dás van. Amit ma megve­hetsz, ne halaszd holnapra, mert minden valószínűség szerint már nem kapsz belő­le. S, hogy ez mennyire így van, azt igazolja a leggyak­rabban hangoztatott kifogás: „a térvet azért nem sikerült teljesíteni, mert az alap­anyag-szállítók és a koope­rációs partnerek nem szállí­tottak időben, s még kevés­bé a kellő mennyiségben”. De a partnerek is továbbadják a labdát, mondván: a szállítás azért akadozik, mert ők is anyaghiánnyal küszködnek. Mindezek ismeretében hasznosnak ítélhetjük a bör- zejellegű kezdeményezéseket, még akkor is, ha azok gaz­dasági eredményei csak csep­pek a tengerben. A készlet- csere-akciók 5-6 évvel ez­előtt kezdődtek, azóta Inter- ker Börze néven évente két- három alkalommal megren­dezik őket. Egyre több ága­zat, legutóbb például a köz­lekedési és az építőipari vál­lalatok szerveztek elfekvő készleteikből önálló börzét. Míg kezdetben csak néhány gvár nevezett be ezekbe az akciókba, maguk sem bízva annak eredményességében, ma már egy-egy akción száz­nál is több iparvállalat kí­nálja eladásra a számára fe­lesleges anyagokat. A nem­régiben tartott 16. Interker Börzén például 1,2 milliárd forintnyi vaskohászati, épí­tési és szerelési anyagtól, vil­lamosgéptől és műszertől igyekeztek megszabadulni — jelentős árengedmény árán is — a részt vevő iparválla­latok. A vásárlók munkáját könnyítette egy háromköte­tes katalógus, amiből a bör­ze zárása után is böngész­hetnek. E zek a csereakciók min­denképpen nyereséges vállalkozások. Erköl­csi siker a szervezőnek, anyagi haszon az eladónak, akinek költségeit ezentúl nem terheli annyi felesleges cikk, és a vevőnek, aki olcsón hoz­zájutott a számára fontos anyagokhoz, amelyekből fel­tehetően kelendő, jó áron értékesíthető árut termel. S talán így szűkül majd az alapanyagok és a készletek piacán a hiánycikkek köre, közvetve pedig bővülhet a népgazdaság számára oly fon­tos exportválaszték. Szőke László Százéves kórus Az alakulásának 100. év­fordulóját ünneplő építők Szalmás-kórusáról és elődei­ről tartott csütörtökön sajtó- tájékoztatót Takács László, az Építő-, Fa- és Építőanyag, ipari Dolgozók Szakszerveze­tének titkára, a szakmai szakszervezet székházában. Emlékeztetett rá, hogy az építők múlt századi mozgal­mi életétől elválaszthatatla­nok voltak a szakmai dalár­dák, amelyek viszonylag sza­badabb és veszélytelenebb szervezkedésre nyújtottak le­hetőséget, mint az államha­talom eszközeivel korlátozott és fenyegetett szakegyletek. A dalkultúra terjesztésével egyidejűleg elősegítették a forradalmi eszmék terjedé­sét és a munkásösszefogás erősítését. Ezeket a hagyo­mányokat ápolta a kisebb kórusokból összevont építő­munkás dalárda, s ezt az el­kötelezettségét erősítette az is, hogy 1977-ben felvehet­te a magyar munkáskórus- mozgalom kiemelkedő alak­ja, Szalmás Piroska nevét. A hetventagú kórus női és vegyes kara az utóbbi ne­gyedszázadban nemzetközi hírnévre tett szert, és mű­vészeti minősítésben kiérde­melte a kiemelt hangver­senykórus fokozatot. A nem­zetközi kórusversenyeken négy alkalommal kapott el­ső, hét esetben pedig máso­dik díjat kiemelkedő művé­szi teljesítményéért. Hazai bemutatkozásaikat számos nagydíjjal, vándorserleggel, és nívódíjjal ismerték el, és négyszer nyerték el a kiváló együttes oklevelet. A 100. évfordulót decerri- * bér 19-én centenáriumi hangversennyel köszöntik az építők székházának kong­resszusi termében, s meg­nyitják kamarakiállításukat, amely a dalárda egy évszá­zados munkásságáról emlé­kezik meg. lugoszláv könyvajándék Értékes könyvekkel gyara­podott az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem bölcsészettu. dományi karának szláv filo­lógiai tanszéke. Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete csütörtökön az egyetemen nyújtotta át a több mint 200 kötetből álló gyűjteményt, amelyben a szerb, a horvát, a szlovén és a macedón nép irodalmára, irodalomtörténetére és nyel­vére vonatkozó kézikönyvek, monográfiák találhatók. Szereléstechnikai vándorkiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom