Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TONÁCS LAPJA 1981. DECEMBER 30., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Ülést tartott az Elnöki Tanács Művelődési létesítmények 1981-ben A REMIX Rádiótechnikai Vállalatnál több termék mellett úgynevezett szigetelő alapú vékony és vastag rétegáramköröket is gyártanak. Ezek rendkívül kicsik, és alkalmazási területük sokrétű. Képünkön: készülnek a vastag rétegáramkörök. Egy négyzetcentiméteren a néhány darabtól több ezer darabig lehet alkatrészeket elhelyezni. A szerelősor egyik legfontosabb eszköze a mikroszkóp (MTI-fotó — Fejiér József felvétele — KS) Téeszek év végén A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról. Az Elnöki Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások fontos állomást jelentettek kétoldalú kapcsolatainkban. A felek kinyilvánították azon szándékukat, hogy — különösen a gazdasági lehetőségek jobb kihasználásával — továbbfejlesszék a két állam együttműködését. Az Elnöki Tanács a tájékoztatást jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács határozatával megerősítette a Magyar Népköztársaság és az Angolai Népi Köztársaság között 1981. október 9-én, Budapesten aláírt barátsági és együttműködési szerződést. A mezőgazdasági földek védelme, továbbá az erdő- gazdálkodás jogszabályainak korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács — módosítva a vonatkozó törvényeket — ' törvényerejű rendeleteket fogadott el. A kihasználatlan földterüle. A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak keretében az év utolsó napjaiban népes szakszervezeti csoportok érkeznek Olaszországból, Ausztriából, az NSZK-ból, Jugoszláviából és Szilveszteri rádiókabaré A rádió kabarészínházának idei szilveszter esti mű- -sorával sajtóbemutatón ismertették meg az újságírókat kedden, a Magyar Rádió székházában. Az összeállítás a Mindenki a fedélzeten címet viseli, ezzel is utalva arra. hogy igen népes szereplőgárda lépett a mikrofon elé: 66 közreműködő és 3 együttes szerepel a műsorban. A kabaré időtartama is számottevően hosszabb a korábbi évekénél, 4 óra 20 percen át szórakoztatják az óévet búcsúztató hallgatókat az alkotók. A háromrészes műsorban elsőként a főszerkesztők csúcstalálkozóját rendezik meg: országos napilapjaink és több jelentős hetilap fő- szerkesztője fejti ki az aktuális eseményekhez kapcsolódó, ám ezúttal a történetek fonákjára figyelő, ironikus szemléletű mondandóját. A Mihez képest? című részben változatos témájú kabaréjelenetek, tréfák követik majd egymást, végül Nagy nosztalgiáink címmel hangzik el összeállítás. Ebben többek között Kellér Dezső, Tabi László, Szilágyi György, Tímár György, Major Tamás — tehát a műfaj megannyi kiválósága — szerepel, valamennyien saját írásaikat adják elő. A szilveszteri kabaré szerkesztői Farkasházi Tivadar, Kaposy Miklós, Marton Frigyes és Sinkó Péter. A műsort Marton Frigyes rendezte. teknek a -termelésbe visz- szaállítása érdekében létrehozzák a földvédelmi alapot, kiterjesztik az erdőgazdálkodás szabályait a belterületi erdőkre, s szigorúbb feltételekhez kötik az erdők művelési ágának megváltoztatását. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a munka törvény- könyvét. Üj rendelkezés, hogy az évi alapszabadság időtartama 12 munkanapról 15-re emelkedik. Ezzel összhangban, • megfelelően módosította az Elnöki Tanács a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szabadságolási rendszerét is. Ezek az új jogszabályok — tvr-ek — 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az egyesületi mozgalom széles körű kibontakozására figyelemmel, az Elnöki Tanács korszerűsítette az egyesületekről szóló korábbi törvényerejű rendeletét. Az egyesületekről elfogadott új jogszabály 1982. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg, és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Portugáliából a hagyományos szilveszteri rendezvényekre. Az olasz szakszervezetek által indított barátságvonat kedden érkezett meg a magyar fővárosba. Az oktatási és kulturális intézményhálózat idei fejlesztési, illetve rekonstrukciós előirányzatai összességében megvalósultak, egyes területeken túl is teljesítették az 1981-es terveket. Számos korszerű, idén átadott létesítmény jelzi a lakosság művelődési lehetőségeinek bővülését. Erről ad számot a Művelődési Minisztérium most elkészült beruházási gyorsmérlege. A tervezettet meghaladóan gyarapodott az általános iskolai osztálytermek száma: az e tanévben iskolás korúvá vált — igen népes — korosztályt 1200 helyett 1900 újonnan épült tanterem fogadta országszerte. Ugyancsak az előirányzottnál több, összesen 17 500 új óvodai hely létesült. Több, a felsőoktatás feltételeinek fejlesztését, valamint a hallgatók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló beruházás fejeződött be 1981-ben. Budapesten novemberben adták át a • Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola új épületegyüttesét. Szeptemberben vették birtokukba a fiatalok a Budapesti Műszaki Egyetem Irinyi utcai új kollégiumát. Most készült el a pénzügyi és számviteli, • valamint a külkereskedelmi főiskola 500 személyes, konyhát “és éttermet is magában foglaló diákotthona, lakói, a következő hetekben költözhetnek be. Idén avatták fel a budapesti, a debreceni orvostanhallgatók, továbbá a pécsi tanárképző főiskolások kollégiumát, valamint az ELTE Budaörsi úti diákotthonának komplex művelődési központját. A gyermekvédelmi és gyógypedagógiai célokat szolgáló beruházások közül a legjelentősebb a 180 millió forintért felépült szolnoki gyermekváros és ifjúságvédő intézet volt. A kulturális ágazat nagyszabású rekonstrukciós beruházásaként kezdődött meg az idén a Magyar Állami Operaház felújítása. Az 1,2 milliárd forint értékű rekonstrukció program befejezésének határideje 1984-ősze Idén új színházzal és szín- társulattal gyarapodott hazai kulturális életünk: októberben avatták fel az immár állandó művészegyüttessel működő nyíregyházi Móricz Zsigmond színházat. Alig egy hónappal a színházavatást követően újabb intézménnyel gyarapodott a Nyírség „fővárosa”: átadták a megyei-városi művelődési központot. Az év végére ismét felgördülhetett a függöny a Katona József Színházban is. A hatéves rekonstrukció eredményeként jobb munkakörülmények. korszerűbb berendezések segítik a művészeket. Áz idén elkészült jelentősebb kulturális létesítmények sorába tartozik a Thála Színház stúdiója, a makói József Attila Múzeum és a fővárosi Bartók-emlék- ház új épülete is. A termelőszövetkezetek éves munkáját értékelő zárszámadó közgyűlésig jócskán van még idő, azonban a könyvelők, üzemgazdászok már most, év végén viszonylag pontos képet tudnak adni közös gazdaságuk fejlődéséről. A kunágotai Bercsényi Tsz idei termelési értéke és nyeresége a tervnek megfelelően alakul, néhány százalékos túlteljesítésre is számítanak a szövetkezet vezetői. Kiemelkedő eredményt ért el a cukorrépa-ágazat, ötszáz hektáros területen csak néhány kilogramm hiányzott a hektárankénti öttonnás termésátlaghoz. A sertéstenyésztésben nemcsak a felvásárlóknak átadott 16 és fél ezer hízó számít szép eredménynek, kedvezőek a hizlalás mutatószámai és a jövedelmezőség is. A növény- termesztésben egyedül a vetőmagtermőknél tapasztalható némi lemaradás, az áru- és takarmánynövények hozama nagyobb a tervezettnél. A belvíz az idén sem kerülte el a szövetkezet földjeit,' tavasszal 300 hektár őszi búzát pusztított ki. A vihar és jég a nyáron száz hektár kender termését semmisítette meg. Az új mezőgazdasági szabályzókat a búza vetésterületének növelésével és hízómarhák vásárlásával, több szarvasmarha átadásával kívánja a maga hasznára fordítani a szövetkezet tagsága.- A medgyesbodzás—puszta- ottlakai Egyetértés Tsz 1981. évi termelési értéke meghaladja a 240 millió forintot, nyeresége közelíti a 17 milliót. A növénytermesztésben az ipari növények hozták a legtöbbet. Kiemelkedő a hek- táranként 11 tonnát termő kender, de a több mint két és fél tonnás átlagot adó Kedden Budapesten megkezdődött az eszperantisták nemzetközi baráti találkozója. Az idén tizenegyedik alkalommal sorra került rendezvénysorozatra 12 országból több mint kétszáz eszperantista érkezett a Magyar Eszperantó Szövetség budapesti bizottságának meghívására. A találkozó színhelyén, a Láng Művelődési Központban kedden eszperantó békemozgalmi plakátokból és napraforgó is szép pénzt hozott a közös kasszába. Kedvezően alakultak az állattenyésztés eredményei; a legjelentősebb broylercsir- ke-ágazatot tovább fejlesztették. Két, egyenként 30 ezer férőhelyes, korszerű istállóban kezdték meg az idén a csirkenevelést. A szövetkezet jövő évi gazdálkodásának egyik kulcskérdése az energiatakarékos gazdálkodás: a következő két' esztendőben másfél ezertonna tüzelőolajat helyettesítenek más energiaszolgáltatóval. . Továbbra is nagy gond a belvíz. A búzából több mint ezer tonna termés ment tönkre. A belvizes kukoricaföldek harmad annyit termettek, mint a jó vízgazdálkodású /területek. Nem csoda, hogy a térségi meliorációban reménykednek a szövetkezet vezetői, hiszen a 300 hektárnyi belvizes föld évente jelentős kieséseket okoz a gazdaságnak. A csabacsüdi Lenin Tsz várhatóan 17 milliós nyereséggel zárja az évet. Az országosan tapasztalt tavaszi aszály miatt kevesebb búza termett a tsz tábláin, mint egy esztendővel korábban. A kukoricával, napraforgóval együtt mégis kiemelkedően jó jövedelmezőséget ér el a búza. A tervezett hozamokat szinte minden ágazatban elérték. Annak ellenére, hogy közel 300 hektárt ismét a belvíz károsított. Bővítették a tárolóteret; két, egyenként 750 tonnás tároló silótornyot építettek. Mivel még így is kevés, további tárházakat készítenek a jövő évben. A gabonából származó jövedelmet csak a hozamok emelésével tudják növelni, viszont a nyereségesség érdekében 250 hektáron cukorrépa-termesztésbe fognak. könyvekből, kiadványokból nyílt kiállítás. A továbbiakban egyebek között kulturális műsorokat tekinthetnek meg a résztvevők, így hazai táncegyüttesek mellett fellép majd a zágrábi és a temesvári eszperantó nyelvű színtársulat. A külföldi vendégek országjárás keretében ismerkednek hazánk vidékeivel, nevezetességeivel. A program december 31-én nemzetközi szilveszteri bállal zárul. Építkezés — önerőből A gondok már a telekvásárláskor elkezdődtek. Hamar kiderült ugyanis, hogy a takarékos évek alatt .összegyűlt pénzből csak a község külterületén tudnak telket venni. A többnyire személyi tulajdonban levő belterületi ingatlanok ára ugyanis öt esztendő alatt kétszeresére emelkedett. Márpedig nemcsak munkahelyük és az óvoda közelsége miatt szerettek volna belterületen élni, hanem azért is, mert a nagyközség peremén levő telkek kívül esnek a közműhálózaton. Mint azt a népi ellenőrök — a magánépítkezés feltételeit elemző vizsgálatukban — több helyen megállapították, sok településen a magánerőből építkezők legnagyobb gondja az építési telek kialakítása. Megfelelően közművesített tejek ugyanis kevés van, a beépíthető területeknek csaknem 25—30 százalékát még minimális alapközművekkel sem látták el. Ezek építése meglehetősen költséges, és mivel a közművek lefektetése sok esetben meghaladja a tanácsok erejét, ezek a kiadások gyakran a magánépítkezőket terhelik. Ugyanakkor az elmúlt években a családi ház építésére alkalmas telkek iránt növekedett leginkább a kereslet. S a telek még csak az induláshoz elég. Példák sokasága bizonyítja, hogy a magánerős építkezés napjainkban meglehetősen nagy és sokrétű próbatétel elé állítja az építkezőket. Pedig köztudott, hogy a jelenlegi tervidőszakban lakásépítési programunk megvalósításában az eddigieknél nagyobb szerepet kap a magánkezdeményezés. Korántsem lehet hát közömbös, hogy e cél megvalósításában milyen feltételeket tudunk biztosítani az építkezésre vállalkozóknak. A feltételek megteremtése nélkül nemigen remélhetjük, hogy a terveknek megfelelően épülnek majd a lakások, családi házak. Mert aligha kap további lendületet az építkezéshez az a munkás, akinek a napi nyolc órai — olykor éjszakai — munka után szabad idejének jelentős részében építőanyag után kell szaladgálnia. Az elmúlt években ugyan jelentősen javult a TÜZÉP-telepek választéka, ez azonban nem nyújthat vigaszt azoknak, akiknek esetleg hetekig kell egy-egy ablak- vagy ajtókeret után szaladgálniuk, akik olykor hetenként kétszer-háromszor utazgatnak a szomszédos községekbe és városokba egy vasgerendáért. Mert az ellátás színvonalának javulása ellenére előfordul, hogy az építőanyagok időleges hiánya hetekig késlelteti az építkezést. Késlelteti és költségesebbé teszi, mert az utazásra és szállításra fordított összeg is növeli az építkezők kiadásait. E gondon az ellátás jobb megszervezésével és az előjegyzési rendszer további kiszélesítésével lehetne enyhíteni. A költségek növekedése ugyanis korántsem lehet közömbös az építkezők számára. Igaz, az OTP jelentős mértékű hitelekkel segíti a családi ház építésére vállalkozókat, és munkásaiknak segítséget nyújtanak az üzemek, vállalatok is. Ám a munkáslakásépítésre fordítható vállalati kölcsönök végesek, és az e célra fordítható összeg nagysága függ az üzem eredményeitől is. A népi ellenőrök vizsgálatából az is kiderült, hogy ma a magánerőből építkezők ritkán veszik igénybe az építőipari szövetkezetek munkáját. Egyrészt azért, mert így az építkezés költségesebb, másrészt, mert a szövetkezetek sem mindig vállalják egy-egy családi ház felépítését. Marad hát a kalákában történő építkezés. Megszámlálhatatlan családi ház épült fel már baráti segítséggel, és nyilván nem mindig a legnagyobb hozzáértéssel. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a magánerőből építkezés ma még gyakran meghaladja az építkezők anyagi és fizikai erejét. Pedig lakásépítési programunk megvalósításában a jövőben az eddigieknél nagyobb szerep jut majd a magánerős építkezésnek; ehhez az elkövetkezendő időben tehát szervezettebb segítségre lesz szükség. Császár N. László Barátságvonat Olaszországból M. Sz. Zs. Eszperantisták nemzetközi találkozója
